Kelet-Magyarország, 1996. április (53. évfolyam, 78-101. szám)

1996-04-12 / 86. szám

1996. április 12„ péntek HÁTTÉR A felzárkózás várat magára Megyénk gazdasági fejlődése nem kielégítő — derül ki a statisztikai adatokból Az építési kedv a legnagyobb Szabolcs-Szatmár-Beregben Balázs Attila felvétele Nézőpont Távolmaradók Galambos Béla Nyíregyháza (KM) — Még meredekebb lett az a nyu­gat-keleti irányú lejtő Ma­gyarországon, amelynek al­ján a felzárkózásért próbál küzdeni megyénk — fogal­mazott a Központi Statiszti­kai Hivatal megyei igazgató­ja Hajnal Béla a térség múlt évi adatait feldolgozó jelen­tésüket ismertetve. A KSH átfogó értékelés sze­rint a megye iparának múlt évi teljesítménye az országosan 5 százalék növekedéssel szem­ben 6 százalékkal volt kisebb, mint 1994-ben. Némi javulás Az ipar szerkezetét vizsgálva egyedül a megye gépipara, azon belül is a műszergyártás, -javítás, no és a kohászat, fém- feldolgozás fejlődött. Előállí­tott ipari termékeink exportja 12 százalékkal csökkent és az építőipar is jelentős vissza­esést könyvelhet el. Egyelőre úgy tűnik, hiába javult a ko­rábbi években lényegesen a megye infrastruktúrája a gáz, telefon, víz és úthálózat fej­lesztések eredményeként, ez nem indukálta a remélt beru­házásokat. amelyek a megyei cégeket figyelembe véve 19 százalékkal csökkentek 1994- hez képest. Az erőteljes bir- tokaprózódáson átment mező- gazdaság némi javulást ért el: a növénytermesztés termésát­lagai emelkedtek, állatte­nyésztésben pedig megállt az állomány csökkenése, sőt a sertéslétszám 10-20 százalé­kos növekedésnek indult. A foglalkoztatottság helyze­te általánosan romlott. A mun­kanélküliek száma 45 ezer. a munkanélküliségi ráta 18,8 százalékos volt. Nő az eltartot­A hosszú, öt hónapig tartó hideg után tel­jes fegyverzetében tündöklik a tavasz. A tél utol­só hadállásai már korábban takaródat fújtak, futottak hét határon túl, messzi észak fe­lé. Csak az erdő sóhajt még hidegen holdas éjszakákon, és reggelente fázósan húzzuk még össze magunkon a véko­nyabb kabátot. Napközben azonban az ég többnyire makulátlan, a nap ragyog, még akkor is. ha egy-egy felhő gomolygó vi­torláival hajózgat dél vagy nyugat felé. Csend van. hallelujás csend. Halkan dobog a föld szíve. A szél ujja a fák tete­jén matat, de az édes vágy még a rügyek mélyén lapui Visszatérőben a színek, már régen az enyészeté a fehér, és oszlóban a szürkeség mo­notóniája. Ajándékait szórja az ön­zetlen tavasz. A kertben min­den reggel újabb meglepetés fogad. A hosszú télen megfe­ledkeztünk a krókuszokról, amelyeknek cirmos virágai a téli álmából ébredő termé­szet első ajándékai voltak. Fehér szirmai alján ibolya­kék. középen illatos sárga bibe. Néhány hétig volt itt látogatóban, lassan vissza­vonul. hogy átadja a helyét újabb virágnak, elsőként az ibolyának és a tulipánnak. Az ibolya még valóban szerény, az első halovány vi­ták aránya, a gazdaságilag ak­tívak számához képest. A bruttó kereset a fizikai dolgo­zók körében 23 ezer. a szelle­mi szférában 43 ezer forintot ért el. átlagosan 32 ezer körül mozgott. A reálkeresetek az országos átlagtól jobban, mintegy 14 százalékkal