Kelet-Magyarország, 1996. április (53. évfolyam, 78-101. szám)

1996-04-15 / 88. szám

1996. április 15., hétfő HATTER Cél: az egészséges város A főorvos szerint optimális jövőképet vázol az Egészségügyi Világszervezet Elek Emil felvétele Tóth Kornélia Nyíregyháza (KM) — Világ­szerte egyre nő a városlakók aránya. Százmilliók élnek egészségre ártalmas körül­mények között, sőt akár éle­tük is veszélyeztetett. Április 7-e, az egészségügyi világnap alkalmából dr. Hiroshi Na- kajima, az Egészségügyi Vi­lágszervezet főtitkára aján­lást tett közzé, amelyben az egészséges városokra és az e téren tapasztalható kritikus helyzetre hívja fel a figyel­met. Megfelelünk-e a megye 16 városában a világszervezet ajánlásának? Erre kerestük a választ dr. Magyar Vera váro­si tiszti főorvossal Nyíregyhá­zán. Zsúfoltság A fejlődő országokban 1990- ben íegalább 600 millióan él­tek városokban élelem, lakás- és tiszta ivóvíz hiányában. A városi élet szinte elviselhetet­len velejárója lett a túlzsúfolt­ság, az elégtelen csatornázás és hulladékeltávolítás, a ve­szélyes munkafeltételek, a szennyezett levegő és az utcai erőszakoskodás. Sajnos, azóta a helyzet nem javult, sőt... — Ezen riasztó jelenségek vezettek oda, hogy az EVSZ létrehozta az Egészséges Vá­rosok programját — hallottuk dr. Magyar Vera főorvostól. — Célja a helyi hatóságok és a közösségi társulások ösztön­zése olyan együttműködések kialakítására, amelyek képe­sek javítani a városok egész­ségügyi helyzetén és megol­Életünk színtere a város dást találni a környezeti prob­lémákra. Örömmel jelentheti Hiroshi Nakajima, hogy az Egészséges Városok programja sikeres. Szerte a világban már több mint ezer város alkalmazta azon modellt, ami — különö­sen az alacsony jövedelmű la­kossági csoportok között — elősegíti az egészségi helyzet javulását. Komoly kihívás Biztató, hogy az EVSZ által elindított mozgalomba egyre többen kapcsolódnak be, így az ENSZ különféle szakosított szerve, különösen az Emberi Települési Központ, a Fejlesz­tési Program, a Munkaügyi Szervezet és a Világbank. A városi lakosság egészsége komoly figyelmet érdemel; ha a városok megfelelő tervezés nélkül terjeszkednek tovább, ez oda vezet, hogy a helyi ha­tóságok képtelenek lesznek akár a legelemibb szükségle­tek, mint a lakhatás, a munka- lehetőség és az egészséges környezet biztosítására. A vá­rosok robbanásszerű növeke­dése idején lakosainak egész­ségi helyzete komoly kihívást jelent mindazok számára, akik felelősségteljesen foglalkoz­nak fejlesztéssel — legyen az helyi vagy országos, nemzet­közi egészségügyi vagy fej­lesztési szervezet. Az EVSZ az Egészséges Városok prog­ramjával felvette a kihívás kesztyűjét. Tíz pontba foglalta az egészséges városra jellemző tulajdonságokat. A nyíregyhá­zi tiszti főorvos szerint a tartós víz-, élelmiszer- és energia­utánpótlást megyénkben is megteremtettük. A lakosok biztonság-, fizetés- és munka­szükséglete terén jócskán akad tennivaló. Megyénk városai is rendelkeznek erős közössé­gekkel, amelyek partnerei a különböző szervezeteknek. Az előnyök A kulturális örökség különbö­zősége, a vallási, etnikai cso­portok mifelénk is élvezik a demokratikus államrendből fakadó előnyöket. Az egész­ségügyi szolgáltatások hozzá­férhetősége vitathatatlan, an­nak minőségén azonban javí­tani kellene. A főorvos szerint optimális jövőképet vázol a program, de az utánunk jövő generációk érdekében nem te­hetünk engedményeket. Nem volt gáz, csak gázálarc A kisvárdai Somogyi Rezső általános iskola csapata volt a legfelkészültebb Kisvárda (KM - K. B.) — A város és körzete iskoláiból nyolc csapat vett részt azon a polgári védelmi vetélkedőn, amelyet a szervezet kisvárdai bázisán rendeztek pénteken. A népes diáksereg és felkészítő tanáraik először a polgári vé­delem és bajtársi társszerveze­teik — a mentők és a tűzoltók — technikai eszközeivel is­merkedtek meg közelebbről. A gyermekeknek a bemutató keretében lehetőségük volt ki­próbálni a gázálarcot is, de be­hatóan tanulmányozhatták egy mentőeszközökkel felszerelt rohamkocsi műszerarzenálját is. A bemutatón részt vevő di­ákok testközelből láthatták a vörös kakas számycsapásai- nak megakadályozására hiva­tott korszerű tűzoltóautók be­rendezéseit, a több emeletnyi magasra emelhető létrától kezdve a különböző tűzoltó készülékekig bezárólag. Mindazonáltal az érdekes bemutatóknál mégiscsak iz­galmasabbnak ígérkezett az a verseny, amelynek keretében a csapatok számot adhattak nem csupán erőbeli felkészültsé­gükről, hanem az iskolai szak­köri foglalkozásokon elsajátí­tott polgári védelmi, egészség- ügyi, mentési ismeretek elmé­leti és gyakorlati tudnivalóiról is. Az izgalmas versengésben végül a kisvárdai Somogyi Re­zső általános iskola csapata bi­zonyult a legfelkészültebbnek, így ők vihették haza a polgári védelem által felajánlott serle­get. A verseny második helyén az ugyancsak helyi 4. számú általános iskola diákjai végez­tek, míg a bronzérmet a papi iskola csapata érdemelte ki. A környező kisközségek sem szégyenkezhettek azonban, hi­szen a verseny negyedik he­lyén a szabolcsbákai iskolások végeztek. A versenyen első helyezést elért kisvárdai diákcsapat egyúttal jogot szerzett arra, hogy a városkörzetet képvisel­je a polgári védelmi vetélkedő megyei döntőjén. Bán Zsuzsa tárcaia F ekete-fehér, öreg nős­ténymacska. Gazdája eladta a házat, és a macska ottmaradt a ház kö­rül. A szomszédban lakott egy szintén igen öreg kutya, Ban­di. Amikor kitették neki a te­raszra az ételét, ez a szegény, elhagyott macska éhségében megközelítette a kutyát és az etetőedényét. Bundi turkált az ételben, nem nagyon volt étvágya már. Tizenöt éves volt. Tur­kált az ételben, aztán fel­emelte a fejét, meglátta az öreg nősténymacskát, ahogy apró léptekkel oson feléje. Belenézett a könyörgő sze­mébe. És látta az éhségét. Félrefordította a fejét, aztán kicsit odébb is ment az edénytől. A macska odaóva­kodott. Belenyalt az eledelbe, aztán odakapta a fejét a ku­tyafelé. Nem bántja-e? Bundi zavartan félrenézett. így kezdődött barátságuk, ami odáig vezetett, hogy a Gyereide! macska Bundi két első lába között aludt, amikor elfá- rasztotta őket a kor és a nyá­ri napsütés. Bundi gazdája is öreg em­ber volt. Látta, hogyan ala­kult ki a két állat között ez a szolidaritás. Ismerte a macs­kát, hiszen a szomszédasszo­nyé volt, aki eladta a házát, és az állatot magára hagyta itt. Voltak egerek a környé­ken, nem arról van szó. De ez a macska már öreg, és nem tudott úgy vadászni, mint ré­gen. Fia nincs Bundi etető­edénye, talán éhenhalt volna. De a kutya segített. — Mi a neve ennek a macs­kának? — kérdezte egyszer az öregembertől az új szom­szédasszony, aki megvette a házat. — Nincs neve. Mi nem adunk nevet a macskának. — Sokszor kódorog nálam. mintha keresne valamit — mondta az új szomszéd- asszony. — Persze, hogy keres, hi­szen ott született. Ott élt egész életében. Eladták a há­zat, aztán ezt meg itthagyták. Most én etetem. A Bundi éte­léből eszik. Az új szomszédasszonynak két elkényeztetett szobacicá­ja volt. Nevük is volt. Egy na­pon Bundi örökre elaludt. Nem volt többet etetőedénye a teraszon. Az öreg nősténymacska éhezett. Visszament a régi házhoz, ahol született és élt, találkozott a két elkényezte­tett szobacicával. Azok ren­geteget mosakodtak, hempe­regtek a napsütötte fűvön, jóltápláltak voltak. A kony­hában volt a tányéruk és a vi­zük. Az új szomszédasszony ér­tesült Bundi haláláról. Látta az öreg nősténymacskát a kertjében megint. Olyan kö­nyörgően tudott nézni, hogy megesett rajta a szíve. — Gyere ide! — mondta neki. Az öreg macska tétovázott. Az asszony kihozott egy tá­nyér eledelt a ház bejárata elé. — Gyere ide! — mondta megint. Es az öreg macska odaó­vakodott. Enni kezdett. Néha gyanakodva félrekapta a fe­jét. nincs-e ellenség a közel­ben. — Adok neked nevet — mondta az asszony. — Gye­reide! Az lesz a neved. Az öreg nősténymacska csak a barátságos hangsúlyt értette. Valahogy megnyugo­dott. Evett, az izmai ellazul­tak. Már nem aggódott és nem félt. Amikor evés után összekuporodva elaludt a kü­szöbön, a két szobacica nézte egy darabig. Mintha zavarban lettek volna... Támogat-lak Sipos Béla A bomba robbant. S mint kiderült, nem­csak Szabolcs-Szat- már-Beregben, hanem szin­te az egész országban. Mert építkezés mindenütt van, a nehéz helyzet ellenére is so­kan vállalkoznak új házak felépítésére. Abomba pedig: visszaéléseket folytatnak a lakásépítési kedvezmény­nyel, közérthetően a szoc- pollal. A nyírbátori polgármes­ter hívta fel a figyelmet ar­ra, egyre több az engedély nélküli bontás. Ez egyszers­mind azt is jelentette, élel­mes vállalkozók üzletet lát­tak abban, hogy pénzt fek­tessenek a szocpolos ház­építésbe. Többgyermekes családok esetében akár 2,7 millió forint is lehet a szoci­álpolitikai támogatás. Ezt gyorsan felismerte jó né­hány szerencselovag szerte az országban, s igyekezett a saját zsebe felé irányítani ezen összeg nagyobb részét. Tehette, hiszen mindig vol­tak, vannak emberek, akik segítséget nyújtanak ilyes­mihez, ha nekik is csurran- cseppen valami. Többségében sokgyerme­kes cigánycsaládok nevére vették fel a milliókat, ami­ből morzsát juttattak nekik is, majd a félkész házat le­bontották, vagy a kész la­kást eladták. Elképzelhető, egy ilyen tranzakcióból már milliós haszonra tettek szert. Több ház felépítésé­vel és bontásával pedig ki­sebb vagyont lehet szerezni, amit alig csökkent a néhány tízezer forintos bontási bír­ság. Mielőtt bárkit megbánta­nánk, nem ez a jellemző a ma házépítésére. Viszont nem lehet elmenni szó nél­kül emellett, hiszen megle­het, éppen egy olyan család elől veszik el a támogatást a szélhámosok, akiknek óri­ási szükségük lenne rá. A megyében ugrásszerűen megnőtt a lakásépítési kedv, országosan az első helyen állunk. Akad olyan körzet is a Bet egben, Szat- márban, ahol a tavalyihoz képest hatszorosára emel­kedett a lakásépítési enge­délyek száma. Jándon ta­valy húsz építkezés közül 19 támogatott volt. Csak re­mélni lehet, ugyanazok lak­nak a házakban, akik nevé­re kiadták a támogatást. Pénzügyi helyzetünk... Ferter János rajza Az égett macska Nyéki Zsolt j—f gy szerződés minden íf esetben egy konkrét l-J ajánlat elfogadásá­val jön létre, s ilyen szerző­déseket naponta kötünk, még akkor is, ha az aktus té­nyével csak kevesen vannak tisztában. Ha bemegyünk a boltba, a polcokon sorakozó árukínálat az ajánlat, az el­fogadó nyilatkozatot pedig a pénztárnál tesszük, amikor kifizetjük a kiválasztott áru vételárát. Mindennapjaink hol csöndes, hol hangos jog­nyelvezetét mutatta be a Megyei Kereskedelmi és Iparkamara rendezvénye, amelyen a termékfelelősség hatályos törvényére, annak hatásaira hívták fel a gyár­tók és kereskedők figyelmét. Az előadásokból kiderült: a fogyasztó eszközrendszere egyre nagyobb mozgásteret nyújt a vélt vagy valós sé­relmek kivizsgálására, or­voslására, az erre vonatko­zó jogszabályok ugyanis követik a fejlett piacgazda­sággal jellemezhető orszá­gok rendelkezéseit. Ezek pedig igen szigorú­ak, amire számtalan, olykor elképesztő példát hoztak az előadók. Az óceán túlsó partján például a mikrohul­lámú sütők felbukkanásá­nak idején az egyik házi­asszony vizes macskáját szerette volna gyorsabban megszárítani a technika új csodájával, de a cica ren­desen odakozmált. A ked­venc elvesztése fölötti fáj­dalmában a gazdi beperelte a gyártó céget, amelyet sú­lyos dollárszázezrek kifize­tésére köteleztek. Indoklás: a gyártó nem tüntetett fel minden apró részletet a rendeltetésszerű használati utasításban, így az ügyes jogászok megtalálták azt a rést, ahol megfúrhatták az óriásvállalat hajóját. Bár egy ilyen per és dön­tés nálunk ma még szinte el­képzelhetetlen, európai uni­ós jogharmonizációs törek­véseink közepette intő jel­ként szolgál a gyártók és a forgalmazók számára, s fi­gyelmeztet arra is: a fo­gyasztó, a pénzt hozó vá­sárló nagy érték, s az eddi­gieknél nagyobb megbecsü­lést követel magának. Még akkor is, ha olykor odaége­ti kedvenc macskáját. Nézőpont

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents