Kelet-Magyarország, 1996. május (53. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-20 / 117. szám

SPORT 1996. május 20., hétfő Szombaton Nyíregyházán a Kossuth téren rendezték a Puma Street Soccer utcai focitorna nyíregyházi dön­tőjét, amelyről részletes tudósítást a keddi lapunkban olvashatnak Elek Emil felvétele Ezredik alkalom a felhők között Tóth Kornélia Nyíregyháza (KM) — Ká­nikula és erős szél fogadta szombaton a reptérre kilá­togatókat. A kéklő eget hó­fehér felhők szabdalták, de ezt legfeljebb az Ancsák fedélzetéről lehetett érzé­kelni. Ha kinyújtom a ke­zem a másodpilóta ablakán, akár be is húzhatok egy fel­hőnyalábot a repülőbe. Ott szinte tapintani lehet a fe­szültséget: ezredik ugrására készül Márkus Sándor és Figeczki Attila ejtőernyős. Ráadásul nem sima ugrás­sal jubilálnak, hanem társa­ikkal együtt egy 16 ember­ből álló alakzatot rajzolnak az égre. Hogy ne legyen ilyen egyszerű, két repülő­gépből, összehangoltan lép­nek ki a semmibe... A földön a családtagok, szülők, gyerekek, feleségek izgulnak értük. Legtöbbjük a sporttársak között kereste meg élete párját, s így több megértésre számíthat ott­hon az időigényes sport hétvégi elfoglaltságához. De most csak azok a másodpercek számítanak, amelyek a repülőgép elha­gyásától az ernyő nyitásáig eltelnek. Ezekért a másodperce­kért áldoznak föl sok min­dent az ejtőernyősök. Meg­valósíthatják az ember igazi álmát, repülni, minden kö­töttség, eszköz nélkül, meg­hazudtolva a fizikai törvé­nyeket. Ám mégis nyuga­lommal figyelni a golyó­ként zuhanó test rezdülései­re, mert műszerek és ezer­szer begyakorolt mozdula­tok vigyázzák az életet, a biztonságot. Csak a legjobbak marad­nak meg köztük. Százból ti­zenöt. Figeczki Attila 1981, Márkus Sándor 1985 óta hódol ennek a csodálatosan szép sportnak. Valami megmagyarázhatatlan vágyról beszélnek, ennek rabul esve képtelenek vol­tak nem a reptéren tölteni a hétvégeket. Tanultak aero­dinamikát, meterorológiát, matematikát, fizikát és egy sor fontos ismeretet. Vizs­gáztak, tét az élet... — Itt csak egyszer lehet valamit megcsinálni. Javí­tás nincs — lakonikusan tö­mör Figeczki Attila vála­sza. — Akik komolyan ve­szik, azok maradnak. Ön­magukat szelektálják az ug­rásra alkalmatlanok. — Belőlük viszont kiala­kult egy igazi baráti közös­ség — veszi át a szót Már­kus Sándor. — Tartanak minket fanatikusnak, őrült­nek, én azt hiszem, sokkal fontosabb az, hogy a halál- félelem torkában mi megta­nulunk racionálisan gon­dolkodni. Nem pánikolunk be, ha az élet váratlan, ne­héz helyzet elé vet bennün­ket. A civil életben mindket­ten vállalkozók. Attila már nős, 8 éves lánya és 2 éves fia is láthatta ezredik ugrá­sát. Márkus Sándornak a szülei és a barátnője, szüle­ivel együtt izgult a szintén ezredik ugrás sikeréért. Egy megvalósult álomért, mert mindkét sportoló már okta­tó. Három éve a Hüse Ká- roly-emlékversenyen har­madikok lettek csapatban. Igen költséges egyetlen ug­rás is, a repülő ára 1500- 2500 forint, ehhez jön az ej­tőernyős kiadás. Mindket­ten saját ernyővel ugranak. Elsőosztályú bemutatókat tartanak. Évi 40-50 ugrás után csoda, hogy a verse­nyeken ilyen szépen szere­pelnek. — Ha két-három hétig nem jövünk ki a reptérre, elvonási tüneteket észle­lünk — mondják mindket­ten. — Szeretnénk ebben a sportban megöregedni. Farkas Bertalan dandár­tábornok, űrhajóspilóta gra­tulál a fiúknak, s a szakosz­tály ünnepli őket... Figeczki Attila és Márkus Sándor A szerző felvétele Nézni a térdet, mint a tenyeret Az arthoszkópiás beavatkozások előnyei • A műszerellátásban lehetne segíteni Mán László Nyíregyháza (KM) — Május 11-15-e között rendezték Budapesten a VII. Európai Traumatológiai és Arthosz­kópiás Sportsebészeti Ta­nácskozást. Az ötnapos kon­ferencián másfél ezer euró­pai szakember vett részt és kétszáz előadás hangzott el. A tanácskozás kapcsán be­szélgettünk a sportolók kö­rében egyre népszerűbb mű­téti eljárásról dr. Pikó Ká­roly nyíregyházi osztályve­zető főorvossal, aki egyben a magyar atlétaválogatott csa­patorvosa. □ Miért lett ilyen sláger az arthoszkópia, mivel több a ha­gyományos műtéti beavatko­zásnál, a „késelésnél” ? — Az arthoszkópiának az- a lényege, hogy csak egycenti- méteres vágást ejt valamelyik ízületben, amelyben így kettős céllal lehet bemenni: diag­nosztikai céllal a kórisme megállapítása illetve terápiás céllal, hiszen ezzel a kis mű­szerrel egyúttal műtéteket is el lehet végezni. Ami az első célt illeti: hiába vannak az egyre korszerűbb diagnosztikai módszerek, azt, hogy mi van egy ízületben azt megfelelő indikációk mellett az arthoszkópiás vizsgálattal lehet megtudni. Az ember lát mindent mint a tenyerét, így igen pontos diagnózis állítható fel. Ami a terápiát illeti, itt ko­rábban apróbb problémák mi­att is meg kellett nyitni mond­juk a térdízületet és heroikus műtétet kellett végezni, ami nyilván hosszú ideig gyógyult és a műtét közben egyéb kép­letek is sérültek. És bejön még egy harmadik szempont, mert amellett, hogy szakmailag gyors és jó a bea­vatkozás, valamint a betegnek előnyös, ezenkívül még gaz­daságos is, hiszen akár hetek­kel lerövidül a gyógyulási idő. Ráadásul azt is megemlíthe­tem, hogy nagyon sok degene- ratív ízületi elváltozás van, amely korral jár, genetikai hát­tere van, vagy korábbi sérülés következménye. Ezekhez ko­rábban nem nagyon mertek hozzányúlni a szakemberek, hiszen nem akarták kitenni a gyakran idős embereket egy heroikus műtétnek. Az art- roszkópiás beavatkozással gyakorlatilag bármilyen kor­ban, sokszor altatás nélkül, lumbális érzéstelenítéssel ope­rálható. Magyarországon nagyon ér­dekes a helyzet az arthoszkó- piával. Én már régóta tagja va­gyok a Magyar Sportorvosi Társaságnak. Az első áttörés 1988-ban volt. Mi már korá­ban is hangoztattuk, be kellene szerezni egy ilyen műszert ép­pen az előbbiekben felsorolt előnyök miatt. A Sportkórház mellett sikerült is minden me­gyébe beszereztetni a sportor­vosok, és természetesen a tra­umatológiai és ortopédtársa­dalom nyomására. Ekkor de­rült ki. igazat mondunk és ez­után kezdett terjedni az or­szágban. □ Az, hogy Budapesten ren­dezték ezt a konferenciát, azt is jelenti, hogy ezzel is elis­merték a magyar sportorvos­lást? — Először is a budapesti Sportkórháznak nagyon jók a nemzetközi kapcsolatai. Sok szakember került ki külföldre, ahol ezt a metódust megtanul­hatták. Mint az egyetlen és ve­zető intézménye a sportmedi­cinának, relative hamar el­kezdték csinálni. Először a klasszisnak mondható térdízü­letben, majd később a vállbán és a csípőben gyakorlatilag egyre több ízületben tudnak dolgozni. Tehát elég korán kezdték Európában és elég ma­gas színvonalon csinálják, rá­adásul jók a nemzetközi kap­csolataik. Emiatt aztán ezen a területen benne is vannak a vi­lág vérkeringésében. A kör­nyező országokhoz képest na­gyobb számban végeznek ilyen műtéteket, ezzel előbbre is járnak ezen a területen. Q A sportolók között az art­hoszkópiás műtétekkel kapcso­latosan egyből Berkes doktor, vagy Lejkó doktor neve merül fel. Pedig úgy gondolom, nem kell ahhoz a fővárosba utazni, hogy szakszerűen megcsinál­janak egy ilyen műtétet. — Nyíregyházán valóban csinálnak arthoszkópiát egyre magasabb szinten a traumato­lógián és az ortopédián. Úgy vélem már megnyugtatóan be­gyakorolták szakembereink, gondolok itt elsősorban Csed- reki és Vass doktorokra. Sem a lakosságnak, sem a sporto­lóknak nem kell attól félniük, hogy ez más arthoszkópia mint a budapesti. A diagnosz­tikus beavatkozásokkal nincs gond, ám vannak olyan bo­nyolultabb beavatkozások, amelyekhez még nincs meg igazán a gyakorlat. De ez ter­mészetes, hiszen ezekhez idő kell és majd ezeket is el tudják végezni. □ Tudomásom szerint egy „alapgép” egymillió forint kö­rül van. Mivel igen sok sporto­lónak kell arthoszkópia alá fe­küdni, talán érdemes lenne az egyesületeknek összedobni egy ilyen műszerre. — Nagyon jó helyen tapo­gatózik, ugyanis a klasszikus értelembe vett nyugaton, ami­kor ezek a műszerek bejöttek a biztosító társaságok azonnal ráharaptak és megvették eze­ket a kórházaknak. Hazánkban is a biztosítók állták az első műszerek költségeit. Sajnos a sport most halódik, pedig biz­tos hogy gazdaságos, és jó len­ne mindenki számára. Nyír­egyháza és a megye sportolóit a jelenlegi műszerekkel itt is el lehet látni. Ám egy műszer nem műszer, a háttér műsze­rellátásban talán segíthetnének az egyesületek, mert megérné . A probléma az, hogy a min­dennapi gondjaik mellett jut­na-e erre. Egy idő után nem tartom kizártnak azt, hogy mindez bekövetkezzen. Pontos búcsú a szurkolóktól A Kisvárdai SE a jövő héten az FTC ellen zárja a bajnokságot Kulcsár új szerepkörben 6 gólt szerzett Elek Emil felvétele Stadion­avató Atlanta (AP) tCi — Több mint 30 ezer néző --------- előtt, ünnepé­lyes ceremóniával hivata­losan is megnyitották a jú­lius 19-én kezdődő atlantai ötkarikás játékok Olimpi­ai-stadionját. A 30 Celsi- us-fokos melegben lezaj­lott megnyitón először Ál Gore, az Egyesült Álla­mok alelnöke üdvözölte a világ minden tájáról érke­zett vendégeket, köztük Juan Antonio Samaran- chot, a Nemzetközi Olim­piai Bizottság elnökét. A1 Gore Bill Clinton amerikai elnök üzenetét is tolmá­csolta. Billy Payne-t, az olimpiai szervezőbizottság elnökét pedig beszédében igazi hősnek nevezte. A látványos ceremónia után az amerikai, majd az olimpiai himnuszt hallgat­ták meg a jelenlévők. A versenyek során mindjárt az amerikai Jackie Joyner- Kersee gondoskodott re­mek eredményről: 7,20 méterrel, a világ idei leg­jobbjával nyerte a távolug­rást. Hasonló eredménnyel büszkélkedhet Gwen Tor­rence is, aki 10,85 másod­perccel győzött 100 méte­ren. A férfi kalapácsvetés­ben a fehérorosz Igor Asz- tapkovics több mint három méterrel megelőzte honfi­társát, Szergej Alayt. A 100 méteres férfi síkfutás­ban a hagyományokhoz hí­ven Carl Lewis nagyon gyengén rajtolt, de a cél­ban már boldogan emelte magasba karját. Ugyanezt tette Dennis Mitchell is, aki végül 9,93 mp-el nyert a 9,94-et futó Lewis előtt. ö Kisvárda (KM) — ÍS^— Szerencsétlenül szervezték a szom- ---------- bat délutáni kis­várdai sportmatinét, ugyan­is a focisták és a kézilabdá- sok egy időpontban játszot­tak. A kézilabdások utolsó hazai meccsüket játszották az idei bajnokságban és ter­mészetesen győzelemmel akartak búcsúzni. Kisvárda SE-Caola SE 24-24 (12-12). Kisvárda, 500 néző, v.: Hegyesi, Kisfalvi. Kisvárda: Pataki — Kulcsár 6, Nagy H. 2, Hollóné 5, Agár­di 2, Ignatyenko 1. Baunok 2. Csere: Demeter (kapus), Csuk 3/2, Nagy A. 3, Buglyó. Edző: Bobán János. A Caola legjobb dobói: Gyimesiné 6, Golovko 5, Horváth és Otus 4-4. Kiállítások: 12, illetve 12 perc. Hétméteresek: 4/2, illetve 4/3. A két csapat közül a Caola számára volt nagyobb tétje a mérkőzésnek, hiszen egy eset­leges vendéggyőzelem a Cao­la EHF-kupabeli szereplését jelentette volna. A Cerbona pénteki győzelme a hazaiak számára már azt jelentette, hogy a kisvárdiak biztosan bentmaradtak. Két kihagyott hazai helyzet­tel kezdődött a mérkőzés, majd felváltva estek a gólok. Egyik csapat sem tudott két gólnál nagyobb előnyre szert tenni az első játékrészben. Ne­hezítette a hazaiak helyzetét, hogy az első lövésnél Igna­tyenko megsérült, így védeke­zésnél helyére Nagy A. állt be. A kisvárdiak két hétméterest, majd több ziccert is kihagytak, emiatt a félidő döntetlennel zárult. A második játékrészben to­vábbra is folytatódott az első félidőbeli küzdelem, nem bírt egymással a két gárda. Inkább a küzdeni akarásból vizsgázott jelesre a két csapat. A hazaiak­nál jó húzás volt az, hogy Kul­csár az átlövő szerepkörben játszott, hiszen hat gólt szer­zett. Magára talált Nagy A. is, valamint Demeter bravúrosan védett. Néhány szép gól, egy­két villanás jelezte, magukra találtak a lányok a hajrában.. Úgy tűnt, hogy a győzelmet is meg tudja szerezni a kisvár­dai gárda, hiszen a befejezés előtt néhány perccel még két góllal vezettek a hazaiak, de figyelmetlenség, labdaeladás miatt kiegyenlítettek a vendé­gek, akik elvitték az egyik pontot. Ez volt az utolsó hazai mérkőzése a Kisvárdai SE- nek, amely a jövő héten az FTC ellen zárja a bajnokságot. I

Next

/
Thumbnails
Contents