Kelet-Magyarország, 1996. május (53. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-13 / 111. szám
1996 május 13., hétfő HATTER A nagy sakkjátszma Az ötös iskola bezárásának és a pedagógusok elbocsátásának ára 100 millió Töpreng a testület: legyen, vagy ne legyen Nyíregyháza (S. J.) — A város alap- és középfokú oktatási intézményeiben százötven álláshely megszüntetéséről döntött a képviselő-testület. Határozatot hoztak az 5-ös iskola felszámolásáról, a 6-os iskola és a sportkollégium átszervezéséről. A létszámleépítések ára kis híján 100 millió forint. Az 5-ös iskola léte már az idei költségvetés elkészítésekor megpecsételődött, és bizonytalanná vált 434 gyerek sorsa, ugyanis csak a jelen tanév végéig biztosították a működtetés pénzügyi fedezetét. A május 6-i döntést megelőzően arra a kérdésre, hogy miért éppen az 5-ös iskolát kívánják bezárni, a következőket válaszolta az önkormányzat három tagja: Etikai probléma Lövei Csaba (SZDSZ): Nem azért, mert nem végeznek jó munkát az ottani pedagógusok, viszont az 5-ös környezetében több általános iskola is van. így jó lehetőség kínálkozik a gyerekek elhelyezésére. Tukacs István (MSZP): Mert a gazdasági mutatói nem jók, igaz, vannak tőle rosszabbak is. Hamvas László (MDF): A szükséges átvilágítás nem történt meg. Csak rámutatnak egy iskolára. Ezt kell megszüntetni, tanulóit (434 gyerek) más iskolákba szétszórni, pedagógusait (46 fő) pedig szélnek ereszteni. Számomra ez etikai problémát is jelent. Minden pedagógusa automatikusan munkanélkülivé válik. A legkiválóbbak is, holott más iskolákban az itteni legjobbak- kal szemben sokkal gyengébb tanerők maradhatnak a pályán. Takács Ferenc, az 5-ös iskola igazgatója az utolsó szó jogán még így érvelt az önkormányzati testület előtt: — Ha a Krúdy gimnázium épületébe való átköltözést támogatná a közgyűlés, ez megfelelne az iskola, a szülők és a gyerekek érdekeinek is. Erre egyébként érvényes önkormányzati döntés született az elmúlt évben. Itt csökkenne az üzemeltetési költség. Megszüntethető lenne 9 pedagógus álláshely. Az intézmény lényegesen gazdaságosabban működhetne. Az iskola megszüntetése esetén a gyerekeink megnyugtató elhelyezése nincs biztosítva. A tervezet szerint 100 gyereknek egyáltalán nincs helye a vizsgált iskolák körében. A megszüntetést pénzügyileg indokolhatatlan- nak, szervezetileg indokolatlannak tartom, s a szülők, a közvélemény körében nagy ellenérzést kiváltó döntést hoznának. A csere elfogadható Helmeczi László arra hívta fel a figyelmet, hogy idő előttinek tartja ezt a májusi döntést, hisz ezzel a testület elémegy a közoktatási törvénynek. Elutasította azt az álláspontot, mely szerint azért darabolnak fel egy intézményt, hogy a többi fellélegezhessen. Kilenc képviselőtársával együtt név szerinti szavazást kért. A testület kikérte az iskola alkalmazotti közössége, az iskolaszék, a szülők és a diákönkormányzat véleményét is. A megszüntetéssel egyikük sem ért egyet, mert a gyerekek elhelyezése megnyugtató módon lehetetlen. A Krúdy gimajóböszörmény már ^ évszázadokkal ezelőtt LJ is híres állattartó hely volt, még az írástudók sem igen tudták volna megolvasni a teméntelen lábasjószágot. A helybéliek aztán a téeszvilág- ban is gondosan ápolták a hagyományokat, országos hírnevet vívott ki magának a gazdaság. Am jött a rendszerváltás, és a piacok úgy bedugultak, hogy légkalapáccsal sem igen lehetett volna utat nyitni feléjük. A csordák egyre fogytak, a gazdák egymás után számolták fel az állományt. A vak is láthatta, hogy Sajóböszörmény csillaga erősen leáldozóban van. Csak Áron bácsi ragaszkodott a bikáihoz, nem akart behódolni a sorsnak. Évtizedekig csak úgy hívták a faluban, Bikás Áron. Sorban álltak a gazdák, ha azt akarták, hogy tehenük az ő tenyészállatával lépjen frigyre, mert ez már önmagában is garantálta a