Kelet-Magyarország, 1996. április (53. évfolyam, 78-101. szám)

1996-04-18 / 91. szám

1996. április 18., csütörtök CSUPA ERDEKES A nyírfát hajnalban csapolják Régen palackozták, most már ihatnak rá (vagy inkább helyette) hideg vizet A megcsapolt nyírfa A szerző felvétele Kovács Elemér Beregszász — Jól emlék­szem, valamikor a nyolcva­nas évek végén jártam elő­ször azokon a helyeken, ahol a nyírfalevet csapolják. Most is, ahogy elhagyjuk az egy­kor finom borairól híres Do­bó-birtokot — Istenem mit beszélek, a szerednyei szov- hozüzem szőlőkkel betelepí­tett domboldalait —, előt­tünk feltűnik a Makovica- hegy 800 méter magasba nyűló erdőségeivel. Itt látjuk, hogy a nyírfát meg­csapolok egy idő óta nem ké- zifúróval nyitnak léket a fa testén, hanem a Druzsbára szerelt furdanccsal. Persze az nem valami jófajta szórako­zás, hogy a munkásoknak ilyenkor, hajnalban, hóban, fagyban olykor sárban botor­kálva kell kiüríteni a fák alá állított üvegeket a magukkal hordott vödörbe. De hát hogyan és mivel kez­dődik az egész? Április elején általában hir­telen felmelegszik az idő, a fák egykettőre eleresztik nedvü­ket, s nem telik bele egy hét, az üvegekben megzavaroso- dott folyadék jelzi, hogy véget ért az idény. S akkor a brigád tagjai számára nem marad más hátra, minthogy megfaragják az ékeket, s azt beültessék a megsebzett fa testébe. De ez még odább van, hisz ezúttal szinte ideális az idő. Minden remény megvan arra, hogy va­lamennyi fa leadja a maga 60-70 literjét. Még fel sem kelt a nap, s már itt is van a szerednyei gazdaság teherau­tója, hogy elszállítsa az éjsza­ka hozadékát: a színültig töl­tött három darab kéthektós hordót. Mert a konzervgyár­ban is tisztában vannak vele: egy-két nap után, ha nem tesz­nek hozzá egy kevéske tartósí­tószert, az értékes nedű bizony olyanná válik, mint a tejesü­veg öblítővízé. Persze az e helyet felkere­sők legtöbbje a frissen csapolt nyírfalé ízére kíváncsi. Akár­csak mi. Leginkább a friss for­rásvízhez hasonlítható, mivel a benne lévő cukortartalom oly csekély, hogy azt az ember általában nem is érzi. Ha a nyírfalé ízén nincs is semmi különleges, hatása viszont an­nál kellemesebb. De hát mire jó a nyírfalé? Orvosaink véleménye szerint nagymértékben javítja a szer­vezet anyagcseréjét, fogyasz­tása főként a vesebántalmak­ban szenvedőknek ajánlható. Epe, máj, tüdőbetegeknek is ajánlják, sőt a csontvelőgyul­ladás utókezelésénél is alkal­mazzák. A benne lévő vitami­nok, ásványi sók miatt kedve­ző általános élettani hatással bír, s ezért az egészséges em­bereknek, nem utolsósorban a gyerekeknek javallott fo­gyasztásra. Évekkel ezelőtt te­le voltak üzleteink nyírfalével. Ma már egész más a helyzet. — Kárpátalja tíz állami kon­zervgyára néhány évvel ez­előtt mintegy 3-4 ezer tonna nyírfalevet palackozott — fog az ágazat helyzetének elemzé­sébe Fanta László, a beregszá­szi konzervgyár igazgatója. — Március végén, április elején lényegében ezzel kezdtük az idényt. (Mi a magunk 600-700 tonnájával igencsak derekasan kivettük részünket a feldolgozásból.) Hogy jelen­leg mi a helyzet? Egy hagyo­mányos ágazat gyors leépülé­sének vagyunk tanúi. Tavaly forgótőke hiányában csupán az eredeti mennyiség 10 szá­zalékát palackoztuk. A nagy- szőlősi kollégák — a másik legnagyobb feldolgozó egység — korábbi termelési szintjü­ket kénytelenek voltak kilenc­ven százalékkal csökkenteni. S hogy mi lesz velünk az idén? 120-150 tonnányi nyírfalé va­lószínűleg idén is kikerül a kárpátaljai konzervgyárakból. Ám az állandósult pénztelen­ség, a fizetőképes kereslet hiá­nyában valószínűleg ez a mennyiség sem fogy el. (Az üvegek néhol most is ott poro­sodnak a boltokban. Pedig a háromliteres üveggel nem ke­rül többe 150 forintnál.) — Sajnos félő — teszi hoz­zá az igazgató —, hogy állan­dósul ez a helyzet. Pedig mind Kárpátalján, mind Ukrajnában igen népszerű volt a nyírfalé a lakosság körében. Mást mon­dok. Magyarországi partnere­ink is érdeklődést mutattak az igen értékes ásványi anyago­kat tartalmazó, könnyű, szomj­oltó nedű iránt. Csak hát ugye a kiszerelése: a nyírfalevet mi három, illetve egyliteres befőt- tesüvegekbe palackoztuk, így került forgalomba. A külhoni vásárló meghökkenne az ilyesmi láttán. Két-két és fél évvel ezelőtt már tárgyaltunk a modernebb palackozási mó­dokról, ám pénz hiányában az előzetes megállapodásokat sem tudtuk nyélbe ütni. — Úgy tűnik — vonja le a végső következtetést keserűen Fanta László —. a nyírfalére, illetve helyette ihatunk hideg vizet. Legalább is egyelőre. Tízmilliós szatmári nyeremény A gépi játéknak köszönheti, lusta volt új szelvényt kitölteni Tartós Lilié (MTI) — Egy földjét szántó francia paraszt a mi­nap rábukkant egy első vi­lágháborúban elesett fran­cia katona maradványaira és meglepetéssel állapította meg, hogy annak amerikai gyártmányú töltőtolla — 81 év elteltével — még mindig használható. A francia hősi halott, Alexandre Villedieu feltehetően 1915. májusban esett el az Artois-nál vívott ütközetben. Előkerült a föld mélyéről a katona pi­pája, zsebkése, pénztárcája és derékszíja, az aranyhe­gyi tintával teli töltőtoll, s rajta a felirat: „Waterman’s Fountain Pen NY. USA, 1908. aug.4.”. Néhány pró­bálkozás után nagyszerűen tudtam írni vele — mondta a megtaláló. Nyíregyháza (KM) — A kö­zelmúltban fizették ki Deb­recenben a 10. heti Joker kö­zel 10 milliós nyereményét. A Szerencsejáték Rt. 4. szá­mú Területi Igazgatóságán Paczolay Sándor osztályve­zetőtől megtudtuk, ez Kelet- Magyarországon a joker-já­ték bevezetése óta a legna­gyobb nyeremény. A szerencsés, boldog nyertes egy szatmári pedagógus: — Az idősebb kollégák in- vitáltálására léptem be egy kollektívába, ahová heti 20 fo­rintot kellett befizetni. Soha nem nyertünk igazán nagyot, de a játékot megszerettem, s ettől kezdve a mai napig nem hagytam abba. Az egyéni játé­kot a katonaságnál kezdtem el igazán. Akkor alakítottam ki az állandó számaimat, amivel jelenleg is játszom. A család- alapítás után, amikor jöttek a gyerekek, a házépítés, nőttek a család kiadásai, annyit mindig félre tudtam tenni, hogy a játékot ne hagyjam abba. Nagy nyereményt ugyan még nem értem el, de a tárgynyere­ményeket is beleszámolva, ed­dig sem fizettem rá. A joker­játék kezdetben nem volt iga­zán szimpatikus a számomra. — Igazából ezt a nyere­ményt a gépi játéknak köszön­hetem, hisz az egyszer kitöl­tött szelvényt játszom meg minden héten. Áz első alka­lommal beikszeltem a jokert is, s aztán már lusta voltam új szelvényt kitölteni. így utólag belegondolva, talán ez volt a legnagyobb szerencsém. — Én talán még most sem fogtam fel igazán, hogy nyer­tünk — veszi át a szót a bol­dog feleség. — Mint általában, most is én írtam fel a számokat vasárnap délben. A férjem este nézte át a számokat, s azonnal mondta, hogy van néhány hár­mas a hatoslottón, de igazán izgatott akkor lett, amikor a jokerszámok miatt keresni kezdte a szelvényeket. Mita­gadás izgalmas órák, napok teltek el a nyeremény kifizeté­séig. — Két gyereket taníttatunk, én jelenleg nem dolgozom. Sok az OTP-nk, elég magas a lakás rezsije. Úgy gondolom, hogy ezek a gondok most egy- csapásra megoldódtak. A pénz nagy része a gyerekeké lesz, legalább az ő jövőjük legyen anyagilag megalapozva. A maradék pénzből kifizetjük a tartozásokat és éljük az ed­dig megszokott mindennapja­inkat. HIRDETÉS Zászlóavatás a főtéren Reményi Mihály Nyíregyháza (KM) — Hetven évvel ezelőtt 1926. április 18-án városunk fő­terén, a Kossuth-szobor előtt Gedulv Henrik evan­gélikus püspök felavatta megyénk első cserkész- csapatának zászlaját. A cserkészmozgalom 1908-ban Angliából indult el Baden Powel angol tá­bornok kezdeményezésére. Hazánkban az első csapatot a budapesti Keresztyén If­júsági Egyesület alapította. A Magyar Cserkészszövet­ség 1912-re jött létre. Me­gyénkben az első cserkész- csapatot az evangélikus gimnáziumban dr. Leffler Béla, dr. Schárbert Ármin és Varga József tanárok hozták létre. Az első ava­tásra 1916. május 15-én Sóstón került sor a debrece­ni cserkészek közreműkö­désével. Varga József az első vi­lágháborúban hősi halált halt. Dr. Leffler Béla 1919- ben vált meg a csapattól. A debreceni egyetemen svéd lektor, majd rendkívüli ta­nár lett és végül Svédor­szágba távozott, ahol a ma­gyar követség sajtóügyi előadója és a magyar inté­zet igazgatója lett. Dr. Schárbert Ármin ve­zetésével csapatunk az álló és mozgótáboraiban a sós­tói erdőtől a Magas Tátráig is eljutott. 1920-ban a Ma­gyar Cserkész Szövetség a csapatot 88. számú Sza­bolcs Cserkészcsapat néven igazolta le. Hetvenöt évvel ezelőtt 1921-ben iskolánk Kossuth Lajos nevét vette fel, mint Monokhoz, szülő­helyéhez legközelebb eső evangélikus gimnázium. 1924-ben tíz évi csapatve­zetés után dr. Schárbert Ár­min is megvált a csapattól. Kozák István rajztanár vette át a vezetést. Az ő ve­zetésével került sor hetven évvel ezelőtt 1926. április 18-án a csapatzászló avatá­sára, mely a város főterén, a Kossuth téren zajlott le. \z avatást maga iskolánk főha­tósága, Geduly Henrik evangélikus püspök végez­te. A zászlóanya tisztét dr. Bencs Kálmánné, a polgár- mester felesége vállalta. Férje iskolánk felügyelője volt. Még ebben az évben, 1926-ban csapatunk részt vett Megyeren az országo­san megrendezett történel­mi táborozáson, amelyet a mohácsi csata 400. évfor­dulója alkalmából rendez­tek. Kozák István 1931. au­gusztus 8-án súlyos tüdő- és mellhártyagyulladásban halt meg Budapesten. He­lyét Máczay Lajos evangé­likus vallástanár foglalta el. Az ő parancsnoksága tartott a leghosszabb ideig. Az ő vezetése alatt élte csapa­tunk a legeredményesebb korszakát. 1933-ban csapa­tunk részt vett Gödöllőn a világ cserkészeinek IV. Jamborrején. Itt volt maga Balázs Attila felvétele Baden Powel, névrövidíté­sével Bi-Pi is, a cserkészek létrehozója. Hatvan évvel ezelőtt 1936. június 7-8-án volt 75 éves a gimnáziumi oktatás a gimnáziumunkban, ame­lyet fényes külsőségek kö­zött ünnepeltek meg. Csa­patunkat 1936. november 8-án nagy veszteség érte. Meghalt Stockholmban dr. Leffler Béla csapatunk ala­pítója. 1937-ben csapatunk Sza­bolcs községben részt vett az akkori történelmi táboro­záson, amelyben megyénk cserkészcsapatai vettek részt. Ötvenöt évvel ezelőtt 1941. június 23. és augusz­tus 3. között 17 cserké­szünk csapatunk legna­gyobb vállalkozását hajtot­ta végre. Kerékpáron Nyír­egyházától Zágonig végig­járta Erdélyt, elsősorban a Székelyföldet. Ma már csak nyolcán élnek, négyen itt Nyíregyházán. Ötven évvel ezelőtt 1946-ban iskolánk egykori diákja, Rajk László, bel­ügyminiszteri rendelettel feloszlatta a Magyar Cser­készszövetséget. Budapest: ANTTel.: 131-5354 • DELTA ELEKTRONIK Tel.: 250-4275 • HOLLAND SZERVIZ Tel: 319-5167 • INTERELEKTRONIK Tel: 169-9264 • LÉZER Tel.: 213-1819 • MÍ5ZERTECHNIKA Tel: 262-6666 • ROWEX Tel.: 212-2170 • TONER Tel.: 215-1687 • Békéscsaba: MŰSZERTECHNIKA Tel: (66) 324 760 • Bonyhád: INTERELEKTRONIK Tel: (74) 451 111 • Debrecen: MŰSZERTECHNIKA Tel: (52) 414 156 • Győr: ANT Tel: (96) 316 998 • Kecskemét: MŰSZERTECHNIKA Tel: (76) 322 128 • Miskolc: ROWEX Tel: (46). 358 310 • Nyíregyháza: MINDEN BENNE VAN Bubble Jet nyomtató 2 oldal percenként, 360 dpi felbontással A telefaxhoz tartozó MultiPASS for Windows 3.1 és Windows ‘95 szoftverek lehetővé teszik, hogy Ön közvetlenül a PC-jéről is küld­jön és fogadjon faxokat. PC-Fax Fénymásoló A telefax 100 lapos papírtálcával rendelkezik. Sokszorosítási funkció, maximum 99 másolatig. Scanner A/4 méretig MultiPASS 10 normál papíros telefax INTERELEKTRONIK Tel: (42) 314 073 • Pécs: ROWEX Tel: (72) 336 193 •Szeged: MŰSZERTECHNIKA Tel.: (62) 326 800 «Tatabánya: MŰSZERTECHNIKA Tel: (34) 310 004 •Veszprém: ROWEX Tel: (88) 407 201 • Zalaegerszeg: ROWEX Tel: (92) 316 804 • Canon Öröm vele dolgozni CANON HUNGÁRIA Kft. 1134 Budapest XIII.,'Váci út 37. Tel.: 270 - 4077 Fax: 270 - 4080

Next

/
Thumbnails
Contents