Kelet-Magyarország, 1996. április (53. évfolyam, 78-101. szám)

1996-04-04 / 80. szám

1996. április 4., csütörtök KULTÚRA Kelet-Magyarország 13 Feszültség, félelem, tartás Mit jelent ma pedagógusnak lenni? — kérdeztük Kerülő Ferenc művésztanártól Kerülő Ferenc A szerző felvétele Gávavencsellő (KM - Gy. L.) — A nemzet napszámosai sose voltak elkényeztetve kis hazánkban. Most sincsenek. Sőt! A megszorító intézkedé­sek nyomán feszültségben, az egzisztenciális bizonyta­lanságból fakadó félelemben kell napról napra szépre, jó­ra, nemesre nevelni a felnö­vekvő nemzedéket. Kerülő Ferenc ismert képző­művész nem csak megyénk­ben. Immár harmincötödik éve tanít rajzot és földrajzot a gá- vavencsellői iskolában. — Hűséges típus vagyok — mondja. — Az egykori tanító­képzőbe. majd a szegedi tanár­képző főiskolára jártam. En­nek befejezése, vagyis 1961 óta tanítok itt. Akkoriban Gá- vavencsellőn még gimnázium is volt... Kerülő Ferenc Bujon szüle­tett. Zárkózott, visszahúzódó gyerek volt, szeretett rajzol- gatni. Apja kovácsmester volt. műhelyében gyakran órákig elnézte, miként patkolják a lo­vakat. Nem csoda, hogy lovat raj­zolt először. Ma is kedvencei a patások. Aztán a lóra huszár is került. Huszonegy évesen kap­csolódott be a megye művé­szeti életébe. Hogy most még­sem a művészt, hanem a peda­gógust faggatom, annak a köz- alkalmazottak jelenlegi (mél­tatlan) helyzete az oka. — Sajnos — mondja —, a pedagógus teljesen kiszolgál­tatottá vált — mondja —, nőtt a feszültség tanári körökben, hiszen az attól való félelem, hogy munkanélkülivé válik, kimondva vagy kimondatla­nul, ott munkál, rág minden kollégában. Ha a kötelező óra­számot felemelik, akkor admi­nisztratív leépítésre lehet szá­mítani. És ezt mindenki jól tudja. (Tavaly már egy kisebb megrázkódta­tást megértek a gávavencsellői pedagógusok, vannak tehát ta­pasztalataik.) — Ugyanak­kor az a peda­gógus, aki a pá­lyát hivatásnak tekinti — s va­gyunk ilyenek jó néhányan eb­ben az ország­ban —, a fe­szültséget nem viheti be az órára a gyerekek közé, a tanít­ványokkal való kapcsolatunk­ban ez a félelem nem tükrö­ződhet. Kerülő Ferenc ragaszkodik a gyermekekhez, őket közeli munkatársaknak tekinti, aki­ket szeretettel, odafigyeléssel kell irányítani; felfedezni ben­nük a tehetséget és azt ápolni, gondozni, fejlődésüket nem­csak követni, hanem jó irány­ba terelni, alkalmasint segíteni is kell. Tapasztalatai szerint a gye­rekek felkészültek a kudarcok elviselésére, jól alkalmazkod­nak a kialakult viszonyokhoz, be akarnak illeszkedni a mai világba. Az életre azonban a pedagógusnak fel kell készíte­ni növendékeit. Véleménye szerint a versenyeztetésnek ebben óriási szerepe van, hi­szen lehetővé válik a képessé­gek felszínre kerülése, kibon­takoztatása is. — Úgy tapasztalom, hogy az elmúlt évek történelmi vál­tozásai nem okoztak eddig ko­moly arányeltolódást: ma — legalábbis faluhelyen — nincs se több, se kevesebb csibész gyerek. Többségük ma is tisz­tességes, becsületes, még ha a jelenlegi körülmények nem is kedvezőek. (Persze elképzelhető, hogy egy [nagyjvárosi iskola peda­gógusának mások a tapaszta­latai.) Felesége és két gyermeke is pedagógus, tehát a nemzet napszámosait ért méltányta­lanságokat hatványozottan ér­zékeli a család. Kerülő Ferenc mégsem arról beszél, hogy a pedagógusbérekből alig lehet megélni. Hanem a hivatásról. Családi élete harmonikus. Otthon lel megnyugvásra az ember. Különösen azóta, mió­ta megszületett első unokája... Több tanulóval számolnak Milotán A nyolc tanteremből kettő nem megfelelő nagyságú • Nyári kirándulások Milota (M. K.) — Napjaink­ban sok szó esik a kisebb te­lepülések iskoláiról. Az ilyen nagyságú falvakban ugyanis hosszú távon 120-140 általá­nos iskolásra lehet számíta­ni. S hogy mire számíthat­nak a milotaiak? — erre Pó- ti Tamás igazgató adott vá­laszt. — Iskolánknak jelenleg 124 tanulója van. A diákok nyolc csoportban tanulnak. Van egy nyolc gyereket foglalkoztató kisegítés csoportunk, vala­mennyien a cigány gyerekek közül kerültek ki. A tanév első félévében egy tanulószobai csoport működött. Biztatónak tartom a jövőre nézve, hogy néhány hete három tanulószo­bai csoportunk is van. A tanu­lószobások létszáma hatvanki- lenc. Harmincnyolc cigány növendékünk van, a tanulói létszám 31 százaléka. Nagyon szeretnénk, ha minél többen ellátáshoz juthatnának étkezés terén is. □ Milyenek a tárgyi feltéte­lek? — Sajnos két iskolaegység­ben kell tanítanunk. A nyolc tanteremből kettő nem megfe­lelő nagyságú. Még a kislét- számú osztályok számára sem. A számokból sejthető, hogy átlagosan tizenötös létszámú osztályokban tanítunk. A nyolcadik osztályban járnak legkevesebben, tizenketten. Az egyik szolgálati lakás épü­letbében kap helyet a techni­katerem és a könyvtár. A testnevelés oktatása sem megoldott, mert csak egy hét méter hosszú és hat méter szé­les tornaszoba, illetve egy 250 négyzetméteres betonpálya je­lenti a lehetőséget. Megoldást hozhat bizonyára, hogy az idén épülő új községházhoz kapcsolódó művelődési ház az elkövetkezendő években tor­nateremként is fog funkcionál­ni. Q Az eredmények alapján mire számítanak? — Igyekszünk megjelenni szaktárgyi versenyeken, sport- rendezvényeken. Végzőseink többsége folytatja tanulmá­nyait középfokú iskolákban. A jelenlegi nyolcadikosok közül három-három adta be lapját gimnáziumba, illetve szakkö­zépiskolába. A többi ipari ta­nulónak jelentkeztek. Sajnos félévkor 21 tanuló bukott, s ki­lencven százalékuk cigány származású. A sok mulasztás, illetve a kötelességtudat hiánya ebben nagymértékben közrejátszik. Tudjuk: nagyon sok tenniva­lónk lesz a második félévben. Igyekszünk a diáksport-klub, a tömegsport és a színjátszó szakkör révén is megkedvel­teim az iskolát. Nyárra négy­napos kirándulást tervezünk, s mivel az önkormányzat és a diákszervezet jelentősen tá­mogatja a programot, remény van rá, hogy a szegényebb szülők gyermekei is eljussa­nak a tanulmányi kirándulás során az ország legszebb ré­szeibe. Az 1996/97-es tanévben in­duló első osztályban tizennégy gyerekre számíthatunk, s mi­vel tizenkét végzős hagyja el az iskolát, így várhatóan javul az átlaglétszám. Igaz, ez na­gyon messze van az országo­san hangoztatott elvárásoktól, de reméljük a milotai kisdiá­kok itthon tanulhatnak. Könyv a filmimádat mibenlétéről A megjelent kötet gerincét a francia szakirodalom kritikai szemlézése adja Karádi Zsolt Nyíregyháza — A mozi szü­letésének centenáriuma nem­csak a retrospektív vetítések­nek kedvezett, hanem az elmé­letnek is: a közelmúltban je­lent meg Szilágyi Gábor sok szempontból hézagpótló könyve, A film fogalma. A