csök­kentek. Ennek oka a statiszti­kusok szerint az, hogy az élel­miszer- és energiaárak a fo­gyasztói kosárban az átlagos­tól gyorsabban nőttek, így a nálunk nagyobb létszámú sze­gényebb réteget jobban, akár 30 százalékos mértékben is sújtotta az infláció. Első helyen Ugyanakkor a megyében is nőttek — 3 százalékkal — a lakossági megtakarítások. A 11 milliárd forint értékű devi­zabetét-állomány az összes betét egyharmadát képviselte. Csökkent a lakosság hitelállo­mánya is 12 százalékkal, ami az elemzők szerint annak tud­rágát még észre sem veszed, majd később lesz vele bajod. A zabolátlan növény kiszorít mindent, nem árt majd meg- regulázni; de most még az első virágokban gyönyör­ködsz, holnap néhány szálat is szakíthatsz róla kedvesed­nek. A kerti út szélén már ott a tulipán, a tavasz legcsodála­tosabb és legnagyobb becs­ben tartott virága, amely előtt fejedelmek is hódoltak, s fizettek titkaiért súlyos aranyakat. Napról napra nagyobbak. Némelyik levél- kelyhében már ott formáló­dik a bimbó is, őrződ, figye­led. vajon megéri-e meny­asszony korát, valóban vi­rágba szökken-e. A kertben mindig akad né­hány meglepetés. Néhány nemesített csillagfiirt vagy szarkaláb bújik elő, és ki­dugta már a földből fürtös fejét néhány helyen a pün­kösdi rózsa. Az enyéimre az iáén igazi premier vár. ta­valy lekésték a virágzásukat, későn ültettem át őket, most viszont bepótolhatják a mu­lasztást. A veranda szélén egy lila akác. Három-négy éve ültet­tük. kellően vastag indái több méter hosszan csava­rodnak. Nyitott kérdés, meg­hozzák-e az idén első ele­gáns virágaikat. A törzsén, ható be, hogy nehezedő viszo­nyok között nő az emberekben a megtakarítási hajlam. Ettől függetlenül az is nagyon való­színű. hogy részben a régióban jelentős súllyal szereplő me­zőgazdasági kistermelésből, részben pedig a határ menti kereskedelmi turizmusból származnak olyan nem ellen­őrizhető jövedelmek, amelyek végül a pénzintézetekben köt­nek ki, mint lakossági betétek. Az előző okfejtést látszik alátámasztani az az országo­san is kiugró lakásépítési kedv, ami 70-80 százalékkal lett nagyobb tavaly, mint az azt megelőző évben volt. Az országos átlag e tekintetben 17-18 százalék, s megyénk után második helyre Borsod került 40 százalékos „lázemei- kedéssel”. A szabolcsi növe­kedési adat mögött 2342 lakás építése áll, aminek azonban csak 50 százaléka vadonatúj épület, a többi felújítás volt. Mindenesetre a lakásépítési az új ágacskákon már 2-3 hete ott a hajtás, átvészelték a kemény telet. Nem úgy a veteményeskertben lévő kaj­szibarack. Már a harmadik éve bánik el vele a kemény tél. Tavaly a bimbók fagytak le, most még meg sem jelen­tek, mégis megtörtént a baj, a legtöbb helyén feketedés. És mi lesz a meggyfák meny asszony csokraival? Néhány nap és rügyfakadás. A késleltető hidegebb idő miatt most időben virágzik, és remélhetőleg jobb ter­mést hoz, mint tavaly. A köszméték már zöldelőben és a ribiszke is csupa igyeke­zet. A pázsitfű is egyre gyö- nyörködtetőbb, Jót tett a szamócásnak is a gyöngéd gereblyézés, a palánták nap­ról napra erősebbek. Hallelujás tavasz! A z öröm azonban nem­csak a tiéd, oszthatat­lan. A szomszéd kert­jében nyiladozó aranyeső reggelenként neked is kö­szön. A vörösbegy örömteli dallamokat trilláz a kert vé­gében, bár korántsem olyan gyakorlott énekes, mint a fe­keterigó. A díszfűz lecsüngő barkáin már darazsak sere­ge zsolozsmázik bódult áhí­tattal. Néha egy sietős lepke is a kertedbe téved. Csak meg ne bánja a sietséget! támogatásokra történő rámoz- dulást jelzi igen érzékletesen az, hogy 2,5-szeresére nőtt a bázisévhez viszonyítva a ta­valy használatba vett lakások száma. A külföldi tőkebefek­tetések szempontjából nem igazán volt sikeres számunkra 1995. Félszáz külföldi érde­keltségű vállalat alakult, de összességében csupán 198 millió forint tőkével. Csak jóslat Minden bizonnyal felgyorsul a nyíregyházi ipari park, vala­mint a záhonyi vállalkozási övezet kialakítása. Ám, hogy a prioritások kijelölése után a megye többi tájegységével — Szatmárral. Bereggel és Dél- Nyírséggel — mi lesz, arra még csak jósolni mernek, s bi­zony nem épp vigasztalókat, a szakemberek: ha nem lesz va­lami külön felzárkóztató prog­ram, ezek a térségek még a je­lenleginél is rosszabb helyzet­be kerülhetnek. Szalmaszál Nyíregyháza (KM) — A szo­ciális törvény módosításai a jövedelempótló támogatásban részesülőket is érinti. Jövedelempótló támogatás­ra a jogosultság 24 hónap. Amennyiben ez .alatt az idő alatt a támogatott részére a fo­lyósítást valamilyen nyomós oknál fogva szüneteltetik, ez az időszak nem számít bele a 24 hónapba. Tehát visszatér­vén a civil életbe, tovább fo­gyasztja a támogatást. Jó tud­ni. hogy a két év alatt legalább 180 napos munkaviszonyt kell teremtenie, bármilyen részle­tekben is. Ebben az esetben a támogatási időszak lejárta után — ha még mindig nincs állandó munkahelye — jára­dékot kaphat 45 napig. Ennek leteltét követően újra jogosult jövedelempótló támogatásra. Ha nem sikerült megszerez­ni a 180 napos munkaviszonyt a 24 hónap alatt, akkor viszont megszűnik a jövedelempótló támogatás. Ám ha ennek lejár­ta után sikerül összegyűjteni az említett munkaviszonyt és jogosulttá válik 45 nap jára­dékra, annak letelte után újra jelentkezhet támogatásra. A régi igénylőknél más a helyzet. Esetükben 1996. szeptember 30-áig folyósítani kell a támogatást változatla­nul. Lényeges, hogy e dátumig gyűjtsék össze a 90 napos munkaviszonyt, amivel újabb 24 hónapra jogosultakká vál­nak a támogatásra. Ha ez nem sikerül, a fenti dátum után már 180 nap kell a járadékjogosult­ság megszerzéséhez. Angyal Sándor képlet egyszerű: mi­után a jelentkezők száma csökkent s a felvehetők száma több mint kétezerrel növekedett, így a felvételizők a korábbiakhoz képest „jobb eséllyel" in­dulhatnak az idén az egyete­mekre. a főiskolákra ha­zánkban. Bizonyára vala­melyest csökkent az ilyenkor szokásos szorongás, az ide­gesség is az érintett csalá­dok körében, hiszen aki már átesett a felvételi izgalmain, jól tudja, milyen rendkívüli állapot uralkodik a jelölt családjában... Kérdés persze, hogy az a bizonyos „jobb esély" mi­hez képest jobb. Mint a sta­tisztikákból kitűnik, most 9 százalékkal kevesebb a je­lentkező, mint tavaly. Vajon kikből tevődik ki ez a cso­port? Bizonyára nem azok­ból a fiatalokból, akik jó anyagi háttérrel állnak a startvonalhoz, s akiknek nem gond a tandíj, a mé­regdrága tankönyvek, a kollégiumi díj, az utazási zetése, hogy a ruháról, a ci­pőről már ne is beszéljünk. Aligha tévedünk, ha feltéte­lezzük, hogy a 9 százalékot kitevő nemjelentkezők a lét­minimum alatt élők, a tarta­lékaikat immár feléltek, az önhibájukon kívül munka- nélküli szülők egyébként te­hetséges gyermekei teszik ki. Fogalmazhatnánk úgy is: az oktatás piacosítása íme meghozta az első jó esélyt és az első szomorú tényt. Számon kérhetnénk, hogy itt azért — a kormány által bevallottan — mégis­csak szociális piacgazda­ság alakulna, de úgy tűnik, a kétszavas fogalom első tagja az álmok világába tartozik. A „ jobb esély ” apropó­ján egy erőtlen sóhajt koc­káztathat meg a tollforgató: annyi mindenre juttatnak a szponzorok ebben az or­szágban, a szépségverseny­től a babazsúrokon át, a ké­tes értékeket képviselő sportokig; nem jutna ezek­ből a 10 és 100 ezrekből, netán milliókból azoknak is. akik most a reménytelen­ség miatt kerültek a távol­maradók 9 százalékába? költség, a különórák megfi­zettet János rajza Határok nélkül Marik Sándor zámos rangos (köztük V nemzetközi) tudomá- kJ nyos tanácskozásnak ad helyet megyénk mostaná­ban. Nyelvészek, történeti földrajzosok, közgazdászok, természetvédők, közigazga­tási, egészségügyi szakem­berek cseréltek eszmét csu­pán a közelmúltban Nyír­egyházán. Jó ez, hiszen nem­csak azt mutatja, hogy van­nak kiváló szakembereink, hanem megrendezni is tud­nak igazán nagy eseménye­ket. Kedvezőek ezek a ren­dezvények azért is. mert leg­alább amíg tartanak, az ille­tő szakterület, sőt talán az általános érdeklődés közép­pontjába is kerülhet me­gyénk. az itteniek teljesítmé­nye. Új kezdeményezések is útra indulhatnak a tudomá­nyos tanácskozások nyo­mán. Mindez a közelmúltban rendezett nemzetközi kör­nyezetfejlesztési regionális konferencia egyik központi témája — a Felső-Tiszai Nemzetközi Tájvédelmi Körzet létrehozása — révén jutott eszembe, ahol nem­csak a gazdasági együttmű­ködés közös tennivalói kap­tak hangot (ezek köztudot­tak), hanem újak, kevésbé ismertek is. Sokáig lehetet­len is volt a hármashatár körzetének bármilyen gondjával is foglalkozni, hiszen egyik oldalról Tria­non, a másik oldalról a vi­lágháború után húzott ha­tár által átszabott, így min­den oldalról perifériára szorult vidékeket érintett. Mostanra — szerencsére — kedvezően változtak a nemzetközi feltételek. Nyír­egyházán minden kötött­ségtől mentesen szólhatott lembergi, ungvári, nagybá­nyai, nyíregyházi tudós egyaránt. Mindannyian egyetértettek abban, hogy „a Felső-Tisza vízgyűjtő rendszere ökológiai és kul­turális szempontból egye­dülálló értéket képvisel Eu­rópában, s az itt élő népek közös érdeke, hogy a régió természeti értékei olymó­don őrződjenek meg, hogy a fenntartható fejlődés kívá­nalmai is teljesüljenek." Nyilvánvaló, nem egyik napról a másikra valósul­hat meg egy ekkora terv, ám az ilyen keretek között kialakítandó közös munka példaértékű lehet a közép­kelet európai népek együtt­működésében. A tavasz jelei ll jjLJT'r.J m, .í ^

Next

/
Thumbnails
Contents