Kelet-Magyarország, 1996. április (53. évfolyam, 78-101. szám)

1996-04-03 / 79. szám

KULTÚRA 1996. április 3., szerda Vidám magyar vers Nyírbátor (KM — K. J.) — A Szárnyas sárkány Kulturális Vállalkozás, a nyírbátori művelődési ház, valamint a város ön- kormányzata közös szer­vezésében és összefogásá­val jöhetett létre az a sike­res esemény, mely a vi­dám hangvételű magyar vers és próza megszólalta­tására volt hivatott alkal­mat adni. A bátori polgármesteri hi­vatalban a napokban meg­tartott vetélkedő iránt óriási volt az érdeklődés az általá­nos iskolások alsó és felső tagozatosainak körében. Közel nyolcvanan neveztek be a megméretésre, s állták is a sarat derekasan, jóllehet — a nagyszámú előadó mi­att — a három órakor kez­dődött vetélkedő bizony „belehajtott” az estébe. A sok, értékes költemény és prózai mű között üdítő színfoltként bukkant fel egy-egy, ízes-ékes magyar nyelven született népmese vagy népköltészeti alkotás. A két kategóriára bontott mezőnyben végül a kö­vetkező eredmények szü­lettek. A 10-12 éves korosztály legjobbja a nyírbátori nyolcosztályos gimnázium kisdiákja Pályu Eszter lett. A második helyet Kovács Judit (Nyíregyháza, 17. Sz. Ált. Isk.), a harmadikat Szentmihályi Gréta (Máté­szalka, 5. Sz. Ált. Isk.) sze­rezte meg. A 13-14 évesek kategóri­ájában első helyen végzett Hajdú Agnes (Nyírbátor, gimnázium); a második Tordai Nándor (Kisvárda, Kodály Ált. Isk.), a harma­dik pedig Suller Tibor (Má- riapócs, Ált. Isk.) lett. Á szuperdöntőben a pál­ma Hajdú Ágnest, az ezüst­érem Pályu Esztert, a bronzmedál pedig Suller Tibort illette meg. Hírcsokor A Mandala... ...Dalszínház a Debreceni Tavaszi Fesztiválon két új darabbal mutatkozott be: Szörényi-Bródy István, a király című rockoperájával és a Ludas Matyi című folk- muzikellel. A dalszínház következő előadása a nyír­egyházi VMK-ban április 4-én 17 órától lesz, amikor a Dr. Herz című muzikelt viszik színre. (KM) A Digital... ...Equipment Magyaror­szág Kft. pályázatát a vidé­ki középiskolák közül a győri Jedlik Ányos Infor­matikai Szakközépiskola és Gimnázium, a budapestiek közül a Neumann János Számítástechnikai Szakkö­zépiskola nyerte a közjegy­ző előtt megtartott értékelés alkalmával. (KM) Táncdalénekes... ...tehetségkutató versenyt rendez az Aranymikrofon díj elnyeréséért a nyíregy­házi városi művelődési központ április 20-án 16 órától. Jelentkezési határ­idő: április 10. (KM) Tűzzománc... ...alkotásokból nyílt kiállí­tás a tiszavasvári művelő­dési házban. A Kiss Gyulá- né Kertész Katalin műveit bemutató tárlat április 11-ig tekinthető meg. (KM) Gobelin... ..., kerámia, tervezőgrafika kompozíciók kiállítása nyí­lik április 15-én 13 órakor a nagykállói művelődési köz­pontban. A tárlat a nyíregy­házi Művészeti Szakközép- iskola munkáját bemutató sorozat része. (KM) A Pro Musica varázslata Budapest — Ismét Tavaszi Fesztivál van Budapesten. Naponta több száz nívós rendezvényből választhat­nak a kultúrakedvelők. Március 20-án, párhuzamo­san a város három pontján, világhírű művészek léptek fel. Köztük, a Mátyás- templom egyházzenei kon­certsorozatán, a Pro Musica leánykar énekelt. Karasz- szon Dezső orgonaművész közreműködésével, szép­számú közönség előtt. Sza­bó Dénes Liszt-díjas kar­nagy gondos és lelkiismere­tes felkészítő munkájának köszönhetően, az énekkar ismét a tőle megszokott magasszintű művészeti egységet képviselte. Lotti Agnus Dei című művével vonultak be, ami méltó nyitánya volt a kon­certnek. Az est folyamán három (reneszánsz, roman­tikus, XX. sz.-i) korszak ki­váló zeneszerzőinek egyhá­zi darabjaiban gyönyörköd­hettünk. A reneszánsz dara­bok (Lassus, Bruck, Lhéri- tier, Gallus) interpretációja egységes, kiegyenlített volt, mint szilárd alapon nyugvó, mégis mesterien díszített gótikus katedrális. Gallus két kórusra írt Rep- leti suntja, a különleges sztereohatás bűvkörébe vonta a hallgatóságot, mi­vel a lányok két kórusban rendeződve, a templom két végéből adták elő a darabot. A romantikus művek az or­gona mellől, a karzatról hangoztak fel. Bruckner Ave Mariaja kedves, meg­ható volt, jól érvényesültek benn a hirtelen piano-forte váltások. Bár a Brahms Ave Maria intonációja az elején nem mindig volt kiegyenlí­tett az orgonához képest, ez egyébként minden kórus számára nagy nehézség, a Sancta Maria-rész azonban már teljes dicsőségében szólalt meg. A műsort XX. sz.-i ma­gyar művekkel fejezték be. Kocsár A-dúr miséjének Kyrie-tételében egy kiváló alt kezdést hallottunk. Jól sikerült a Glória tétel szó­listáinak megragadnia a fanfárszerű hangot, és szép volt a halk „Amen” befeje­zés is. Bárdos Ave Maria Stellájának előadásakor is­mét megcsodálhattuk a templom akusztikai lehető­ségeit. A kórus közrefogta a közönséget, akinek az az érzése támadhatott, mintha puha köntösbe burkolták volna. Az est Kodály Pün- kösdölőjével zárult. A mű­sor színvonalát Karasszon Dezső igényes orgonajáté­ka is növelte. (A cikk írója: Nagy Éva, a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola zenetudomá­nyi szakának III. éves hall­gatója.) Életérzések bonyolult története Az egyháztörténeti kutatások nem tűrik a belemagyarázásokat • Zaklatások Dankó Mihály Nyíregyháza (KM) — Egy­házak és egyházpolitika a XVIII-XX. században cím­mel tartott előadássorozatot Fazekas Csaba történész, a miskolci egyetem tanára Nyíregyházán, a Bessenyei György Tanárképző Főisko­lán. Vele beszélgettünk a te­matikában szereplő kérdé­sekről. — Az egyház- illetve a vallás- történettel két dolog miatt ke­rültem kapcsolatba. Az egyik, hogy magam is hívő ember va­gyok, és érdeklődöm a keresz­ténység története iránt. A má­sik, sokkal inkább „szakmai” indok: az egyház- és vallástör­ténet tulajdonképpen valahogy az emberi élet története, az emberek gondolkodásának, életérzésének a története is. Ha megismerjük a múltat, megismerhetjük a jelent, és le­hetőséget kaphatunk a sorstól, hogy elkerüljük a történelem legsúlyosabb ítéletét, az egy­kori végzetes hibák újra elkö­vetését. O Ön szerint egy történész­nek hogyan lehet mindezt he­lyesen megközelíteni? — Az egyháztörténet több szempontból kényes, hiszen a vallásos embereknek az érde­kei a történelem folyamán na­gyon sok ponton súrlódtak, többször fordultak elő vallás­sal, egyházzal kapcsolatban megkülönböztetések, amelyek mind a mai napig élnek és hat­nak. Ezzel a témával csak úgy szabad foglalkozni, ha az em­ber nem próbál a tényékbe mást belemagyarázni. Általá­nosságban elmondható, koráb­ban a terület szakértői túlnyo­mórészt elfogultak voltak, s Fazekas ideológiai szem­pontoknak aláren­delten kutattak. Torzítások Egyes marxista tör­ténetírók megköze­lítése szerint, a múltban minden hí­vő ember a maradi- ság, a klerikális re­akció eszköze volt. A másik nézőpont pedig éppen az egy­házaktól — legin­kább a katolikustól — indult