Kelet-Magyarország, 1996. május (53. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-15 / 113. szám

1996. május 1 5., szerda Támogatás másképpen Nincs béke Székely (KM) — A Me­gyei Közigazgatási Hivatal kezdeményezésére hétfőn újabb önkormányzati tes­tületi ülést tartottak Szé­kelyben. ahol egyeztetni próbáltak a polgármester összeférhetetlensége ügyé­ben. A közgyűlés változat­lanul kinyilvánította: nem akar vállalkozó háziorvost alkalmazni, így a polgár­mester szóban bejelentette lemondását. Nem adja fel orvosi hivatását a polgár- mesteri székért, azt pedig azért nem tarthatja meg, mert saját maga munkálta­tója nem lehet. Ez azt je­lenti. hogy két hónapon be­lül ki kell írni az időközi polgármesterválasztást. Betörések Nyíregyháza (KM) — A keddi nap a betörőké volt. Nyíregyházán, a Jósa And­rás utca egyik lakásából 250 ezer, az Alkotás utcá­ból 100 ezer forint értéket loptak el. Nagyhalász (KM - Ny. Zs.) — Az agrártámogatások meg­ítélésénél preferálni kell az ágazatban már komoly tapasz­talatokkal rendelkező és ered­ményesen dolgozó pályázókat — foglalt állást az Alma Ter­méktanács termelői tagozata a tradicionális termesztés érdek- védelme mellett. A termesztői kör az Agrárrendtartási Hiva­tal felkérésére a napokban fo­galmazta meg az 1997. évi ag­Nyíregyháza (KM - B. I.) — Huszadszor rendezik meg az idén a Sóstói Nemzetközi Éremművészeti és Kisplaszti­kái Alkotótelepet. A tábor ma nyitja a kapuit; várja az alkotó művészeket. Hét magyar, egy chilei, egy örmény és egy litván művész jön majd Sóstóra. A megyét a táboralapító Tóth Sándor kép­viseli. Változás: az idén nem hat. hanem csak négy hétig tart a művészek alkotó találko­zója, június 14-én lesz a tábor­rártámogatási rendszer irány­elveivel kapcsolatos elképze­léseit. A tagozat elkerülendőnek tartja az ideihez hasonló pá­lyázati kiírást, mert a pályázá­si lehetőség leállítása, feltéte­leinek egyoldalú módosítása a mostanihoz hasonló kapko­dáshoz, bizonytalansághoz ve­zet. A termesztők szerint a pénzügyi fedezet hiányában elutasított, de szakmailag zárás. A rövidebb idő ellenére ugyanazt a munkát szeretnék elvégezni, mint korábban. Ezért feszesebb munkatervet készítenek, intenzívebb mun­kát remélve. A vendégeskedő művészek számára azonban most is lehetővé teszik, hogy egy kirándulás keretében fel­kereshessék a megye neveze­tességeit, sőt Körmöcbányára vagy Nagybányára is elláto­gathassanak. Természetesen az idén is számot adnak a művészek az megfelelő pályázatokra idő­ben elcsúsztatva, a következő évben kell megadni a támoga­tást, míg az idén elfogadottak az eredeti feltételek mellett ré­szesüljenek a központi forrás­ból. Az elhangzott javaslatok­ban szerepelt az is, hogy a döntéseknél nagyobb figyel­met kell fektetni a szakmai­ságra, ez kiszűrné az üzleti cé­lú pályázókat a támogatási rendszerből, itt töltött időről, arról, hogy milyen alkotásokat készítettek a kellemes környezetben levő telepen. Szokás szerint a zá­rással egyidejűleg, június 13- án a Városi Galériában nyíló tárlaton láthatók majd az itt készült kisplasztikák és ér­mek. A művészek a szíves vendéglátásért munkáik legja­vát most is itt hagyják, s mint­egy negyven művel gyarapo­dik a gyűjtemény, amely így is Közép-Európa egyik legna­gyobb anyaga. Nyit a sóstói alkototelep A galériában láthatók majd az itt készült kisplasztikák Egy elmaradt előadás háttere Nyilatkozik a Mandala Dalszínház és a művelődési központ vezetője Nyíregyháza (KM - P. Cs.) — Tegnapi számunkban hírül adtuk: elmaradt a Mandala Dalszínház előadása a műve­lődési központban. Az Manda­la ügyvezetője, Bódis Gábor a következőket tartotta fontos­nak elmondani. — Négy éve kaptunk helyett a művelődési