Kelet-Magyarország, 1996. április (53. évfolyam, 78-101. szám)

1996-04-18 / 91. szám

KULTÚRA 1996. április 18., csütörtök 10 Kelet-Magyarország Hyppolit temetése Nyíregyháza (KM — B. I.) — Temetik Hyppolitot. Nos, nem igazi temetésről van szó, ám meglehet, az érintettek nem feltétlenül jó kedvvel készülnek a cere­móniára, hanem megszo­morodott szívvel. Darabte­metésről, pontosabban a Hyppolit, a lakáj című szín­mű búcsúztatásáról van szó. Véget ér ugyanis egy sikersorozat, hamarosan le­kerül a repertoárból a kö­zönségsiker, a felhőtlen szórakozást ígérő zenés bo­hózat. Harmincegy előadást ért meg, tisztes szám ez egy nem fővárosi színház mű­sorában. Az előadásokon nemigen lehetett üres szé­ket látni, többnyire megtelt a nézőtér. Mintegy 15 ezren látták. Aki még nem látta, nos, elmehet a darab nyír­egyházi temetésére, ame­lyet május 5-én tartanak a Móricz Zsigmond Színház­ban. Szálkái dalos tavasz Mátészalka (KM) — Több koncert és előadás után a héten tovább folytatódik a mátészalkai dalos tavasz rendezvénysorozata. Április 25-én a nyíregy­házi RE-FLEX Modemtánc Stúdió ad műsort. Az április 27-i növendékhangversenyt a Zeneiskolában tartják. A dalos tavasz április 30-án rendezendő rangos koncert­jén Hauser Adrienn zongo­raművész lép pódiumra. Műsorában Beethoven-, Paganini-, Liszt-, Debussy- és LAzt-művek hangzanak el. Több mátészalkai ének­kar vesz részt a május 6-án rendezendő kórushangver­senyen. A nagyszabású ren­dezvényen a mátészalkai Állami Zeneiskola tehetsé­ges növendékei is közremű­ködnek. Május végén is lesz koncert: Spenik Vladi­mir orvosművész jótékony­célú hangversenyét május 28-án tartják. Bemutatóra készül a Szálkái Ifjúsági Kör. A te­hetséges fiatalok a Fiatal­ság, bolondság című zenés vígjátékot mutatják be má­jusban. Újabb... ...bemutatóra készül a nyír­egyházi Móricz Zsigmond Színház. Az Ismerősök cí­mű színművet április 26-án mutatja be a társulat a Krúdy Kamarában. A dara­bot Telihay Péter rendezte. (KM) A Szabolcsi... ...Szimfonikus Zenekar koncertezik a kisvárdai Várszínház és Művészetek Házában április 18-án. Há­rom hangversenyen is fel­lépnek. (KM) Bemutató... ...estre készül Tiszavasvári- ban a Váci Mihály Gimná­zium Rock Színpada. A di­ákok két alkalommal, ápri­lis 27-én és 30-án állnak pódiumra. (KM) A mátészalkai... ..Állami Zeneiskola növen­dékei koncerteznek a szál­kái művelődési központban április 22-én, hétfőn. Kon­certjük 17 órakor kezdődik. (KM) A nyíregyházi... ...nőknek szervezett, hajda­ni ipari iskola igazgatóiról és tanári karáról tart elő­adást Ferencz Miklósáé a nyíregyházi Jósa András Múzeumban április 22-én 17 órától. (KM) Bessenyei György... ...élete, szellemi öröksége címmel tart előadást Cser­mely Tibor a kisvárdai Bes­senyei gimnáziumban ápri­lis 22-én hétfőn 14 órától. Közreműködnek az intéz­mény diákjai. (KM) Új szavaink helyesírása Minya Károly Nyíregyháza — Bár koráb­ban már szóltam e rovatban a helyesírási szabályzat 11. kiadásának 11. lenyomatá­ról, azonban most hadd tér­jek vissza a könyvre még egy alkalommal. Akkor (KM. 1995. jan. 30.) a sza­bálypontokat illusztráló példaanyag-változás leg- fontosabbjait mutattam be, ezúttal pedig a szótárrészbe lapozzunk bele, s lássuk, milyen új kifejezésekkel ta­lálkozhatunk ott! Vannak új ország- és egyéb földrajzi nevek: FÁK = Független Államok Kö­zössége, Fehéroroszország, Litvánia, Lettország, Észt­ország, Szlovénia, Szlovák Köztársaság, Csehország, Cseh Köztársaság, Kelet- Közép-Európa, Európai Unió. A háromeleművé vált megyenevek is így szere­pelnek már, pl.: Szabolcs­Szatmár-Bereg megye. Be­került a szótárba jó néhány olyan idegen szó, amely fo­netikus átírással elfogadta­tott: marketing, lízing, nonprofit (szervezet), plu­rális, pluralizmus, szpon­zor, deviza-folyószámla, privatizáció, teletext, fax, diszkontáruház, élelmiszer- diszkont. Ugyancsak meg­találhatók már az új lenyo­matban a társadalom válto­zásával létrejött új kifejezé­sek: áfa, alkotmánybíróság, felszámolóbiztos, házior­vos. házi gyermekorvos, társadalombiztosítás, be­tegbiztosítási kártya. A pártok nevének írásá­ban gyakran bizonytalan­kodunk az egybe- ill. kü- lönírást illetően: csak a ke­reszténydemokrata írandó egybe, míg a fiatal demok­rata és a szabad demokrata külön. Az új gazdasági tár­sulások írását is jó tudni: pl. Fókusz Kft., Gyöngyvirág Bt. Kérdések a honfoglalásról A történelem hajnalán a Kárpát-medence népessége igen megosztott volt Részlet a Feszty-körképből Naqy Gábor (ISB) reprodukciója figyelemre méltó, hogy a sí­rokban nem tapasztalunk asszonyhiányt, vagy nagyszá­mú idegen asszonyt, ami azt mutatja, hogy a honfoglaló magyarok asszonyostól érkez­tek. A magyarságnak ez a kettő- sége valószínűleg régi eredetű. Más forrásokból tudjuk, hogy az inkább lovasnomád, nagy­állattartók mellett voltak föld­műveléshez is jól értő, fejlett állattartási ismeretekkel ren­delkező honfoglalók. Nagy valószínűséggel ez a kettősség tartotta fenn a magyarságot a törökök által uralt steppén. Az Urál déli vidékén, ahol a finn­ugor nyelvet beszélő magyar­ság lassan áttért a nomád élet­formára, ezt úgy tette, hogy megtartotta a határvidéken va­ló élet előnyeit. A népvándorlás A kettősség még korábbi. A magyar népnév első része azo­nos a vogul nyelvrokonaink önelnevezésével, a manysival. A második része is finnugor eredetű, az ugyancsak „em­ber” jelentésű er szó rejlik benne. (Ez rejtőzködik az em­ber szavunkban is.) A legtöbb nép „embernek” nevezte ma­gát saját nyelvén. A manysik és az „erek” együttélése során alakult ki a manyser, amiből később a magyar népnév lett. „Hamarosan”, néhány száz év múlva szoros kapcsolatba kerültünk a törökökkel. Ez a kapcsolat igen szoros volt. A törököktől sokan átálltak a magyarokhoz, de a magyarok­tól is voltak, akik a törökök­höz pártoltak. Ez a steppén tel­jesen természetes volt. Két ilyen esetről már írásos forrá­saink is vannak. Valamikor a 8. század közepén egy jelentős magyar csoport csatlakozott a Volgán felfelé vonuló bolgá­rokhoz, s ők lettek a Julianus által megtalált Magna Hungá­ria lakosai. A magyarok döntő többsége azonban a kazárok közelében élt, akiktől fokozatosan sza­kadtak el, s váltak a maguk uraivá. Ekkor a kazárok között tört ki belviszály, és három ka­zár törzs, a kabarok, otthagy­ták a kazár birodalmat, és a magyarokhoz csatlakoztak. A Volga-vidéki magyarok a 13. századig megtartották nyelvü­ket, s csak a tatárjárás után szóródtak szét, és olvadtak be Akit a hitetlenség hidegen hagy Önarckép, hitvallás, napló és számadás • Énekelni muszáj Budapest (MTI) — A ma­gyarság eredetével és a hon­foglalással kapcsolatban leggyakrabban négy kérdés merül fel. Honnan jöttünk? Kik vagyunk? Hogyan ér­keztünk a Kárpát-medencé­be? Hogyan rendezkedtünk be az új hazában? Kik vagyunk? Arra a kérdésre, hogy ma a magyarság kikből áll, viszony­lag könnyű választ adni. Ha valaki magyarnak vallja ma­gát, ha a többi magyarral meg tudja értetni magát, természe­tesnek tartjuk, hogy magyar. De mi van azzal, aki külföldre szakadt, és már nem beszéli nyelvünket, és mégis magyar­nak vallja magát? S azokkal, akiknek anyanyelve magyar, de nem vallják magukat ma­gyarnak? Az azonos néphez való tar­tozásnak három alapfeltétele van: a nép olyan közösség, amelynek tagjai közösen értik egymást, tudatosan vállalják a közösséghez való tartozásu­kat, és van egy tartós önelne­vezésük, népnevük. Kettős jelleg Fordítsuk meg a kérdést: kik voltak a honfoglaló magya­rok? A honfoglaló magyarsá­got — legalábbis az első öt-hat generációt — meglepő pon­tossággal lehet azonosítani a régészeti leletek segítségével. S ezekben a sírokban csontvá­zak is vannak. Jelenleg vagy négyszáz honfoglaló csontvá­zát ismerjük. Két nagy cso­portra oszlanak. Az egyik cso- ' port a Nagy- és Kis-Álföldet szállta meg, a másik csoport túlnyomó részt a Dunántúlon és a Börzsöny vidékén, tehát a dombosabb területen találha­tó. A két csoport nem nagyon különbözik egymástól, de az alföldi csoportban nagyobb arányú a keletibb beütés, míg a dombvidékiben kisebb. Az is Karádi Zsolt Nyíregyháza — Vasadi Péter nem tartozik a legolvasottabb költők közé. A néhány hét múlva hetvenedik születés­napját ünneplő lírikus közel­múltban megjelent könyve, A viola hatalma azonban nem öregkori kötet: benne nem az elmúlást panaszló én beszél, hanem a világ számos jelensé­gét aktívan figyelő személyi­ség új arca körvonalazódik. A korábbi munkáiban (Je­lentés Baby Ionból, 1978, Hó és madarak, 1982, Nem kő, se csillag, 1984, Fényromok, 1987, Fahíd 1990, elvont, tár- gyias hangon megszólaló Va­sadi a Mindenki aranyat sejt (1993) lapjain kezdte kimun­kálni azt a portrét, amelyet egyfajta közgondok iránti ér­zékenység is átszínez. Jobban mondva a költő itt már erőtel­jesebben reflektálja a valósá­got. A viola hatalmában Vasadi Péter kritikus távolságtartással szemléli az őt körülvevő vilá­got. ítéleteinek fölényét az er­kölcsi tisztaság, a következe­tes szigorúság bizonyítja. Mindenekelőtt az a szilárd po­zíció. amelynek birtoklójaként hirdeti: „Nekem nem az újság hozza a megváltást. / Itt hor­dom a szívem alatt, mint egy be-/döfött/ kést”. (Nem az erő­szak erős). Az új kiadvány egyszerre önarckép és hitvallás, napló és számadás, töprengés és küzde­lem. E líra szerteágazó belső vonatkozásrendszerében szá­mos bibliai utalás található. Vasadi azonban nem hittétele­ket versel meg: a hívő lélek természetes közege nyilatko­zik meg soraiban. „A hitetlen­ség ma már hidegen hagy” — mondja a Tudjátok nevét című versében. Á kijelentések aranyfedezete az a meggyőző­dés, amely szerint a ,,dob mö­gött isten ragyog” (Ó-ó ma-áj lájf). Annak tudása, hogy a vi­lág lényege nem a látvány, ha­nem a bizonyosság: „lét és imádás — egy” (Önarckép most). Vasadi az „isten- s em­berszeretet / metszéspontjában állíttatunk mindannyian" axió­májában sűrítve ragadja meg a létezés értelmét. A viola hatalma centruma A gyermek nagysága című költe­mény, amely Jézus örökkéva­lóságát szuggerálja, s amely már-már zsoltárosan forró val­lomással zárul: „Ó, Jézus, tűrj még minket. Kis Gyermek, adj / melegedből. Hatalmas Ige, akiről Pázmánynál csak / a sárgarigó szól szebben, be ne zárd, be ne zárd / szív-akolod kapuját.” Vasadi új kötete számos, a valóságra konkrétan utaló opuszt kínál (Reklám, A törté­nelemhez, Mekkora nyüzsgés van.) Ezekben hol erőseben. hol gyöngébben tolul föl a korral szembeni indulat. Az efféle művek esztétikai hatását éppen a szókimondás árnyn- latlanabb érzelmei halványít­ják. A költő ellenben megleli a riasztó helyzetek ellenszerét: „ha jobbról is, balról is vicso­rogtak, nem zsoltárt / kellene énekelned?” (Fönnakadunk mondatain). Az utolsó sorok­ban fogalmazza meg etikai­művészi alapállását, amelyben megmutatkozik a hitnek az al­jasságot hatástalanítani képes ereje: „Őt nem sodorta el sem­mi idő. (Keresztalakú fára köt­tette magát. S rajta maradt. / Ma is ott van. / A képet, amit őrzünk róla, nem lehet kialud­ni. / Fölbukkan bennünk s föl­bukkanunk benne. / Nem kí­sért, megjelenik. / Ott lógunk mondatain, aranyozott drót­akadályokon.” Vasadi Péter, korának elkor- csosult viszonyai között úgy véli: „a virág hatástalanítja a gonoszságot” (Egy konok jan- csibohóc). Egy olyan ország­ban, ahol a „hazugság végtele­nített / lepedője” burkol be mindent”, ott érezheti a költő, miként a „vak dalosok”, hogy „bármi legyen, énekelni mu­száj”. (Jóslat)... Á hetvenes költő tudja, hogy a violának, ami Jézus jelképe, hiszen az ő szenvedéseire és mennyei királyságára utal, be­lül „legyűrhetetlen hatalma van”. a környező szláv és tatár la­kosságba. A honfoglaló magyarokhoz nemcsak kabarok csatlakoz­tak. hanem kisebb csoportok­ban alánok, a későbbi jászok korai rokonai és szlávok is. A csatlakozottak azonban mind megtanultak magyarul, és a magyar törzsek felvették őket tagjaik közé. Kiket találtak A Kárpát-medence lakosai a 6. század óta avar néven szere­peltek a legtöbb forrásban. Ezek az avarok messze Belső- Ázsiából jöttek, s valószínűleg török nyelvet beszéltek. Már útközben sok más nép csatla­kozott hozzájuk, de egészen a 7. század második feléig vi­szonylag egységes kultúrát mutattak. Ekkor újabb török törzsek csatlakoztak hozzájuk kelet felől, a bulgár-onogur népek. A 8. és 9. század ezek­nek a népeknek egymással folytatott harcaival és az északról és délről bevándorolt, lassan növekvő számú szláv csoportokkal való küzdelem­ben teltei. Megtűrték Főleg a Dunántúlon terjeszke­dő frank hatalom inkább a szlávokra támaszkodott, de megtűrte a megkeresztelkedett avarokat is. Ezek lassan szlá- vosodtak el, és a kétnyelvű avarok egy része megérte a magyar honfoglalást. A morva hercegek, akik nem bírtak a frankokkal, szintén a Dunántúl felé nyomultak előre. Az erdé­lyi részeken — főleg a straté­giai fontosságú Maros-vidéki sóbányák környékén — bolgá­rok jelentek meg. A Dráva mentén déli szláv, a Felső-Ti- sza vidékén északi szláv cso­portok kerestek védelmet. A honfoglalás hajnalán a Kárpát-medence népessége igen tarka és hatalmi szem­pontból is nagyon megosztott volt. Ustinov Genf (MTI) — Peter Usti­nov 75. születésnapját lon­doni lakásában, vagy genfi villájában tölthetné egy pohár jó francia vörösbor társaságában. Ennek elle­nére április 16-án, kedden ugyanúgy dolgozott, mint máskor. Berlinben műsort vezetett egy tévé gálaesten, amelyet az UNICEF, az ENSZ Gyermekalapja ren­dezett. Peter Ustinov egy orosz származású német újságíró és egy francia festőmű­vésznő fia. Édesanyjának olasz és etiópiai nagyszülei voltak. 28 év óta működé­sének fő területe az UNI­CEF. A sors tehetséggel, filozófiába ágyazott hu­morral és jószívvel áldotta meg. Eddigi működésének mérlege 20 színdarab, egy tucat könyv és 9 forgató- könyv. Nyolc filmet rende­zett és kereken negyven­szer állt a kamera elé. Ezen felül karikaturista, festő, fényképész és díszletterve­ző is volt. Mint UNICEF-nagy- követ megőrizte derűlátá­sát: „Megkérdeztek egy­szer, vajon munkám nem olyan-e mint egy forró kő­re ejtett vízcsepp. Szerin­tem inkább vízcsepp az óceánban, az pedig nem vész el”. L Sssfli

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents