Kelet-Magyarország, 1996. április (53. évfolyam, 78-101. szám)

1996-04-24 / 96. szám

1996. április 24., szerda KULTÚRA Országos siker a matekversenyen Nyíregyháza (KM) — A Zrínyi Ilona Országos Matematikaverseny for­dulóin 2600 iskola 60 000 tanulója vett részt. Az or­szágos versenyre négy- száznyolcvankilenc gye­rek kapott meghívót. Megyénkből a versenyzők létszáma alapján tizenegy diák juthatott volna tovább, de huszonhármán kaptak meghívást. Az országos versenyen évfolyamonként a legjobb 20 tanuló teljesít­ményét jutalmazták. Eredmények: 3. évfo­lyam: 9. helyezett Seres Gyula, Ált. Isk. Nyírkáta (tanára: Kazamérné Kovács Éva). 4. évfolyam: 9. helye­zett Kozics Adám, Somogyi Rezső Ált. Isk. Kisvárda (tanára: Adám Gáborné); 16. helyezett Balogh Lász­ló, Hunyadi Mátyás Ált. Isk. Nyíregyháza (tanára: Hegedűs Pálné). 5. évfo­lyam: 2. helyezett Gáthy Lajos, Zalka Máté Gimná­zium Fehérgyarmat (tanára: Petermann Istvánná). 6. év­folyam: 7. helyezett Fias­kóir Anett. Apáczai Gyakor­ló Iskola, Nyíregyháza (ta­nára: Mező Sándorné). 8. évfolyam: 4. helyezett Ko­vács László, Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium, Nyíregyháza (tanárai: Róka Sándor, / Szigetiné Sze- merszki Éva). 5. helyezett Paczári Krisztián, 17. Sz. Ált. Isk., Nyíregyháza (ta­nárai: Róka Sándor, Ju­hász Józsefné), 17. helye­zett Venter György. Krúdy Gyula Gimnázium, Nyír­egyháza, (tanárai: Kiss Sán­dor, Konczné Végh Le­ona). Vers és próza a kollégiumban Nyíregyháza (KM - K. J.) — A nyíregyházi Besse­nyei György Középiskolai Kollégium a napokban im­már harmadik alkalommal rendezte meg a megyeszék­hely kollégistáinak meghir­detett vers- és prózamondó versenyt. A találkozó iránti érdek­lődést mutatta, hogy szinte kivétel nélkül mindegyik bentlakásos intézmény kép­viseltette magát néhány di­ákkal. A huszonkét előadó a magyar és a világiroda­lom maradandó értékű al­kotásaival lépett színpadra. A mindvégig magas szín­vonalú versengésben az el­ső helyen Kohári Katalin, a Szent Imre Kollégium tanu­lója végzett. Második díjat vehetett át Vincze Emese, a Zrínyi Ilona Kollégium di­ákja, a harmadik díj pedig a versenyt rendező Bessenyei Kollégium előadójáé, Sza­bados Andreáé lett. A zsűri a helyezetteken kívül még több tehetséges pályázót ré­szesített dicséretben. A szavalóverseny zsűrije és a közönség Harasztosi Pál felvétele Hírcsokor _______ Az MTA... ...Megyei Tudományos Testületé Művészettörténe­ti Munkabizottsága a ma 10 órakor kezdődő ülésszakkal köszönti a millecentenáriu- mot. A kétnapos rendez­vény házigazdája a nyír­egyházi Jósa András Múze­um. (KM) A Pavilon... ...Galériában (Nyíregyháza, Nyírfa tér 2.) megyénkben élő képzőművészeink alko­tásaiból nyílt — árusítással egybekötött — kiállítás. (KM) A békéscsabai... ...Regionális Színházművé­szetért Alapítvány az idén is hirdet felvételt négyéves színészképző tagozatára. Várják a 18-24 év közötti fiatalok jelentkezését (rö­vid életrajzzal, felbélyeg­zett válaszborítékkal). Cím: 5600 Békéscsaba Pf.: 204. (KM) Országos... ...könyvtárszakmai konfe­renciát rendeznek május 2. és 4. között a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban. A tanácskozás címe: Hazai összefogás, európai együtt­működés. (KM) Franz J... ...Mönks, az Európai Tehet­ségtanács elnöke, a Neinin- geni Egyetem professzora, a tehetségkutató Központ igazgatója tart előadást ma 10 órától a megyei pedagó­giai intézetben. A téma: A tehetségfejlesztés főbb ten­denciái Európában. (KM) Remix... ...albumot jelentet meg a népszerű Soho Party együt­tes. A nagy slágerek remi­xelt változataiban a Soho- nóták valósággal újjászü­lettek. Az LP-re rákerült az Álom című vadonatúj slá­ger is. (KM) Metafizikai vérrokonok voltak Páll Csilla Nyíregyháza (KM) — A nyíregyházi Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet­ben már évtizedek óta folyik nagyon jó eredménnyel az oktató-nevelő munka. Az or­szágos szakmai megmérette­téseken minden esztendőben szép eredményeket érnek el diákjaik, ezzel is öregbítve az intézmény országosan is jó hírnevét. A húsfeldolgozók, az élelmi- szer-tartósítók és a sütők leg­jobbjai a közelmúltban mér­hették össze tudásukat. — A verseny elméleti és gyakorlati részből állt — kezdi a beszélgetést Kiss István hús- feldolgozó. Feladatok Számot kellett adnom a szak­ma ismeretéről, a gyakorlat­ban be kellett mutatnom, hogy mit sikerült elsajátítanom há­rom esztendő alatt a disznóvá­gás tudományából; ehhez kap­csolódóan sertés- és marha- csontozás volt a feladat, s „le­vezetésként” debreceni párost kellett készítenem. (István megnyugtatott, hogy sem a virsliben, sem a parizer- ben nincsen lóhús — ami egyébként nagyon finom — , ezt csak a hozzá nem értő lai­kusok terjesztették el.) Immár szakmunkás-bizonyítvánnyal a kezükben Amióta megkapta a bizo­nyítványát azóta dolgozik a Kelet-Hús Kft.-nél, s munka mellett szeretné megszerzni az érettségi bizonyítványt. Csompa Agnes és Illés Bé­la élelmiszer-tartósítók április 10. és 12. között mérték össze tudásukat a Budapesten meg­rendezett szakmai verse­nyen. Salátakészítés Az írásbelin segéd- és adalék­anyagok csoportosítása, a gyakorlatban gépek beüzeme­lése, valamint rostos ivóié és céklasaláta készítése volt a fel­adatuk. Természetesen már ők is dolgoznak: Ági az Eko Kft.- nél. munka mellett szeretne to­vábbtanulni a 110. Sz. Ipa­ri Szakközépiskolában. Béla Nyírmihálydiban helyezkedett el. Azt már szerényen elhall­gatták, hogy a legjobb elméle- tes és a legjobb termékkészítő díját is elnyerték. Varga Sándor és Bakos At­tila sütők, március végén Pá­pán bizonyították, hogy a leg­jobbak közé tartoznak a szak­májukban. A sütés mellett Harasztosi Pál felvétele géptani, munkavédelmi isme­reteikről is számot adtak. Nem tétlenkednek Irigylésre méltó helyzetben vannak leendő feleségeik, hi­szen a majdani férjek a legkü­lönfélébb süteményeket is el tudják készíteni. A kedvenceik — amelyeknek a titkait is el­árulták — a leveles és omlós­tészták. Nem sokáig örültek a siker­nek. egyikük sem szereti a tét­lenséget, ezért egy kis pihenés után már mind a ketten mun­kába álltak. Már van elég sütnivalójuk A legjobb elméleti és a legjobb termékkészítő díját az ÉLIP versenyzői nyerték Tíz éve hunyt el Simone de Beauvoir, Sartre társa • Ma is születnek legendák Párizs (MTI) — Tíz esztende­je, 78 éves korában hunyt el Simone de Beauvoir francia írónő és feminista, akit a nem­zetközi szellemi élet változat­lanul hazája mértékadó értel­miségiéi közé sorol. Az egy­kori filozófiatanámő A máso­dik nem című világsikerű mű­vében (1949) írta le azt a híres mondatát, mely után a női egyenjogúság zászlóvivője lett: „Az ember nem születik nőnek, hanem azzá teszik”. S ezen a szerepen mit sem vál­toztatott az egzisztencialista filozófussal és íróval, Jean- Paul SartrexzA (1905-1980) vállalt, sok feminista szemé­ben gyanús életközössége. Valaha a szélsőségesen bal­oldali, szinte kultikusan tisz­telt Sartre és Beauvoir minden könyve, tette és kijelentése vi­lágszerte feltűnést keltett. A haláluk után róluk közzétett, a magánéletükben vájkáló írá­sok mindazonáltal sokat ártot­tak tekintélyüknek. Beauvoir 21 éves korában, 1929-ben kötötte meg a nála három évvel idősebb Sartre- ral azt az úgynevezett „átlátha­tósági szerződést”, amelyben kölcsönösen ígéretet tettek, hogy soha nem hagyják el egymást, és mindent elmonda­nak egymásnak. A megállapo­dás része volt az is, hogy egy­más szexuális kalandjait nem akadályozzák. Az írónő fogadott lánya. Sylvie Lebon de Beauvoir 1990-ben jelentette meg Beau­voir Sartre-hoz írott, állítólag elkallódott, de semmi esetre sem harmadik személynek szánt leveleit. A francia sajtó­ban szenvedélyes polémia bontakozott ki. vajon helyesen járt-e el jótevőjével szemben. „Az erényes olvasó, aki Sart- re-ot és Beauvoirt úgy tekin­tette, mint Philemont és Bau- cist, rá kellett, hogy jöjjön: kommunában éltek” — írta a Le Point című magazin. Simo­ne magánéletének utolsó, még rejtett zugára végül Deidre Bair amerikai szerzőnő élet­rajza világított rá. Eszerint nem csupán Nelson Algren amerikai író volt egy ideig Sartre vetélytársa; a francia Claude Lanzmann. — egyedü­li férfiként Beauvoir életében — egy ideig egy fedél alatt élt az írónővel. Még ma is születnek legen­dák Simone de Beauvoirról; munkásságának értékelése ko­rántsem zárult le. „Halála el­választott bennünket. Az én halálom pedig nem fog egyesí­teni vele" — írta 1981-ben megjelent, A búcsú szertartása című könyvében, melyben kli­nikai pontossággal ábrázolta Sartre életének ellobbanását. Patrick Besson francia író sze­rint „a szabadszellemű párt a házasságnál sokkal erősebb valami kötötte össze: metafizi­kai vérrokonok voltak”. A Szamba fiú esete Koltaival Jobb sorsra érdemes színészek • Elszalasztott lehetőség • A művészi erő hiánya Karádi Zsolt Nyíregyháza — így van ez, bizony: a régi dicsőség megis­mételhetetlen. A patronok, ha visszaköszönnek, elveszik a néző kedvét. És akkor bekö­vetkezik az, amitől a legjob­ban tart az ember: az unalom. A Szamba ugyanis — nehéz kimondani az ítéletet: unal­mas. Vicchalmaz, poénáradat. S ráadásul: halovány másolat; a Sose halunk meg fakó után­érzése. Csakhogy ami akkor eredetinek bizonyult, mert új­szerű volt és ötletes, kacagtató és könnyes, az itt már sajnos utánérzés. Önismétlés. Koltai Róbert, a sodró erejű komikus, a fesztelen konferan­szié, a remek humorista eme újabb próbálkozása — a Pati­ka fiaskója után — nemhogy nem remekmű, de még csak nem is tisztes iparos munka. Úgy, ahogy van: csőd. Veszélyes dolog, persze, ha a nagy siker árnyékában valaki ismét kamera elé (és mögé) áll. Veszélyes, mert óhatatla­nul hasonlítgatni kezd a néző. És lám, újfent kiderül (miként már Ibsen megírta a Solness építőmesterben): önnön csú­csaira az ember legföljebb egyszer ér föl. A második kí­sérletet szükségképpen a mélybe zuhanás követi... Koltait ugyanis megbabo­názta a siker: neves szponzo­rokat és még nevesebb (zöm­mel kaposvári) színészeket nyert meg az ügynek. S hogy miféle ügyről van szó? Nos, ez ám a bökkenő... Mert az alkotók (a forgató- könyvet Vámos Miklós és ma­ga Koltai jegyzi) nem döntöt­ték el, hogy ki itt a főhős. Szamba bácsi vagy a Szamba fiú? Meg hogy mi is a film iga­zi témája? Ifjabb Szamba szí­nésszé válása és a gyönge vi­déki színház belvilága, avagy az idősb Szamba, a kicsit bugy- gyant, de valójában jó akaratú és elpusztíthatatlanul dilettáns amatőr rendező kalandos éle­te? S egyáltalán: hogy jön eh­hez a melodramatikus, egyben fölöttébb blőd zárlat, az autó­balesetben elhunyt Szamba fiú sírjánál begipszelt végtagok­kal bicegő apa elhibázott túlvi- lági monológja? A szponzorok úgy vélhet­ték: Koltai személye és dicső híre-neve elég ahhoz, hogy tö­megeket vonzzon a mozikba. A nyíregyházi tapasztalatok alapján kijelenthető: nem elég. Koltai, kétségtelen, hébe-hóba megmosolyogtatott a hatva­nas-hetvenes évek táján ját­szódó mesével, azonban ennyi nem elég egy egész estés já­tékfilmhez. A Szambában Gázon Fran­cisco pasztell színeket kedvelő kamerája előtt jobb sorsra ér­demes színészek téblábolnak (Lázár Kati, Molnár Piroska, Pogány Judit, Rajhona Adám, Kerekes Éva, Jordán Tamás). A Dés László dalát elbúgó Hernádi Judit némi sajátos színt kölcsönöz Bodrogi Jucó talányos alakjának. A többiek „teszik a dolgukat”. Koltai új­ból előadja az általa olyannyi­ra kedvelt, ajég hátán is meg­élő kisember unos-untig ismé­telt figuráját. Szamba Ottó meggyőződése, hogy a közön­ség szórakozni akar. A baj csak az, hogy Koltai Róbert új filmje sem a sztorijával, sem a humorával nem érint meg. A történet hálás témához nyúl: a színház belső élete régebben is vonzotta a filmeseket (például Szurdi Miklósi a Hatásvadá­szokban, Bereményi Gézát A turnéban). A Szamba ellenben felemás maradt. Show-műsor- nak szegényes, színházelem­zésnek meg felszínes. Koltai alkotása szegről-vég- ről rokona Kern András Sztra- csatellájának. Egyben bizo­nyosan: mind a két mű csaló­dást okoz. Elszalasztott lehe­tőségek ezek, elhagyott és si- kerhajhászprodukciók. Igaz, másfél órára kiemelnek a hét­köznapokból, ám nem marad utánuk semmi. Ami hiányzik belőlük, az a művészi erő.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents