Kelet-Magyarország, 1996. május (53. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-09 / 108. szám
1996. május 9., csütörtök 10 Kelet-Magyararszág KULTÚRA Millecentenárium Beregben Művek szabadulásért Hírcsokor versenytermében május 11-12-én. (KM) Jubileumi... ...gálaműsort mutat be a SLIP Táncsport Klub Nyíregyházán a VMK-ban május 12-én. A táncest 18 órakor kezdődik. (KM) Homonnai... ...Nándor hagyatékából rendeznek kiállítást a városi művelődési központ fotógalériájában május 16. és július 4. között. (KM) Kórushangverseny A nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola Szimfonikus Zenekara a komolyzene populáris alkotásaival lépett fel nagy sikerű koncerten a Móricz Zsigmond Színházban. A május 6-án megtartott hangversenyen Sibelius. Gershwin-, Csajkovszkij- és Biber-kompozíciókat hallhatott a közönség Harasztosi Pál felvétele Sikeres kulturális seregszemle Sok nézője volt a művészeti hetek egy hónapig tartó programsorozatának Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Néhány éve nemcsak Budapesten, az ország fővárosában, hanem Nyíregyházán is rendeznek Tavaszi Művészeti Heteket. A nemrég befejeződött kulturális seregszemlének elkészítették a mérlegét, amiből kiderült, hogy nagy volt az érdeklődés a rendezvények iránt. A közel egy hónapig tartott művészeti hetek szinte minden napjára esett valamilyen érdekes műsor. Választékos és színes volt a program, amelybe a táncjátéktól a drámafesztiválig sok minden belefért. A szervezők a megye amatőr együttesei és a közönségnek kívánságait egyaránt figyelembe vették. Érdekes módon a hazai együttesek műsorának több nézője akadt, mint a vendégszereplő meghívottaknak. A program az országos — angol nyelvű — diák drámafesztivállal kezdődött, amelynek 780 nézője volt. A nyíregyházi televízió is közvetítette a millecentenáriumi ünnepségek nyíregyházi rendezvénysorozatának megnyitóját, amely, bár csak szabolcsi együttesek vettek részt rajta, mégis magas művészi színvonalúnak bizonyult. Sok nézője volt az idén is a március 15-i központi ünnepségnek, amelyet a Kossuth téren tartottak, illetve az ezt követő Zúg március című műsornak.. Hagyományosan nagy volt az érdeklődés a Priinavera balettegyüttes tavaszi koncertműsorai iránt, amelyeknek az idén 580-an nézője volt. Az Igrice néptáncegyüttes is bebizonyította, hogy szép, önálló estét tud szerezni a tánc kedvelőinek. Sokan megnézéték az Iserlohniak műsorait, akik több csoportot is hoztak magukkal. A művészeti heteknek kiemelkedő eseménye volt a Nemzetközi Ifjúsági Vonószenekari Fesztivál, amelynek nemcsak Nyíregyházán, hanem a megye több városában örülhettek a zene barátai. Mintegy 3500-an hallgathatták meg a koncerteket, és az alkalmi bemutatkozásokat me- gyeszerte. Színvonalas, nívós műsort láthattunk a Duna Művészegyüttes és a Táncművészeti Főiskola növendékeinek előadásaiban. A vártnál kisebb érdeklődés mutatkozott viszont Esztergályos Cecília és Pécsi Ildikó műsora iránt Összeségében elmondható, hogy szinte minden rendezvény iránt nagy volt az érdeklődés, s közülük több tömegeket mozdított meg. Elmondható, hogy a város lakossága igényli a kulturális rendezvénysorozatokat. Sem iskolát, sem óvodát nem zárnak be A szerző felvétele Kisvárda (KM — B. I.) — Iskolabezárások, összevonások, pedagóguselbocsátások! Nincsenek irigylésre méltó helyzetben az oktatási intézmények, a nevelők és a közalkalmazottak. A takarékoskodás ostora bárhol csattanhat, és a képzett tanárt is a munkanélküliség réme fenyegeti. Mi a helyzet Kisvárdán? — kerestük meg Gubik Tibor alpolgármestert. — A nehezén, a legkellemetlenebb intézkedéseken már tavaly túljutottunk. A megvonások miatt 15 százalékkal kellett bérköltségekből megtakarítani. Kisvárdán 102 pedagógust és közalkalmazottat kellett elbocsátani. Az idén már jobb a helyzet, csak kisebb intézkedéseket kell végrehajtani. Nos, megtudtuk, hogy a város hat általános és két középiskolájában már nem kényszerülnek létszámleépítésre. A Szent László Gimnázium Megszüntetnek viszont néhány igazgatóhelyettesi állást. Erre néhány óvodában is sor kerül. A szülők kérésére viszont nem szüntetik meg a Fáy utcai óvodát. Takarékoskodni kívánnak viszont a kötelező óraszámokon felüli órákkal, átgondolva a tagozatok feladatait és lehetőségeit. Erről a képviselő-testület