Kelet-Magyarország, 1996. június (53. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-11 / 135. szám
1996. június 11kedd HÁTTÉR Javaslatok alkotmányügyben Vastagh Pál miniszter szerint a halálbüntetést nem lehet visszaállítani Vastagh Pál Horányi Zsuzsa felvétele Balogh József Tiszavasvári (KM) — Vastagh Pál igazságügyi miniszter pénteken jogászok, igazságügyi dolgozók számára szakmai fórumot tartott Ti- szavasváriban az alkotmánykoncepció parlamenti vitájáról. Ezt követően sajtótájékoztatón válaszolt újságírók, köztük lapunk munkatársának kérdéseire. Munkához való jog CJA múlt héten befejeződött az alkotmánykoncepció általános vitája. Történt-e változás az eredeti javaslathoz képest? — Nem is történhetett, mert a módosító indítványokat tegnap estig (csütörtökről van szó) kellett benyújtani. Nyolcszáz módosító indítvány érkezett, csak a szocialista párt közjogi csoportja több mint öt- venet adott át, melyek kiterjednek a gazdasági, szociális, kulturális jogokra, a gazdasági társadalmi érdekegyeztetés alkotmányos elvének meghatározása, a belsőjog és a nemzetközi jog kapcsolatának rendezésére, a közpénzügyekről szóló fejezet pontosabbá tételére. A javaslatok lényegében a fehér foltok megszüntetésére irányulnak. Ilyen a jogalkotásról szóló rész, javasolják az önkormányzati rész egzaktabb kidolgozását, beleértve a megyei önkormányzatok szerepének pontosabb meghatározását, a bírósági szervezeti rendszer alapelemeinek meghatározását, de pontosabbá kellene tenni a rendkívüli helyzetekre vonatkozó alkotmányos rendelkezéseket, egzaktabb és világosabb tartalmat kellene kialakítani a gazdasági-szociális jogoknak. Nagy kérdés például, hogy megfogalmazhat-e alapjogként a munkához való jog, vagy csak államcélként kell az alaptörvénybe kerülnie. Meg kell határozni mit jelent a szociális biztonság, mert 1989-ben, amikor a ma érvényben lévő alkotmány készült, más tapasztalatok álltak a törvényalkotók rendelkezésére, mint ma. Ma az állam szerepe más területekre korlátozódik. Ezért kell meghatározni, mi a szociális biztonsághoz való jog konkrét tartalma, ami azt jelenti, hogy elemi egészségügyi ellátást, szolgáltatást kell az állampolgárnak biztosítani. Ezt deklarálni kell az alkotmánynak, s erre vonatkozóan állami kötelezettséget kell megállapítani. Mert senki nem gondolt arra, hogy az alkotmánybírósági gyakorlat nyomán a gazdasági, szociális jogok konkrét tartalmának a későbbiekben ilyen jelentősége lesz. Ütközőpont O Melyek voltak a vita leglátványosabb témái? — Például a kétkamarás parlament került szóba többször, ami Magyarországon nem feltétlenül indokolható, hiszen kétkamarás parlament általában az olyan államokban van, ahol vagy az ország területi tagoltsága teszi indokolttá, vagy az ország nemzetiségi viszonyai követelik meg a másik kamarát. Horvátországban például a zsupánságok, azaz a megyék alkotják a második kamarát. Nekem hatéves parlamenti munka ismeretében az a véleményem, hogy amikor Magyarországnak a társadalom modernizálásával kapcsolatos jogalkotási teendői megsokszorozódtak — tavaly 126 törvényt alkotott a parlament —, egy második kamara lefékezné a jogalkotás menetét, pedig a jogalkotási tempó az elkövetkező években sem fog csökkenni. Én nem a törvényhozás második házát tartom célszerűnek kialakítani, hanem a törvényelőkészítésben biztosítani a lehetőséget, hogy az érdekelt szakmai, érdekképviseleti szervek el tudják mondani a véleményüket a törvény megalkotása előtt. Vita van még a koalíciós pártok közt a köztársasági elnök megválasztásának módjáról, ez csak akkor változik, ha valamelyik párt feladja eddigi álláspontját. O A civil szervezetek kifogásolják, hogy őket kihagyták az alkotmánykoncepció kidolgozásából, a pártok maguknak sajátították ki azt. Mi erről miniszter úr véleménye? — Az Igazságügyi Minisztériumban kidolgozott alkotmánykoncepciót 1995. tavaszán tulajdonképpen minden fontos szakmai, társadalmi érdekképviseleti szerv megkapta. Megkapták az egyházak, a nemzetiségi szövetségek, de hasonlóan széles kör kapta meg az alkotmányelőkészítő bizottság által kidolgozott koncepciót is, s megtárgyalta az ÉT is legutóbbi ülésén. De arra nem tudunk kötelezettséget vállalni — és nem is ez a jogalkotás rendje és gyakorlata —, hogy maradéktalanul minden javaslat beépüljön a koncepcióba. Azt a megállapítást én nem tudom elfogadni, hogy kihagytuk volna a civil- szervezeteket az alkotmányozásból. l7 A közvélemény egyre többször emlegeti, követeli a halálbüntetés visszaállítását. Miniszter úrnak mi erről az álláspontja? — A halálbüntetést nem lehet visszaállítani Magyarországon. 1992-ben és 94-ben olyan nemzetközi okmányokat írtunk alá, amelyek kizárják ezt. így lehetett Magyarország az Európa Tanács tagja és ez volt az ENSZ emberi jogi egyezségokmány aláírásának feltétele is. Az Alkotmánybíróság kimondta: a halálbüntetés ellenkezik az ember legalapvetőbb jogával, az élethez való joggal. Sokszor emlegetik az ország lakosságának megkérdezését is. Népszavazás azért nem lehetséges, mert az erről szóló törvény VI. paragrafusának egyik pontja kimondja: nem lehet olyan ügyekben népszavazást tartani, amelyek ütköznek nemzetközi egyezményekben aláírtakkal. Sikerült elérni Cl Terveznek-e olyan változtatást a büntető eljárásban, amellyel felgyorsítható lenne a közvélemény szerint nagyon lassú igazságszolgáltatás? — Igen, de eddig is történtek ilyen lépések. 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba a büntető-, a polgári- és a csődeljárásról szóló szabályozás módosítása, s a bűntető eljárásban nagyon szép eredményeket sikerült elérni. Ennek nyomán 1995. december végére 10 ezerrel több büntető ügyet fejeztek be, tehát közel 20 százalékkal javult a befejezések aránya. 1997. első negyedévében az országgyűlés elé kerül az új bűntető eljárási kódex, 1997. végére pedig a polgári perrendtartás módosítását készítjük elő. Azért az hozzátartozik a dologhoz, hogy a bűntető eljárást nem lehet a végtelenségig egyszerűsíteni, ennek a garanciális szabályok határt szabnak. A Krúdy-terasz most Elszólás Sipos Béla y y ciláit reája!—zúgott l—J a tömeg úgy jó két- JL JL száz évvel ezelőtt a Basteille bevételekor. S akkor lesújtott a bakó bárdja, porba hullt a delikvens feje, míg a téren összegyűlt ezrek és ezrek öröm ujjongásbán törtek ki. íme, egy rosszal kevesebb lett e földön, megtért vezekelni egy lélek a teremtőjéhez. Am valóban egy rosszal lett kevesebb? Ezt utólag még lehet bizonyítani, de korrigálni már nemigen. A halálbüntetés bizony nem mai keletű, de nem is középkori. Már a spártaiak is halállal büntették a fejletlenül, gyengén világra jövő csecsemőket, ezzel is védve fennmaradásukat, ugyanakkor a nagyobb összegű tolvajlásért, sikkasztásért is halálbüntetés vár napjainkban a kínaikara. A példát lehetne még sorolni hazaiakkal is, viszont nálunk egy tény: 1990-ben az Alkotmánybíróság kiiktatta a halálbüntetést a büntetési rendszerből. Azóta is heves viták zajlanak a közéletben az utcától a Parlamentig a visszaállításáról. Pro és kontra hangzanak el vélemények, vagyis vannak ádáz ellenségei a visszaállításnak, ugyanakkor milliónyian kívánják vissza a büntetések büntetését. A maga nemében mindkét félnek igaza van. Mert az élethez mindenkinek joga van, még a bűnözőknek is. Igen ám, de akkor van-e joga egy embernek — jelen esetben egy gyilkosnak — elvenni egy másik ember életét? Ez a kérdés sokkal összetettebb annál, hogy ezen írás keretében állást lehessen foglalni. Ami mégis írásra késztetett az az, hogy maga a miniszterelnök is elszólta magát ez ügyben a hétvégi juniálison. Egy esetleges népszavazáson ő maga is a halálbüntetés visszaállítása mellett szavazna — mondta Horn Gyula. (Nyomban repliká- zott is a jelenlevő igazságügy-minisztere.) Az pedig már csak utánlövés, hogy az általa elmondottak félreértésre adtak okot. Mert amennyiben jogi lehetőség lenne rá — szólt a korrigálás—, akkor ő is helyeselné a népszavazást. Ez utóbbiban egyetértünk. ifjúságvédelem Ferter János rajza Kommentár Program és vég Bodnár István A könyvtár szakma örömmel vette tudomásul, amikor tavaly a Közkönyvtárak évének hirdette meg ezt az esztendőt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. A közművelődési főosztály vezetőjének akkori tájékoztatása szerint a kulturális tárca jeles és jelentős eseményként nevezte meg ezt a programot. Már eltelt öt hónap 1996- ból, de a programt körül mélységes a csend. Úgy tűnik, a szép terv kútba esett. Ezt a tényt erősítette meg Bariczné Rózsa Mária, a közművelődési főosztály munkatársa. Mint mondta az említett program Fodor Gábor volt művelődésügyi miniszter nevéhez kötődött. Azóta miniszterváltás volt a tárca élén, új költségvetés készült, és ebbe nem fér bele az a 460 millió, ami szükséges lett volna a tervek véghezviteléhez. Az ember nem is nagyon akar hinni a fülének. A minisztérium a rendkívül nehéz helyzetben levő könyvtárak megsegítése érdekében meghirdet egy remeknek tűnő programot, aztán méla csönd, majd visszakozás. Mintha semmi sem történt volna. Szinte minden könyvtár fellélegezve vette a múlt év végén tudomásul az új programot, amely ha nem is oldotta volna meg a közkönyvtárak minden problémáját, mindenképp mentőövnek számított volna. Sok könyvtárban készítettek terveket, számítottak a segítségre, élni kívántak a pályázatok lehetőségével. A könyvtárak helyzete évről évre romlik. Megyénkben az utóbbi két évben mintegy ötven könyvtár szüntette meg a tevékenységét, vagy zárva tart már huzamosabb ideje. További harminc nem képes gyarapítani az állományát. Mindez tanúsítja: az önkormányzati fenntartású köz- művelődési könyvtárak most még nehezebb helyzetbe kerültek, hiszen az utóbbi időben nem kaptak támogatást. I Nagy Tamás fotóetüdje
