Kelet-Magyarország, 1996. április (53. évfolyam, 78-101. szám)

1996-04-20 / 93. szám

1996. április 20., szombat HATTER Kelet-Magyarország 3 Vállalkozás a köz(ös)ségért A gondokat ugyan nem oldja meg, de legalább enyhíti • A továbblépés esélyei Györke László Nyírtét (KM) — A két főút — a 4-es és a 41-es — közé zárt, alig több mint 1100 lel­kes település. Nyírtét. Ön- kormányzata a rendszervál­tás kezdetén felismerte, hogy a téesznek nem sok esélye van a fennmaradásra az ak­kori politikai széljárásban. Valamit tenni kellett, hogy az értékek ne pusztuljanak el, a föld meg legyen művel­ve, az emberek valahogy meg tudjanak élni. Révész Dezső polgármesterrel az önkormányzat egy sajátos vállalkozásának történetét ele­venítjük fel. Bepillantunk a je­lenbe és egy kicsit a jövőbe is. A kezdetek — Még 1991-ben alakult meg a Novor Kft. — meséli a pol­gármester —, amelyet az ön- kormányzat hozott létre. Ne­héz volt a kezdet, hiszen bár papíron másfél millió forinttal alapítottuk meg a gazdasági társaságot, gyakorlatilag csak 500 ezer forint készpénzünk volt. A többit — 500-500 ezer forintot apportként vittünk mi be és az akkor még létező szö­vetkezet. A készpénzből rög­tön vennünk kellett egy T-150-es traktort, hogy egyál­talán elkezdhessük a műkö­dést. Később a szövetkezeti részt „kivásárolta” a Novor, pontosabban tartozásukat el­engedtük, s ezzel megszűnt a részük a társaságban. Gépekre volt szükségük, a volt téesztől vásároltak elein­te. Géptelepük azóta már ki­cserélődött, mindössze egy traktoruk maradt a régi garni­túrából. Ma már úgynevezett géplánccal rendelkeznek. Sőt, már aláírták az adásvételi szer­ződést a Vetőmagtermeltető­vel az eddig tőlük bérelt telep­helyre. — A gépekre azért volt na­gyon szükség — folytatja Ré­vész Dezső —, mert a korábbi kereskedelmi jellegű tevé­kenységünket a termeléssel akartuk felváltani. Akkor már látszott ugyanis, hogy a szö­Nyírtéten tavasz van vetkezet aligha tud talpon ma­radni. Két éve váltottunk. Je­lenleg kis cégünk 490 hektá­ron gazdálkodik. Ennek 25 százaléka a cég tulajdona, ugyanannyi önkormányzati birtok, a többit pedig béreljük a tulajdonosoktól. Hogy a cég a gazdasági ne­hézségek közepette is talpon tudott maradni, abban nem kis szerepe van Maczali Ferenc ügyvezetőnek, aki hármas funkciójának — agronómus, anyagbeszerző, munkairányító — tökéletesen eleget tett és tesz. Az idén már két szakem­ber segíti munkáját, ugyanis a cég kezdi kinőni korábbi ön­magát. Továbblépés — A volt téesz gépbrigádjára épül tulajdonképpen a vállal­kozás eme része. S itt hadd mondjam el: ezek az emberek a nehéz időkben vállalták a gé­pek műszaki felkészítését mindenféle ellenszolgáltatás nélkül. Mert tudták, hogy a to­vábblépés lehetősége megszű­nik, ha nem teszik meg ezt az áldozatot. Hasonlóan csak jó­kat tudok mondani az asszony­brigádról: megbízhatóak, pon­tosan végzik munkájukat. A Novor a kezdetektől a biz­tonságra, a kiszámíthatóságra törekedett. Szerződést kötöt­tek a KITE-vel, a Nyidoferrel és a Hajdú-Bihar megyei Ga­bonaipari Vállalattal. Szerző­dési kötelezettségüknek akkor is eleget tettek, ha máshol ta­lán adott pillanatban jobban el tudták volna adni termékeiket. — A kölcsönös bizalmon alapuló üzletet többre tartjuk, mint a megbízhatatlan, pilla­natnyi, több haszonnal kecseg­tető szerződésszegést. Arról nem is beszélve, hogy ezek a nagy cégek az előfinanszíro­zást is biztosítják, amit a No­vor helyben továbboszt a ter­melőnek. A napraforgóter­mesztésben tehát amolyan in­tegrátori feladatot is ellát a cég. Ma a cégnek 17 állandó al­kalmazottja és 25 idénymun­kása van. Tehát ennyivel ke­vesebb a munkanélküli a falu­ban. Vajon ezen túl mi haszna az önkormányzatnak belőle? Nos, a kft.-nek számos olyan A szerző felvétele feladata is van — szemétszál­lítás, térítésmentes szolgálta­tás az intézmények számára, a sportegyesület támogatása stb. —, amelyek egyébként az ön- kormányzat pénztárcáját ter­helnék. A Novor több mint egymillió forint megtakarítást hozott tavaly az önkormányzat konyhájára. Fiatalok támogatása Az sem mellékes szempont, hogy mint önkormányzati cég, a Novor köteles lakossági szolgáltatásokat is végezni, amit mint egyéni cég — mivel ez a tevékenység ráfizetéses — nem vállalna. Tavaly a cég nettó árbevéte­le több mint 21 millió forint volt, az adózás utáni nyereség pedig 191 ezer forint. Osztalék nincs, ugyanis a nyereséget fejlesztésre fordítják. Ennek köszönhető, hogy már nem­csak géptelepük komplex, de tárolóik, dohányszárítóik van­nak. Egy közhasznú társaság létrehozását tervezik a pálya­kezdő fiatalok támogatása cél­jából, valamint egy termény- szárító építését. Balázs Attila fotőetíidje Szerepkörök Balogh József-» y őics új a nap alatt. J\J Két napja látott nap- J. V világot, hogy a köz- igazgatás korszerűsítéséért felelős kormánybiztos kidol­gozott egy szakmai vita­anyagot, amelynek lényege, hogy átalakítanák az önkor­mányzatok finanszírozási rendszerét, növelnék a helyi adóbevételeket, mérsékel­nék az állami hozzájárulá­sok és támogatások súlyát. Bár ismeretlen, milyen módon képzelné a kor­mánybiztos mindezt, látat­lanban is majdnem egyet lehetne érteni vele, hiszen az önkormányzatok mai ne­héz helyzeténél nehezebb már aligha jöhet. Am a ta­nulmány azt is magában foglalja, hogy az ezernél ki­sebb lélekszámú községek esetén meg kell alakítani a közös hivatali apparátust, a körjegyzőséget. A neve, a körjegyzőség, a rendszer- változás óta vált újra is­mertté, de a tartalma nem volt ismeretlen a szocializ­musban sem, hiszen ezt je­lentették a társközségek. Igaz, nemigen szerepe! a tervezetben, hogy a kisköz­ségek képviselő-testületei is megszűnnének, de azok is működtek elöljáróság né­ven a már említett előző negyven évben is. És újra előkerült a me­gyék szerepe is. A kormány- biztos szerint Magyaror­szágon sok a 19 megye, mondván: a hasonló nagy­ságú európai kisállamok­ban is 9-14 megye van. Szaholcs-Szatmár-Bereg megye 228 településével a nagy megyék közé tarztozik, 25 helyen működik körjegy­zőség. Lehet, hogy prakti­kus volna ennél több helyen is kialakítani, már csak ta­karékossági szempontok miatt is. De ha belegondo­lunk. hogy ugyanilyen okok miatt szűnnek meg a kisfal­vakban az iskolák, s válnak újból szerepkör nélkülivé a falvak, akkor joggal tehet­jük fel a kérdést: hol lesz az önkormányzatiság lényege, az önállóság ? És külön fel­tehetjük ezt a kérdést a me­gyék esetében is, hiszen e közigazgatási formációnak ma sincs igazi szerepköre. Éppen ezért nem megszün­tetni, hanem erősíteni kelle­ne. Kommentár .................................................................................................................... .............................- ...........................-........ Jog és kényszer Szőke Judit A z ellenzék újból han­gosan bírálja a kor­mány középosztály- ellenességét és családpoliti- kátlanságát. Rá is jöttek: ez az a téma, mely közös neve­ző lehet. Ami nagy ötlet, hi­szen a nyugdíjasok mellett ez a legnagyobb célcsoport, amiből könnyen kitűnő sza­vazótábort lehet szervezni. Az már igaz. hogy a jelen hatalom a pénzügyi stabili­tást helyezte a társadalmi satbilitás elé, mivel úgy gondolta, az első az utóbbi előfeltétele. A sorrend el­döntéséhez most neki van joga (és kényszere). Ámde a lakosságszám csökkenése nem az utóbbi évek termé­ke, minthogy a szociális pi­acgazdaság szó sem Horn Gyula szájából hangzott el először. Ez a nyugati szak­értők szerint könnyen félre­értelmezhető program a rendszerváltás után került a forgalomba. Az ugyan so­sem derült, ki, hogy az MDF pontosan mit értett ezen. Mára a szociális piac- gazdaság elfelejtődött. Ezt onnan lehet tudni, hogy fel sem merül a kérdés: ha egy normális család normál re­zsije 15-25 ezer forint, ak­kor miből élnek meg, és mi lesz azokkal, akik nem tud­nak fizetni?... Az emberek kilencven százaléka része­sül valamilyen pénzbeli jut­tatásban, támogatásban. Ezek 1993-ban a háztartá­sok bruttó jövedelmének mintegy 40 százalékát tették ki. Az utóbbi két évben, ám­bár a pénzbeli juttatások szintje csökkent, a kedvez­ményezettek száma válto­zatlan maradt. Tagadhatatlan, hogy so­ha nem volt nagyobb szük­ség a negatív tendenciák megállítását szolgáló tár­sadalmi programra, de hi­ba lenne a megelőzésre irá­nyuló szociálpolitikát a vál­ságkezelő, de még nagyobb a heppiző szegénységooliti- kával felváltani. Sürgető a szociális juttatások rend­szerének reformja. Ennél gyorsabban már csak ne­künk magunknak kell leten- nünk a dédelgetett harma­dik utas svéd típusú társa­dalom illúziójáról, ahol pi­ac is van, demokrácia is van, nyomor az meg nincs. x í. Nézőpont

Next

/
Thumbnails
Contents