Kelet-Magyarország, 1996. május (53. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-25 / 122. szám
my A joggal lehet élni, de a törvény tiltja, s én nem engedem meg, ___h°gy visszaéljenek. „ MAG ÁN'VÉ KEMÉNY Gyeimekár A legtöbb, mi adható gyermekeinknek — s ami időnként sajnos „hiánycikk ” — még mindig a szeretet ebben az anyagias világban. Még akkor is, ha ez a megállapítás egyesek szerint már közhelyszámba megy. De aki még nem érezte azt a boldogságot, örörhöt, ami gyermekünkből árad, ha jut egy kis idő arra, hogy lehajoljunk hozzá beszélgetni, játszani, azt talán meg sem érzi és érti jelentőségét. Rohanunk, hajtunk hétköznap és ünnepeken is, közben elrepül az idő, s talán észre sem vesszük, hogy szülötteink felcseperednek, szinte felnőtté válnak. Időnként úgy, hogy csak futólag érintette meg őket a törődés, a szeretet. Számos példa utal ugyanis arra, hogy néha hajlamosak vagyunk pénzzel megváltani mindezt: „fogd, gyermekem, vegyél amit akarsz, csak most hagyjál, mert dolgom van” szavak kíséretében. Pedig nem lehet mindent pénzzel megváltani, s néha éppen azok élete siklik ki, akik mögött biztos anyagi háttér állt ugyan, megkapva mindent, amit kértek — de érzelmi életük sivár maradt. Jó-jó — hallom a kifogásokat —, de meg kell élni, keresni kell, hogy előteremtsük a biztos bázist adó anyagiakat, s ezt manapság már kevesen tudják megtenni csupán fizetésükből — ha van egyáltalán munkahelyük. Az árak ugyanis az égbe szöknek, a bérek viszont jócskán elmaradnak a szükségestől. Nemzetünk fogyása intő jelként mered felénk, de mintha ezt éppen azok nem vennék észre, akik hivatottak lennének arra, hogy tegyenek ellene valamit. S nemcsak a családi pótlék és az egyéb támogatások megnyirbálása utal erre. Mert kétségtelen tény: a gyermeknek ára van. De nem mindegy, milyen. Pro és kontra sorakoznak példák és érvek arra, ki miért nem vállal gyereket, vagy csupán „egykét”, míg mások semmivel nem törődve fogadják a gyermekáldások sorát. Nehéz eldönteni, kinek van igaza, erről nyilván mindenkinek megvan a véleménye. A tények azonban elgondolkodtatóak... Gyermeknaphoz közeledve — talán éppen annak ürügyén — nem árt azonban számvetést csinálni. Kicsit önmagunkba nézve: ugyan mit kellene másképp tenni. Mert valóban nincs annál nagyobb boldogság, amikor elrepülnek a gondfelhők gyermekeink homlokáról, s örömmel tapasztalják, lehajolunk hozzájuk játszani, beszélgetni. Ok ezt várják, ezt kívánják. Akkor pedig ezt kell tenni. Kováts Dénes AKTUÁLIS INTERJÚNK Beszélgetés Váradi Katalin tanácsvezető bíróval a szervezett bűnözésről Dr. Kozma Istvánné dr. Váradi Katalin Elek Emil felvétele bil gazdasági szabályok kialakításától és polgárjogi szankcióktól várják a megoldást. CJ Miért tartja magát az a vélemény, hogy lassú az igazságszolgáltatás, az ügyek befejezése elhúzódik, s a nagy ügyek a bíróság előtt összezsugorodnak? — Minden bűnüldöző hatóságra vonatkozik, hogy szűkös anyagiakkal, szerény tárgyi feltételekkel, irtózatos munkával képes eredményt produkálni. Mi, hírók sajnos ugyanolyan kisipari módszerekkel dolgozunk ma, mint húsz évvel ezelőtt. Egy Balogh József ötezer forint értékű falopás ügyében ugyanaz a dolga a bírónak, mint egy három év alatt folytatott óriási pénzügyi manipuláció esetén. A bíró ugyanúgy nekiül a húszezer oldalnak. A társadalom többi tagjával együtt most tanul olyan fogalmakat, mint a váltó, a tőzsde, a cégek átalakítása, a részvény. Ilyen nagy volumenű ügyekkel egy stábnak, és nem egy bírónak kellene foglalkozni. Jogi technikusoknak kellene az ügyre vonatkozó jogszabályokat kigyűjteni, kimutatásokat, táblázatokat készíteni az áttekinthetőség, a változások nyomonkövethetősége végett. Számítógép, telefax kellene, ami kapcsolatot, információcserét jelent más bűnüldöző hatósággal, hogy a bírónak minden rendelkezésre álljon a döntéshez. Ehelyett ma munkaeszköze a szeme, az agya és a keze, ír, olvas, számol, jogszabályokat, tényeket tanul, s csak a szakértőkre támaszkodhat a vádon kívül. Nagy probléma, hogy a parlament irtózatos mennyiségű jogszabályt alkot és a jogalkalmazó előtt nem világos a pontos akarat és a megvalósítás törvényes lehetősége. Az APEH azt mondja: adócsalás, a bíróság meg esetleg azt, hogy nem, csak élt egy lehetőséggel a vádlott, amelyet a törvényalkotók elfelejtettek megtiltani. □ Erre szokták azt mondani, hogy hiába dolgozik a rendőrség, az ügyészség, a bíróságon elkenték az ügyet... — A büntetőbíróság büntetőjogi felelősségről dönt és a bűnösség kérdésében azt kell kimondanunk, hogy a vádlott nem tévedett, hanem tudatosan megszegte a törvényt. Ez óriási különbség. Ehhez kellenének a már említett feltételek, ezen túl az állandó önképzés és szervezett képzés a bűnüldözés minden területén. □ Szigorúbbak lennének az ítéletek, ha a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslata szerint a megyei bíróságok vennék át a városi bíróságtól a súlyos gazdasági vagyon elleni bűncselekmények tárgyalását? — Nem szigorúbbak, hanem alaposabbak. Jelenleg az a helyzet, hogy ha egy vádirat beérkezik, s 15 napon belül nem adja vissza pótnyomozásra a bíró, akkor az rajta maradt, s ettől kezdve az ő dolga lesz megszerezni minden hiányzó bizonyítékot. Vagyis, ha tizenöt nap alatt nem veszi észre egy húszezer oldalas anyagból, hogy hiányosak a bizonyítékok, már nem tudja továbbpasszolni, az ő dolga megállapítani, mi történt és levonni a jogkövetkeztetést, hogy mi a bűn, s mi nem. □ Lehet, hogy az úgy nehézsége okozza az idő múlását, de vannak olyan esetek, amikor a vádlott minden trükköt bevet, hogy elhúzódjon az ügy, s amikor az ítélet megszületik, enyhítő körülményként írják a javára, hogy hosszú idő telt el. — Nekem erről az a véleményem, hogy a joggal lehet élni, de a törvény tiltja, s én nem engedem meg, hogy visszaéljenek. Természetesen előfordulhat, hogy valaki beteg, de a bírónak az a dolga, hogy érvényt szerezzen a jogszabályoknak, s elérje, hogy a vádlott az igazságszolgáltatásnak vesse alá magát, akár kényszerintézkedések alkalmazásával is. De minden bíró független! □ A bíró független, de az utcai járókelő, aki naponta találkozik olyan emberrel, akit évek óta vád alá helyeztek, nem a bírót, hanem a bíróságot marasztalja el, pláne ha kiderül, hogy a nagy ügy után sok év helyett három hónap felfüggesztett lesz a végeredmény. — Ha három hónap lesz a végeredmény, akkor az azt jelenti, hogy nem volt jó a nyomozás, és nem volt jó az ügyészi vád sem. Azért szültek a hegyek egeret, mert kiderült az igazság, csak kis visszaélést lehetett bizonyítani. És hogy a közvéleményben ilyen a hangulat, az a sajtó hibája is, mert nem magyarázza el kellően az embereknek, hogy valakinek a büntetőjogi felelőssége bizonyítékokon kell hogy alapuljon, és ha ezek nem támasztják alá a vádlott bűnösségét, a bíró akár felmentő ítéletet is hozhat. Soha nem az jelenik meg egy bírósági tudósításban, hogy összeomlott a vád, hanem azt közük, hogy a nagy csalót, sikkasztót a bíróság felmentette. Nem a bíró felelős az ügyek elhúzódásáért, hanem az eljárási feladatok törvényi megosztása, amely a legnagyobb terhet a bíróra rója. Magyarországon köteles a bíró minden bizonyítékot beszerezni (nem csak az ügyész és védő, mint tőlünk nyugatra), vizsgálni a bizonyítékokat és végül dönteni. Hogy nincs bizonyítva a vád, csak akkor mondhatja ki, ha minden kutatás, keresés hasztalan, kétséget kizáró bizonyíték nem található. A feladatokat a gyakorlatban is meg kellene osztani és csak a döntésnek kellene a bírónál maradni. Mert csak úgy lesz rend Magyarországon, ha világosak, egyértelműek, erkölcsösek lesznek a jogi szabályok, s ezeket jól felkészült, s megfelelően felszerelt hatóságok alkalmazzák. Ha megkérdezünk tíz járókelőt, miért történik annyi bűncselekmény Magyarországon, heten azt válaszolják: mert enyhe a bíróságok által kiszabott büntetések időtartama. De a központi nyomozóhivatal létrehozása körüli vitában is ott szerepelt az ellenérvek között, hogy a rendőrség határidőben elvégzi a nyomozást, az ügyészség is határidőben emel vádat, a bíróságon viszont elhúzódnak az ügyek. Fel lehet így venni a küzdelmet a szervezett bűnözéssel? — erről beszélgettünk dr. Kozma Istvánné dr. Váradi Katalin megyei bírósági tanácselnökkel. — A múlt hét végén Bala- tonfüreden a magyar jogász- társadalom színe-java épp arról vitatkozott, hogy a szervezett bűnözéssel hogyan lehetne hatékonyan felvenni a harcot a rendőrségnek, ügyészségnek, bíróságnak. Szakemberek között még arról is tart a vita, hogy Magyarországon aktuális kérdés-e a szervezett bűnözés, mert hiszen az nem azonosítható a feketegazdasággal. Ez utóbbi az államilag engedélyezett gazdálkodási szabályok felrúgásával, az adó, az illeték, a tb nemfizetésével termel profitot, a szervezett bűnözés pedig kifejezetten bűncselekmények sorozata, melyet kirívóan durva erőszakkal hajtanak végre tudatos szervezettséggel, kívülálló személyek irányítása alatt, hatalmas ügyvédi segédlettel, kíméletlen végrehajtókkal. A szervezett bűnözés azért különösen veszélyes, mert behatol a gazdaság egy-egy ágába, monopolhelyzetet alakít ki, majd a politikai élet, a politikai hatalom következik célként. Vannak olyan bűncselekmények, melyekből a szervezett bűnözés csíráira lehet következtetni. Ilyen például a hatalmas bűnszövetkezetben végrehajtott gépkocsilopás-sorozat, ahol mások a végrehajtók, mások a kitervezők, mások biztosítják az okiratokat, s mások, akik a kocsik átalakítását végzik. De a kábítószerekkel, fegyverkereskedelemmel, «« ............................................... Lehetetlen állapot, hogy mire a bejegyzés megtörténik, a cég már rég nincs a valóságban, yy olajszőkítéssel, pénzhamisítással, a csempészettel, az áfa-visszaigényléssel kapcsolatban is tapasztalható szervezettség. □ Születtek javaslatok a meggátolásukraf — A civil jogászok azt mondják, hogy a gazdasági élet problémáit — nevezetesen a feketegazdaságot — gazdasági, polgári jogi eszközökkel kell kezelni, a büntető jog csak egy végső eszköz lehet. Olyan jogszabályokat kell alkotni, melyek érdekeltté teszik az állampolgárt az adófizetésben, szerintük a szerződések megszegését polgári jogi eszközökkel kell befolyásolni és pontos cégnyilvántartásra, ingatlannyilvántartásra van szükség. Lehetetlen állapot, hogy két évig is elhúzódik egy cégbejegyzés, fantomcégek igényelnek vissza áfát, s mire a bejegyzés megtörténik, a cég már rég nincs a valóságban. Nagy baj a jogszabályok állandó változtatása. Hogyan várható el az önkéntes jogkövetés, ha egy jogszabály három év alatt legalább ötször megváltozik? A civil jogászok tehát jó törvényektől, sta^ Csak úgy lesz rend, ha világosak, egyértelműek, erkölcsösek lesznek a jogi szabályok. yy Bíróságok kereszttűzben A KM hét végi melléklete ’96. V. 25.