szerző korábbi munkája, a Tűzkeresztség (1992), a ma­gyar film 1945 és 1953 közöt­ti történetét tárta fel, míg a mostani mű a filmológia kiala­kulását és legfontosabb alko­tóinak teóriáit ismerteti. A kö­tet gerincét a francia szakiro­dalom kritikai szemlézése ad­ja, miközben A ruházat mint filmbeli kód című fejezet az öltözetnek szemiológiai as­pektusait vizsgálja Novák Márk Szentjános fejevétele (1965) című alkotásában. Szilágyi tanulmányai a mozi iránt érdeklődők és a szakem­berek számára egyaránt hasz­nosíthatók. Az olvasó a struk­turalista-lélektani irányzatok megismerésén túl megtudhatja például, miképpen függött össze az ortokromatikus nyersanyagra rögzített kép és az ívfényvilágítás, valamint a Kodak cég által 1931-ben pi­acra dobott pankromatikus ne­gatív és a mélységélesség. Ez utóbbi jelenség megkapóan iz­galmas vizsgálata közben Szi­lágyi kimutatja, hogyan tűnik el a szereplők mögötti éles háttér az 1925 és az 1941-es Aranypolgár közötti években. A szövegből kiderül, hogy az első hangos film Amerikában készült Don Juan címmel 1926-ban, hogy a szín mozgó­képi szerepét Eizenstein értel­mezte először, s hogy a néma korszakban a színészek arcát kékre és okkerságára kellett festeni, mert az akkori film­anyagokon csak így látszott fehérnek... Szilágyi Gábor nagy teret szentel a filmelmélet korai te­oretikusainak, így megidézi Riciotto Canudo, Louis Del- luc, Jean Epstein, Germain Dulac, és André Bazin főbb el­veit. Szilágyi a legalaposab­ban Cohen-Séat, Jean Mitry, Roland Barthés és Christian Metz munkásságával foglalko­zik, hiszen az ő tevékenysé­gükben látja a modem filmel­mélet megteremtésének szán­dékát. A könyv legemlékezetesebb lapjain Szilágyi Gábor a freu- di-lacani pszichoanalitikus módszerről beszél. Ez alapján elmondható, hogy a film visszavezet a gyermekkorba, (a gyermekkor tudatállapotá­ba, s még inkább tudatalattijá­ba), újra teremti azokat a kö­rülményeket, amelyek köze­pette a gyermek a pillanatig tartó tiltott látvány szemlélője (a hiány szenvedő észlelője és részese) lehetett, ami meglep­te, „felnyitotta szemét”; ami tovatűnt, de nyomot hagyott benne, és örökkön hat”. Szilágyi voltaképpen azt a folyamatot is figyeli, ahogyan a korai fényképezett színház­ból kialakult a mozi, ahogyan a film létrehozta önmagát, mű­vészet lett (és ipar): „A film egyszerre nehéz és könnyű ki­fejezésmód. Könnyű, mert rendelkezésre áll a valóság gazdag önkifejezése, amely maga is hordozhat esztétiku­mot, növelve ezzel a film mű­vészi értékét. Nehéz, mert a valóság önkifejezésén túl esz­tétikumot teremteni, és azt ér­zékeltetni csak keveseknek adatott meg. Szinte nincs olyan film, amelyben ne volna csipetnyi művészet; de kevés van, amelyben sok lenne”. Szilágyi Gábor új művében arra keresi a választ, hogy „miért szeretnek az emberek moziba járni, amikor erőszak­kal senki sem kényszeríti őket?” Erre a kérdésre azon­ban — miként a szerző írja — „se a filmológia, se a szocioló­gia nem adott kielégítő” ma­gyarázatot. „A filmimádat csak annak a bonyolult, társa­dalmi és lelki folyamatnak a vizsgálata alapján érthető meg — zárja gondolatait az esztéta —, amely a „nézővé lett” em­ber agyában és — szívében — lejátszódik”. Fényírók fesztiválja Először küldtek kópiát Izlandról is Győr (MTI) — A fényírók nemzetközi fesztiválját április 29. és május 4. kö­zött rendezik meg Győ­rött. A vizuális művészeti seregszemle iránt élénk az érdeklődés: 51 országból csaknem 900 filmet nevez­tek az alkotók, kétszázzal többet, mint egy évvel ko­rábban. Ez is jelzi, hogy a Media- wave bekerült a filmvilág nemzetközi vérkeringésé­be, s hatéves fennállása óta Kelet-Közép-Európa egyik legjelentősebb vizuális mű­vészeti eseményévé vált. Az idén először Izlandról, továbbá a Dominikai Köz­társaságból és Venezuelá­ból is küldtek kópiát a Rá­ba-parti városba. A zsűri mintegy 80 alkotást tartott bemutatásra érdemesnek a versenyprogramban. Ezen túl további 100 fil­met vetítenek a közönség­nek. Az alkotások zöme a kis népek, valamint a szel­lemi, az életmódbeli, az et­nikai, a vallási és egyéb kisebbségek problémáival foglalkozik. Az elmúlt években a kelet-európai változásokat bemutató al­kotásokat részesítették előnyben. Vászonra kerülnek azok a munkák is, amelyek ilyen-olyan okból, s nem mindig politikai indítékból maradtak dobozban. Honi filmművészetünket tucat­nyi rövidfilm képviseli. A Költészet... ...Napja alkalmából április 11-én 18 órától vers- és prózamondóversenyt ren­deznek a mátészalkai mű­velődési központban. A versenyzők három korosz­tályban mérik össze tehet­ségüket. (KM) A Stílus... ...Irodalmi Társaság is programot szervez a Költé­szet Napján. A VMK-ban április 11-én 18 órakor kez­dődik az előadóestjük. (KM) Együtt... ...veletek címmel mutatja be zenés műsorát Pécsi Il­dikó színművész a nyíregy­házi művelődési központ­ban április 13-án 19 órától. Közreműködik Szűcs Csa­ba, zongorán kísér Gyar­mati István. (KM) Újabb... ...produkcióval, a Csizmás Kandúr című zenés mesejá­tékkal jelentkezik a Besse­nyei Színkör. A bemutató előadás április 14-én 14 órától kezdődik a nyíregy­házi Kölyökvárban. (KM) A megye... ...és a város viszonya Nyír­egyházán 1876 után cím­mel tart előadást Margócsy József a Jósa András Múze­umban április 15-én 17 órától. (KM) HIRDETÉS A MERET NEM AZ ERŐ JELE! FC 230 FÉNYMÁSOLÓ Nyomja meg a START gombot, és a gép máris a következő szolgáltatásokat nyújtja: • kiváló nyomtatási minőség - akár egy nagy másolóé • 4 fénymásolat percenként, bemelegedési idő nélkül • a Canon egyedülálló "all in one" cartridgerendszerének köszönhetően karbantartást alig igényel • automatikus kikapcsolási funkció, mely energiát takarít meg Önnek Budapest: ANT Tel.: 13 1 -5354 • DEITA ELEKTRONIK Tel : 250-4275 • HOLLAND SZERVIZ Tel.: 319-5167 • INTERELEKTRONIK Tel.: 169-9264 • LÉZER Tel.: 213-1819 • MŰSZERTECHNIKA Tel.: 262-6666 • ROWEX Tel : 212-2170 • TONER Tel.: 215-1687 • Békéscsaba: MŰSZERTECHNIKA Tel.: (66) 324 760 • Bonyhád: INTERELEKTRONIK Tel : (74) 451 111 • Debrecen: MŰSZERTECHNIKA Tel.: (52) 414 156 • Gydr: ANT Tel.: (96) 316 998 • Kecskemét: MŰSZERTECHNIKA Tel.: (76) 322 128 • Miskolc: ROWEX Tel.: (46) 358 310 • Nyíregyháza: INTERELEKTRONIK Tel.: (42) 314 073 • Pécs: ROWEX Tel.: (72) 336 193 • Sieged: MŰSZERTECHNIKA Tel.: (62) 326 800 • Tatabánya: MŰSZERTECHNIKA Tel.: (34) 310 004 • Veszprém: ROWEX Tel.: (88) 407 201 • Zalaegerszeg: ROWEX Tel.: (92) 316 804 Canon Öröm vele dolgozni CANON HUNGÁRIA Kft. 1134 Budapest XIII., Váci út 37. Tel.:270-4077 Fax:270-4080 Hírcsokor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents