Kelet-Magyarország, 1996. április (53. évfolyam, 78-101. szám)
1996-04-02 / 78. szám
1996. április 2., kedd HÁTTÉR Sok mérési pont elpusztult Földhivatalok a megyegyűlés előtt • Hat számítógéppel kezdték a munkát A fákat a bizonytalan helyzetben is metszeni kell Balogh Géza Nyíregyháza (KM) — A rendszerváltást követő kárpótlási törvény talán a földhivatalokra rótta a legtöbb feladatot. Rengeteg tennivaló szakadt egyik napról a másikra a hivatalnokok nyakába, ma is alig látszanak ki belőle. A szabolcsi helyzetet a napokban értékelte a megyei közgyűlés, ahol többek között elhangzott, a kárpótlási feladatok ellátását nehezítette, hogy nem álltak rendelkezésre megfelelő számú műszaki-technikai eszközök. Szakemberek távoztak el a földhivataloktól, s az újonnan kinevezetteknél előbb a szükséges szakmai gyakorlat megszerzését kellett biztosítani. Félmillió hektár Mint Oroszvári István hivatal- vezető elmondta, a kárpótlási törvény végrehajtásával összefüggően a földhivatalok közel 350 000 darab telekkönyvi betét, ingatlan-nyilvántartási birtokív, közigazgatási határozat másolatát, bizonyítványt adtak ki az elmúlt években. A kárpótlási ügyek folyamatos intézése azonban visszavetette a többi ügy intézését, ezért a megjelölt harmincnapos határidő sok esetben nem volt és ma sem tartható. Numerikus felmérés A megye területén a földhivatalok az I. kárpótlási árverésekre 9972 táblát, 133 914 hektár területtel, 1 625 381 aranykorona értékkel készítettek elő. A vállalkozókhoz ennek körülbelül az egyharmada fűződik. A II. kárpótlásra a földhivatalok eddig 1664 táblát 14 528 ha területtel, 131 437 aranykorona értékkel készítettek elő. A kárpótlási táblák előkészítésénél természetesen el kellett végezni az előírás szerinti helyszínelést, s numerikus felmérést is. A munkák megindulásakor a földhivatalok azonban mindössze hat számítógéppel és nyolc geodéziai mérőállomással rendelkeztek, ez a műszaki felszereltség a felmérési munka határidőre történő elvégzését nem tette lehetővé. Nehézséget okozott a feladatok ellátásánál a megfelelő térképi alapok hiánya. A megye külterületének mintegy 35 százalékánál csak 1:2880 méretarányú, felújított térkép áll rendelkezésre. A megyében az elmúlt évtizedekben igen jelentős meliorációs beruházásokat valósítottak meg, melynek egyik negatív következménye, hogy sok földmérési alappont elpusztult, s ez jelentős mértékben megnehezíti a szakemberek munkáját. A megyében lefolytatott árverések az I. földalapnál 96 118 hektárt, a II. földalap esetében 5378 hektárt érintettek. A kialakult új földrészletek száma mintegy 42 000 darabra becsülhető. A földhivatalok által 1996. február 1-ig 8775 darab földrészlet kitűzése valósult meg 25 755 ha területtel, 340 000 aranykorona értékben, míg a vállalkozók 4200 darab földrészletet tűztek ki 112 000 aranykorona értékben. Eltérő birtokhatárok A munkáknál több esetben gondot okoz a gyümölcsös teBalázs Attila felvétele rületek kitűzése. Az árverés során nem vették figyelembe szakmai szempontként a gyümölcsfa tenyészterületét. A kialakított birtokhatárok sok esetben nem a fasorok közé esnek, amelyek a kitűzésnél megoldhatatlan problémát jelentenek. Előfordult olyan eset is, hogy az egyszer már gazdára lelt földet ismételten elárverezték, vagy az árverezett földet tagi részarányföldként a földkiadóbizottság földkiadási célra mérte ki. A megfeszített munka ellenére még ma is rengeteg a földhivatalok tennivalója. Az érintettek és a szakemberek is reménykedtek pedig, hogy időben be tudják fejezni a munkát, ma már azonban egyre többjei mutat arra, hogy nehezen tudják tartani a törvény előírta határidőt. Internet-hálózatban a TITÁSZ Rt. Debrecen (KM) — Új korszak kezdődik a Titásznál a számítógépes kommunikáció terén, ugyanis az áramszolgáltató belépett az Internet hálózatába —jelentették be a részvénytársaság tegnapi sajtótájékoztatóján. — Ez a modem számítógépes kapcsolat közvetlen kontaktust teremthet a TITÁSZ Rt. és a fogyasztók között is. A TITÁSZ területén részben kiépült, illetve építés alatt áll egy nagy sebességű, nagy kapacitású digitális adatátviteli hálózat. 1997-re az rt. központtól az összes fogyasztói irodáig, minden számítógép (és minden ilyen vonalon dolgozó munkatárs) egységes informatikai rendszerbe épül be. A TITÁSZ Rt.-nek mintegy saját kommunikációs „adatsztrádája” van. Ez hatalmas értéket képvisel, ezért ki kell használni minden képességét. Struktúrája lehetőséget ad újfajta kapcsolatok kiépítésére az ügyfelekkel és a fogyasztókkal, de ez a rendszer biztosítja a kapcsolatteremtést az egész világgal. A hálózaton — amely most már hazánkban is bármilyen telefon vagy más adatátviteli csatornán elérhető — naponta több tízmillióan dolgoznak, és egyre nő azoknak a száma, akik az otthoni PC-jükön kapcsolódnak hozzá. Használják elektronikus levelezésre (E-mail), hírek, hirdetések, reklámok továbbítására, adatok, programok cseréjére, információs szolgáltatásokhoz és sorolhatnánk tovább a lehetőségeket. Miután más hálózatokhoz is kapcsolódik elmondható: az Internet a hálózatok hálózata. Az új technika alkalmazásához természetesen „új tudás” szükséges. A TITÁSZ Rt. Informatikai Igazgatósága most építi és maga is most tanulja az Internetet. Ezért (és költségkímélés miatt is!) nem válik mindenki felhasználóvá, aki a TITÁSZ Rt. hálózatán számítógéppel dolgozik. A jogosultságok, az úgynevezett IP címek és nevek először csak az rt. igényei szerint kerülhetnek szétosztásra. De a nem is túl távoli jövő mindenképpen egy nyílt és fejlett szolgáltató cég képét mutatja. Törő István tárcája özeleg a nagy tavaszi K ünnep. A falvak jó ré- szében még őseink építettek stációkat, emlékezve a Megváltó keresztcipelő zarándokújának állomáshelyeire, melynek végén ott magasodik a Golgota, a Koponyahegy, a Kálvária, tetején kereszttel, emlékművel, latrokkal, néhol csak pléhkrisztussal, mert akkor csak erre tellett. Mára ezeket rendbe hozzák, rekonstruálják helytörténeti szakkörök, polgári egyletek, faluvédők és már civil szervezetek, akik szeretnék településük múltját megőrizni. Áldoznak rá, mert ez így tisztességes, és sok helyen a faluvezetés is támogatja, már amennyiből erejére telik, máshol közadakozásból újítják fel. Vajon gondol-e az ember napi stációira? E vér nélküli küzdelemre, ahol nem a testi erő dönti el a harc kimeneteMai stációk lét, hanem az értelem, az ész, az érvek, afwfang, a fondorlatosság, s mindezek legvégén a pénz. Mert ma ez az ember rögökkel teli útja. Megfelelnek a kihívásoknak, felvenni a keresztet és vinni. A Megváltónak nem volt más lehetősége, tudta, hogy egyszer valakinek vezekelnie kell mindannyiunkért. Ma is állandó vizsgálódások tárgya, hogyan lett a „Hozsanna”-t kiáltó tömegből ily rövid idő elteltével a gyűlölködő, a „Feszítsd meg!” tömeg. Kísérteties kép ez, s valahogy benne van minden korban, ahol jelszavak jelennek meg, uszítások, skandáló tömeg, s egyesek azt hiszik, hogy küldetésük van. Tévedés. Mert lehet hasonlítani önmagunkat egy emberhez, valakihez, talán a Megváltóhoz, de örök képtelenség, mert a stációk útjain végig kell menni, s várat kellene építeni, nem kereszteket, és azokkal akik vannak. És nem légvárakat, elméletileg jól berendezhetőt és belakhatót, hanem biztonságosat, melyben otthonra találhat faj, nem és vallás nélkül a különbözőség. Mert 0 ezt akarta, amikor magára vette a keresztet... Húsvét jön, erre készülünk. De az ember tudja milyen sok veszélyt rejteget minden napja, melynek egy részét csak most fedezi fel a tudomány. Gondolunk-e az AIDS-re, a húsevő baktériumokra, vagy az angliai tehén kergekórra? Stációk lennének ezek is a Kálvária útján járva? Környezetünk megismerésének folyamatában, amikor még azt sem tudjuk, hogy építünk, vagy rombolunk. Égy-egy rá- döbbenés, hogy bizony van mi ellen küzdenünk, s minél előrébb haladunk a tudományban, annál meglepőbbek ezek a felfedezések. íme, itt az új elem, a 112., és üstü- kös fényesíti éjszakánként égboltunkat, mely még az űrhajósokat is majdnem megtévesztette. Az-ember ünnepre való készülődésében erről megfeledkezik. Ablakot pucol, felra- gyogtatja környezetét, s valami új melegséget próbál belevinni