ki. Ők megpróbálták „szé­píteni” a dolgokat, a kényesebb kérdé­seket nem feszeget­ni, illetve akkor is jónak, előremutató­nak beállítani egyes egyházak és azok vezetőinek maga­tartását, amikor ép­pen nem volt az. CJ Mi a véleménye az állam és egyház kapcsolatáról? — A történelmi tapasztalat szerint az államhatalommal, a politikai érdekekkel összefo­nódott vallási közösségek egy­re kevésbé tudnak megfelelni eredeti hivatásuknak. Ahol ez a két teljesen eltérő rendelteté­sű szféra összekapcsolódik, óhatatlanul megsérül az állam ideológiai semlegessége. Ugyanakkor az ilyen rendsze­rek korlátozzák is az egyházak mozgásterét, hiszen egyes fe­lekezetek figyelmét a hatalom •által kínált előjogok megszer­zésére és megtartására irányít­ják. O Az egyik előadásában a Horthy-rendszer „keresztény nemzeti” ideológiájával fog­lalkozott. — A témában már több fel­dolgozás született. Egyrészt Csaba történész Harasztosi Pál felvétele ezeknek az eredményeit sze­retném összegezni, másrészt az állam és az egyház összefo­nódását a kor vallástörténeté­nek egy jórészt ismeretlen te­rületén keresztül próbálom modellezni. Az úgynevezett kisegyházi mozgalmakról, il­letve a népi vallásosság meg­nyilvánulásairól van szó, amit a korban leginkább pejoratív csengésű „szekta” szóval illet­ték, sőt üldözték. E korszak új­raértékelésénél kicsit átestünk a ló másik oldalára: például a kormányzó újratemetésekor nagyon rózsaszínűnek tűnt ez az egész időszak. Privilegizáltság A Horty-rendszerben az állam tudatosan vállalta a történelmi egyházak támogatását, az egy­házak általában óriási földbir­tokok tulajdonosai, közvetle­nül benne voltak a politikai életben, a parlamenti felsőház­ban állandó a képviseletük, befolyásolták a kultusztárcá­nak a működését, privilégiu­mok egész sorát élvezték pél­dául az oktatás területén stb. Az utóbbiak pedig — legin­kább a katolikus püspöki kar — nyílt agitációt fejtettek ki a rendszer ideológiája mellett. O Történészként hogyan íté­li meg az ún. szektakérdést? — Nem a vallási fundamen­talizmus erkölcs- illetve tör­vényellenes megnyilvánulása­ival foglalkozom, hanem azokkal a csoportokkal, ame­lyek mássága csupán abban fe­jeződik ki: nem értenek egyet bizonyos dogmákkal és nem az állam által fenntartott, első­séget élvező felekezetek kere­tei között folytatják hitéleti te­vékenységüket. Ezek a vallási közösségek mindig is szálkát jelentettek a diktatórikus, te­kintélyuralmi rendszerek sze­mében. Önmagukban is a füg­getlenség valamiféle szimbó­lumát, a szabadság kifejeződé­sét jelentették. Puszta létük is a társadalom független, ön- szerveződő csoportjainak lét- jogosultságát demonstrálta. Vádaskodás A Horthy-rendszer hatóságai arról voltak meggyőződve, hogy ezek a csoportok a Szov­jetunió (vagy éppen a zsidóto­ké) ügynökei, akiket azért küldtek országunkba, hogy szétbomlasszák a magyar álla­mot. Az azt követő évtizedei­ben pedig az üldözésük alapja az amerikai imperializmusnak a szocializmust aláaknázó te­vékenysége, ennek elvtelen ki­szolgálása lett. Mindkét vád teljesen alaptalan volt, ugyan­akkor számtalan hatósági zak­latásnak és társadalmi előíté­letnek a forrásává vált. A Nyírbátori Utőegyüttes újabb sikere Thomas Brown Brazil utcai tánc című virtuóz kompozícióját is játszották Babka József Nyíregyháza — Megyénk művészeti együtteseinek so­rában előkelő helyet foglal el a Nyírbátori Utőegyüttes, mely egy évvel ezelőtt ünne­pelte fennállásának 15. év­fordulóját. Tevékenységük színvonalá­nak megtartásához, illetve to­vábbi fejlődésükhöz hozzátar­toznak az állandó megmérette­tések. Vácon háromévenként rendeznek találkozót ütőe­gyüttesek részére. A három­napos rendezvény több célt szolgál. Egyrészt az ország ze­neiskoláiban, zeneművészeti szakiskolában tanuló növen­dékeknek és tanáraiknak lehe­tőséget ad egymás munkájá­nak megismerésére, másrészt új művek bemutatására, vala­mint reprezentatív együttesek vendégfellépésére. A Nyírbátori Utőegyüttes Az idén március derekán ke­rült sor a VII. Országos Ütő- hangszeres Találkozóra. A ta­lálkozón 35 ütőegyüttes vett részt 300 növendékkel, tanára­ikkal. A találkozóra igen sok érdeklődő szakember is eljött. Megyénket a Nyírbátori Ütőe­Amatőr felvétel gyüttes képviselte. Számukra Zempléni László zeneszerző írt egy 4 tételes szvitet „Pás de danze” címmel. Az ősbemuta­tó nagy sikert aratott. A tekin­télyes zsűri — Schwarz Osz­kár, Váray László és Zempléni László — úgy értékelte, hogy mind technikailag, mind zene­ileg az együttes profi szinten oldotta meg feladatát. A 14 ta­gú együttes még előadta Tho­mas Brown Brazil utcai tánc című igen virtuóz művét is. E kompozíciót az együttes veze­tője Kozma László tanár írta át az együttes összetételéhez al­kalmazkodva. Kozma László 18 éve tanít a nyírbátori zene­iskolában. Az együttes minden tagja az ő jelenlegi vagy volt növendéke. Vannak, akik már dolgozók, de az együttes ked­véért az ott folyó komoly munka öröméért és a fellépé­sek felemelő hangulatáért visszajárnak volt iskolájukba a közös zenélésért. Az ütőegyüttesre újabb ko­moly feladat vár. Május 3-5. között Székesfehérváron a VII. Országos Alba Regia ze­neiskolai Kamarazenei Talál­kozón lépnek fel. Reméljük, hogy az eddigiekhez hasonló sikereket aratnak majd. Louisiana Red bluesgitáros 60 éves Az első gitárját alig több mint tízévesen kapta • Gyerekként ragadta meg Budapest (MTI) — Nem tar­tozott és nem tartozik igazán a blues felsőházának divatos tagjai közé ez a kitűnő blues­gitáros, akit Louisiana Red né­ven ismertek meg e zene ked­velői. Mondják róla, hogy Európá­ban talán jobban elismerik, mint az Újvilágban. Lehet benne valami, hiszen gyakran lép itt fel. Szerencsénkre Ma­gyarországra is eljutott, és az 1994-es budapesti búcsú egyik díszvendége és zenésze volt a Tabánban. Mississippi államban, Vicksburgban született 1936. március 23-án. Valódi neve Iverson Minier. Blueszenész- ről azt mondani, hogy nehéz sora volt, közhelynek számít, hiszen a műfajt éppen ezek az emberek művelik és sorstársa­ik érzéseit akarják kifejezni. Ezzel együtt Louisiana Redet egyáltalán nem kényeztette az élet. Első gitárját nagynénjé- től kapta, alig több mint 10 évesen. A blues is gyerekként ragad­ta meg, akkoriban, amikor először látta-hallotta játszani Muddy Waterst, akit később is példaképének tekintett. Soha nem tagadta, hogy sokat tanult a műfaj más nagyjaitól is, pél­dául a ma is élő John Lee Ho- okertől vagy Lightnin Hop­kinstól. Játszott szinte minden­kivel, aki a hozzá közelálló tradicionális bluest művelte. Emlékezetes bulikat csinált Albert Kinggd, Johnny Shi- nesszal vagy a Magyarorszá­gon is járt Rory Gallagherxd és Eric Burdonnd. Életének és pályájának egyik csúcsa volt, amikor 1990-ben B.B. Kinggd együtt felléphetett a Montreux-i dzsesszfesztiválon.

Next

/
Thumbnails
Contents