Kelet-Magyarország, 1996. május (53. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-20 / 117. szám
SPORT 1996. május 20., hétfő Szombaton Nyíregyházán a Kossuth téren rendezték a Puma Street Soccer utcai focitorna nyíregyházi döntőjét, amelyről részletes tudósítást a keddi lapunkban olvashatnak Elek Emil felvétele Ezredik alkalom a felhők között Tóth Kornélia Nyíregyháza (KM) — Kánikula és erős szél fogadta szombaton a reptérre kilátogatókat. A kéklő eget hófehér felhők szabdalták, de ezt legfeljebb az Ancsák fedélzetéről lehetett érzékelni. Ha kinyújtom a kezem a másodpilóta ablakán, akár be is húzhatok egy felhőnyalábot a repülőbe. Ott szinte tapintani lehet a feszültséget: ezredik ugrására készül Márkus Sándor és Figeczki Attila ejtőernyős. Ráadásul nem sima ugrással jubilálnak, hanem társaikkal együtt egy 16 emberből álló alakzatot rajzolnak az égre. Hogy ne legyen ilyen egyszerű, két repülőgépből, összehangoltan lépnek ki a semmibe... A földön a családtagok, szülők, gyerekek, feleségek izgulnak értük. Legtöbbjük a sporttársak között kereste meg élete párját, s így több megértésre számíthat otthon az időigényes sport hétvégi elfoglaltságához. De most csak azok a másodpercek számítanak, amelyek a repülőgép elhagyásától az ernyő nyitásáig eltelnek. Ezekért a másodpercekért áldoznak föl sok mindent az ejtőernyősök. Megvalósíthatják az ember igazi álmát, repülni, minden kötöttség, eszköz nélkül, meghazudtolva a fizikai törvényeket. Ám mégis nyugalommal figyelni a golyóként zuhanó test rezdüléseire, mert műszerek és ezerszer begyakorolt mozdulatok vigyázzák az életet, a biztonságot. Csak a legjobbak maradnak meg köztük. Százból tizenöt. Figeczki Attila 1981, Márkus Sándor 1985 óta hódol ennek a csodálatosan szép sportnak. Valami megmagyarázhatatlan vágyról beszélnek, ennek rabul esve képtelenek voltak nem a reptéren tölteni a hétvégeket. Tanultak aerodinamikát, meterorológiát, matematikát, fizikát és egy sor fontos ismeretet. Vizsgáztak, tét az élet... — Itt csak egyszer lehet valamit megcsinálni. Javítás nincs — lakonikusan tömör Figeczki Attila válasza. — Akik komolyan veszik, azok maradnak. Önmagukat szelektálják az ugrásra alkalmatlanok. — Belőlük viszont kialakult egy igazi baráti közösség — veszi át a szót Márkus Sándor. — Tartanak minket fanatikusnak, őrültnek, én azt hiszem, sokkal fontosabb az, hogy a halál- félelem torkában mi megtanulunk racionálisan gondolkodni. Nem pánikolunk be, ha az élet váratlan, nehéz helyzet elé vet bennünket. A civil életben mindketten vállalkozók. Attila már nős, 8 éves lánya és 2 éves fia is láthatta ezredik ugrását. Márkus Sándornak a szülei és a barátnője, szüleivel együtt izgult a szintén ezredik ugrás sikeréért. Egy megvalósult álomért, mert mindkét sportoló már oktató. Három éve a Hüse Ká- roly-emlékversenyen harmadikok lettek csapatban. Igen költséges egyetlen ugrás is, a repülő ára 1500- 2500 forint, ehhez jön az ejtőernyős kiadás. Mindketten saját ernyővel ugranak. Elsőosztályú bemutatókat tartanak. Évi 40-50 ugrás után csoda, hogy a versenyeken ilyen szépen szerepelnek. — Ha két-három hétig nem jövünk ki a reptérre, elvonási tüneteket észlelünk — mondják mindketten. — Szeretnénk ebben a sportban megöregedni. Farkas Bertalan dandártábornok, űrhajóspilóta gratulál a fiúknak, s a szakosztály ünnepli őket... Figeczki Attila és Márkus Sándor A szerző felvétele Nézni a térdet, mint a tenyeret Az arthoszkópiás beavatkozások előnyei • A műszerellátásban lehetne segíteni Mán László Nyíregyháza (KM) — Május 11-15-e között rendezték Budapesten a VII. Európai Traumatológiai és Arthoszkópiás Sportsebészeti Tanácskozást. Az ötnapos konferencián másfél ezer európai szakember vett részt és kétszáz előadás hangzott el. A tanácskozás kapcsán beszélgettünk a sportolók körében egyre népszerűbb műtéti eljárásról dr. Pikó Károly nyíregyházi osztályvezető főorvossal, aki egyben a magyar atlétaválogatott csapatorvosa. □ Miért lett ilyen sláger az arthoszkópia, mivel több a hagyományos műtéti beavatkozásnál, a „késelésnél” ? — Az arthoszkópiának az- a lényege, hogy csak egycenti- méteres vágást ejt valamelyik ízületben, amelyben így kettős céllal lehet bemenni: diagnosztikai céllal a kórisme megállapítása illetve terápiás céllal, hiszen ezzel a kis műszerrel egyúttal műtéteket is el lehet végezni. Ami az első célt illeti: hiába vannak az egyre korszerűbb diagnosztikai módszerek, azt, hogy mi van egy ízületben azt megfelelő indikációk mellett az arthoszkópiás vizsgálattal lehet megtudni. Az ember lát mindent mint a tenyerét, így igen pontos diagnózis állítható fel. Ami a terápiát illeti, itt korábban apróbb problémák miatt is meg kellett nyitni mondjuk a térdízületet és heroikus műtétet kellett végezni, ami nyilván hosszú ideig gyógyult és a műtét közben egyéb képletek is sérültek. És bejön még egy harmadik szempont, mert amellett, hogy szakmailag gyors és jó a beavatkozás, valamint a betegnek előnyös, ezenkívül még gazdaságos is, hiszen akár hetekkel lerövidül a gyógyulási idő. Ráadásul azt is megemlíthetem, hogy nagyon sok degene- ratív ízületi elváltozás van, amely korral jár, genetikai háttere van, vagy korábbi sérülés következménye. Ezekhez korábban nem nagyon mertek hozzányúlni a szakemberek, hiszen nem akarták kitenni a gyakran idős embereket egy heroikus műtétnek. Az art- roszkópiás beavatkozással gyakorlatilag bármilyen korban, sokszor altatás nélkül, lumbális érzéstelenítéssel operálható. Magyarországon nagyon érdekes a helyzet az arthoszkó- piával. Én már régóta tagja vagyok a Magyar Sportorvosi Társaságnak. Az első áttörés 1988-ban volt. Mi már korában is hangoztattuk, be kellene szerezni egy ilyen műszert éppen az előbbiekben felsorolt előnyök miatt. A Sportkórház mellett sikerült is minden megyébe beszereztetni a sportorvosok, és természetesen a traumatológiai és ortopédtársadalom nyomására. Ekkor derült ki. igazat mondunk és ezután kezdett terjedni az országban. □ Az, hogy Budapesten rendezték ezt a konferenciát, azt is jelenti, hogy ezzel is elismerték a magyar sportorvoslást? — Először is a budapesti Sportkórháznak nagyon jók a nemzetközi kapcsolatai. Sok szakember került ki külföldre, ahol ezt a metódust megtanulhatták. Mint az egyetlen és vezető intézménye a sportmedicinának, relative hamar elkezdték csinálni. Először a klasszisnak mondható térdízületben, majd később a vállbán és a csípőben gyakorlatilag egyre több ízületben tudnak dolgozni. Tehát elég korán kezdték Európában és elég magas színvonalon csinálják, ráadásul jók a nemzetközi kapcsolataik. Emiatt aztán ezen a területen benne is vannak a világ vérkeringésében. A környező országokhoz képest nagyobb számban végeznek ilyen műtéteket, ezzel előbbre is járnak ezen a területen. Q A sportolók között az arthoszkópiás műtétekkel kapcsolatosan egyből Berkes doktor, vagy Lejkó doktor neve merül fel. Pedig úgy gondolom, nem kell ahhoz a fővárosba utazni, hogy szakszerűen megcsináljanak egy ilyen műtétet. — Nyíregyházán valóban csinálnak arthoszkópiát egyre magasabb szinten a traumatológián és az ortopédián. Úgy vélem már megnyugtatóan begyakorolták szakembereink, gondolok itt elsősorban Csed- reki és Vass doktorokra. Sem a lakosságnak, sem a sportolóknak nem kell attól félniük, hogy ez más arthoszkópia mint a budapesti. A diagnosztikus beavatkozásokkal nincs gond, ám vannak olyan bonyolultabb beavatkozások, amelyekhez még nincs meg igazán a gyakorlat. De ez természetes, hiszen ezekhez idő kell és majd ezeket is el tudják végezni. □ Tudomásom szerint egy „alapgép” egymillió forint körül van. Mivel igen sok sportolónak kell arthoszkópia alá feküdni, talán érdemes lenne az egyesületeknek összedobni egy ilyen műszerre. — Nagyon jó helyen tapogatózik, ugyanis a klasszikus értelembe vett nyugaton, amikor ezek a műszerek bejöttek a biztosító társaságok azonnal ráharaptak és megvették ezeket a kórházaknak. Hazánkban is a biztosítók állták az első műszerek költségeit. Sajnos a sport most halódik, pedig biztos hogy gazdaságos, és jó lenne mindenki számára. Nyíregyháza és a megye sportolóit a jelenlegi műszerekkel itt is el lehet látni. Ám egy műszer nem műszer, a háttér műszerellátásban talán segíthetnének az egyesületek, mert megérné . A probléma az, hogy a mindennapi gondjaik mellett jutna-e erre. Egy idő után nem tartom kizártnak azt, hogy mindez bekövetkezzen. Pontos búcsú a szurkolóktól A Kisvárdai SE a jövő héten az FTC ellen zárja a bajnokságot Kulcsár új szerepkörben 6 gólt szerzett Elek Emil felvétele Stadionavató Atlanta (AP) tCi — Több mint 30 ezer néző --------- előtt, ünnepélyes ceremóniával hivatalosan is megnyitották a július 19-én kezdődő atlantai ötkarikás játékok Olimpiai-stadionját. A 30 Celsi- us-fokos melegben lezajlott megnyitón először Ál Gore, az Egyesült Államok alelnöke üdvözölte a világ minden tájáról érkezett vendégeket, köztük Juan Antonio Samaran- chot, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökét. A1 Gore Bill Clinton amerikai elnök üzenetét is tolmácsolta. Billy Payne-t, az olimpiai szervezőbizottság elnökét pedig beszédében igazi hősnek nevezte. A látványos ceremónia után az amerikai, majd az olimpiai himnuszt hallgatták meg a jelenlévők. A versenyek során mindjárt az amerikai Jackie Joyner- Kersee gondoskodott remek eredményről: 7,20 méterrel, a világ idei legjobbjával nyerte a távolugrást. Hasonló eredménnyel büszkélkedhet Gwen Torrence is, aki 10,85 másodperccel győzött 100 méteren. A férfi kalapácsvetésben a fehérorosz Igor Asz- tapkovics több mint három méterrel megelőzte honfitársát, Szergej Alayt. A 100 méteres férfi síkfutásban a hagyományokhoz híven Carl Lewis nagyon gyengén rajtolt, de a célban már boldogan emelte magasba karját. Ugyanezt tette Dennis Mitchell is, aki végül 9,93 mp-el nyert a 9,94-et futó Lewis előtt. ö Kisvárda (KM) — ÍS^— Szerencsétlenül szervezték a szom- ---------- bat délutáni kisvárdai sportmatinét, ugyanis a focisták és a kézilabdá- sok egy időpontban játszottak. A kézilabdások utolsó hazai meccsüket játszották az idei bajnokságban és természetesen győzelemmel akartak búcsúzni. Kisvárda SE-Caola SE 24-24 (12-12). Kisvárda, 500 néző, v.: Hegyesi, Kisfalvi. Kisvárda: Pataki — Kulcsár 6, Nagy H. 2, Hollóné 5, Agárdi 2, Ignatyenko 1. Baunok 2. Csere: Demeter (kapus), Csuk 3/2, Nagy A. 3, Buglyó. Edző: Bobán János. A Caola legjobb dobói: Gyimesiné 6, Golovko 5, Horváth és Otus 4-4. Kiállítások: 12, illetve 12 perc. Hétméteresek: 4/2, illetve 4/3. A két csapat közül a Caola számára volt nagyobb tétje a mérkőzésnek, hiszen egy esetleges vendéggyőzelem a Caola EHF-kupabeli szereplését jelentette volna. A Cerbona pénteki győzelme a hazaiak számára már azt jelentette, hogy a kisvárdiak biztosan bentmaradtak. Két kihagyott hazai helyzettel kezdődött a mérkőzés, majd felváltva estek a gólok. Egyik csapat sem tudott két gólnál nagyobb előnyre szert tenni az első játékrészben. Nehezítette a hazaiak helyzetét, hogy az első lövésnél Ignatyenko megsérült, így védekezésnél helyére Nagy A. állt be. A kisvárdiak két hétméterest, majd több ziccert is kihagytak, emiatt a félidő döntetlennel zárult. A második játékrészben továbbra is folytatódott az első félidőbeli küzdelem, nem bírt egymással a két gárda. Inkább a küzdeni akarásból vizsgázott jelesre a két csapat. A hazaiaknál jó húzás volt az, hogy Kulcsár az átlövő szerepkörben játszott, hiszen hat gólt szerzett. Magára talált Nagy A. is, valamint Demeter bravúrosan védett. Néhány szép gól, egykét villanás jelezte, magukra találtak a lányok a hajrában.. Úgy tűnt, hogy a győzelmet is meg tudja szerezni a kisvárdai gárda, hiszen a befejezés előtt néhány perccel még két góllal vezettek a hazaiak, de figyelmetlenség, labdaeladás miatt kiegyenlítettek a vendégek, akik elvitték az egyik pontot. Ez volt az utolsó hazai mérkőzése a Kisvárdai SE- nek, amely a jövő héten az FTC ellen zárja a bajnokságot. I