e fásultságba, ötvözve az évezredeken át kialakult szokásokkal és hagyományokkal. y ^ árnyékünkön is van IS esély a megbékélésre, A. legyen hát a szívünkben is. Valamilyen módon végigjárjuk e stációkat, de legyen esélyünk arra is, hogy többen vannak, akik hozsán- náznak, mint akik megfeszít- tetést követelnek. Nézőpont Kegyelmi pillanat Balogh József jy iss Jánosnak egy ta- IS nulmányában olvas- A. \_ ható, hogy Magyar- országon elmaradtak a rendszerváltás során azok a „ kegyelmi” pillanatok, amikor az összes politikai erő egyet tudott volna érteni fontos politikai lépésekben. Eljött ez a kegyelmi pillanat? A kérdés feltevése azért indokolt, mert a múlt hét végén a parlament elnöke bejelentette: elkészült az alkotmánykoncepció, s az alkotmányelőkészítő bizottság a parlament elé terjesztette. Amikor elkezdődött az alkotmánytervezet előkészítése, nyilvánvaló félelmek munkáltak az ellenzéki pártok képviselőiben, hiszen a szociál-liberális koalíció óriási többsége akaratuk ellenére is törvénybe iktathatta volna az alkotmányt. Aztán elhangzott az ígéret: a parlamenti pártok egyetértése nélkül nem lesz új alkotmány. Most öt és fél párt véleménye van a tervezetben, mert félúton a kisgazdák visszaléptek, nehogy úgy tűnjön: bármiben is egyetértenek bárkivel. Igaz, a független jogászfórum volt elnöke is több kifogást említett vasárnap a rádióban, mert a civil szerveződéseket kihagyták az előkészületekből, márpedig egy alkotmány nem lehet csupán pártok paktuma. Hack Péter, az alkotmányügyi bizottság vezetője Kis Jánost idézve egy korábbi beszélgetésünkkor azt mondta: ennek az alkotmánynak a rendszerváltozás eredményeit összegző alkotmánynak kell lenni. Szeretnénk az ellenzék félelmét feloldani, nem akarjuk a mostani kormány- többség képére formálni az alkotmányt. A hat párt által közösen elért alkotmányos vívmányokat akarjuk stabilizálni, rögzíteni. A közjogi eredmények Magyarországon eddig még kevésbé használódtak el, s ezért kellene azokat úgy megerősíteni, hogy a következő évtizedekben se lehessen kikezdeni. Olyan erőssé kell tenni az alkotmányt, hogy ne lehessen már visszatérni se az egyszemélyi diktatúrákhoz, se pártdiktatúrákhoz. Kommentár Expo az EVISZ-ben Kállai János zerkezet- és szemlélet- V váltás, fejlesztési kon- kj cepció, bérreform, ismét nekirugaszkodott el- munkátlanodás, bizonytalanság... Sorolhatnám még — divatos szóval élve — szférasemlegesen a fogalmakat: akár az iparban, a mezőgazdaságban, netán az oktatásügyben egyidejűleg használhatók, nyerhetnek értelmet. Tankérdések! Igen, vannak jócskán. Nincs nap nélkülük. Keményebben: nem lesz éjjelünk-nappalunk nélkülük. Merthogy, hallván az újabb tanító-tanár szélnek eresztések hírét, a pénzügyi faragások központi és helyi prognosztizá- cióit, sok jóra nem számíthatunk. Persze, az élet, a munka megy tovább, sőt — iskolája válogatja—nem is akárhogyan. Eredmények szintén vannak: hozzák a nebulók az ilyen-olyan díjakat, megmutatják tehetségük oroszlánkörmeit az országos megméretéseken, és igen: maguk az intézmények is kaput nyitnak egy másabb, a kréta-tábla-padkatedra bezártságot szétfeszítő, életszerűbb világra. A valóságra. Ami, ha ügyesen invitáljuk, előbb utóbb mégis beszüremlik a sulifalak közé. Ezt tapasztalhattuk a közelmúltban a nyíregyházi Építőipari és Vízügyi Szak- középiskola (ÉVISZ) Vásárhelyiről elnevezett szakmai napján. A gondos szervezőknek köszönhetően a különösképpen nem esztétikumával tündöklő. Vasvári utcai tanoda amolyan mini- expo színterévé avanzsált (átmenetileg). Tucatnyi neves, a vásárlók és a szakma körében egyaránt tekintélyt kivívott építős cég, vállalkozó, üzem tette közszemlére legkorszerűbb termékeit, szerszámait, a magán- és középítkezések nélkülözhetetlen „kellékeit”. Nem csak az ÉVISZ diákjai tanulhattak a látottakból, a hallottakból. Bárki, aki betért a nem üneplést, de hasznos információtömeget kínáló eseményre, konstatálhatta: ez valami más, nem a szavalat-kórus- beszéd koreográfiájú jubi- lálás. Itt az élet, a realitás, ha tetszik: a legszakmaibb piac kopogtat. Talán még időben.