Kelet-Magyarország, 1996. június (53. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-19 / 142. szám

1996. június 19„ szerda KM-POSTA Fórum olvasóink leveleiből Jósavárosi panelházak Tortatortúra Nagy öröm egy családban, ha nősül vagy férjhez megy a gye­rek. ezért a szülő erejéhez mér­ten igyekszik szép lakodalmat rendezni neki. Mi is ezt akartuk lányunk esküvőjén, de a sors il­letve a nyíregyházi Károlyi Cukrászda közbeszólt. Étte­remben rendeztük meg a vacso­rát. s utána vártunk, hogy fel­szolgálják a cukrászdában megrendelt tortákat. Ám össze­sen csak a menyasszonyi torta érkezett meg, az öt, előre kifi­zetett torta nem kerülhetett az esküvői asztalra. Mint kiderült, nem sütötték meg, mert valakik elfelejtették rendesen megnéz­ni a megrendelést. Az eset már megtörtént, változtatni nem le­het rajta. Mi szégyenben ma­radtunk a násznép előtt, ezért gondoltuk, nem árt nyilváno­san is szóvá tenni, hogy mással ne történhessen ilyen eset. Petró Ferenc, Nyíregyháza Rádiótelefon A fiunk. Simon Sza­bolcs életének meg­mentését akarom megköszönni orvo­soknak, ápolónők­nek és annak az asszonynak, aki a szörnyű baleset Után kapálás köz­ben rádiótelefonon értesítette a mentő­ket. Ez év május 12- én fiunk négy barát­jával Császárszállás közelé­ben, a régi négyesen közleke­dett személygépkocsival. A ko­csi árokba borult, gyermekünk vagy negyven métert repült a szántóföld felé. Szerencsére ott kapált egy asszony a nagy fiá­val. Furcsa, ám szerencsés mó­don rádiótelefon volt náluk, hívták a mentőket. A mentők kómás állapotban szállították a kórházba, s azt mondták: ha csak pár percet késnek, ment­hetetlen. Szabolcs már kijött a gyógyintézetből, otthon ápol­juk. Hála és köszönet érte a me­gyei kórház intenzív osztályán és a baleseti sebészeten dolgo­zó orvosoknak, ápolónőknek, végül, de nem utolsó sorban a kapáló (ismeretlen) mentőt hí­vó asszonynak. Simon Ferencné, Nyíregyháza Vigyázzunk, autó! Akár ott is maradhattunk vol­na. mint a múlt héten a Mező­kövesd környékén karambolo­zó család. Tiszavasvári felől jöttünk, amikor egy piros színű Balázs Attila felvétele nagy nyugati autó szemben a záróvonalat átlépve úgy előzött egy teherautót, hogy teljes le­sodort bennünket az útpadkára. A volánnál ülő fiatal fiú még vigyorgott is, amikor kapkodá­somat látta. Elgondolkodtam, vajon tudják-e ennek a sofőr­nek a szülei, milyen koporsót adtak a gyermekük kezébe. Az ön- és közveszélyes közlekedé­sével ugyanis előbb-utóbb baj­ba sodor valakit. Az autó ve­szélyes üzem, nem lehet vele visszaélni. A száguldás közben könnyű elveszteni az uralmat a jármű felett. Ha nagyon morbid lennék, azt mondanám, nem ér­dekel mi történik az ilyen veze­tővel. De tudomásul kell ven­ni. nemcsak önmaga, de az ép­pen arra közlekedő embertársai éleiét is veszélyeztetik így. Sz. József, Nyíregyháza Csecsemőnek ingyen!? Itt a nyár. a meleg, mindenki vágyik egy kis frissítő fürdő­zésre. Én is elmentem a csa­ládommal, két gyerekkel a strandra. Először két jegyet kellett váltani a feleségem­nek és nekem. A gyerekek még nincsenek 6 évesek, a korhatárt pedig 3 évre vitték le. így a fiam is beleesett a 3 ev 3 hónapjával. Amikor har­madszorra mentünk, a pénz­táros kisasszony az egyéves kislányomat is „megvámol­ta”, mondván, 1 év a gyer­mekkorhatár, neki ezt mond­ták. Kérdezem, az egy és a nulla között már igazán nem sok különbség van, miért van egyáltalán korhatár? Miért nem írják ki az ártáblára, ha van korhatár, akkor az meny­nyi? Igazán nem az a pár fo­rint bosszant, de az egy év még Nagykállóban is túlzás, mondom én és jó néhány kis­gyermekes anyuka. Szabó László Istvánná, Nagykálló Meglátni a fától az erdőt A tulajdonosok tudta nélkül fogtak a ritkításhoz • Szövetkezni kellene Soronként vágják ki a fenyőket A szerző felvétele Dankó Mihály Balkány (KM) — A tulajdon- viszonyok megváltozása sok bizonytalanságot hozott. A papírok nem mindig követik nyomon az eseményeket. En­nek különösen az erdők lát­ják kárát. Sokan vágják ki a fákat az azonnali haszon re­ményében is. Balkánybó! töb­bek nevében kereste meg szerkesztőségünket Szilágyi István. Csodálatos, dimbes-dombos tájon keresztül jutunk el a hely­színre. A fák között kanyargó homokos úton nehezen halad előre az autónk. Az erdő han­gos a madárdaltól. Ebben az idillben mégis az indulat az úr. Engedély a ritkításra — Tavaly novemberben sze­reztünk kárpótlási jogon ebből az erdőből tulajdonrészt—mu­tat körbe kissé meghatódva a le­vél írója. — Annak rendje- módja szerint megkaptuk a jegyzőkönyvet a területről. Az erdő egy része 10-30 éves aká­cos, a másik 15-16 éves feny­ves. Három hete észleltük, hogy valaki ritkítani kezdte a fenyvest. Fölháborodtunk, mert úgy gondoljuk, a tulajdo­nosok tudta nélkül senki sem nyúlhat a fákhoz. — A favágók a nevüket sem akarták elárulni. — veszi át a szót Kovács István, társtulajdo­nos. —Végül mégis kikottyan- tották, hogy az alpolgármester, aki egyben a földkiadó bizott­ság elnöke is, bízta meg őket a munkálatokkal. Kiderült az is, hogy a fővállalkozó kft.-nek van az erdőfelügyelőségtől en­gedélye a ritkításra. Németh Kornél alpolgármester az üze­meltetési ütemtervre hivatko­zott, amikor kérdőre vontuk. Valamint megemlítette, hogy hiába vannak új gazdák, még nincs átvezetve a tulajdon a földhivatalnál, ezért a kezelői jog megmaradt a földrendező bizottságnál. — Feljelentést tettünk a rendőrségen ismeretlen tettes ellen — folytatja Menyhárt Já­nos , aki szintén érdekelt az ügy­ben. — De ígéretet kaptunk az erdőfelügyelőségtől is, hogy leállítják a fakivágást. Ez már három hete történt, a kiterme­lés tovább folyik, és a rendőr­ség sem lépett még semmit. Szerintünk a munka elkezdése előtt, illett volna összehívni a tulajdonosokat és kikérni a vé­leményüket, hisz a költségek vagy az esetleges nyereség is közös. Vajon ki veszi fel most a kitermelt fa árát vagy a mű­velésre adott állami támoga­tást? Szerződést kötöttek Nehéz hivatalában elérni Né­meth Koméit, mivel Kun Ber­talan polgármester halála óta az ő nyakába szakadt a település minden gondja-baja. Kicsit szomorú lesz, amikor a panasz­ról hall. — Az elmúlt négy évben a kárpótlási és az állami földalap­ban lévő, még el nem árvere­zett erdők művelési tervét az er­dőfelügyelőség készítette el a helyi földrendező bizottság be­vonásával. A munkák elvégzé­sére szerződést kötöttünk egy megfelelő szakképzettségű vállalkozóval. Nem volt ez másként 1995-ben sem, mivel a licitálásra november 10-én került sor. A négy év alatt kb. 300 hektár erdő kapott így szak­szerű ellátást, amit a későbbi tu­lajdonosok közül eddig senki sem kifogásolt. Kovács Jánosné a Debreceni Erdőfelügyelőség nyíregyházi osztályának vezetője tájékoz­tatása szerint, az említett 16 ha- os erdeifenyves-rész egy 45,9 ha-os tömb közepében helyez­kedik el. A tömb hét erdőrész­letet és egy nyiladékot tartal­maz. Földhivatali nyilvántartás alapján ez az egész Balkányban (Abapusztán) a 0554/3 hrsz-on található. Erdőnevelési szem­pontból legszükségesebb fel­adat a fenyves kitisztítása. Ez az erdőrészlet valóban elhanya­golt, a nevelővágás már így is megkésett. A Flóra-Penta Kft. 1996-ra fakitermelési tervében szerepeltette a terület tisztítá­sát. (Ok vállalták fel az elmúlt években is a rendezetlen tulaj­donú erdők művelését a földki­adó- és földrendező bizottsá­gok megbízásából). — Az erdőrészletek licitálá­sáról a Kárrendezési- és Kár­pótlási Hivatal az idén április 29-én megküldött listájából szereztünk tudomást — emeli ki a szakember. — Eszerint az erdőtömbnek 54 tulajdonosa van. Az új tulajdonosoknak az erdő kezelésére erdőbirtokos­sági vagy egyéb erdőgazdálko­dó szervezetet kell létrehozni. A szervezési folyamatról még nincs tudomása a felügyelősé­günknek, ez valószínűleg hosszú időt fog igénybe venni. A tisztítás szakmai megítélé­sünk szerint viszont addig nem várhat. Amennyiben a Fló­ra-Penta Kft. a munkát szaksze­rűen elvégzi, úgy az az erdő­részletnek a javát szolgálja. Támogatás nélkül — A fenyőtiszítás nehéz és fá­radságos munka, nem faanyag­nyerési célból történik, hanem a megmaradó állomány érdeké­ben. Ahhoz, hogy a kft. tisztí­tásért külön állami támogatást vehessen igénybe, a költségve­tésébe be kellett volna építeni, ami éppen a rendezetlen tulaj­donviszonyok miatt nem tör­tént meg. így természetesen nem lesz nekik állami támoga­tás elszámolva. A munkálatok befejezése után az erdőfelügye­lő szakmailag átveszi és értéke­li a tisztítást, melyről jegyző­könyvet vesz fel, s ha lesz er­dőkezelő szervezet, annak át­adja az iratokat. Úgy tűnik, nincs különbség a tulajdonosok és a szakmai szer­vek érdeke között, csak azt ma már tudomásul kell venni, a magántulajdon ilyenformájú megjelenése mindenkire nézve kötelezettségeket ró. Szerkesztői üzenetek Munkabért... ...és az illetményt a munkál­tató az esedékesség napján köteles kifizetni. Késede­lem esetén 20 százalékos ka­mat is megilleti a munkavál­lalót. Ezen túlmenően, ha a dolgozónak emiatt többlet- kiadásai keletkeznek, pl. a közüzemi díjat későn fizeti be és ezért pótlékot számol­nak fel, ezt is köteles meg­téríteni a munkáltató — vá­laszoljuk K. Józsefnének Nyírbátorba. A munkáltató... ...dönti el, hogy a leszázalé- kolást megelőző táppénz idejére járó szabadságot ter­mészetben adja ki vagy a munkaviszony megszűnését követően pénzben váltja azt meg — válaszoljuk B. A.- nak Tiszavasváriba. A hatvanhét-... ...százalékos munkaképes­ség-csökkenésből nem kö­vetkezik, hogy nyugdíjba kell menni az érintettnek. Amíg viszont a munkavi­szony fennáll, a nyugdíj fo­lyósítására nem kerülhet sor —- tájékoztatjuk S. Albertet Nyíregyházán. Kérjük... ...szíveskedjenek nevüket és pontos címüket megírni, mert csak abban az esetben tudunk ügyükkel érdemben foglalkozni — üzenjük Sza­bó J.