Kelet-Magyarország, 1996. május (53. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-10 / 109. szám

1996. május 10., péntek HÁTTÉR Kitűnő koponyáink vannak A pénztelenség hangoztatása gyakran csak ürügy a tehetetlenség palástolására Nyéki Zsolt Mátészalka (KM) — Ered­ményes munkát végez a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia Debreceni Területi Bi­zottsága (DAB) a hozzá há­rom éve csatlakozó Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei testülettel. A megyei szerve­zet munkáját és a tudomány mai megítélését értékelte mátészalkai vezetőségi ülést követően a DAB elnöke, dr. Berényi Dénes. □ Az Akadémia alelnökeként Ön vezette azt az ülést Nyír­egyházán, ahol megalakult a megyei testület. Milyen terüle­teken számítottak együttműkö­désünkre? — Szeretném hangsúlyozni, hogy a megyei szervezet önál­ló, társult egységként vesz részt a DAB tudományos tevé­kenységében, ez pedig azt je­lenti, hogy munkájukat teljes mértékben önállóan határoz­zák meg, vagyis az Akadémia területi centrumai nem formá­lis, felülről irányított módon működnek. Alaptalan a jelző — Ebben a megyében intenzív munka folyik az orvostudo­mány. biológiai, a mezőgazda­ság, a pedagógia területein. Fi­gyelemre méltó eredményeket értek el a szakemberek a kül­földi kapcsolatok kiépítésé­ben, mozgósítva ezzel az egész régió tudományos erőit. Ismételten bebizonyosodott: a sötét jelző társítása mennyire alaptalan Szabolcs-Szatmár- Bereg megye esetében. □ Milyennek találja a tudo­mány mái szerepét, megítélé­sét? — Egy megfogalmazás sze­rint a fejlett országok klubjá­hoz az ún. tudás alapú társa­dalmak tartoznak, vagyis a tagállamok társadalma dekla­ráltan a tudományra épül. Né­hány éve egy amerikai köz­gazdász azért kapott Nobel-dí- jat, mert modem tézisként mondta el azt, amit Széchenyi már 150 évvel ezelőtt hangoz­tatott: egy ország gazdasági ereje nem a természeti kin­csektől és egyéb természeti adottságoktól függ, hanem a képzett munkaerő mennyisege és színvonala határozza meg a fejlődést. A kis tigrisekként emlegetett távol-keleti orszá­gok fejlődését az egyik állam külügyminisztere is így kom­mentálta: az előretörésnek nincs semmi titka, a két kulcs­szó: oktatás és infrastruktúra. Tehát egy elmaradott ország vagy Országrész fejlődése nem csak pénzkérdés. Ha valaki széttárja a kezét, hogy nincs pénz, gyakran gondolok arra. hogy ez csak ürügy , hogy na­gyon sokan a saját tehetetlen­ségüket palástolják a kifogá­sokkal. Minél kevesebb a pénz, annál nagyobb körülte­kintéssel. annál nagyobb szak­értelemmel és számítással kell azt felhasználni. Elegendő pénz soha nem lesz, tehetség­telen, képzetlen emberek a vi­lág minden pénzét el tudnák verni anélkül, hogy látszata lenne. Jelentős eredmény, hogy a megye és megyeszék­helye telismerte a tudásszint jelentősegét és áldoz is erre. □ A támogatások tükrében a tudomány még mindig mosto­hagyereknek számít? — Némi javulás érezhető e téren, mert a külföldi példák alapján az ország vezetése is belátja: kitűnő koponyáink vannak, a világ bármely pont­ján megállják helyüket, mi­közben az elmúlt évek során mélypontra, messze az európai nívó alá jutott a tudomány fi­nanszírozása. Pedig a történe­lem is igazolja, hogy egy civi­lizáció mindig a tudományá­nak, a társadalom tudásszintjé­nek köszönhette felemelkedé­sét, a kontinensek versenyét is ez döntötte és dönti el. Ezt is­meri fel a politika, s ennek kö­szönhetően valamelyest el­mozdult a mélypontról a támo­gatás ügye. □ A tudomány eredményeit milyen hatékonysággal al­kalmazza a gazdaság napja­inkban? Ez minden bizonnyal befolyásolja a magántőke finanszírozási hajlandóságát is. Komoly hibák — Felvételünket megelőzően az OECD tanulmányt készített hazánk kutatási és fejlesztési tevékenységéről, és a legna­gyobb hiányosságokat a ma­gántőke e téren vállalt szerepét illetően tárta fel. A privatizáci­ónál komoly hibákat követ­tünk el, hiszen az új, jelentős mértékben külföldi tulajdono­sok leépítették a kutatási és fejlesztési vonalat, ezt otthon végzik el. Közvetett hatás — Kétségtelenül felmerül a gyarmatosítás veszélye, ami­kor, csak a bérmunka marad meg a korábban eredménye­sen működő hazai üzemekben. Ez számtalan példával szem­léltethető, de elég csak a vegy­iparunkra vagy a gyógyszer­gyártásúnkra utalni. A gyakor­lati alkalmazás lehetőségeit vizsgálva hangsúlyozni kell, hogy a kutatás jelentősége nem merül ki a kézzel fogható eredmények, technikai újdon­ságok felmutatásában. Leg­alább ilyen jelentőséggel bír az a közvetett hatás, a meg­szerzett tudás, a szakmai mű­veltség, amely a korszerű is­mereteket a mindennapok so­rán alkalmazni tudja. A leg­jobb technikát sem tudjuk kihasználni művelt, képzett, összefüggéseket felismerő emberek nélkül. Angyal Sándor-m -j ehezen veszi a leve­lei gőt, de mindennap 1 Y megteszi a bejárt út­ját a: asztmás nyugdíjas, akit ráadásul szívvel is ope­ráltak. A nyugdíjasokról szóló parlamenti vitanapot követően találkoztam vele, s nagyon elkeseredett volt. Valamikor ő is volt valaki, nem is akárki, sokat dolgo­zott fillérekért, így kevés lett a nyugdíja, de nem panasz­kodik, mert másnak még ke­vesebb. Van közgyógyellá- tási igazolványa is, mert az ilyen betegeknek jár. Mégis a kiegészítő gyógyszerekre havonként átlag9 ezerforin­tot költ, annyit, mint más az élelemre. És most azt hallja, hogy a kormányzat az eddi­gi mellett nagy kegyesen egyszázalékos nyugdíjeme­lést akar végrehajtani még az idén s azok a képviselők, akik oly aggódva beszéltek róluk a Tisztelt Házban, bi­zony megkapták a tisztessé­ges béremelést, meg a min­denféle bizottsági tagsággal járó díjakat is. Még ezt se iri­gyelné, mert sokat mennek, távol vannak a családtól, idegileg kikészülnek, kivéve persze azokat, akik a négyé­ves ciklust nemcsak politi­kai, hanem anyagi sikerekre is fölhasználják. Nem irigyli a mostanság jó! kereső egyéb foglalkozá­súakat sem, csak az bosz- szantja, hogy akik milliókat lopdosnak össze, azokra nem sújt le a törvény szigo­ra. Hanem ez az egy száza­lék, ez nagyon szíven üti. Mert akinek 15 ezer forint nyugdíja van—az ugye már nem számít rossznak—, egy­százalékos emelésnél kap majd 150 forintot. Ha nincs jogosítványa ingyengyógy­szerre, akkora mostani eme­lés után ez legfeljebb vízre elég a pirulákhoz. „ Most ki­árusítják a privatizációval mindazt, amit mi abban az átkosban megcsináltunk, jól megszedik magukat egye­sek, az ügyesebbjei s mi csak csodálkozunk rajta, hogy milyen fényesen is lehet élni egy embernek.” Arra kér, hogy írjam le: gondolkozzon el a kormány azon az egy százalékon... Ferter János rajza Fekete szerenád Kováts Dénes j-ell a jókedv és a han- gúlát, nem vitás, de J, V mindennek van hatá­ra. Felnőtt korban éppúgy, mint fiatalon. Sajnos ezúttal is voltak tragikus és elszo­morító epizódjai a jókedvű szerenádozásnak, megyénk­ben éppúgy, mint az ország más részében. Szekszárdon heten zsúfo­lódtak be egy Golfba, há­romhetes jogosítvánnyal rendelkező fiatalember ve­zetett — majd fának ütkö­zött a szerenád éjszakáján. Két fiatal életveszélyes sé­rülésekkel, kómában fekszik a helyi kórházban, négyen életveszélyes sebesülések­kel. hetedik társuk szeren­csésebb volt. Intő példa ez, s eltörpül mellette egy Nyíregyházán szerenádozó fiatalember esete, aki annyira ittas volt, hogy társai támogatták a belvárosban, de közben összecsuklott a tér füvére. Mivel kéznél volt társa fényképezője, lefotózta őt. majd felsegítve tovább tá­mogatták. Mitagadás, nem volt épü­letes látvány a legény. Csu­pán remélni merem, hogy nem közröhej tárgya lesz majd ez az emlékkép, in­kább tanulsággal szolgáló — talán ennyire mégsem kellene „örülni" a középis­kola befejezésének. Nem vagyok a szórako­zás, a szerenádozás élmé­nyének elront ója, bő másfél évtizeddel ezelőtt mi is ví­gan voltunk, jókedvűen jár­tuk a város utcáit, évekkel később is kellemes emlék­ként idéztük az akkor tör­ténteket. Azt sem mondom, hogy korábban nem fordul­tak elő az említetthez ha­sonló esetek. Mégis elgondolkodtató azonban — éppen az érin­tettek védelmében-—amiket nemcsak a szerenádkor, de a diszkókban és utána ta­pasztalhatunk. A hajnalban kábultan hazatérő (alig) ti­zenévesek szórakozása ugyanis könnyen fordullutt tragédiába. Mint ahogy számos példa volt is már rá. így követnek el erőszakot öntudatlan leányokon, így válnak rablás áldozatává, így következik be a sérülés­sel vagy halállal végződő karambol... Egy százalék A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja Elek Emil felvétele B § jByFlf|f JfXjj Eurőpa-nap Uszkán

Next

/
Thumbnails
Contents