Kelet-Magyarország, 1996. május (53. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-21 / 118. szám
1996. május 21., kedd HATTER Kelet-Hagyaroiszág 3 Nyugodt álom Nagykállóból Világra szóló újdonság asztmásoknak és toliérzékenyeknek • Féléves tesztelés Balogh József Nyíregyháza (KM) — Egy sikeres vállalkozás történetét mutattuk be szombaton, amely még így, féloldalasán is kétszáz családnak ad megélhetést és munkát, de ha felépül a Debreceni úton az oda tervezett vágóhíd, akkor nem kell az itt felnevelt libákat Pécsig utaztatni, s mellesleg 800-1000 ember találhat ott munkát magának. Arról már nem is beszélve, mekkora kockázattól szabadulnának meg, amit a libák utaztatása jelent, s megkapnák azt az állami támogatást, amit a baromfiipar élvez a vágások után. Most nem erről lesz szó, hanem arról a vállalkozásról, amelyik a toliból olyan terméket készít, amivel meg lehet hódítani a világot. Európa és Japán — Az elmúlt év második felében kezdtünk el együtt dolgozni a Kelemen-Tex Kft.-vel, amelyről köztudomású, hogy az ország egyik legjobb minőségű tollának előállítója — mondja Trakperger Mihály, a nagykállói Lanotte Kft. ügyvezető igazgatója —. Ennek köszönhetjük, hogy a kft. nagyságrendjéhez képest nagyon jelentős exportot bonyolítunk le. Az elmúlt évben közel voltunk az egymillió dollárhoz, ebben az évben ennek a két és félszerese lesz. A világ legigényesebb piacain, Japánban, az Egyesült Államokban, Németországban, Svájcban, Angliában, Spanyolországban, Dániában vagyunk jelen. A vállalatnak van egy, a világon egyedülálló óriási újdonsága, úgy hívják, hogy an- tiallergiás pehely. Az ebből készülő konfekció gyártását és forgalmazását kezdte meg a Lanotte Kft. május elsejétől: Magyarországon kívül egész Európában és Japánban kapható. Magyarországon és az Készül a nagykállói paplan Egyesült Államokban egymástól függetlenül teszteltették a tollat olyan gyerekeken és felnőtteken, akik háromkereszt toliérzékenyek és rendkívül súlyos asztmások, akik tulajdonképpen toll közelébe nem mehettek az elmúlt időszakban. A fél évig tartó tesztprogram eredménye feljogosítja a céget arra, hogy úgynevezett hipódon antiallergén pehelyként feliratozva hozhatják forgalomba. — Ezzel az új programmal hosszú távlatokat nyitunk Európában és a világon termékeink számára, s ezek a távlatok e pillanatban felmérhetetle- nek. Önálló vállalatot hozunk létre Németországban, innen látjuk majd el megfelelő üzlet- és ügynökhálózaton keresztül a németen kívül a francia, a belga és a holland piacokat. Majdhogynem hihetetlen ezek után, hogy a Lanotte nem egy elprivatizált cég, hanem 1989 nyarán alakult meg, az akkori jogszabályoknak megfelelően vegyes vállalati formában egy olasz tulajdonostárssal hozta létre Trakperger Mihály. Dupla kereset — Az alakulást követő három év alatt a magyar belső piac pozícióit felhasználva előkészítettük azt, hogy ez a vállalat Elek Emil felvétele a későbbiekben exportra tudjon termelni — mondja a kezdeti időkre emlékezve az ügyvezető igazgató. — Ez a három év tette lehetővé azoknak a piacoknak a megnyerését, amelyre ma a vállalat számít. A legnagyobb küzdelmet az jelentette, hogy a dolgozókkal meg kellett értetni a másságot, hogy a világ nem Nagykálló határában végződik, hanem ott kezdődik. Különböző szlogenek alakultak ki a betanulás alatt, a legaranyosabb az volt, s meg is maradt, hogy a vállalatnál lehet rossz árut készíteni, de az nem hagyhatja el a gyárat. Büszkék vagyunk rá, hogy az egymillió dolláros tavalyi forgalomban a két legjelentősebb vevő az Egyesült Államok és Svájc volt, a harmadik legjelentősebb vevő pedig Japán, mert ezeken a piacokon csak a világ legjobh minőségű .termékei találhatnak piacra. Ma ötvennégyen dolgoznak a Lanotte Kft.-nél. Egy olyan térségben, ahol rengeteg a munkanélküli, igazából mégis munkaerőgondjai vannak a cégnek, mert nehezen viselik az emberek a fegyelmezett munkát. A dolgozók átlagkeresete kétszerese a városban lévő kereseti normáknak. Kevesen hagyják itt a kft.-t, de nehéz is helyükre új, szakképzett munkaerőt találni. A piaci pozíció felépítésében rendkívül nagy jelentőségű, hogy a paplanszakmában Magyarországról egyedüli cégként a Lanotte kiállít a világ legnagyobb textilbörzéjén. Saját standdal rendelkezik a frankfurti lakástextilvásáron, szaknyelven a heimtextilen. Itt mérettetik meg minden évben olyan konkurensek között, mint a Billerbeck, vagy a legnagyobb német cégek közül a Frankenstoll és más világcégek. Ez egy nagy invesztíciója minden évben a vállalatnak és ez juttatja hozzá a céget, hogy folyamatosan és következetesen építse a nemzetközi piacot, hiszen minden vásáron elkezdődik egy-egy olyan tárgyalás, amelyből a későbbiek folyamán üzlet lesz. A vállalat stratégiájában az szerepel, hogy ezt a szakmát meg kell újítani. Itt nem készülnek olyan termékek, mint az úgynevezett garázspaplanok. Ha a lakosság nagy része tudná, mivel takarózik, be sem engedné a lakásába az ágyneműt. Természetes alapanyagokból készítik a paplanokat, bár megrendelésre náluk is készülnek olcsóbbak, de a mai allergiás világban olyan alapanyagból kell dolgozniuk, hogy az ilyen betegségben szenvedőknek is nyugodt álma lehessen. Gyártási jog A Lanotte a világújdonságnak számító találmányt egy amerikai cégtől vásárolta meg, s megszerezte a gyártási jogot Európa egész területére és Japánra. Az a lényege, hogy nem vegyi kezeléssel teszik antial- lergénné a pelyhet, hanem egy növényi keverék hozzáadásával. Az Európán kívül termő növény úgy éri el az antialler- giás hatást, hogy a növény beépül a pehelybe és leköti a baktériumokat, a port, így akadályozza meg a kórokozók kijutását a közvetlen környezetbe. Az ut vege Szondi Erika-m-jr ell egy csapat — hangoztatta kitartó- X V. anMinaríkEdeaRé- gi idők focija című filmben. Sok-sok megszállott ember szinte szállóigeként mondja ma. kell az út. kell az M3-as. Csaknem hat éve folyik a vita milyen vonalon haladjon ez az út. milyen települések környékén vezessen. Érveket, ellenérveket hallunk szinte nap mint nap, ígéretekben, reményekben bővelkedünk, már csak a megvalósítás hiányzik. Elkeresztelték selyem útnak, s lassan már úgy tűnik ez az út vezetné megyénket a menyországba. A záhonyi vállalkozási övezet kialakításának is alapfeltétele az autópálya. Ezzel az ország vezetői is tisztában vannak, ám valóban messze lehetünk mi a fővárostól, ha csak a tervek zöngéi érkeznek el hozzánk. Az egyik külföldi nagy befektetőt, aki hamarabb jutott el Belgiumból Budapestre, mint Budapestről Mátészalkára, komolyan gondolkodóba ejtette: a távolság miatt valóban itt akar-e beruházni. Türelmes, kitartó ember lévén ő nem szaladt el, ám ki tudja mekkora pénzeket riasztott el útjaink áldatlan állapota. A közelmúltban a Miniszterelnöki Kabinetiroda munkatársai tájékoztatták a mátészalkai szakembereket a kormány terveiről. Itt is kiemelt helyen szerepelt a záhonyi övezet és az autópálya ügye. Csak az a baj, hogy túlságosan távlatinak tűnik a megvalósulás. Jó ötletet adott dr. Szilágyi Dénes Mátészalka polgármestere a budapesti vendégeknek, mert kérte, legalább öt kilométernyi autópályát adjanak nekünk rögtön az építkezés megkezdésekor. Sok szempontból praktikus lenne ez, hiszen úgy erezhetnénk, mi is kaptunk valamit, másrészt a befektetők tapasztalhatnák, valóban összeér majd egyszer az ország vége a közepével, s az sem mellékes, hogy egy Szabolcs-Szatmár-beregi ember láthatná az út végét. Mind valódi, mind átvitt értelemben. Kereslet és kínálat Ferter János rajza a semmibe... Ugrás Önként és dalolva ssssaasssssKes99»a»xtaaassamsssssss6ss«asasa«ssesassaseíSíasísas& Bodnár István zomorúvoltamúlthé- V ten itt járt finn delegálj ció egyik énektanára, amikor a Zrínyi Gimnázium ZIG Singers kórusát hallgatta. Hangulatát nem a magyar diákok önfeledt bemutatója rontotta el, hanem a finn ének- és zeneoktatás állapota. Bár rokonainknál minden feltétele megvan az énekoktatásnak, az korántsem versenghet a magyarral. Az ezer tó országában egyre kevesebb kórust találni, noha kiváló előadótermeik, tankönyveik és kottáik vannak. A tanárképzésre is nagy gondot fordítanak. Mégis! A magyar énekoktatás utcahosszal vezet. A jobb hallású tanulóink nagy részét nehéz felkérni a közös éneklésre, s ha mégis pódiumra lépnek, csak állnak ott a gyerekek leszegett fejjel, és úgy énekelnek, mintha szégyellnék az egészet. Bezzeg a zrínyisek! Önfeledten énekelnek, szinte táncolnak közben! De hallom, Szabolcs megyében több tucat kórus található, és hasonlóan sikeresek — így a finn énektanár. Való igaz! Lám, kiváló énektanáraink következetes munkája milyen sokoldalú! Meg tudják nyerni céljaiknak a gyerekeket. Számunkra már szinte természetes, hogy diák és felnőtt kórusaink sikereihez a közös éneklés öröme éppúgy hozzátartozik, mint a következetes, kitartó munka. Sokan talán meg sem értenék, mi lehet az oka, hogy a Cantemus kórus kis énekesei feláldozzák még a nyári vakációjuk egy részét is a próbákra. Miért is tértek vissza időlegesen a Cantemus kiöregedett tagjai az újabb Pro Musica kórusba? Nem másért, mint a jóízű dalolásért, a zene mellett eltöltött közös együttlét, a közös éneklés öröme miatt. Ugyanez elmondható a sikeresen szereplő tánc- együtteseinkről: újra és újra eredményesen szerepelnek a Ki mit tud?-on, és képviselik kultúránkat a nagyvilágban. Mert énekelni és táncolni csak önként és jókedvvel lehet! IMII y | M * I s T * j | i *H| V- ■ V Kommentár