minőséget. Persze, az utóbbi években már ő is leapasztotta az állományt. Csak Jónástól, az A falu bikája öreg• bikától nem bírt megválni sehogy. És így aztán eljött a nap, amikor Jónás lett az egész falu egyetlen bikája. Pedig a magány nem tett jót neki. A férfiember a korral általában megnyugszik, Jónás viszont egyre tüzesebb lett. Ami valószínűleg annak tudható be, hogy partnerek hiányában a szerelmi élete minden volt, csak nem kiegyensúlyozott. Ennek ellenére, a polgár- mester váltig bíztatta az öreget, tartsa meg az öreg jószágot, ha nem másért, legalább mutatóban. — Mégiscsak rettenetes lenne, ha a falusi gyerekek csak a westernfilmekből ismernék a bikát, legalább a Jónással ápoljuk a hagyományokat — mondogatta nem túl nagy meggyőződés- se/; Am Aron bácsi gazdasági helyzete egyre inkább megrendült, no meg Jónás is öregedett. Egy napon azzal állított be a gazda a hivatalba, hogy hagyomány ide, hagyomány oda, ő bizony viszi a vágóhídra. A tények előtt a polgár- mesternek is meg kellett hajolnia, de nem olyan fából faragták, hogy könnyen feladja a harcot. Épp akkoriban járt a faluban egy szobrász, s megkérték, ugyan mintázza már meg Jónást, teljes életnagyságban. Az alkotás el is készült, ünnepélyes keretek között lezajlott az avatás. A szobrot, mert ennyivel azért tartoztak az öregnek, Áron bácsi udvarán állították fel. Jónás bikasorsa pedig ezzel beteljesedett. Alig telt el néhány hónap, amikor a ház előtt panorámás turistabusz állt meg, ifjabb és korosabb hölgyek népes csapata kopogtatott a kiskapun. Áron bácsi nem tudta mire vélni a dolgot, de persze beengedte őket, mert mindig híres volt a vendégszeretetéről. A csoport egyenesen a bikához rohant, alaposan szemügyre vették, körüljárták. Arcukra ugyan kiült némi csalódottság, de Elek Emil felvétele náziummal történő cserét fogadják el, hisz erre van érvényes közgyűlési határozat. Nem indokolható Állást foglalt a közgyűlés oktatási bizottsága is. Pedagógiailag, szakmailag nem indokolható a megszüntetés. (7 nem, 1 igen, 4 tartózkodás mellett elvetették az iskola felszámolására tett határozati javaslatot.) A név szerinti szavazás eredményeként 21 igen, 8 nem, 3 tartózkodás mellett kimondta a testület az 5-ös iskola 1996. augusztus 31. napjával történő megszűnését. Az 5-ös iskolára tehát kimondták a halálos ítéletet. Helyükre költözik a Krúdy gimnázium. A megüresedő Krúdy épületét pedig elfoglalhatja a mezőgazdasági szakközépiskola. Ez utóbbi intézmény helyét birtokba veszi a mezőgazdasági főiskola, ahol már közgazdászokat is oktatnak majd. A 6-os iskola Széchenyi utcai szárnyát átadják a sérült gyermekek rehabilitációs központjának (80 tanuló). így válhat teljessé az iskolavárosi koncepció. egyébként egyetlen szó nélkül követték az idegenvezetőt, aki pár perc múlva ismét a buszba tessékelte őket. Ettől kezdve egymást érték a csoportok, a gazda már be sem zárta kaput. A faluban senki sem értette ezt a nagy tolongást, de végül is örültek neki, mert alaposan fellendítette a helybéli üzletek amúgy rendkívül gyér forgalmát. Sőt, hamarosan presszók és butikok nyíltak, egy élelmes vállalkozó pedig megkezdte a „Jónás” feliratú pólók és emléktárgyak gyártását.-m—y gyszer aztán a polt-j gármester a fővárosA. _J ban járt, mivel éppen a nyaralását tervezgette, benézett egy utazási irodába. Itt tucatnyi prospektust nyomtak a kezébe, s az egyiken meglepetten fedezte fel Sajóböszörmény nevét. Alatta a következő szöveget olvashatta: „A település rendkívüli látványosságot kínál a látogatóknak. Bikás Áron udvarán teljes életnagyságában, a maga természetes szépségében látható a falu bikája. Éjjel-nappal megtekinthető.” Várakozás Balogh József A csodavárás az északi térségben élőket jellemzi leginkább, ők komolyan veszik a térség fejlesztésére vonatkozó kormányzati ígéreteket, márpedig ezek eddig is felemás módon és a deklaráltnál kisebb mértékben valósultak meg. A számunkra fájdalmas megállapítás a GKI Gazdaságkutató Rt. felméréséből származik, amelyet 10 ezer vállalkozó véleménye alapján állítottak össze. Ha alaposan belegondolunk, eddig is tisztában voltunk vele, hogy a korábbi évek gazdaságfejlesztési programjai és a mostani gyakorlat egyértelműen az ország kettészakadásához vezet. Mégis mindig volt bennünk, az. országnak ebben a részében élőkben egy remény, hátha minket is komolyan vesznek majd; hátha a megígért fejlesztések megvalósulnak; hátha az infrastrukturális beruházások ide is vonzzák majd a beruházókat, sorozatban csalódnunk kellett. Hiába van gáz szinte valamennyi településünkön, hiába javult a telefonhelyzet majdnem az egész megyében, s félő, hogy még — ha megépül — az autópálya, az sem lesz elegendő ahhoz, hogy idecsábítsa a külföldi tőkét. A napokban a televízió második csatornáján a Borsod. a Hajdú és a Szabolcs megyei közgyűlések elnökei beszéltek a régió helyzetéről és a felzárkóztatás lehetőségeiről. Zilahi József mondta el, hogy két lehetőség van ezen a tájon a feszültségek feloldására. Az egyik: küzdeni minden forintért, ami a felzárkózáshoz kell, a másik — és ez nagyon fájdalmas lenne —, ezen a mai, rendkívül alacsony szinten létrehozni a kiegyenlítődést. Mit jelent ez? Hagyni futni innen el- menekülőket, s néhány év múlva annyian maradunk, ahány ember megélhetésére a körülmények lehetőséget adnak. Borzalmasan nagy baj lenne, ha így történne, a GKI Gazdaságkutató Rt. felméréséből mégis ilyesmi olvasható ki, amikor azt mondják: a következő évtizedben is a területi differenciálódás irányába halad az ország, hiszen a kormányzat szerény eszközeivel aligha lehet ezt megakadályozni. ...és elmegyünk. De hová? Ferter János rajza Disznóság Galambos Béla y ürgős beavatkozásra V van szükség a sertés- jkJ piacon, mondta ki néhány napja a Mezőgazdasági Szövetség Sertéstenyésztői Választmánya, ellenkező esetben az év végére akár húshiánnyal is számolni kell az országban. Mindez annak a lehetetlen helyzetnek a következménye, miszerint rendkívül alacsonyak a felvásárlási árak, sőt számos sertéstartónál —főként kistermelőknél — túlsúlyos hízóállatok várják az ólakban, hogy vevő akadjon rájuk. Hogy a hízóárak alakulásával valami baj van, köny- nyen belátható, ha valaki végignézi az elmúlt időszak tőzsdei árait. Míg tavaly az áremelkedés meghaladta az évi 30 százalékot, idén az év eleji 180 forintról mára 160 forintra süllyedt a vágósertés kilogrammonkénti ára. Ez önmagában még talán nem lenne olyan nagy baj, ha a sertéstartók költségei is csökkentek volna. Am soha ilyen magasak még nem voltak a takarmányárak, s mint azt a városlakó is érzékelheti, jócskán növekedtek az energia, a szolgáltatások költségei. Ahhoz, hogy a korszerű, minőségi sertéshizlalás a tavalyi nyereségtartalmát elérje, az idei átlagárnak legalább 224 forintnak kellene lenni, mondják a szakma képviselői. Ugyanakkor (lásd a tőzsdei tendenciát) a tényleges árak nem hogy közelítenének a tisztes termelői jövedelmet tartalmazó kétszáz-egynéhány forinthoz, hanem éppenhogy távolodnak tőle. A termelők úgy érzékelik, az exporttámogatástól „megfosztott” nagy felvásárlók, vágóhidak, húsfeldolgozók összegfogtak és mesterségesen alacsony szintre szorították a sertésárakat. Nem akarják ugyanis lenyelni a békát, a támogatás-megvonásból eredő jövedelem- csökkenést, hanem azt — meglehetősen rövidlátó módon — indokolatlanul megnövelt mértékben áthárítják a termelőkre. Ennek pedig csak egy lehet a vége: előbb-utóbb egyáltalán nem lesz felvásárolni való disznó, mi pedig az üzletek kirakataiban majd közelről csodálhatjuk a csillagászati tőkehúsárakat.------------------------------------------------------------------------—I Apőimhc If álmán Vlellllli llflllllflll »«II *«■■«! I k i I