már döntött is. Az esélyegyenlőség érdekében az önkormányzat a következők szerint határozta meg a tantervi órákon túli órakeret arányát: a Kodály Zoltán, a Somogyi Rezső és a 4. számú iskolákban 23 százalék, a Teichmann Vilmos és a Vári Emil iskolában 20 százalék, a 6. számú iskolában 12 százalék. A Kodály és a Somogyi iskolában angol-német tagozat működhet szakosított tantervvel, míg a Teichmann biológia, a 4-es iskola testnevelés tagozatú marad. Ami pedig a jövendő elsősöket illeti, állandó az utánpótlás. Évről évre nagyjából egyenlő létszámú osztályok várhatók. Jövő tanévben például mintegy 260 gyerek kezdi el az ABC megismerését az első osztályokban. Megtudtuk azt is, hogy az egyházak visszakapták iskolai ingatlanaikat, de a Szent László Gimnázium mellett egyelőre csak a református egyház kíván általános iskolát fenntartani. A görög és a római egyház nem gondolkodik általános iskola nyitásán. A régi egyes iskola helyén működő református intézmény viszont ökumenikus jelleggel működik. Árpád apánk, ne féltsd ősi nemzeted Kétségtelenül ez a legvitatottabb és legvitathatóbb keresztneveink között Mizser Lajos / Nyíregyhaza — Magát az Árpád apánk kifejezést nemrég használjuk. Thaly Kálmánt (1839-1909) még mielőtt rátért volna a kuruc dalok gyűjtésére (és tegyük hozzá: írására), költőként is számon tartották. Ő írta ugyanis a szállóigévé vált sort: „Árpád apánk, ne féltsd ősi nemzeted!” Ezek után lássuk vitézlő párducos Árpádot! Égyelőre hiányzik a Gui- ness-féle gyűjteményből. Ennek az is az oka, hogy meglehetősen kevés nemzet adja ezt a nevet, pedig a mai napig nem kevesebb, mint 14 féle megfejtési kísérletéről tudunk. Eddig az Artúr név vezette a listát 5 megfejtési kísérlettel. Még a Magyar Utónévkönyv is záromban marad. Vitatható név Kétségtelenül a legvitatottabb és legvitathatóbb keresztnevünk. Nem kevesebb mint öt nyelvből igyekeztek levezetni eddig a kutatók. Mégpedig: a héberből, az iráni nyelvek egyikéből, a török nyelvekből, az osztjákból és a magyarból, így az első pillantásra csakis a török és a magyar jöhet számításba. Lássuk azonban sorban a megfejtési kísérleteket! Lehet bibliai helynév, illetve Ar- paksát (Árfaxat), Ábrahám őse. Ez nagyjából megfelel a krónikák magyarázatainak, de a tudománytól nagyon messze állnak. Az iráni magyarázat szerint nem mást mint az Aria- peites név magyarítása. Ez már a „non comment” színvonal. A török magyarázatokban lehet valami, ám a döntő láncszem hiányzik. Magyarán: sem bizonyítani, sem cáfolni nem tudunk, illetve egyaránt bizonyíthatunk és cáfolhatunk. A magyarázatok: bölcs herceg, fejedelem; a jósol (ar- bai) ige származéka, varázsló (árpaszemekből jósoló), arany pad, homok színű oroszlán, védelmező hős. Az osztják magyarázat: ar+pad=nagy+ fenék. Ez nem más, mint a török Kötöny név osztjákra való fordítása. És most jönnek a magyar magyarázatok. Ko- lozsvári-Grandiperre Emil az ár szóból próbálja levezetni. Kuim Géza a legegyszerűbb megoldásra gondolt: árpa+d. Kerényi Károly ezt az árpa termékenységével magyarázza, mások az árpa termékenyítő —- a meddőséget megszüntető hatásával. Földes Péter kicsinyítő képzőnek vélte Árpád alacsony termetével. Ennek az a hibája, hogy sem Árpád, sem leszármazottai nem voltak alacsony termetűek. Anonymus Álmos és Zoltán fejedelmet írja le: ennek alapján mindkét fejedelem még ma is a közepes termetűek közé tartozna. Ha azonban III. Bélát nézzük, akkor ő a 190 cm-es termetével még ma is nagyon magasnak számítana. És jöhet az utolsó (?) magyarázat: árpa — Árpa — Árpád. Ez azonban jó 300 évvel későbbi névadási forma. Ezekből a magyarázatokból neme lettünk okosabbak. Görög források Még mielőtt rátérnék arra, hogy mit tartok valószínűnek az Árpád név eredetét illetően, hadd tegyek kitérőt. Elsőként görög források említik ezt a nevet. Bíborban született Konstantin: Arpadísz (tehát véghangsúlyos), Geórgiosz Monachosz: Arpádisz. Az ejtése a görögben sem volt egyenletes. Ezt még elősegítette a hasonló hangzás is: tudniillik arpax (=rabló)+idisz (valakinek a leszármazottja), így az Arpádisz név a görögben a rabló fia jelentést is felvehet. Az, hogy következetlenül írták, nem meglepő, hiszen sem Álmos, sem Bulcsu nevét sem írták következetesen. Hogy hogyan ejtették a honszerző nevét az Árpád korban, legfeljebb