Kelet-Magyarország, 1996. június (53. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-11 / 135. szám
KULTÚRA 1996. június 11., kedd Tábor, találkozó Vaja (KM - B. I.) — Több jeles program színhelye lesz nyáron is a vajai Vay Ádám Múzeum — tudtuk meg Molnár Sándortól, az intézmény vezetőjétől. Harmadik alkalommal rendezik meg június 17. és június 30. között a Nemzetközi Képzőművészeti Tábort, amelyen az idén 12 művész vesz részt. A magyar művészek mellett Erdélyből, Kárpátaljáról, Németországból és az USA-ból is várnak alkotókat. A tábor munkájában — a szakmai munkán kívül — szerepel kerekasztal-beszél- getés. Témája a mai képzőművészet helyzete és lehetőségei, valamint a vajai művésztelep, illetve alkotótelep jövője. A művészek várják a helyi iskolásokat, akikkel szívesen foglalkoznak majd. A tábor költségeit a Molnár Mátyás Alapítvány és a Baráti Kör biztosítja. A tábort június 30-án zárják, amikor a Vaján készült alkotásokból tárlatot nyitnak. A résztvevők a szíves vendéglátásért 2-2 alkotásukat hagyják ott a múzeum képtárának. Szintén Vaján rendezik meg a tárogatóművészek világtalálkozóját, amelyet a Rákóczi Tárogató Egyesület szervez. S egy másik rangos esemény: ugyancsak júliusban lesz a Vay család világtalálkozója. Az intézmény bekapcsolódik a Nyírbátori Zenei Napok programsorozatába is, július 24-én kamarahangverseny várja majd a zene barátait a múzeumban. Ősszel pedig — abból az alkalomból, hogy 90 éve hozták haza Vay Ádám, Rákóczi Ferenc és bujdosótársai hamvait — tudományos ülésszakot szervez- * nek, amelyre a korszak kiváló történészeit várják. A Baráti Kör egy új periodikát is meg akar jelentetni. Ezekben a kiadványokban azoknak az íróknak, költőknek, művészettörténészeknek a munkáiból adnak válogatást, akik a múzeum alkotóházában dolgoztak valamikor. Színes ökológia Nyíregyháza (KM) — Nincs olyan növény vagy állat, mely elszigetelten tudna élni. A virág porát a méh terjeszti el, a méh ezért jutalomként nektárhoz jut a mézkészítéshez. A méz pedig élelmet nyújt a mézevő borznak vagy az embernek. Az élet hasonló apró rendszerei alkotják az ökológia körét, az összefüggések tudományát. Az olyan alapvető életfolyamatok, mint a fotoszintézis, a tápláléklánc, a vándorlás megismertetése után a Fiatalok Oxford Könyvtára sorozat Ökológia kötete utazásra visz minket a Föld tájain a szélsőséges sarkvidéktől a sivatagon és a trópusi esőerdők termékeny paradicsomán át az óceáni mélységek rejtekéig. Felfedezhetjük, hogyan élik túl a növények és állatok a hegyi élet nehézségeit, miképp alkalmazkodnak a szigetek és a tengerpartok változó körülményeihez, és milyen módon sikerül együttélniük a nagyvárosok embereivel. Az utolsó fejezet a világunkat fenyegető veszélyekre hívja fel a figyelmet. Michael Scott tetszetős kiállítású Ökológia című könyve sok színes fényképet tartalmaz. (Holló és Társa Könyvkiadó, 1996). 'J" IJ"JIJ' "l,IJ L .....i Évadzáró... ...műsorra várja a zene barátait a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar. A megyei művelődési központ hangversenytermében rendezendő koncerten közreműködik Spenik Vladimir Krisztián, vezényel Martos László. A műsorban két Csajkovszkij mű hangzik el. (KM) A Benkó... ...Dixiland koncertezik a Sóstó Múzeumfaluban június 15-én. A zenei csemege 17 órakor kezdődik. Ka baré-koktél... ...lesz Nyíregyházán a VMK-ban június 13-án, csütörtökön 21 órakor. A műsorban fellép Antal Imre, Mikó István, Sáfár Anikó, Rá tony i Hajnal és Boros Zoltán. (KM) A sétálóutcái... ...programok következőjúnius 14-i műsorában a Kertvárosi Általános Iskola Melódia furulya és énekegyüttese lép fel Nyíregyházán a Kossuth téren 17 órától. (KM) A sóstói víztorony — a festő szemével Soltész Albert tusrajza A tüneményes rekedt hang A színház nézőterén szórakozás közben viselkedésformákat tanulhat az ember Hegyi Bizonytalanságot látunk mindenfele. Ebben a zűrzavarban a színház sziget lehetne, ahol egyfajta békét és nyugalmat találni. Miheztartást sugall, ami utat mutathatna. O Úgy tűnik, önt nem fenyegeti a munkanélküliség réme... — Valóban így van. Gyakran szinkronizálok, forgatok, rádiózok. Ezek mind fontos színészi feladatok. O Árulja már el, mi a titka a rekedtes, furcsa hangjának, amivel most oly . jól érvényesül. PeBarbara a színpadon d/g néha úgy tűnhet, Nagy Tamás felvétele ^0gy ez a nem is oly szerencsés a színészi páNyíregyháza (KM - B. I.) — Tüneményes megjelenésű fiatal nő, furcsán fojtott, érdekes, szuggesztív hanggal. Megyénkben elsősorban szinkronhangjáról ismerjük, pedig kiváló színésznő. Minden pénteken hallhatjuk a Dallasban, korábban a Polipban, a Tween Peaks-ben, a Négy Lazzarine lány című filmben. Olykor a tévéjátékokban és filmekben is viszontláthatjuk, mint a Hány az óra, Vekker úr?, vagy a Kisváros című sorozatban. Hegyi Barbarával Nyíregyházán a Móricz Zsig- mond Színház gálaestjén is találkozhattunk. Akkor készült a beszélgetés. □ Művésznő! Milyennek találja a színház és a színészek helyzetét, amikor színházak szűnnek meg, és neves színészek talpára kötnek útilaput... — Ázt gondolom, hogy színházra most is, és mindig szükség lesz. Szerencsére most is sokan járnak színházba, disznóság lenne elvenni tőlük a lehetőséget. A színháznak van egy alapvető funkciója. Akik meg akarják szüntetni, elfeledkeznek arról, hogy a színház oktató-nevelő hely is, ahol az emberek viselkedés- formákat tanulhatnak. A gyerekek megtanulhatják, hogy milyen például a reneszánsz kor és annak zenéje. Megtanulhatják, ki lehet mondani azt, hogy szeretlek. Emellett persze szórakoznak is. Az emberek már olyan lepusztultan élnek, a szegénységtől és az erkölcs sárba taposása miatt. lyan... — Ezt mindig meg szokták kérdezni tőlem, de az az igazság, hogy amikor megszülettem, pontosan ilyen hangom volt. Ámikor felvételiztem, azt mondták, hogy ilyen hanggal nem lehetek színésznő. Be kellett bizonyítanom, hogy igenis lehetek. Nekem a hang küzdelem volt a létért, hogy elfogadják és elhiggyék, a hang a kifejezési eszközöm, ami éppannyira hozzám tartozik, mint a szőke hajam és a temperamentumom. A hangom a részem, nem lehet tőlem elválasztani. Q Sokat szinkronizál. Szereti ezt a műfajt? — Nagyon szeretem. Szinkron közben nagyon jó színészekkel találkozhatok. Érdekes kihívás, hiszen csak a hangommal dolgozom. Ám a szinkron is olyan állapotban van, mint a színház, nagyon felhígult. Egyre több filmet olcsón akarnak legyártani. Gyakori, hogy felvesznek egy délelőtt egy filmet... Mindamellett nagyon mulatságos és kihívó dolog, hogy az ember a hangjával hogyan tud a képen látható színésszel azonosulni, őt kifejezni. □ Közeledik a nyár. Mik a tervei? — Pihenés. Átszerződtem a Vígszínházba, és ősszel frissen, kipihenten szeretném kezdeni. Kilenc évet töltöttem a József Attila Színházban, most áthívtak a Vígbe. Másfajta társulat, másféle feladat, más darabok. Szeretném itt is kipróbálni magamat. Magyarságtudat, nyelvrokonság Budapest (MTl-Press) — Középkori krónikaíróink elsőként foglalták írásba, hogy mit is jelent magyarnak lenni, honnan származnak a magyarok, s mely népekkel állhatnak rokonságban. Természetes törekvésük volt a múlt nagyságának, a nemes elődök dicsőséges tetteinek hirdetése. Anonymus — III. vagy IV. Béla király jegyzője — megtette az első lépést a hun-magyar rokonság elméletének kidolgozása felé. Elméletét Kézai Simon, IV. László király hű papja fejlesztette tovább. Az ő krónikájában már nem az uralkodócsaládok közös eredetűek, hanem a hun és a magyar nép. Kézainál szerepel először magyar krónikában a csodaszarvas-legenda: Hunor és Magyar vadászata egy rendkívüli szarvasra, amelynek üldözése közben leányokra bukkantak, köztük két fejedelmi leányra is. Egyikük Hunor felesége lett. tőle származnak a hunok, másikuk Magyaré, tőle származnak a magyarok. Ez a történet — a Kárpát-medence jogos birtoklását igazoló fe- hér-ló mondával együtt — magyarságtudatunk alappillérévé vált. Történelmünk eseményeit tárgyaló mondák később is folyamatosan keletkeztek. Ga- leotto Marzio olasz humanista leírása szerint énekesek és lantosok hősi történeteket adtak elő Mátyás király udvari lakomái alkalmával. A hun-magyar rokonság elméletének ismerete a XVI. századtól kimutatható irodalmunkban is. Ezt az élő őstörténeti hagyományt bolygatta fel a XVIII- XIX. század fordulójától a finnugor rokonság elmélete. Sajnovics János és Hell Miksa északi expedíciójuk során csillagászati megfigyeléseik szünetében a lappok nyelvét tanulmányozták. Sajnovics műve, a „Demonstratio. Idióma ungarorum et lapponum idem esse” az első hazai finnugor nyelvészeti munka. A lapp rokonság egyáltalán nem tetszett Sajnovics legtekintélyesebb szavú kortársainak. Orczy Lőrinc indulatos verset is írt ellene. A finnugor nyelvrokonság eszméjének ezután sem volt szerencséje. Ellene dolgozott az egész XIX. századi magyar fejlődés. A reformkorban a magyar nyelv jogainak elismertetéséért, a modem magyar nemzet kialakításáért folyt a politikai küzdelem. Ilyen közegben nem volt helye olyan elméletnek, amely nem a múlt dicsőséges elemeire helyezte a hangsúlyt. Az 1848-^19-es forradalom és szabadságharc leverése után a remény ébrentartásának igénye gátolta a finnugor rokonság eszméjének térhódítását. A kiegyezést követően pedig máris ott voltunk a millennium küszöbén. A XIX. század a polgári magyar nemzet megszületésének kora. Történelmét tanulmányozva láthatjuk, hogy egy nemzet őstörténete mennyire átpolitizálódik a kor eszméi által. A század második felében kiváló tudósok: Hunfalvy Pál, Budenz József és mások kétséget kizáróan bebizonyították, hogy a magyar nyelv a finnugor nyelvek családjába tartozik. Mégis a közvélemény egy szebb, dicsőséges múltat kívánt látni. Vámbéry Armin, a híres keletkutató és turkológus fellépését a finnugor rokonság ellen általános szimpátia kísérte. Arany Jánosnál és Jókainál is találunk olyan utalásokat, amelyekből kitűnik, hogy a Vámbéry által hirdetett török-magyar rokonság pártján álltak. Kötet megyénk irodalmi múltjáról A topográfia értékét növeli az ötvenegy illusztráció • írókhoz kötődő emlékhelyek Néző István Kisvárda — A közelmúltban újabb könyvvel gazdagodott megyénk honismereti irodalma. Megjelent Katona Béla Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája című művének második kötete. Az első, mely a Nyíregyházához kötődő alkotókat mutatta be, még 1994 őszén hagyta el a nyomdát, a most bemutatandó kiadvány ennek szerves része, folytatása. Azt is mondhatnánk, hogy a nyíregyházi kötet az írók, költők, újságírók és egyéb írástudók nagy száma miatt kényszerült az önálló formátumban való megjelenésre. Az Ajaktól Zsurkig alcímet viselő „vidéki” részben 125 település irodalmi múltját, hagyományait, emlékeit tárja fel a szerző a topográfia elveinek megfelelően. A helységnevek betűrendben követik egymást, az adott településnél pedig az egyes személyek sorrendjét az alkotók születési dátuma jelöli ki. És itt felvetődhet a kérdés: valóban ilyen gazdag a megye irodalmi múltja? Megérdemelte-e a több száz személy az önálló szócikket? Ezekre a kétségekre Katona Béla felel a könyvhöz írott bevezetőjében: „...a topográfia nem tekinti feladatának a minősítést, nem szelektál, hanem teljességre törekszik. Ez a teljesség természetesen inkább csak eszményi cél lehet...” Lehetnek persze olyanok, akiket a mennyiség kevésbé kápráztat el, mint a minőség, azok azonban elfelejtik ennek a műnek a célját. Nem a megye irodalomtörténetét kívánta a szerző reprezentálni, hiszen akkor valóban csak a „nagyok” szerepeltek volna a kötetben, hanem egy olyan adattárat állított össze, melynek révén a helyi, többnyire elfeledett írástudók végre ismét az érdeklődés előterébe kerülhetnek. Ez a kiadvány az értékmegőrzésen túl elsősorban tájékoztatási feladatot lát el. Egy- egy író nemcsak egy szócikkben szerepel, hanem minden olyan településnél, ahol az író megfordult, amelyhez valamilyen módon az alkotó kötődik. Például Szabó Lőrinc esetében Kisvárda, Tiszabecs, Bak- talórántháza, Petneháza, Nyíregyháza-Sóstóhegy említhető. Ez a többszöri megjelenés mintegy húsz személyt érint. Az egyes szócikkek végén a Lásd még! felszólítás mögött találhatók a más települések nevei. A személyekről szóló részt néhány tételből álló bibliográfia követi. Ez nem a legrangosabb monográfiákat jelöli meg, hiszen azokat valószínűleg ismeri az érdeklődő, hanem olyan helytörténeti cikkeket, írásokat ad tudtul, melyek az író és a település kapcsolatáról vallanak. A bibliográfián kívül egyébként a könyv adatgyűjtése során felhasznált irodalomról készült kimutatás is eligazítást ad e témában. A topográfia értékét növeli, hogy 51 fotó illusztrálja a szöveget, ezeken az írókhoz kötődő emlékhelyek láthatók. Sajnálatos azonban, hogy a képek alatt általában nincs megnevezve az illusztráció tárgya. Ezt a hiányérzetet nem pótolja, hogy a kötet végén megtalálható a képek jegyzéke. Nem ott a helye. Ä könyvet tartalommutató (valójában névmutató) egészíti ki, ez mindkét kötet neveit feltárja, ezzel is szemlélteti azok egységét. A Szabolcs- Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája I—II. c. mű valószínűleg hosszú ideig a megye irodalmi hagyományait kutató helytörténészek alapműve lesz. Az ő feladatuk a részletek további pontosítása, feltárása. (A könyv a Jósa András Múzeum 41. kiadványaként, az Eötvös Alapítvány, a megyei önkormányzat, Nyíregyháza önkormányzata és a Start Rehabilitációs Vállalat anyagi támogatásával 1000 példányban jelent meg).
