Kelet-Magyarország, 1996. június (53. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-13 / 137. szám

1996. június 13., csütörtök CSUPA ÉRDEKES Döntés a Kremlben, 1956 A szovjet pártelnökség vitái Magyarországról • Jegyzőkönyvi bejegyzések Budapest (MTI-Press) — Vannak szavak, amelyekkel a költők írják a történelmet és a líra időtállónak bizo­nyul. Ezek közé tartozik Al­bert Camus Nobel-díjas francia írónak az 1956-os magyar forradalom első év­fordulóján mondott beszéde. „A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért, mint bárme­lyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, sze­mét eltakaró nyugati társa­dalom, sok magyar vérnek kellett hullania — s ez a vér- folyam most már alvad az emlékezetben.” Vannak félszavak, amelyek magát a történelmet jelenítik meg. kínálva a kulcsot az ese­ményeket meghatározó dönté­sekhez, föltárva, hogy kik és mikor avatkoztak sorsdöntő módon az életünkbe. Mi zaj­lott a Kreml falai között 1956 végzetes napjaiban, amikor Magyarország folyamatos na­pirend volt az SZKP Központi Bizottsága elnökségi ülésein? Kik és miért határoztak úgy, hogy 1956 októberében a szovjet csapatok vonuljanak be Budapestre? Valójában hol is volt Kádár és Münnich no­vember első napjaiban és kik mondták meg, hogy az előbbi legyen a Moszkvában kreált kormány feje? Kiragadott kérdések ezek abból a könyvből, melyet az 1956-os intézet adott ki ..Dön­tés a Kremlben, 1956” cím­mel, s amely alcímében is megjelöli a számunkra oly fontos témát 40 évvel az ese­mények után: A szovjet pártel­nökség vitái Magyarország­ról. A könyv jegyzőkönyvi be­jegyzéseket ismertet és ma­gyaráz. A feljegyzéseket kéz­zel és ceruzával írta a Kreml krónikása, Vlagyimir Malin, aki 1965-ig a KB egyik fontos részlegének vezetőjeként ér­demesült a bizalomra. Följegyzések sorsdöntő A moszkvai Kreml: a III. Iván idejében épített Blagovescsenszkij-dóm Archív felvétel órákról. íme, a félszavak val­lomása az 1956. július 9. és 12-i ülésről: „A Rajk-üggyel kapcsolatban könnyíteni kell Rákosi helyzetén. (Malenkov, Hruscsov, Vorosilov.)” A szö­veg olvasata: az utóbbiak ér­tettek egyet a döntéssel. 1956. október 23: ..Hrus­csov et. szerint a csapatoknak be kell vonulniok Budapestre. Bulganyin et. helyesli Hrus­csov javaslatát — be kell vo­nulniok a csapatoknak. Miko- jan et.: Nagy nélkül nem lehet úrrá lenni a mozgalmon, így nekünk is olcsóbb. Kételyei vannak a csapatok bevonulá­sával kapcsolatban. Mit ve­szíthetünk? Végezzék el a rendcsinálást maguk a magya­rok. Ha bevonulnak csapata­ink. elrontjuk magunknak a dolgot. Próbálkozzunk politi­kai lépésekkel és csak azután vonultassuk be csapatainkat.” 1956. október 31: A ma­gyarországi helyzetről beszél Hruscsov: „...Ha kivonulnánk Magyar- országról, ez felbátorítaná az amerikai, angol és francia im­perialistákat Ezt gyengesé­günknek fognák fel és táma­dásba lendülnének... Egyipto­mon felül odaadnánk nekik Magyarországot is... Ideigle­nes Forradalmi Kormányt kell alakítani (Kádár vezetésével). Mégis az a legjobb, ha helyet­tes lesz. Münnich legyen a mi­niszterelnök, a honvédelmi miniszter és a belügyminisz­ter. Ezt a kormányt meghív­juk, mondjuk, a csapatok kivo­násáról folytatandó tárgyalá­sokra és megoldjuk a kérdést. Ha Nagy beleegyezik, vegyük be miniszterelnökhelyettes­nek. Münnich segítséget kér tőlünk, mi segítséget nyújtunk és rendet csinálunk...” 1956. november 2.: Kádár János, Münnich Ferenc és Ba­ta István részvételével tarott kibővített ülés. Kádár „értéke­lése”: „Szovjet csapatmozdu-, latok történtek — felizgatták a kormányt és a tömegeket... Közölték, hogy a szovjet csa­patok gépkocsikon átlépték a határt. A magyar alakulatok beásták magukat. Mit csinálja­nak, lőjenek vagy ne lőjenek? Behívattuk Andropovot. And­ropov azt mondta, hogy ezek vasutasok. A magyarok a ha­tárról azt táviratozták. hogy ezek nem vasutasok. Ezután jött az értesítés, hogy szovjet tankok közelednek Szolnok felé. Ez délben történt. A kor­mányban ideges a hangulat. Hívattuk Andropovot. Azt vá­laszolta: átcsoportosítás. Ak­kor újra jelentették: a repülőte­reket szovjet tankok zárták kö­rül. Újra hívattuk Andropovot. Azt válaszolta: a sebesült ka­tonákat szállítják el. Nagy meg volt győződve: támadás készül Budapest ellen... Véle­ményem szerint... katonai erő­vel megtartani Magyarorszá­got." 1956. november 3.: „A kor­mány élén: Kádár. Odaküldeni Malenkovot, Mikojant, Brezs- nyevet. Felszállás reggel 7-8 órakor”. Aztán az utóbbit kihúzta a jegyzőkönyvvezető és ezt írta helyette: „2-3 órakor”. Európai szerkesztők — Mándokról Az eddig csaknem teljesen ismeretlen Felberman fivérek érdekes története Nyéki Károly Nyíregyháza (KM) — Aki is­meri a megyei helytörténe­ti irodalommal foglalkozó alapmunkákat talán észre sem veszi, hogy azokból hiá­nyoznak a mándoki születé­sű Felberman fivérek nevei. Igaz, ők csak születtek a me­gyében, további itteni kötő­désük nem ismeretes, mégis emlékezni kell róluk, hiszen életük későbbi szakaszában azért tettek valamit a ma­gyar irodalom és a magyar­ság érdekében. Mindkettő­jüket általában angol publi­cistaként emlegetik. Felberman Henry — más be­jegyzés szerint Mór(?) — 1850. február 14-én született Mándokon. Apja F. Herman, anyja London Czili. Fiatal ko­ráról nincs sok adat. Pozsony­ban, majd a prágai és berlini egyetemeken tanult filológiát, ebből doktorált. 1873-ban Pá­rizsba ment, ahol Tour de Ba­be (Bábel tornya) néven nyel­vészeti intézetet alapított, ugyanitt munkatársa lett a LEvenement és a La Républi- í/ue Francaise című lapoknak, de George Sandnak és Judith Gauthiernek is dolgozótársa lett. Szoros barátság fűzte Vic­tor Hugóhoz, Armand Rena- udhoz, benső barátai voltak Munkácsy Mihály és az ugyan­csak magyar Nordau Miksa. Később Londonban telepedett le, ahol több angol lapnak lett a szerkesztője és kiadója az Examiniernek, 1879-ben társ­alapítója lett a United Service Gazettenek, 1880-ban pedig tulajdonosa a Life című folyó­iratnak is. Ez utóbbi, melyet Louis (Lajos) öccsével szer­kesztett és adott ki, közkedvelt lapja lett a londoni társada­lomnak. Munkatársai sorában kezdő és idősebb írókat talá­lunk Charles Reed, Wilkie Collins. Anthony Hope stb. társaságában. Állítólag a leg­magasabb körökben is ottho­nos volt, a japán mikádó és Brazília utolsó császára is ba­rátsággal fogadták. (Ez utóbbi 1889 előtt.) írói munkásságán kívül nagy humanitárius tevékeny­séget fejtett ki. A londoni East Endben munkáscsaládok szá­mára hatalmas lakótömböket építtetett, melyeket Kossuth- ról nevezett el. Utóbb Frankfurtban telepe­dett le. ahol szerkesztője és ki­adója volt az English Mailnek, a kontinens egyik legtekinté­lyesebb lapjának. • ... -Jj,*.; 1 - iÁíi se Művei: Die Ethik Spinozas; Geschichte der Mauren; Über Maimonides; Das Land der Sagas; Früher und spater; Castle Nemes; Mein Traum; Der Turm von Babel; Wie ich meinen Beruf verfehlte; Ein soziales Erdbeben; Nur ein Weib stb. 1925 szeptemberé­ben halt meg Frankfurtban. (A Zsidó Lexikon halálozási ada­ta téves!) Özvegyén kívül Re­né leánya gyászolta. Felberman Louis (valójában Lajos Izsák, vagy Leibis) ugyancsak Mándokon szüle­tett 1858-ban. Bátyja hívására 1879-ben Londonba megy, ahol angol újságíróvá képezte ki magát. A Life című lapban és több folyóiratban magyar tárgyú cikkeket helyezett el. A millenniumi ünnepségek ide­jén (1896) több cikkben ismer­tette a magyarországi viszo­nyokat és több angol író köz­reműködésével emlékalbumot adott ki. Korábban lefordította angolra és egy magánszínház­ban előadatta Jókai Mór: Mil­ton című drámáját. A ma­gyar művészet és iparművé­szet érdekeinek előmozdításá­ra 1897-ben megalapította Hungarian Society for the En­couragement of the Arts. In­dustries and for the Friendly Intercourse between Great Britain and Hungary című egyesületet, melynek ügyve­zető alelnöke lett. Miután Teck herceg, az angol királyi család tagja megbízta, hogy írja meg a Rhédey-család történetét, hazajött és Heves megyébe utazott, ahol a Rhédey grófok laktak, itt adatokat gyűjtött munkához. György angol ki­rály és Viktória Mária, anyai ágon a Rhédey-család leszár­mazottja, esküvőjükkor kiadta angol nyelven a Rhédey-csa­lád történetét, amelyet 1911- ben, a királyi pár koronázása alkalmával új átdolgozásban bocsátott közre. Még 1893-ban megjelent Magyarországról szóló nagy munkája Hungary and it's pe­ople címen, majd rövid idő múlva The Puszta című műve következett. Ez utóbbihoz szá­mos fordítást csatolt Petőfi, Vörösmarty, Kisfaludy Károly verseiből. Emlékezetes mun­kája a Gypsy Czinka’s Prop­hecy, de jeleskedett több ma­gyar munka, főként Jókai Mór regényeinek fordításával. Szá­mos magyar és angol rendjel tulajdonosa, tagja volt a Ma­gyar Földrajzi Társulatnak, a párizsi világkiállítás magyar bizottságának is. 1927. november 21-én halt meg Belgiumban. Ahogy eszik, úgy szeret A szerelem és az étkezés között titkos, ám kimutat­ható a kapcsolat, állítják a pszichológusok. Azaz: az étkezési mód és az érzelem kifejezése számon ponton találkozik. Hogy önnel nem? Válaszoljon a kérdé­sekre, aztán meglátja. (Je­lölje meg azt a választ, amellyel egyetért.) /. Tudna még enni, ha már felkelt az asztaltól? a) Nem, egy falatot sem. b) Nem, mert úgy véli, elég. c) Tulajdonképpen lenne még étvágya. 2. Mi történik, ha ideges? a) Evésbe fojtja az ide­gességet. b) Nem eszik többet, mint máskor. c) Egyáltalán nincs étvá­gya­3. Az alábbiak közül melyi­ket választaná? a) Lángos. b) Túrós csusza. c) Fasírozott. 4. Melyik menüt választa­ná az étlapról? a) Előétel. Leves. Hús, körítéssel. Sütemény. b) Leves. Hús, körítéssel. Gyümölcs. c) Hús, körítéssel. Gyü­mölcs. 5. Hogyan eszik almát? a) Mohón harapja) b) Meghámozza és késsel eszi. c) Darabokra vágja és vil­lát is használ. 6. Válogatós? a) Nem, minden ízlik. b) Egy kissé. c) Bizony nem a szaká­csok álma) 7. Meddig marad az asztal­nál? a) Ha lehet, sokáig. b) A helyzettől és a kö­rülményektől függ. c) Nagyon rövid ideig. 8. Ha befejezte hagy-e va­lamennyit a tányéron? a) Nem, sohasem. b) Olykor, igen. c) Mindig. 9. Ha kedvére való az ebéd mohón nekilát? a) Igen. b) Ha más is látja nem. c) Soha. 10. Hová hívná meg a ba­rátját? a) Vacsorára egy előkelő étterembe. b) Táncolni. c) Sétálni. 11. Örömet szerez a terített asztal? a) Nincs jelentősége. Az étel a fontos. b) Igen. c) Természetesen, mert ebben is a tökéletest keresi. 12. Hotdog, lángos, piz­za)... Mi a véleménye az ut­cai étkezésről? a) Nagyon jó. hogy van ilyen. b) Kipróbálta, de nem ön­nek találták ki. c) Ez az étkezés megcsú­folása) ÉRTÉKELÉS Ha több az A válasz: Válaszaiból kitűnik, hogy őszintén gondolja, amit tesz, tehát a szerelmet is őszintén vállalja. Optimis­ta. tele bizalommal a jövő iránt, bízik az emberekben és hisz a szerelemben. így aztán fejest ugrik minden olyan kapcsolatba, ami fon­tosnak tűnik. Azonban vi­gyázat, a lelkesedés az őszinteség fonákjára for­dulhat. ha a másik fél csu­pán kihasználja a nyíltsá­gát. Tehát hinnie lehet, de legyen óvatos. Ha több a B válasz: Kie­gyensúlyozottan szeret. Lelkesedik, képes nyitott szemmel is álmodni és megbízik abban, aki kiér­demli a bizalmát. Azonban — és ez is kitűnik a vála­szaiból — a megalapozott realizmussal fékezni tudja a rögtönzéseket. Vagyis elég bölcs ahhoz, hogy adott esetben ne a fejesugrást, ha­nem inkább a lassú aláme­rülést válassza. Ha több a C válasz: Fös­vény a szerelemben, nem könnyen ajándékozza meg a partnerét az érzelmei ki- nyilvánításával. Befelé for­duló típus lévén zárkózott és meglehetősen bizalmat­lan. Mintha attól tartana, hogy fondorlatos módon ki akarják használni. De ép­pen ön az, aki kihasználja a magához közellévőket. így aztán a szerelemben is az ön érdeke kerülne előtérbe. Változni kellene azért is, hogy akit szeret, érezze: fontosak egymásnak. Ez az első hivatalos felvétel a Skoda új középkategó­riájú modelljéről, amely az Octavia nevet viseli. A Volkswagen csoporthoz tartozó autógyár legújabb tí­pusát a nagyközönség először az októberi Párizsi Au­tószalonon veheti közelebbről szemügyre, ezt követő­en kerül a márkakereskedőkhöz APtóvétei

Next

/
Thumbnails
Contents