központban. Amióta Bradács Mária az igazgatónő, több konfliktu­sunk volt, ezért kértük a városi önkormányzatot, hogy közö­sen készítsünk együttműködé­si szerződést, amelyben tisz­tázzuk működési feltételein­ket. Miután kérésünk a visszá­jára fordult — a szerződést in­kább diktátumnak lehetett fel­fogni a művelődési ház részé­ről —, ezért kértük ennek többszöri módosítását. A leg­utolsó verzió 1996. márciusá­ban született, de ezt sem tud­tuk elfogadni, s kifogásainkat az együttműködési megállapo­dás kiegészítésének a záradé­kában jeleztük. A kifogásolt pontok között szerepelt többek között a műszaki ügyeletesek­nek járó fizetési kötelezettség is. Ennek az azóta is tisztázat­lan pontnak nem tettünk ele­get, s emiatt döntött az igazga­tónő az előadás elmaradása mellett, felborítva ezzel közel négyszáz gyerek, kísérőtaná­raik és szüleik programját. Úgy gondolom, a fenti tisztá­zatlan ügyet egy irodában kel­lett volna megvitatni. Az elő­adás napján (hétfőn délelőtt) ezt a tárgyalást kezdeményez­tem, az igazgatónő elutasított. A bérletes előadást lemondani már nem tudtam, s ebben a helyzetben Bradács Mária az előadás elmaradása mellett döntött. Azt viszont nem vál­lalta, hogy döntését a gyere­kek és tanáraik előtt elmondja. Bradács Mária, a VMK igazgatónője: — A megkötött együttmű­ködési megállapodást korrekt­nek tartom és az abban foglal­takat intézményünk igyekezett megvalósítani. Itt jegyzem meg, hogy ingyenesen kapják a hangversenytermet, hirdet­jük a programjaikat és árusít­juk jegyeiket. A műsoraik ügyeléséért járó díjazást kér­jük csupán, hiszen mi is egy műszakis munkatársat plusz bevétel terhére alkalmazunk. Arról sem szól Bódis úr, hogy a hangversenyterem két olda­lát raktárként használják fel, ami valamennyi rendezvény­nél gondot okoz. Úgy érezzük, a Mandala folyamatosan igyekszik kész tények elé állí­tani a VMK-t, mintegy zsarol­va az iskolákban megvásárolt bérletekkel. Sajnálatos, hogy az intézmény engedékenysége a Dalszínház vezetését nem a kapcsolatok javítására ösztö­nözte. Továbbra is törekszünk a tárgyalásra, reméljük, hogy a Mandala vezetése is ezt teszi. Ezúton is sajnálatunkat fejez­zük ki, hogy a gyerekek lema­radtak egy előadásról és re­méljük, hogy ez először és utoljára fordult elő. Megyénk a vidéki középmezőnyben A kutatás-fejlesztésre is nagyon kevés pénz jut Szabolcs-Szatmár-Beregben Nyíregyháza (KSH - Szabó Sándomé) — A piacgazdasá­gok nélkülözhetetlen eleme a műszaki fejlődés és a techni­kai haladás. A közelmúlt ne­héz gazdasági évei, a finan­szírozási gondok pedig nem kerülték el a kutatás-fejlesz­tés területét sem. Hazánkban tudományos kuta­tásra, kísérleti fejlesztésre 1994-ben összesen 40,3 milli­árd forintot, a bruttó nemzeti termék egyre csökkenő hánya­dát, csupán 0,9 százalékát for­dították. A rendelkezésre álló pénz zöme a folyó kiadásokra ment el, kisebb része (13 százaléka) jutott kutatási célú beruházás­ra. Ez utóbbi a nemzetgazda­sági beruházások mindössze 0,6 százalékát adta. amely fe­léből gépet és műszert impor­táltak. Az országos kutatási- fejlesztési kiadások pénzügyi fedezete 36 százalékban az ál­lami költségvetés, 18 száza­lékban a központi Műszakfej­lesztési Alap, alig 9 százalék­ban az elkülönített állami pénzalapok voltak. A vállala­tok az összes ráfordítás közel 29 százalékát adták. A kutatá­sok finanszírozásában a kül­földi és a nemzetközi szervek. valamint a pénzintézetek sze­repe ma még nem számottevő, bár arányuk növekvő tenden­ciát mutat. A statisztikai meg­figyelés körébe tartozó kutatá­si-fejlesztési tevékenységet végzők arányaiban három na­gyobb (kutató-fejlesztő intéze­tek, felsőoktatási intézmé­nyek, vállalatok) és egy kisebb (ún. egyéb) kutatóhely cso­portba sorolhatók. Az 1401 összes kutatófej­lesztő hely 1994-ben az aktív keresők 0.6 százalékát foglal­koztatta. Teljes munkaidőre átszámítva ez 22 ezer embert jelentett, melyből 12 ezren voltak a tudományos kutatók, fejlesztők. Egy kutató-fejlesz­tő helyen átlagosan 16 diplo­más kutató, fejlesztő dolgozott és munkájukat általában fele­annyi segédszemélyzet segí­tette. Nemzetközi összehasonlí­tásban, az UNESCO 1994. évi statisztikai évkönyve szerint hazánkban tízezer lakosra 12 tudós, mérnök jut. A vizsgált 23 ország közül ez a fajlagos mutató csak Jugoszláviában, Lengyelországban, Kínában és Spanyolországban volt ked­vezőtlenebb. Szabólcs-Szatmár-Bereg megyében a 34 kutatóhely 1994-ben összesen 671.6 mil­lió forintot fordított kutatásfej­lesztésre. Ez az országosan felhasznált összeg 1,9 százalé­ka, valamelyest több, mint a főváros nélkül számított vidé­ki átlag. Ezzel az összeggel megyénk a rangsor középső részén áll, és a pénz közel há­romnegyedét — mind az or­szágosnál, mind a vidéki át­lagnál jóval nagyobb részét — az üzleti szférában használták fel. A megye jelentős vállalati kutató-fejlesztő helyei árbevé­telük néhány százalékát a ku­tatás-fejlesztés tevékenységé­re fordítják. Ilyen a Taurus Mezőgazdasági Abroncs Kft. Nyíregyháza, Alkaloida Ve­gyészeti Gyár Rt. Tiszavasvá- ri. HM Arzenál Elektronikai Rt. Nyírtelek, valamint a bu­dapesti Gyümölcs- és Dísznö­vénytermesztési Kutató-Fej­lesztő Intézeti Rt. Újfehértón lévő telepe. Kutató-fejlesztő intézet nincs a megyében, fel­sőfokú oktatási intézményei viszont e téren jelentős szere­pet játszanak. 1994-ben a megyei kutató­helyek közül 22 a Bessenyei György Tanárképző Főisko­lán. Nyíregyházán működött. Az intézmény saját kezdemé­nyezésű kutatásfejlesztésre 60 millió forintot költött, amit csaknem a főiskolai költség- vetés fedezett. Az itteni, összesen 110 kutatási téma, kísérleti fejlesztési feladat a hazai főiskolákban zajlóknak 13 százalékát tette ki. A fel­adatok 4,5 százalékát nemzet­közi együttműködés keretében végezték. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Fő­iskolai Karán, Nyíregyházán 7 kutatóhely működött és a DA- TE-nek is van kutatóközpontja Nyíregyházán. A nagy kutatási hagyomá­nyokkal bíró intézményekben a kutatások eredményeként létrejött néhány kiemelkedő jelentőségű mezőgazdasági kultúra, ahol az eredmények hatásvizsgálata révén segítet­ték a gyakorlati alkalmazás bevezetését. A teljes munka­időre átszámított megyei kuta­tó és fejlesztő (K+F) létszám 424 fő, 4,8 százaléka a vidé­ken e tevékenységen foglal­koztatottaknak. Ennek több mint négytizede vállalkozá­sokban tevékenykedett, szem­ben a vidéki alig 19 és az or­szágos 28 százalékkal. (Grafikon az 1. oldalon.) Elment a doktor Nyíregyháza (KM) — Fáj­dalmas sorokat kaptunk a megyei Jósa András Kór­házból. amelynek igazgató­sága és dolgozói azt tudat­ták velünk, hogy 1996. má­jus 6-án dr. Kónya Bertalan nyugdíjas belgyógyász fő­orvos 82 éves korában csendesen elhunyt. Mind- annyiuk szeretett Berti bá­csija a Debreceni Orvostu­dományi Egyetemen szer­zett diplomát, majd a nagy­váradi kórházban, 1944-től 1976-ig pedig a nyíregyhá­zi kórház rendelőintézeté­ben dolgozott. Megyénkben elsőként szervezte meg a cukorbe­teg-gondozást. Halálával egy kiválóan felkészült, hi­vatását szerető, mélyen hu­mánus kollégát, munkatár­sat gyászolnak a kórház dolgozói. Közvetlen, szol­gálatkész, barátságos egyé­niségét, példamutató mun­káját, emlékét sokáig őrzik egykori munkatársai. Gyilkolt az apa Az áldozat a saját hatéves lánya Debrecen (MTI) — Beis­merte szörnyű tettét: meggyilkolta hatéves kislá­nyát Z. J. 28 éves nyírado- nyi férfi, akit május 10-én egy városkörnyéki erdőben, bujkálás közben fogtak el a polgárőrök. Z. J. a kislányát április 18-án kéthetes látha­tásra vitte el különváltan élő feleségétől, két hétre Abapusztára. Mivel a kis­lány máskor is volt már ott, az édesanyja odaadta a gye­reket. Az apa azonban egy lopott motorkerékpárral nem Abapusztára, hanem egy Nyíradony környéki erdőbe hajtott, ahol fajta­lankodásra akarta rábírni lányát. A kislány tiltako­zott, ezért apja előbb egy fával fejbe verte, majd csa­varhúzóval szívtájékon szúrta. Z. J. ezt követően az er­dőben elkaparta lánya holt­testét, majd inni ment, ké­sőbb visszatért és elásta a tetemet. A kislány édesany­ja május 3-án — volt férje szüleinek biztatására — je­lentette az eltűnést a rend­őrségen. Nagy erőkkel in­dult meg a keresés: a rend­őrök mellett a polgárőrök és a település lakói is be­kapcsolódtak a keresésbe. Z. J. egy-egy pillanatra né­ha feltűnt a környéken, de ahogy utána eredtek, nyo­ma veszett. Végül május 10-én a nyíradonyi polgár­őrség tagjainak sikerült el­fogni a férfit, s átadták a nyíradonyi rendőrségnek. Z. J. előbb azt vallotta, hogy kislánya motorbaleset áldozata lett, s úgy döntött, hogy ő maga eltemeti. Az erdőben megtalált holttest alapos orvosi vizsgálata után derült ki, hogy bűncse­lekmény történt. Ezt köve­tően a gyilkos apa beismer­te tettét, amit azért követett el, mert kislánya tiltakozott a fajtalankodás ellen. Lebukott sarcolók Tiszabecs-Barabás (KM) — A kilépésre várakozó Z- s rendszámú kocsikat éjfél körül ismeretlen személyek sarcolták Tiszabecsnél, pénzt és tárgyakat követel­tek tőlük — jelentette kél belorusz utas a hétfőről keddre virradó éjszaka, mi­re a határátkelő hely pa­rancsnoka azonnal értesí­tette a rendőröket. A helyszínre érkező rend­őrök és határőrök rövid időn belül előállítottak két ukránt, akiket a sértettek felismertek. A banda továb­bi öt ukrán tagja tegnap dél­előtt Barabásnál akarta el­hagyni hazánkat, ám az idő­közben kiadott körözés alapján a határőrök felis­merték őket és kocsijukat, s megtalálták náluk a sértet­tek tulajdonát képező tár­gyakat is. A határőrök fel­tartóztatták, majd átadták a vámszedő ukránokat a fe­hérgyarmati rendőrkapi­tányság munkatársainak. Forró nyomon Ivott, majd szúrt Nyíregyháza (KM) — Ki­lenc mázsa alumínium ön­tözőcsövet vitt el ismeret­len tettes május 12-én reg­gelre a gávavencsellői téesz méregraktárából. A kár 300 ezer forint. Betörtek egy orosi hétvé­gi házba május 12-én dél­után, elvitték a gázpalackot, bútorokat, a fűnyírót és a rotációs kapát. A kár 150 ezer forint. Ittasan, minden előzetes szóváltás nélkül kést rántott és mellkason szúrt egy 22 éves pusztadobosi férfit május 13-án délután a nyír­bátori italboltban egy 18 éves helyi férfi. A puszta­dobosi sértettnek a 17 centi pengehosszúságú kés a has­üregébe hatolt, s életve­szélyesen megsebesítette. A 18 éves támadó ellen el­járást indított a rendőrség. Két bökönyi és egy haj­dúhadházi férfit azzal gya­núsít a rendőrség, hogy be­tört a nyírbátori Agroker raktárába, ahonnan vegy­szereket vitt el 4 millió 110 ezer forint értékben. Feltörték egy román nő kocsiját május 11-én a nyír­egyházi KGST-piacon, el­vitték az autóstáskáját a benne lévő 120 ezer lejjel és 30 gramm arannyal. A kár 62 ezer forint. Az istálló tetejéről két- ) száz hullámpalát loptak el május 11-éré virradóra egy nyírgyulaji portán. A kár 50 ezer forint. Az udvaron, nyitott ga­rázsban lezártan parkoló Lada szélvédőjét kiemelte és ellopta ismeretlen tettes május 12-ére virradóra Új­fehértón. A kár 50 ezer fo­rint. i _MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL. , „-.JlŰ.nh-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents