Kelet-Magyarország, 1996. május (53. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-14 / 112. szám
1996. május 14., kedd Kelet-Magyarország 7 KISKERT Halált osztó nyálkacsepp Tudnivalók az almástermésűek baktériumos hervadásáról, hajtásszáradásáról Az USA-ban készült kép is mutatja a fertőzött, még nem fásodott hajtások vége pásztorbot szerűen meghajlik Sallai Pál felvétele rágfertőzés tovaterjedhet a hajtásokba, a virágzaton kiváló nyálkacseppek egyben a hajtás fertőzésének forrásai is. A fertőzött, még meg nem fásodott hajtások vége pásztorbotként meghajlik, a már meg- fásodottakon ez nem figyelhető meg. Meleg párás időben a hajtásvégeken baktérium- nyálkacseppek jelennek meg, amelyek színe piszkosfehér, 2—3 nap múlva krémszínű, majd rozsdavörös lesz. Kedvező időjárás esetén a betegség rendkívül gyorsan terjed, a hajtásokban a baktérium naponta 5-10, de akár 50-70 cm-t is képes előrehaladni. A gyümölcsök többnyire a kocsányon át fertőződnek, ilyenkor vizenyősek lesznek, rajtuk cseppek jelennek meg(!), megfeketednek, mu- mifikálódnak, de az ágon maradnak. A fertőzött hajtásokon a levelek elvesztik fényüket, később megbámulnák, megfeketednek, de nem hullanak le. A levél közvetlen fertőződésekor a levélnyél és a főért sötét elszíneződése, feketedése figyelhető meg. A fertőzött növény azt a benyomást kelti, mintha tűz perzselte volna meg. A fertőzött ágakon és a törzsön elsősorban a vékonyabb hajtások eredési helye körül rákos sebek keletkeznek, a háncsszövet szivacsos, puha állományú, vizenyős lesz, majd ezüstös-barnára, sötétre színeződik. A szövetek az elhalás után kiszáradnak, besüppednek, az egészséges és beteg részeket repedés választja el egymástól. A farész a folt alatt rozsdabarna, vagy barna színű. Gyakori a hajtások és ágak teljes elhalása. Az ágakon, törzsön jelentkező elhalt foltokon nyálkacsepp válhat ki. Áttelel és terjed A betegség tünetei valamennyi almástermésű növényen azonosak. A körte gyümölcse gyakrabban fertőződik mint az almáé. Az egyes növényfajok, sőt fajták között is jelentős fogékonyságbeli különbségek mutatkoznak. A baktérium elsősorban az almatermésűek rákos sebeiben (az egészséges és beteg szövetek határán) ritkábban a vizuálisan tünetmentesnek talált szövetekben, rügyekben telel át, ahol tavasszal a virágzás idejére aktivizálódik, szaporodásnak indul, a baktérium- nyálka nagy mennyiségben tör a felszínre. A kórokozó szaporítóanyag, árugyümölcs, és a vándormadarak, rovarvektorok útján terjed. Állományon belül elsősorban virágot látogató rovarok (méh), szél, eső- és öntözővíz, művelőeszközök, (kései metszéskor pl. metszőolló), illetve baktériummal fertőzött virágpor útján terjed. Terjedése különösen számottevő viharral kísért esőt, jégesőt követően, valamint a másodvirágzásra, vízhajtások képzésére különösen hajlamos fajtákban. A virágzáskor uralkodó meleg időjárás (18-25 C) magas páratartalommal, illetve gyenge, szitáló esővel párosulva kedvez a virágfertőzésnek, de a napfényes időszakokban, a beporzó rovarok élénk tevékenysége miatt, szintén gyakori a fertőzés. A rákos sebekből, illetve a virágzatról a baktérium elsősorban a sérüléseken keresztül jut be a levelekbe és a hajtásokba, de fertőződhet a növény a természetes nyílásokon (légzőnyílás, víznyílás) keresztül is. Mikor és hol A felderítés első optimális időpontja a virágzás után követlenül van (ekkor a megfeketedett, de a fán maradt fertőzött virágzat különösen szembetűnő). A további felderítéseket célszerű az intenzív hajtásnövekedések idejére időzíteni. A betegség és tüneteinek megjelenése valószínűbb a mélyebb fekvésű, párásabb klímájú, víz közeli ültetvényekben, az azokat övező galagonyásokban, s a növényen jelentősebb sebzéseket okozó meteorológiai eseményeket (viharos eső, jégverés) követően. A fertőzésre gyanús anyag begyűjtése során a mintát úgy kell kezelni, mintha az biztosan fertőzött lenne. A metszőollót, fűrészt, kést, a kezet 70 százalékos alkohollal át kell törölni. Egynyári és évelő virágok a piacon Nyíregyháza (KM) — Amitől tartott a kertész szakma — éppen ezért a magyar növényvédelmi hatóság egész apparátusa (megyénkben is) évek óta folyamatosan figyeli — az bekövetkezett. A világ sok országa (köztük a szomszédok) után Magyar- ország is „elvesztette szüzességét”, legalábbis ami az almafélék baktériumos tűzel- halás nevű betegségét illeti. Nyárlőrincen 40 hektár 6 éves almást kell megsemmisíteni abban a reményben, hogy a fákat tönkretevő baktérium: az Erwinia amylovo- ra nem terjed tova. Gyümölcstermesztő megyénk gazdáival, kerttulajdonosaival talán nem haszontalan alaposabban megismertetni e betegséget. A kórokozóval szemben legfogékonyabbak a rózsafélék családjába tartozó fajok, közülük alma, madárbirs, galagonya, birsalma, körte, naspolya, tűztövis, vadkörte, berkenye. Ami a földrajzi elterjedését illeti, eddig kontinensünkön valamennyi nyugat-európai országban, Csehországban, Lengyelországban, Ukrajnában, Romániában, Bulgáriában, a volt Jugoszláviában, Cipruson, Görögországban, Olaszországban, Örményországban. Norvégiában, Svédországban megjelent. Olt van Ázsia, Afrika, Észak Amerika több országában és Új-Zélandban. A betegség tünetei A baktérium valamennyi növényi részt megtámadja. A vegetáció során először a virág fertőződésével kell számolni, amelyre a fertőző anyag az aktivizálódott rákos sebekből jut. A csészeleveleken, virágnyélen vízzel átitatott foltok észlelhetők, meleg, párás időben rajtuk a betegségre jellemző baktériumnyálka jelenik meg, a virágok megbámulnák, de nem hullanak le. A teljes virágzás időszakában a betegség észlelése nehezebb, mivel a sziromlevelek bámulása a természetes elvirágzás következtében is jelentkezhet. A nyál- kaképződés hiányában a virágzat megbetegedése csak a virágzás után állapítható meg egyértelműen, mivel a fertőzött, megbámult, megfeketedett virágok és terméskezdemények a fán maradnak. A viÚjra OMÉK-on... ...állíthatják ki legszebb termelvényeiket, biotermékeiket, mesterfogásaikat, barkácsötleteiket a hazai kertbarátok, akiknek 20 ezres országos tagságát szervezeteiken keresztül anyagilag is támogatja ebben az FM. (KM) Biojoghurtot... ...dobott piacra 4 éves kutatómunka után a svájci Nestlé cég. Az LC1 kódnevet viselő termék állítólag kedvező hatással van a bélflórára és serkenti a szervezet saját védekezőmechanizmusát. (KM) Gyümölcslégy... ...pusztít az új-zélandi ültetvényeken. s a kialakult helyzetben Ausztrália megtiltotta onnan paradicsom, paprika, tök, kiwi és citrusfélék importját. Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — A szeszélyes április után május is igazolta a hozzá kapcsolódó mondást: esői idén is aranyat érnek, ezzel minden kerttulajdonos tisztában van. A napsütéses időben viszont sok munka várja a gondos kezeket, legyen szó gyümölcsösről, zöldségesről vagy ház körüli kisebb kertekről. A dísznövények közül kedvelt a rózsa, melynek tövéről el kell egyengetni a korábban — fagyvédelem miatt — fel- kupacolt földet. Igaz, tapasztalatok szerint a hónap közepén a fagyosszentek még okozhatnak kisebb