csak feltevéseink lehetnek. Az azonban biztos, hogy a XVI. században Heltai Gáspár következetesen Árpádot ír, a XVII-ben pedig Liszti László Árpádot. Magyarán: a kiejtés nem megfelelő támpont. Az Árpád ejtés nagyjából a felvilágosodás korától vált egyértelművé, alighanem az árpa szó hatására. Ebből aztán logikusan következett az árpa szó feltételezése a névadás indítékául. Csakhogy addig nagyon sok év telt el. Mindössze egy magyarázat született, az is Ánonymus találmánya: az Álmos név levezetése az álom szóból. Méltóságra utal Ha a krónikákbeli vezémév- sort megnézzük, érdekes dologra bukkanhatunk: Árpád, Szabolcs, Gyual, Künd, Lél, Bulcsu, Örsúr. Tegyük gyorsan hozzá, hogy Lél és Bulcsu nem élhetett a honfoglaláskor, mert őket az augsburgi vereséget követően (995-ben) végezték ki. Amennyiben honfoglaló vezérek lettek volna, ekkorra betöltötték volna az akkor nagyon-nagyon ritka 80. életévüket. A többi név mind a méltóságot adja. Ebből következik, hogy az Árpád névnek is valamilyen méltóságot kell(ene) kifejeznie. E feltételes mód annyit is jelent, hogy az Árpád névről nagyon sokat tudunk, és mégsem tudunk semmi bizonyosat. Csak találgatni lehet: az eddigi 14 magyarázatból talán bejön valami, amit bizonyítani is tudunk. Mindenesetre jó lenne végre valami biztosat is tudni a honszerzőről. Az már biztos, hogy 1820-ban újították fel ezt a nevet. A középnemesség körében népszerűvé vált, s egy évszázadon át a közepesen megterhelt férfinevek közé tartozott. Mivel felújított névnek számított, a nőiesítés idegen minták alapján történt (latin, francia): Arpadia, Arpádina, Arpadin. Hozzátehetjük, hogy ezek jóval ritkábbak — mondhatnánk: kuriózumszerűek. landó közszemlére. A millecentenáriumi rendezvények keretében szervezik meg a Népzenei Együttesek Tisza-parti Találkozóját augusztus 20-án. A nemzetközi találkozón a megyeiek mellett kárpátaljai és erdélyi folklóregyüttesek is részt vesznek. A millecentenáriumi rendezvények csúcspontja augusztus 20-a lesz, ennek programja még most készül. Érdekes látványosság az úgynevezett Arató-nap, amelyet Gergelyiugomyán rendeznek meg, ahol kéziaratóverseny lesz. A szokásos szüreti vigasságokat, szüreti felvonulást októberben tartják. Vásárosnamény (KM) — Alig fejeződött be az ünnepi hét rendezvénysorozata Beregben, máris a következő programokat szervezik a millecentenárium jegyében. Vásárosnamény jeles kulturális eseménye a június végén rendezendő Nemzetközi Fafaragó Tábor, amelyen a magyarok mellett erdélyi, kárpátaljai faművészek is részt vesznek. Az idei alkotótelep különösen fontosnak számít, hiszen ha minden igaz, teljesül a nagy vágy, berendezik és megnyitják azt a galériát, amelyben a táborok legszebb alkotásait teszik álösszeállított szöveggyűjtemény a huszonegy szerzőről adatokat is közöl és kritikákból vett szemelvényekkel egészül ki. A kötetet a Tevan Kiadó jelentette meg. Címe a nemrégiben elhunyt jeles gyulai költő, Simonyi Imre egyik művéből vett idézet. Az első békési irodalmi szöveggyűjteményt kiadói a közép- és felsőfokú tanintézetek irodalomoktatásának segítésére szánják. Békéscsaba — Szabaduljunk meg az utókortól... címmel Békéscsabán megjelent a megyéhez kötődő e századi írók s költők alkotásaiból válogatott szöveg- gyűjtemény. A kötetben Gyóni (Achim) Gézától Kiss Annáig huszonegy egykor ott élt, onnan elszármazott, illetve ma a Körösvidéken élő író s költő szerepel. A költeményekből, elbeszélésekből s regényrészletekből Néptánc... ...koreográfusok alkotásaiból mutatnak be egy csokorra valót a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban május 19-én 19 órától. A látványos táncesten hét szabolcsi, két budapesti és egy debreceni együttes lép fel. (KM) Pulyabált,... ...Megyei Gyermek Néptánc szakági bemutatót rendeznek a nyíregyházi városi művelődési központ hangdály Zoltán Általános Iskola, a Bárdos Lajos Kórus és a miskolci minorita templom Szent Ferenc Kórusa. Belépődíj nincs, de önkéntes adományokat gyűjtenek a dél-erdélyi Déva ferences kolostorában működő magyar iskola megsegítésére. Nyíregyháza (KM) — Ötvenéves fennállását ünnepli a Szent Ferenc Kórus. Ebből az alkalomból egyházzenei kórushangversenyt rendeznek Nyíregyházán a Kossuth téri római katolikus székesegyházban május 12-én 19 órától. A műsorban fellép a Ko-
