Kelet-Magyarország, 1996. április (53. évfolyam, 78-101. szám)
1996-04-02 / 78. szám
1996. április 2., kedd Kelet-Magyarország 7 A HIT VILÁGA Pannonhalma rejtelmei Építés, ásatás, kutatás a millenniumra • Az apátság II. János Pál pápát várja Pannonhalma látképe Archív felvétel Pannonhalma (MTl-Press) — 111. Béla királyunk hajdani jegyzője, Anonymus feljegyezte, hogy Árpád és vitézei sátrat vertek Szent Márton hegye alatt, majd fölmentek a hegyre, s látva Pannónia földjének szépségeit, nagyon örvendeztek. Pannonhalma történetének kutatóit sokat foglakoztatta az a kérdés: mi vonzotta erre a helyre 996-ban a bencéseket? Lehet, hogy Géza fejedelem jelölte ki számukra a területet. Az is valószínű, hogy a bencés kolostor telepítéshagyományait követve ők választották ki a mocsaras, erdős síkság fölé emelkedő dombhátat. Rendjükben ugyanis elevenen élt a szerzetesi gondolat elültetésében is jelentős szerepet játszó szentnek, Mártonnak a tisztelete. S a hegy tövében talált római helység nevéhez — a Pannonhalmához közeli Sabáriá- hoz — készségesen hozzákapcsolták a Szent MártonAtgen- dát: „Márton Sabáriában, a pannoniai községben született.” A templom és a kolostor építésének befejezését Géza már nem érte meg. Az akkori kis templomot István király idejében, 1001-ben szentelték fel. Első szent királyunk többízben megfordult a bencések között Pannonhalmán. Szent Márton zászlaja alatt innen indult hadba a somogyi Koppány ellen, akinek hadait szétverte. Pannonhalmán gyűjtötte össze Szent László király 1078-ban az ország főembereit. Zsinatot tartott: „módot kérésének, miként lehetne nemzetük ügyének előmenetelt szerezniük.” A kolostor új templomát 1137-ben az esztergomi érsek szentelte fel, az ünnepélyen részt vett Vak Béla király is. Okleveleiből tudjuk, hogy az első templom valamilyen elemi csapás következtében pusztult el. Pannonhalma kolostorának, bazilikájának képe az ezer esztendő alatt sokat változott. A soproni Stomó Röviden A szigetlankai... ...templomszentelés lesz az egyik kiemelkedő eseménye Szatmárnémetiben a Magyar Reformátusok III. Világtalálkozójának. Terveznek zarándoklatot a felépítendő Rákóczi Kollégium színhelyére, a Láncos templomban emléktáblát avatnak a gyülekezet volt lelkésze, a Tiszántúli Református Egyházkerület első püspöke, Hevesi Mihály emlékére. (KM) Nem csak... ...a szegényeken segít a ka- ritász, minden hétfőn délelőtt kézimunka klubot szervez a varrni, szőni, hímezni szeretőknek. A páros hetek péntekéin délután 2 órától nyugdíjas- klub-foglalkozást, a páratlan hét péntekéin pedig a fiataloknak szóló önismereti és önsegítő klubot szerveznek. (KM) Központi... ...kazettagyűjtemény létrehozásával könnyen és olcsón hozzáférhetővé teszi a vallási jellegű videomű- sorok megismerését a VI- TEO Katolikus Videobará- tok Egyesülete. (KM) Ferenc 1867-ben kezdett itt nagy munkába. A születőben lévő magyar műemlékvédelem nagyjai, Ipolyi Arnold, valamint a Pannonhalmáról induló Rómer Flóris szellemi irányítása alatt kezdték meg a templom, valamint a kolostorkerengő helyreállítását. Napjainkban, készülve a kolostor millenniumára, újból nagy munkálatok folynak a Szent Hegyen. A kutatócsoport vezetőjétől, László Csaba régésztől tudjuk, hogy a bazilika északi falát, a sekrestyeajtó mellett, egy elfalazott kapu díszíti. A kapuzatról hosszú idő óta tudomásuk volt, de nem ismerték a régészek formáját és műrészleteit. Nemrégiben nyílt mód a sekrestye felől megvizsgálni, „megkutatni” a falat, amely megbontva a régészek elé tárta a XV. század óta elfalazott román kapuzatot. A bimbós, festett fejezetek, az ívmező márványlemeze érintetlenek voltak. Az egykori vörös márvány oszlopokat a befalazáskor sajnos kiszedték, ennek ellenére a kapuzat több eleme gyakorlatilag érintetlen. A kapu az északi oldalon egykor temetőre nyílhatott. Királykapu a későbbi elnevezése, amely a mai könyvtár helyén volt, kúFehérgyarmat (M. K.) — Február végén 12 alkalommal várták az érdeklődőket Fehér- gyarmaton a H. N. Adventista Egyház evangelizációjára. Hegyes Károly gyülekezetvezető szervezte a programot, melynek igehirdetője Marosvásárhely nyugalmazott lelkésze Géresy József volt. A lelkészt a záró összejövetelen kérdeztem tapasztalatairól: — A hívek véleménye alapján sikeres volt az evangéliumi megnyilatkozás. Mi évszázadokon át élő, történelmi keresztényi hitét és erkölcsét igyekszünk visszahozni. Tehát, amit valaha hitt az őskereszténység, s amilyen életet élt, azt próbáljuk megvalósítani a Biblia alapján. Jelszavunk: vissza a Bibliához! Csakis a Biblia hitünk és életünk zsinórmértéke. Mi megpróbáljuk azt, hogy amit hirdetünk, prédikálunk, azt a hívek gyakorolják is a mindennapokban. Mi, a hetedik napot ünneplő adventisták tiszteljük mindenkinek a meggyőződését. Szeretettel viszonyulunk minden egyházhoz. Mi nem szeretnénk különcködni, vagy valami olyasmit tenni, ami sértő, vagy bántó. O Az Országos Unió debreceni központtal működő egyház kerületében a szatmári térségben Tunyogmatolcson, riára utal. Az elfalazás Mátyás király építkezése idején — 1479-1486 között — történt. Nem is véletlenül, mert 1472- ben maga Mátyás király foglalta el a maga számára az apátságot, a pannonhalmi apáti címet és rangot. Az elfalazás valószínű oka, hogy akkor építették a bazilika északi oldalára a Szent Benedek-kápolnát, vele együtt a ma is használatos sekrestyét. Mintegy harminc esztendő múltán újabb kapuval törték át a bazilika északi falát. Ez már a XVI. században, Tolnai Máté főapátsága idején történt. Nemrégiben újabb értékes leletre bukkantak a régészek. A bazilika közepén, az egykori szerzetesi kórus területén egy 60-70 éves korában eltemetett férfi csontvázára akadtak. A keskeny koporsóban fekvő szerzetest „mellékletek nélkül” temették el. Noha a sír központi helyzete, a koporsó feletti sírföldben lévő lelet alapján XIII. századbeli temetésre és fontos személy sírjára gondolnak László Csaba régész és társai. Minden feltételezés szerint a sírban a mai templomot felépíttető Oros apát nyugodott. A „mellékletek” azaz a gyűrű, a pásztorbot nélküli temetés egyformán magyarázható a tatárjárás Mátészalkán, Nyírmeggyesen, Csengerben van jelentős közösség. Számíthatnak-e Géresi József lelkészre ezekben a közösségekben? — Én már nyugdíjas vagyok, de egy hónapos szolgálatra átjöttem. Tavaly már jártam Csengerben. Ahová hívnak megyek. Romániában a közelmúltban Nyárádszere- dán, Marosvásárhelyt, illetve Nyárádmogyoróson hirdettem Isten igéjét. Megjegyzem, nemcsak a felnőtteknek. Mi a különböző korosztályoknak a „maguk nyelvén” beszélünk, illetve válogatjuk meg a verset, zenét, képzőművészeti alkotást. Tanítási módszerünk a bibliai ajánlatokon, gyakorlatokon alapszik. O Miként tudják a feltételeket megteremteni működésükhöz? — Híveink önkéntes adománya, szeretete tartja fenn egyházunkat. Aki belép közénk, hivatásának, kiváltságának érzi azt, hogy az evangélium támogatására adakozhat. Mi nem politizálunk. Az evangéliumnak van azonban olyan része, mely megbékélésre hívja a fajokat, vallásokat, nemzeteket, embereket. Mi is imádkozunk és támogatunk minden olyan akciót, amely megbékélést, harmóniát jelent. okozta szegénységgel (1225 táján halt meg Oros apát), valamint a szerzetesi alázattal. Ejtsünk szót arról: ki volt Oros apát? Főrangú család szülötte, többízben járt a pápai udvarban, 1216-ban a lateráni zsinat idején egy évet töltött Itáliában. Ellátogatott híres kolostorokba, többek között Montecassinoba, de az épülő ciszterci kolostorokba is. Ézen útja nagy jelentőségű Pannonhalma szempontjából, különös tekintettel a kolostor és templom újjáépítésére. A ciszterciek révén ugyanis átformálódott Európa építészete. Oros apát pedig a Burgundiából eredő, a francia építészeti hagyományokból adódó cisztercita építészeti formáknak adott elsőbbséget. Több ízben megfordult Gertrudis királyné udvarában, András királynak kedvelt szerzetesei a ciszterciek voltak. Az öregedő Oros apát 1241-ben az újjáépült kolostor falai között várta a tatárok támadását és a „katonás szellemű főpap” kivédte azokat. Egyébként a bazilika keleti oldalán a szentélytől keletre fekvő kis udvarban megmaradt a XIII. századbeli monostor keleti szárnyának külső fala. A feltárás után a falmaradványokat visszatemetik. Konferencia Visegrád (KM) — Kisebbségek és egyházaink címmel kétnapos konferenciát rendezett Visegrá- don a napokban a Fiedrich Naumann Alapítvány. Prőhle Gergely megnyitó szavaiban az egyházak kultúrateremtő és -megtartó szerepéről szólt, Tabajdi Csaba pedig arról fejtette ki véleményét, hogy a kormány fontosnak tartja a határon túli magyar egyházaknak a hitéletben és a magyarság megőrzésében betöltött szerepét. A helyi autonómiaszigetek építése a ma legfontosabb feladata, ezek a hit és magyarság megtartói. A kormány nem hagyja magára a határon túli magyarságot. Dr. Robert Traer az Unitárius és Szabadelvű Közösség főtitkára a dialógus fontosságáról szólt. Csendes imára szólította fel a résztvevőket mindazokért, akik hitükért szenvednek. Bíró A. Zoltán a Csíkszeredái Regionális és Antropológiai Kutató Központ társadalomkutatója vitaindítójában az erdélyi magyar egyházak 1989-es fordulat utáni társadalmi szerepét méltatta. Vissza a Bibliához Romániában nem ajánlatos Máriás József Szatmárnémeti — Talán van aki emlékszik rá, hogy a Magyar Reformátusok II. Világtalálkozója ezekkel a szavakkal zárult Debrecenben: „Viszontlátásra Nagyváradon!” Az is eldöntetett, hogy a III. találkozó a mil- lecentenárium évében lesz, az az 1996-ban. Az itthoni szervezők arra alapoztak, hogy jogszabály írja elő, miszerint „a törvény garantálja az állampolgárok szabadságát, politikai, társadalmi vagy más természetű nézeteik kifejezésére, jogát a népgyűlések, tüntetések, tiltakozó menetek szervezésére”, továbbá azt, hogy „a kulturális-művészeti, a sport, a vallásos, a megemlékező jellegű rendezvényeket, a hivatalos látogatások alkalmával tartott népgyűléseket, valamint a közérdekű jogi és magán- személyek székhelyein, ingatlanjainak területén tartott rendezvényeket nem kell előzetesen bejelenteni.” Úgy tűnik azonban, hogy a hatalom megfeledkezik a maga alkotta előírásokról is. Mi mással magyarázhatnék a Vallásügyi Államtitkárság február 5-én keltezett, az államtitkár által aláírt levelét, amelyet D. dr. Csiha Kálmán főtiszteletű püspök úrnak címzett, s amelyben nem kevesebbet jelent ki, minthogy a Magyar Reformátusok III. (augusztus 3-10. közötti) Világtalálkozója „Romániában való megrendezése nem ajánlatos”. Arra hivatkozik, hogy a címzett és Bütösi János püspök úr ez év január 4-én tájékoztatta az államtitkárságot a készülő eseményekről. (Megjegyezzük, hogy az említett napon a két egyházfőt nem az államtitkár, hanem egy alacsonyabb rangú tisztviselő fogadta.) A késedelem nem igaz. Hisz a két magyar református egyházkerület az állam- titkárságot már tavaly tavasszal tájékoztatta az előkészületekről, a két püspök és főgondnok 1995 júniusában levélben fordultak az államfőhöz és a világtalálkozó ügyében, kérve, hogy fogadja őket. (Mondanunk sem kell talán, hogy választ mindmáig nem kaptak.) Az államtitkár úr, miután „teljes figyelemmel megvizsgáltuk az önök (a két püspök M. J.) által ez alkalommal (1996 január 4. M. J.) közölteket, az alábbiakat hozza a címzett tudomására: „Sajnos, az önök szándéka kötődik a magyar törzsek 1100 évvel ezelőtti európai honfoglalásáról megemlékező rendezvényekhez, és még inkább ahhoz a valósághoz, mely szerint gyakorlatilag a teljes 1996- os esztendő választási év Romániában. Bizonyára mindkettő fel fogja szítani a hazai politikai szenvedélyeket, s ezt tetézné az önök által tervezett számos rendezvény, ami súlyosan ártana a mi belpolitikai életünknek, és az önök által célul tűzött erkölcsi és lelki megtisztulásnak egyaránt. Ennek valószínűségét az a tény is bizonyítja, mely szerint — a kapott információk értelmében — az előző, 1991 júniusában Budapesten és Debrecenben megtartott magyar református világtalálkozó sem volt mentes politikai, nacionalista felhangoktól és jelentésektől.” „Következésképpen — szögezi le az államtitkár — elemzésünk nyomán arra a konklúzióra jutottunk, hogy az önök által tervezett rendezvénysorozat Romániában való megszervezése nem ajánlatos, ezért kérjük, tegyék meg a szükséges intézkedéseket az esetleges előkészítő tevékenységek félbehagyása végett, ezen rendezvények országunkban való megszervezését illetően.” A levél udvarias megfogalmazása sem rejti el a határozott elutasító álláspontot, amely román kormánykörökben a találkozóval szemben megfogalmazódott. A kérdés: hogyan tovább? Elegendő-e az ugyancsak határozott válasz: pedig lesz világtalálkozó! Másfelől: vállalja-e a hatalom a letiltással járó nemzetközi következményeket, elmegy-e a végső megoldásig, ami újólag igazolná, hogy jelenünket nem a demokrácia elvei, hanem a nacionalizmustól fűtött szélsőségesség határozza meg? Reméljük, hogy a levél csak amolyan tapogatózás: lássuk milyen lesz a reakció, így befolyásolva a rendezvények tartalmát, hangütéseit. Reméljük és bizakodjunk! A lemondás nem csupán szervezés szempontjából lehetetlen, de az egyet jelentene a romániai református magyarság önmegaláztatásával. Jézus Krisztus szenvedésének története néhány éve Nyíregyházán nemcsak a templomok belsejében elevenedik meg, hanem a Szent Antal-kápolnától az Északi temetőig tartó keresztúton is Harasztosi Pál felvétele