riadalmat, de ez már nem lehet komoly. A rózsa szép virág, de szeretik a különböző kártevők is. A le- véltetvek ellen hatásos lehet egy-egy alapos zuhany erős vízsugárral, ami ugyan munkaigényesebb, de környezet- barát módszer, s megkíméli a természetes ellenségeket is. A koratavasszal nyíló és elvirág- zó tulipán, nárcisz levele teljes sárgulásig meghagyható, de a virágtengelyt érdemes lemetszeni, mert értékes tápanyagokat von el a növénytől. A piacokon és a kertészeti árudákban tömegével kaphatók egynyári virágok, amelyekből külön ágyúsokat lehet kialakítani. Ezek képét egyéni ízlés szerint formálhatja ki bárki, de az ágyások szélére ajánlatos magasabbra növő színes virágokat ültetni. Szegélynövénynek kiválóan alkalmas a paprikavirág (Salvia). Évelők egész évben ültet- hetők, hiszen ezeket konténerben (a piacokon tejfölös dobozokban) folyamatosan árusítjákÜltethetők még a földlabdás cserjék és az örökzöldek, de ezeknél ügyelni kell arra, hogy a gyökereket összetartó föld ne hulljon szét, s az alapos be- locsolás ilyenkor különösen fontos. Sokan csak most jutottak el oda, hogy szép pázsitot szeretnének a ház körül, s bár a szakirodalom nem ajánlja füvesítésre a májust, aggodalomra semmi ok. A jól előkészített magágyba most is elszórható a fűmag, de a napi egyszeri locsolás ilyenkor már nem elegendő, este és reggel, de lehetőleg napközben is gondoskodni kell a víz utánpótlásáról. A szépért áldozni kell. A gyümölcsös növényvédelme komoly szakértelmet igényel, az időjárás függvényében ismételni kell a permetezéseket. Sokan rácsodálkoznak, amikor egy jófajta pálinkásüvegben az alapanyag, vagyis egy kifejlett gyümölcs is meglapul. Nincs benne semmi trükk, csupán a megtermékenyült virágokból most fejlődésnek induló gyümölcskezdeményt kell az üveg keskeny nyakán bevezetni, az üveget pedig szájával a föld felé rögzíteni. Ha vigyáz rá a gazda, a gyümölcs ebben éri el végleges méretét, s erre önthető később a társaiból főzött pálinka. Kertbarát litkeiek Fényeslitke (KM) — A 25 éve elültetett mag napjainkra fává terebélyesedett. Az alkotó ember munkája, a föld szeretete alapozta meg azt a szellemiséget, amelyet ez a mozgalom megtestesít. Aki az első tavaszi virág bomló szirmaira vagy egy alma illatozó pirosságára rá tud csodálkozni, az ebben a közösségben mindig megtalálta a helyét — mondta többek között köszöntő beszédében Drimba János elnök, a Fényeslitkei Kertbarátkor fennállásának 25. évfordulóját ünneplő jubileumi kertbarátülésen a Fényeslitkei Faluházban. A kertészkedés minden ember számára sikerélményt nyújt, hangsúlyozta az elnök, mert örömét lelheti a szabadban végzett munkában, családja pedig a termésben. Az ország északkeleti csücskében a sajátos növénytermesztési kultúrákban a kertbarátszövetség szakmai segítségére mindig nagy szükség volt. A fényeslitkei emberek tudásvágya az, ami a kertbarátmozgalomba terelt közülük sokakat. A 25 év során a litkei kertbarátok megszerzett szaktudását, hozzáértését számos oklevél, és díj bizonyítja. Jelentős szerepet vállalt a kertbarátklub fejlődésében az annak idején gyakran ide látogató legendás megyei főkertész Nagy Sándor is, de a közösségért nagy áldozatvállalással a kezdetektől munkálkodó Széles Sándornak, a klub örökös tiszteletbeli elnökének elévülhetetlen érdemei vannak a 25 év munkájában. Fényeslitkén a kertművelésnek jövedelem-kiegészítő szerepe volt és lesz is. A folyamatosságot jelzi, hogy a községben is megélénkült az almatelepítési kedv, s miként a gyümölcsösök, a kertbarátok is egyre fiatalodnak. Nem véletlen az információéhség,. hiszen a technológiák változásával lépést kell tartania a kertművelőnek. Ezt ismerték fel a fényeslitkei kertbarátok is, akik az új kertművelési módszereket szeretik olyan szakemberektől elsajátítani, mint amilyeneket a jubileumi emlékülésre is meghívtak: dr. Szent-Miklóssy Ferenc a kertbarátok Országos Szövetségének elnöke a há- zikerti szőlőfajtákról és termesztésükről, dr. Pethő Ferenc professzor pedig az almatermesztés új útjairól szólt. Méhek kímélete lljfehértó (KM - Ny. Zs.) — A mezőgazdasági kistermelők és nagyüzemek valamint a méhészek között évről évre megújuló pereskedések jelzik a tavasz, a jó idő beköszöntét. Az általában két oldalról megközelíthető vitás esetek megelőzése mindkét fél érdeke. — Az alaptétel, hogy virágzás ideje alatt —• méhekre veszélyes növényvédő szerrel nem szabad permetezni. Ugyanez a rendelet érvényes akkor is, ha nem virágzik a gyümölcsfa, de a fasorokban olyan vegyesen virágzó gyom található, amelyet látogathatnak a méhek — ad információt Dr. Szabó Tiboi. a GYDKFI Rt. Újfehértói Kutató Állomásának tudományos főmunkatársa. Vannak kivételek is. Ha olyan károsító bukkan fel a gyümölcsösben, amely a termés gazdasági értékét veszélyezteti, és a permetezés csak méhekre veszélyes növényvédő szerekkel hajtható végre, akkor a védekezést lehetőleg a méhkímélő technológia alkalmazásával kell elvégezni. Ha a virágzás tartalma alatt a növény- védelmi kezelés méhekre veszélytelen szerekkel nem végezhető el, illetve a méhkímélő technológia sem alkalmazható, akkor a termelő köteles betartani egy sor előírást. Meg kell jelölni a védekezés pontos helyét, a munkálatok kezdésének és várható befejezésének pontos időpontját, valamint az alkalmazandó növényvédő szer megnevezését, s ezeket a szükséges intézkedések meghozatalához megfelelő időpontban be kell jelenteni a területileg illetékes jegyzőnek. A beérkezett információk alapján a jegyző a bejelentés napján, a védekezés helyétől 5 kilométeres körzetben — ezt hívják szakmai berkekben veszélyességi körzetnek — dolgozó méhészeket értesíti a helyben szokásos módon. Ez lényeges momentum, mert nem feltétlenül szükséges az írásos értesítés, bevált helyi szokás lehet a hangszórós információközlés is. Az értesítésnek viszont tartalmaznia kell a méhekre veszélyes növényvédő szer alkalmazásának helyét, időpontját, a szer nevét. Ezzel együtt felhívja a méhészek figyelmét arra, hogy méheiket a veszélyességi körzeten kívül, vagy más módon helyezzék biztonságba. Ha ez a körzet egy másik település köz- igazgatási területét is érinti, értesíteni kell a szomszédos szakigazgatási szervezetet illetve a jegyzőket is. Ha permetezések után a növényvédelmi munkákra visszavezethető méhhullást tapasztalnak a méhészek, az észleléstől számított 3 napon belül kötelesek az illetékes jegyzőnek ezt bejelenteni. Újabb probléma forrása, ha a fasorokat nem tartják gyommentesen a gazdálkodók, vagy füvesített művelésnél nem kaszálnak rendszeresen. így a területen sok virágzó gyomnövény marad, s ezek a gyümölcsfák elvirágzása után is veszélyeztethetik a méhe- ket. További óvintézkedésnek tekinthető, ha a vegyszeres védekezést végző termesztők a jegyzők mellett értesítik az összes körzeti orvost is, akik esetleges mérgezés esetén a szerek ismeretében tisztában vannak azzal, milyen hatóanyagot alkalmazzanak. Sok probléma megelőzhető, ha a permetezésekről értesítik a környékre bejelentkezett méhészeket is, akik így két forrásból is megfelelő információk birtokába juthatnak.
