Kelet-Magyarország, 1996. április (53. évfolyam, 78-101. szám)
1996-04-16 / 89. szám
1996. április 16., kedd KISKERT Termésszabályozás hormonokkal Permetezéssel a fagykár ellen Harasztosi Pál felvétele Újfehértó (KM - Ny. Zs.) — Még a súlyos fagykár is kivédhető — vallják azok a kerttulajdonosok, akik gyümölcsöseikben olyan készítményt használnak, amely megyei ötlet és fejlesztés végtermékeként került a forgalomba. A tavalyi kezelések eredményeit értékelték a közelmúltban az Ujfehértói Kutató Állomáson. A kertészek még élénken emlékeznek arra a képre, amely az egy évvel ezelőtti kertszemlék során tárult szemük elé: a virágzás idején tomboló fagy átlagban a virágrügyek 50-60 százalékát pusztította el, de volt olyan terület, ahol egyetlen almát sem neveltek később a fák. annyira sérültek a termőrügyekhez vezető szállító edény nyalábok. Mag nélkül A GYDKFI Rt. Kutató Állomásának szakemberei évek óta figyelemmel követik a virágkezdeménytől az érett gyümölcsig tartó fejlődés tápanyag és vízgazdálkodását, így hiánytünetek és következmények sorát vezetik le a szállítószövetek károsádásából. Már jó ideje ismert a szintetikus hormonok jótékony hatása, mely az edénynyalábok képződését serkenti. Ilyen hormonkeverék a Kutató Állomás és a tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár közös szabadalma, a Frigocur, ezt a készítményt az elmúlt év során többen is kipróbálták. A geszterédi Aranyszablya Szövetkezet 152 hektáros kertjében 1995. április 20-án juttatták ki első ízben a szert, majd a kezelést megismételték. A tavalyi fagykárt követő első szemlék alapján az Idared virágrügyei 80 százalékos bélelhalást szenvedtek, míg a Jonatán és a Starking esetében ez az érték 50-60 százalék körül mozgott. A szakemberek szerint a kezelés után olyan virágok is kötődést mutattak, ahol arra korábban semmi esélyt nem láttak. Gyakori volt a mag nélküli alma, amely mégsem hullott le. Mutatóba sem Flasonló vélemény fogalmazódott meg a nyíregyházi Agro- City Rt.-nél is, ahol tavaly május 29-én 145 hektáron 6,9 liter Frigocurt szórtak ki. A mí- nuszos rekord és az ezt követő folyamatos fagypont alatti hőmérséklet rügyfakadásban érte a gyümölcsfákat. A 100 darab rügy felvágása és mikroszkópos vizsgálata elárulta: a mélyebb területen fekvő Jonatán 87, a Starking 53, a Golden 46 százalékos elhalást szenvedett. Lombtrágyával Első alkalommal próbálta ki a szert Horváth Mihály, aki Bi- riben 4 hektáron gazdálkodik. A fagykár jeleit mutató bibe ellenére almát nevelt kertjében az Idared, ahol 0,5 dl/ha-os dózisban háromszor juttatta ki a Frigocurt. A tavalyi szezon termésátlagainak ismeretében elégedett volt a hozammal, különösen a kordonos művelésű Idarednél tapasztalt szembetűnő eredményt a kezelés után, miközben a szomszédos kezeletlen kertekben mutatóba sem maradt alma. A termésszabályozás híve Mátészalkán Selmeczi Béla is, aki 1987—88-tól nagyüzemben és saját kertjében egyaránt rendszeresen alkalmazza a hormonkészítményt. Tapasztalatai szerint három fenofázisban juttatható ki a szer: egérfüles, zöldbimbó állapotban valamint sziromhullás után. Tavaly az első két esetben alkalmazta, a késő tavaszi fagyok után, s erős regenerációt, teltebb virágokat, kiegyenlített termést figyelt meg. Igaz, a fák sok két, illetve hárommagvú gyümölcsöt neveltek, ezek pedig kevésbé tárolhatók. Az elmúlt évben is jó közepes termést kapott, ezt a termésszabályozásnak tulajdonítja, és persze az ápolt kertnek, a magas tápanyagszinttel jellemezhető talajnak. A regenerációhoz ugyanis jó kondíció is szükséges, ezért a Frigo- curral együtt egérfüles állapotban lombtrágyát is kijuttatott. Bőséges fajtaválaszték a telepítésekhez Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — Bár a metszés eddig is bőven adott munkát a kerttulajdonosoknak. minden szeszélyével április az első hónap, amikor már a kiskabát is lekerül a szabadban dolgozó emberről. A legtöbb egynyári virág magja elvethető, a nem túl kényes fajták, mint amilyen a körömvirág, a margitvirág, a daravirág, a dísznapraforgó és pipacs magjai rögtön végleges helyükre kerülhetnek. Azt már szinte mondani sem kell, hogy a gondosan előkészített, vagyis felásott, gyomtalanított, elgereblyézett magágy itt is alapkövetelmény. A virágot szerető ember néha mohó, Fűnyíró London (MTI) — Az angliai Stonehouse községben bemutattak egy fűnyíró robotot. amelyet napenergia működtet. A készülékbe épített számítógép megállapítja, vajon nem túl nedves-e a fű, amely esetben nem kezdi meg a nyírást. A szerkezet minden oldalán meglévő elektronikus érzékelő gondoskodik a fűnyíró irányváltoztatásáról. A fűnyírógép nem használ semmiféle fűtőanyagot, nem bocsát ki mérgező anyagokat és még a pázsit minőségét is javítja. Hogy lesz-e igény a gyártásra, azt az új szerkezet árából lehetett volna megállapítani, ezt azonban nem közölte az ötletgazda, bár a világszerte egyre népszerűbb golfpályák tulajdonosai minden bizonnyal képesek megfizetni (megfizettetni). ezért túl sűrűn szórja el a magokat, ezt a kibújó töveket egyelésével még ki lehet igazítani. Kedvelt dísze a kertnek a kardvirág, melynek gumóját inkább az ágyások szegélyein (akár zöldséges mellett is) érdemes elültetni, mert bár virágzás alatt őrzi merev formáját (vázába kiváló), elvirágzás után elterül a talajon, ráborulhat a kisebb termetű növényekre. Sokan hagyták az utolsó pillanatokra a gyümölcsfák elültetését, pótlását, ennek sajnálatos módon nem szakmai, hanem gyakorlati oka van: így kisebb az esélye annak, hogy ellopják a csemetét. A szabadgyökerű növényekkel igyeBécs (MTI) — Minden eddiginél nagyobb allergiaveszély fenyegeti az osztrákokat — mégpedig egy eddig itt kevéssé gyakori, Magyarországról átterjedő növény miatt. A parlagfű olyan tünetetek okoz. mint négy másik allergiakeltő virágpor együttvéve, így veszélyesebb az eddigieknél. Az osztrák statisztika az öt évvel kezni kell, mert beindult a vegetáció, ezért minden nappal csökken az eredés esélye. Ma már óriási fajtaválaszték áll a kertészkedők rendelkezésére, érdemes a legközelebbi a faiskola. kertészeti áruda eladóitól érdeklődni a betegségeknek ellenálló fajták után, ezek növényvédelme később kevesebb munkát ad. A frissen elültetett cserjék vesszőit nem szabad visszametszeni, mert ez a hajtásnövekedést serkentené, ez pedig a gyökértől vonna el értékes vizet és tápanyagokat. A pázsit gyorsabban indul be, ha egy alapos átgereblyézés után nitrogén műtrágyát szór ki a gazda, majd alaposan betornázható sikerrel — állítják a szakértők. Bár Németországban eddig nem fordítottak igazán figyelmet az állatok lélekgyógyászati hasznára, már vannak pozitív kezdeményezések. Ide sorolhatók például az öregotthonok „kutyalátogatási” programjai. Az egyelőre csekély számú, ilyen jellegű kezdeményezés között van a berlini „Leben mit Tieren” (Állatokezelőtti 15 százalékos arányszámú megbetegedéssel szemben jelentős emelkedést mutat: az allergiások 37 százalékának panaszait okozza ma már a parlagfű. Súlyosbítja a helyzetet az igen hosszú virág- zási idő: augusztus közepétől szeptember végéig nyílik és terjeszti veszélyes virágporát a parlagfű. Az oszrtákok külfölcsolja. A kiszórásnál az egyenletességre kell ügyelni, mert a csomókban otthagyott műtrágya könnyen kiégeti a füvet, elsárguló, kopasz foltokkal jelezve a rossz munkát. A zöldséges kertekben a petrezselymet és a metélőhagymát évente más és más helyre érdemes vetni, április közepétől az előcsíráztatott burgonya vetésével is meg lehet próbálkozni. Egy fátyolfóliás takarás a még korábbi betakarítást segíti. Bár minden kultúra igényli a megfelelő tápanyagszintet, a zöldséges kertek növényei különösen meghálálják a talajba forgatott zöldtrágyaanyagokat. kai élni) egyesület is, amely a „hagyományos” kedvencek: a kutyák, macskák, nyulak, tengerimalacok és madarak mellett szamarakkal, juhokkal, és kecskékkel is dolgozik. A berlini szabadegyetemen hat éve létezik egy úgynevezett lóprogram, amelynek keretében gyerekeket és fiatalkorúakat a lovaglás és lógondozás terápiájával igyekeznek kezelni. di példákat hoznak fel arra, milyen eszközökkel lehet a lakosságot rákényszeríteni a veszélyes növény irtására: Kanadában a postások jelentik, ha valakinek a kertjében parlagfüvet látnak, s ennek nyomán érkezik a hatósági felszólítás a kiirtásra — majd az igen súlyos pénzbüntetés annak elmulasztása esetén. Postások a parlagfű ellen Állatok, mint terapeuták Génmanipulált növénytermesztés London (MTI) — Bírálói egyszerűen csak Frankens- tein-ételnek nevezik, védelmezői viszont hatalmas géntechnológiai ugrásnak tartják az ízletesebb és egészségesebb étrend kialakításához vezető úton — a géntechnológiával előállított ételeket. Egy valami viszont bizonyos: akár szeretjük, akár nem, a géntechnológiával előállított ételek képezik majd jövőbeni étrendünk nagy részét. A Zeneca Group Plc nevű brit vegyészeti cég szeptemberben aratta le a rothadásnak ellenálló, géntechnológia segítségével előállított első, kereskedelmi mennyiségű paradicsomtermését. Nagy-Britannia zöldségespultjaira idén kerül az újféle paradicsom, de már most heves vitákhoz vezet mindennapi ételeink alapanyagainak géntechnológiai előállítása. A genetikailag módosított ételek azonban már mindennaposak: például a szójababtól a repceolajig. A paradicsomokat is genetikailag módosították, hogy lelassuljon a rothadást előidéző poligalakturonáz nevű enzim működése. Jelentős megtakarítások érhetők így el, hiszen kevesebb romlott paradicsomot kell majd kidobni. Olyan kukoricafajták is teremnek már, amelyek a génsebészet segítségével váltak ellenállóvá a betegségeknek. így több termésre lehet számítani, miközben a környezetet is védik, hiszen nem kell veszélyes kemikáliákat használni a földeken. Egyes tudósok szerint pedig a génsebészettel talán megoldható a Föld növekvő népességének egyre égetőbb gondja, az élelmezés. A környezetvédők viszont ellenzik az eljárást, és szerintük a „rózsaszín álmodozások” veszélyek lehetséges forrásai. Az ellenzők úgy vélik, hogy a génsebészettel módosított termések beporozhatják a természetes fajtákat, s ezzel genetikailag „szennyezhetik a környezetet” és így kipusztulhat ez eredeti, természetes fajta. Több aggodalomra ad viszont okot az, hogy egyesek allergiások lehetnek a genetikailag módosított növényekből készült ételekre. Erre példa a brazíliai dió, ennek egyik vegyülete allergiát idéz elő embereknél. A brazil dió egyes génjeit átvitték a szójára, hogy az egyik hasznos fehérjének az előállítását növeljék, így viszont a brazil dióra érzékenyek ezentúl a számos ételben előforduló, genetikailag manipulált szójára is érzékenységet mutatnak majd. Szakértők szerint a módosított növényeknél előfordulhat, hogy a negatív tulajdonságok alig 10, 20 évvel később jelentkeznek. A fejlett országok kormányai mindig emlékeztetnek arra, hogy a génsebészettel előállított termékek piacra kerülésének szabályai igen szigorúak. Amerikában a Calgene cég Flavr Savr elnevezésű paradicsoma immár egy éve piacon van. Angliában az ilyen módosított termékek forgalomba hozásának engedélyezése több évig is eltarhat. 40 éves gyümölcsös maradványait vizsgálja Zatykő Imre, az Ujfehértói Kutató Állomás tudományos munkatársa. A kettévágott almafa törzsein ilyenkor jól megfigyelhető: a naposabb oldalon fejlettebb, jóval vastagabb a tápcsatorna, így az itt fejlődő gyümölcsök nem csak azért nagyobbak és színesebbek, mert több a napfény, a darabosabb termés a faszövetek arányával is összefüggésben áll Nyéki Zsolt felvétele Módosította... ...a mezőgazdasági kistermelői tevékenység fogalmát az 1996. január 1-től hatályos személyi jövedelemadó törvény. (KM) A fokozott... ...vegyszerezés miatt a dán kutatók már az ember esetében is megkongatták a vészharangot: a hímivarsejtek számának vészes, egyes szakértők szerint 50 százalékos csökkenéséről számoltak be a második világháború előtti évekhez viszonyítva. (MTI) Ne hagyja... ...senki metszés után a tábla szélén a nyesedéket, mert a különböző kártevők és kórokozók később megbújhatnak benne. Az eltakarítat- lan nyesedék a bosszúság mellett szabálysértési eljárást is vonhat maga után. (KM) Vegyszeres... ...gyomirtásnál minden esetben használjunk védő- felszerelést és tartsuk be a balesetvédelmi óvórendszabályokat, s ha erre jogszabály kötelez, vezessünk permetezési naplót! (KM) Megkezdi... ...a vállalkozói szemléletű mesterképzéseket ebben az évben a Magyar Agrárkamara, mely a szakképzés területén jutott a legmesz- szebbre. (KM) I mm Berlin (MTI) — Azt, hogy az állattartás terápiás hatású az emberre, már régen tudják a szakértők. S saját tapasztalatukból tudják azok is, akiknek napjait felderíti a kedvenc kutya, macska, papagáj, vagy éppen aranyhörcsög. Áz „állatterápia” különösen a gyermekeknél és az időseknél hatásos: elsősorban a lelki betegségek, gyermekkori pszichés fejlődési zavarok esetén alkal-
