Kelet-Magyarország, 1996. június (53. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-15 / 139. szám

1996. JÚNIUS 1S„ SZOMBAT Napkelet • A KM hét végi melléklete RITMUS Slágerlista Hazaiak 1. Hip Hop Boyz: Ott várok rád (1.) 2. Koztnix: Gyöngyhajú lány (3.) 3. Emberek: Mama (4.) 4. Kimnowak: Gyémánt (5.) 5. Sipos F. Tamás: Mindenkinek van keresztje (2.) 6. FLM: Megtalállak még (6.) 7. Happy Gang: Kérek egy kulcsot a szívedhez (7.) 8. Fanny: Élj a maximumon (8.) 9. Sipos F. Tamás: Ez egy ilyen nyár (-) 10. FLM: Gondolj rám (-) Külföldiek 1. Madonna: You’ll See (1.) 2. Captain Jack: Captain Jack (2.) 3. Coolio: Too Hot (3.) 4. MF & MY: Baby Boy (4.) 5. Tina Turner: Goldeneye (5.) 6. Pet Shop Boys: Before (6.) 7. Take That: How Deep Is your Love (7.) 8. The Kelly Family: First Time (10.) 9. George Michael: Jesus to a Child (8.) 10. Michael Jackson: They Don’t Care About Us (-) < • Magnókazettát nyert Kozák József, Kisvárda, Bihari Erika, Mátészalka, Rebenku Enikő, Mezőladány. A Rocky Üzlethálózat (Nyíregyhá­za, Zrínyi Ilona u. 3-5. sz., Búza tér) ajándékát Csorba Bertalan rakamazi olvasónk nyerte. Továbbra is várjuk tippjeiteket há­rom-három hazíii,, illetve külföldi dal­ra. A beküldési határidő: június 22. A slágerlista vasárnap délelőtt a nyír­egyházi rádióban hallható. GONDOLKODÓ A múlt heti rejtvény megfejtéséért könyvjutalmat nyert Kovács Gábor, Nyíregyháza és Tóth Ilona, Záhony. A mai feladványunk: Melyik cso­mó bomlik ki, s melyik nem, ha meg­rántjuk a zsinegeket két oldalt? A megfejtést levelezőlapon küldjé­tek be a szerkesztőségbe! LEMEZFIGYELŐ Itt van hát az oly hőn áhított nyár, s a lemezkiadók gondosan ügyelnek arra, hogy ne csak a kirándulásokra költsük a pénzünket. A Soundgarden és a Metallica szinte egy időben dob­ta piacra új munkáit. Az utóbbi tár­sulat alapos fazonigazításon ment ke­resztül. Haj le, napszemüveg fel. A honi rockerek számára nehéz lesz ki­várni október 28-át, akkor lesz ugyanis élőben is hallható Budapes­ten az új lemez, a Load. A Def Leppard együttes tagjai sem tétlenkedtek. A Slang című korong saját bevallásuk szerint eddigi legjobb albumuk. A CD már boltokban, a koncert pedig október 14-én lesz a Budapest Sportcsarnokban. Kifejezni magyarságunkat Czine Mihály a Kölcsey Társaságról Molnár Károly Czine Mihály Balázs Attila felvétele A VI. Szatmári Irodalmi Napok program­jában most is vállalt előadást dr. Czine Mi­hály az ELTE egyetemi tanára. — Mindig a legjobb érzéssel jövök ha­za, de hiszem, más is örömmel jön, hogy Kölcsey honában otthon legyen, hogy Mó­ricz Zsigmond szülőföldje körül legyen. Egyáltalán Szatmár a világ közepe. □ Több társaság devalválódott az elmúlt évtizedben. A Kölcsey Társaság folyama­tosan teszi a dolgát, hol a magyarázat? — Sok ok miatt kerültek egyes társasá­gok nehéz helyzetbe. A Kölcsey kezdettől fogva jól dolgozik. Jól dolgozunk. Talán az, hogy nemcsak írók lehetne benne, nem­csak művelődéstörténettel foglalkozók, de jogászok, politikusok is. Hiszen Kölcsey is több területen dolgozott. Az a lényeges, hogy dr. Kocsis Elemér református püspök úrtól dr. Hamar Péterig szívvel-lélekkel te­szik dolgukat. □ Előadása a romániai magyar iroda­lomról miért időszerű ma? — Időszerű, mert Szatmárban vagyunk, melynek másik része ma Romániához tar­tozik. S azon a részen ugyanilyen kitűnő neveket tudunk felsorolni Dsida Jenőtől Szilágyi Domokosig. Az elmúlt hat esz­tendőben nagyon nagy változások voltak ott is. Pünkösdkor voltam Farkaslakán Ta­mási Áron halálának 30. évfordulóján. Azt láttam, hogy a hit éledezőben van, illetve teljesebb még annál is, amit nálunk tapasz­taltunk. Messze földről jöttek és bizakodnak, reménykednek. Azt hallottam, hogy a helyhatósági választásokon a népcsoportok érdekeit több helyen sikerült ér­vényre juttatni. □ Aj romániai magyar iroda­lom mit tehet azért, hogy ott is magyarok lehessenek a magya­rok? — Mint eddig, magyar nyel­ven, magyar szellemiség jegyé­ben alkotnak. A Kölcsey Tár­saság sajátos lehetőségeivel te­szi a dolgát. Meghívják az otta­ni alkotókat, de Magyarország­ról is utaznak. Küldünk köny­veket, szervezünk találkozókat. A határon túl elég nehéz ma magyarnak lenni. Pedig az el­múlt esztendőkben azt hittük, hogy könnyebb lesz. Nehezebb lett, de a lehetőség adott, hogy­ha valaki vallja és vállalja a ma­gyarságát, azt kifejezze. Legne­hezebb ezekben a napokban a valamikori Jugoszláviában. Most nem beszélhetünk jugosz­láviai magyar irodalomról. Kivált belőle, önálló útra tért a szlovéniai magyar iro­dalom. A vajdasági, a horvátországi iroda­lom egészíti ki a palettát. Van újságuk, televíziójuk. Innen viszont sajnos sokan nyakukba vették a világot, de ennek el­lenére jelentek meg művek a legtragiku­sabb időkben is. □ Számíthatunk-e Czine Mihály alkotta mű megjelenésére a közeljövőben? — Remélem igen. Püski Sándor kiadójá­nál van kötetem. Az előkészületek jól ha­ladnak, hamarosan megjelenik a tanul­mánykötet nem direkt Szatmárról szól, de természetesen a szülőföld benne van min­den gondolatában. Örök rocker ’96-os honfoglalása Szemeli Horváth Éva A döglött halak mindig az árral úsznak. (Angol mondás) Jövünk-megyünk, fontoskodunk, nem köny- nyű a legjobbnak lenni'— mondja öniro- nikusan Schuszter Lóránt az üzenetrögzí­tőjén. Ez a mentalitás jellemezte mindig: a P. Mobil zenészeként, a Kopaszkutya című Szomjas-film főszereplőjeként, vagy manapság a Mobil-Ómega sóbizniszt hang- gal-fénnyel-technikával segítő káefté egyik vezetőjeként is. □ Nagy meglepetést okoztak híveiknek, amikor a hetvenes években elkészítették az első magyar rockszvitet, a Honfoglalást. Mi inspirálta Önöket abban a korban, ami­kor a pártkorifeusok nem nézték jó szem­mel a „magyarkodást”? — Akkoriban jelent meg a történész László Gyula kötete a kettős honfoglalás­ról és a Bujtor-Madaras páros is csinált egy furcsa, gondolatébresztő műsort az Egye­temi Színpadon; mindnyájan a magyarság- tudatot piszkálták fel az érdeklődőkben. Telített keleti jellegű műveltséggel jelen­tünk meg új hazánkban. Voltak szilaj lo­vasaink, önfeláldozó katonáink, de voltak csendes szavú földműveseink, szőnyegszö­vőink, orvosaink, írástudóink, s nagy mű­veltségű hadverzéreink — írja László pro­fesszor. Nem műveletlen hordaként érkez­tünk a Kárpát-medencébe; manapság pe­dig arról beszélünk, hogyan kellene Euró­pához csatlakoznunk. A kereszténység tér­hódításával a pogányság nyomait tűzzel- vassal irtották, sok minden elhamvadt az erőszakos terítés oltárán. A szvittel hon­foglaló őseink előtt szerettünk volna tér- det-fejet hajtani. A Honfoglalás szvit a 70-es években fer­geteges sikert aratott az Ifjúsági Park láza­dó fiataljai körében. A nyolcvanas évek­ben végre megjelent az a hanghordozó, amely másodperceken belül aranylemez lett. Ä tavalyi év zenei szenzációjaként új­ra megjelent CD-n és kazettán a legendás Honfoglalás szvit. Az új felvételen a P. Mo­bil az Állami Hangversenyzenekarral együtt adja elő az öttételes zeneművet. □ Hogy tudott együtt dolgozni a két kü­lönböző mentalitású társaság? — Mi is cidriztünk egy kicsit, hogy mi lesz ebből? Köztudott, hogy a szimfoni­kus zenészek konzervatív szemléletű embe­rek, akiket riaszt minden zenei újszerű­ség. Valami miatt nagyon szerették ezt a munkát, mindenben segítettek, igazi alko­tótársak voltak a lemez elkészítésekor. □ A lemez Kongresszusi Központ-beli, zárt körű élő bemutatója osztatlan sikert aratott, mégsem tudták megtartani a BS- ben az április 14-re tervezett koncertet. — Sajnos, a Westel 450, a lemez támo­gatója is visszalépett. Azóta nem sikerült hathatós támogatást szereznem, hiába ke­restem fel azokat a cégeket, akik mellény­zsebből ki tudnák fizetni a koncert költ­ségeit. Mindenhol KISZ-titkárból lett mar­ketingigazgatókkal találkoztam, akik már húsz éve sem bírták a fizimiskámat. □ A millecentenáriumra elkülönített pén­zekből sem jut erre a célra? — Érdekes kettősség tapasztalható ezen a téren, a magyar honpolgár és a határa­inkon kívül élő magyarság jobban érzi en­nek az ünnepnek a jelentőségét, mint a kul­turális kormányzat, illetve az e célra lét­rejött bizottságok tagjai. A millecentenári- um színvonalas megünneplésére elkülöní­tett 800 milliót, úgy tűnik, nem megfele­lően osztották szét. Rengeteg pénz tűnt el kézen-közön, egyesek olyan pénzeket vet­tek fel, mint az összes magyar színház egy éve költségvetése, mégis a központi és a nagyvárosi ünnepségek tervei egy nagyobb­fajta majálisra emlékeztetnek. Nem értem, hogy mitől millecentenáriumi és mitől ma­gyar az operagála, vagy a mexikói népi együttes fellépése. □ Teljesen lemondtak az AHZ-val való közös koncertekről? — Szó sincs róla! Feltett szándékunk, hogy itthon és külföldön, a magyarlakta településeken előadjuk a Honfoglalást. A magyarok negyedik világtalálkozója alkal­mából — amelyet június 14-18. között rendeznek — szeretnénk megismételni a Kongresszusi Központban a koncertet. Gö­döllőn, a Szabadság Napján június 30-án lépünk fel, a magyar polgármesterek világ- találkozóján. De mindezek előtt május 18- án Burgerlandban, Felsőőrön lépünk fel, és nem adtuk fel az erdélyi, felvidéki és vaj­dasági fellépések tervét sem. Célunk, hogy pár percig mindenki gondolja végig, hogy mit jelent magyarnak lenni. Úgy tűnik, hogy Schuszter Lóránt, az örök rocker nem öreg rocker. — Nem engedhetem meg magamnak, hogy megállja, hisz aki megy, az megma­rad. Mindnyájunknak tovább kell lépni, át kell kelni az akadályokon, mint őseink a Vereckei-hágón. Ki kell harcolnunk, hogy otthon legyünk a világban, az országunk­ban, a szakmánkban. Itt és most kell jól éreznünk magunkat, boldogan, békében, nyugalomban élnünk! Schuszter és a P. Mobil MTI-Press felvétel r.

Next

/
Thumbnails
Contents