-nének és K. M.-nének.-------------------------- — --------------------—--------------------------------------------—j lllpf F $ Y* r, I T + tiH | i I i í F Pótlék, kedvezmény Dr. Kovács Mihály * vi Korábban már szóltunk a ha­digondozásra jogosultság feltételeiről, a megszűnés okairól most a hadirokkan­tak kedvezményeiről írunk bővebben. Ápolási pótlék azt a hadi­rokkantat illeti meg, aki or­vosi szakvélemény szerint mások rendszeres ápolására, gondozására szorul. Ennek mértéke a részére folyósított hadirokkant-járadék egyha­vi összegének 40 százaléka. Hadiözvegyi járadék rendszeresen, havonta illeti meg a hadiözvegyet, mérté­ke az öregségi nyugdíj min­denkori legkisebb összegé­nek 75 százaléka. Amennyi­ben a hadiözvegy, vagy a ha­dirokkant a hadigondozotti pénzellátáson kívül nem rendelkezik más jövedelem­mel. akkor ezt a pénzellátá­sát meg kell növelni a min­denkori legkisebb öregségi nyugdíj összegével. A hadigondozott családta­got és a hadiárvát is megil­leti a rendszeres járadék, en­nek mértéke a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 30 százaléka. Itt kell megemlíteni azt az igen lényeges törvényi szabályt, ami arról rendelkezik, hogy a hadigondozási törvény alapján megállapított vala­mennyi pénzellátás adó­mentes! A hadirokkantakat megil­lető további kedvezmények: — ingyenes orvosi alapel­látás, kórházi, szanatóriumi, terápiás ellátás, gyógyfür­dő; — fogászati ellátás; — állami, önkormányzati szociális intézményi ellátás; — ingyenes gyógyászati segédeszköz-ellátás, javí­tás, pótlás; — térítésmentesen veheti igénybe a helyi és helyközi tömegközlekedési eszközö­ket; — mentes a televízió elő­fizetési díjának megfizetése alól; — vásárcsarnokban és pi­acokon helypénz megfizeté­se nélkül árulhat. Az utóbbi három kedvez­mény megilleti a hadiözve­gyeket is. A hadirokkant ha­lála esetén a temetési hozzá­járulást annak kell folyósíta­ni, aki igazolja, hogy a teme­tés költségeit fedezte. A te­metési hozzájárulás összege az 1. járadékosztályba sorolt hadirokkantat megillető két­havi járadék (1996-ban 28 800 Ft.) Igen lényeges tudnivaló, hogy a hadigondozás iránti igény határidő-korlátozás nélkül, bármikor előter­jeszthető. Vonatkozik ez azokra az esetekre is, ami­kor a kérelem azért lett el­utasítva, mert nem voltak meg a korabeli iratok, azon­ban időközben azokat meg­találták, vagy új tények me­rültek fel. A hadigondozotti ellátás­ra vonatkozó igényeket (ké­relmeket) a kérelmező állan­dó lakóhelye szerint illeté­kes polgármesteri hivatal jegyzőjéhez kell benyújtani, felszerelve a kérelmet alátá­masztó korabeli iratokkal. A jegyző elutasító döntése el­len a megyei közigazgatási hivatalhoz kell a fellebbe­zést benyújtani, a II. fokú el­utasító döntés ellen a bíró­ságnál lehet keresetet be­nyújtani. A bíróságnak eb­ben az ügykörben arra is van joga, hogy a közigazgatási határozatot megváltoztassa. Nyáron megnő az ANTSZ élelmiszer-laboratóriumá­nak munkája. Képünkön Hatala Lászlóné asszisztens a különböző fagylaltok színezékét vizsgálja Balázs Attila felvétele \ R a \ / »x

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents