Kelet-Magyarország, 1996. április (53. évfolyam, 78-101. szám)
1996-04-11 / 85. szám
1996. április 11csütörtök ZÖLDÖVEZET A fényi erdő fényei A Nyírséget az ősfolyók alakították *A vadmacska a tölgyet szereti Harasztosi Pál felvétele Nyíregyháza (KM - B. G.) — Megyénk három egymástól jól elhatárolható földrajzi egységből áll: a szatniár-be- regi síkságból, a Rétközből és a Nyírségből. Ez utóbbi mind talajában, mind növénytakarójában eltér a szatmár-beregi síkságtól, illetve a Rétköztől: Nyírség alatt értjük Szabolcs-Szat- már-Bereg megye déli-délkeleti és Hajdú-Bihar megye északi-északkeleti területét. A Nyírség geológiai alapja az a hatalmas törmelékkúp, melyet a jégkorszak előtti harmadkor végén hoztak létre az ősfolyók, olvashatjuk a megyével foglalkozó tudományos kiadványokban, többek között a megyei természetvédelmi olvasókönyvben. Árvalányhaj A feltöltődési folyamatok következtében a folyók gyakran változtatták medrüket, a szél a folyami homokból hatalmas buckarendszereket hozott létre. A földtörténeti negyedkorban, a jégkorszakban eltűntek a harmadkor melegkedvelő növényei, helyüket az erdők és a hideg, száraz löszhullásos puszták növényei foglalták el. A hatszázezer évig tartó jégkorszak alatt hazánkat sohasem borította állandó jégtakaró. A jégkorszak végén a fenyő- és nyírkorban, majd a fel- melegedések után a mogyoró- és tölgyfakorszakban erdősült be az árvalánjjhájas alföldi puszta. Az ismételt lehűlések és nagyobb csapadék hatására a. hegyvidéki bükkösök lehúzódtak a tölgyesek közé az Alföldre, ezért nevezzük ezt a kort biikk-komak. Az újabb enyhülés és csrátedékcsökke- nés miatt — főleg az Alföld észak-keleti részein néhány maradványterületet hagyva maga után — a bükk visszahúzódott a hegyvidékre. Ezt követően alakult ki az Alföld utolsó természetes képe, az erdőkkel, mocsarakkal, lápokkal tarkított erdős puszta. A történelmi korok népvándorlásai, a török uralom, majd a lecsapo- lások. de főleg az emberi tevékenység ezt a természetes erNyíregvháza (KM - Ny. Zs.) — Egy csepp is elég, egy csepp is sok! Ez a mottója annak az országos rendezvény- sorozatnak. amelyet a „Hálózat az élővizekért” szervezet hirdet meg. A Nyíregyháza határában fekvő Igrice-mocsár területén szervez tisztogató körutat a Felső-Tisza Környezetvédelmi Alapítvány, csatlakozva az országos mozgalom rendezvényeihez. A pusztuló környezetet látva a segítő kezekre nagy szükség lesz, hiszen megkülönböztetett figyelem nélkül páratlan természeti értéket veszíthet el a 120 ezres nagyváros. Ezen túlmenően az országos program nem titkolt célja, hogy a víz világnapja (március 22.) valamint a föld világnapja (április 22.) közötti időszakot a víz hónapjának ismerje el a szakma és a közvélemény. Ez a mozgalom felhívja a figyelmet a legfontosabb éltető elemben rejlő szépségekre és ;.z ciő\’.".ml ct fenyegető veszélyekre. Kevesen veszik észre a benArnyas fák alatt dős pusztát kultúrpusztává változtatta. Soó Rezső és munkatársai több évtizeden keresztül folytattak a nyírségi tájakon részletes kutatásokat. A tájról írott legtömörebb meghatározás is tőlük származik: „A magyar Alföld ősi tájképét a lápokkal tarkított erdős pusztákat idézi elénk a Nyírség. A százados terebélyes tölgyesek helyét mindinkább akácosok foglalják el. A buckákon a pusztai virágok sokaságát az ekeföldek váltják fel, az egykori lápok, rétek helyén gabona hullámzik. Mégis a Nyírség őrzi hírmondóit a történelem előtti idők tájképének, a buckaközi mocsarak, fűz- és nyírlápok, ligetes erdők mélye a legtöbbet őrzött meg Alföldünk múltjából, állatot, növényt egyaránt.” Ebben a kultúrpusztai tájban maradtak fenn napjainkig az olyan országos jelentőségű természeti értékek, mint a bátorliget ősláp, a kállósemjéni Mohos-tó, a baktalórántházi tölgyerdő, vagy a fényi erdő. Ligeterdök A XVIII. században a Nyírség területének 30 százaléka erdő volt. Mára ez jóvak kevesebb. A kipusztult jellegzetes erdőterületnek utolsó, egyik legnük nyüzsgő életet, kisebb rovarok, lárvák, tízlábú rákok mellett megyünk el. s esetleg százával pusztítjuk figyelmetlenségünkkel szinte órák alatt. Kevesen gondolnak arra, honnan is érkezik otthonukba a víz, s még kevesebben törődnek azzal, mi lesz avval, miután szennyezetten elhagyja a lakás vezetékeit. A „Hálózat az élővizekért" csoportjai az 01 szag legtávolabbi szegleteiben „örökbe fogadnak" egyszebb maradványa a fényi erdő. A bátorligeti ősláptól alig két kilométerre délnyugati irányban húzódik. Az erdőből országos jelentőségű természetvédelmi terület 285 hektár. A terület sokban hasonlít Bátorligethez. Itt nagyobb területet borít a nyírségi tájra jellemző évszázados tölgy és a lige- tes-lápos rét. Az erdőterületen a Nyírségre jellemző szél alakította homokbuckák észak-déli irányú vonulatain és azok között húzódó elhagyott ősi folyómedreket találunk. Az 1890-ben kezdett lecsapolási munkák előtt sok kisebb-nagyobb tó, mocsár tartozott a táj arculatához. Jellemző talajtípusa a mészben szegény humuszos homok. A jobb vízgazdálko- dású területek természetes erdőtípusa az ezüsthársas, gyöngyvirágos kocsányostölgyes. Bátorligethez hasonlóan itt is megtalálhatók a hegyvidéki bükkösök lágy szárú növényeit őrző kőris-szil ligeterdők. Az állományalkotó őshonos faj a kocsányostölgy. Jellemző még a mezei szil, a vadkörte, a vadalma. A nyirkosabb részeken a fűz, a fehér-, a szürke- és a rezgőnyár, valamint a nyír fordul elő. Az erdő cserjeszintjében mogyoró, veresegy patakot, s figyelemmel kísérik annak sorsát. A szervezet felhív minden iskolát, csoportot, hogy csatlakozzon a programhoz, s legalább egy hónapig fokozottan ügyeljen a felszíni vizek tisztaságára. A közös rendezvények részeként március utolsó hetében terepgyakorlatot tartottak a Kárpát-medence rákfaunájának felmérését végző csoportok számára, rajzkiállítás nyílt a víz hónapja jegyében. gyűrű és húsos som, fagyai, kutyabenge, szeder, varjútövis, kecskefűz, kecskerágó található. Az erdő aljnövényzete botanikailag értékes fajokat, így mocsári angyalgyökeret, szibériai hamuvirágot, lápi nádperjét és lápi tőzegepret rejtAz évszázados tölgyesek és az elegyes ligeterdők számos hegyvidéki lágyszárú növényfajt őriznek. Ilyen a fehér madársisak, a zöldvirágú habszegfű, a hegyi sás, turbánliliom, karéjos vesepáfrány, bé- kakonty, magas ibolya, ligeti szőlő. A magasabb fekvésű száraz részek nyírfákkal szegélyezett tisztásain virít a ritka vitézvirág. Az erdő sűrűje A növényvilághoz hasonlóan gazdag az állatvilág is. Jellegzetes madárfajok a holló, a zöld küllő, szürke küllő, tarkaharkály, kis tarkaharkály, a feketeharkály. Az emlősök közül említést érdemel a vadmacska. Fő tartózkodási helyei az erdő sűrűjében lévő évszázados tölgyfák, ezeket a tölgyeket vadmacskástölgy néven is gyakran emlegetik. A gyíkok közül nevezetes a zöldgyík, ez máshol az Alföldön igen ritka, mivel dombvidéki faj. Természet Gödöllő (KM) — A fejlettebb világban mindenütt átértékelődik a mezőgazdasági termelés, az élelmiszer hagyományos előállítása helyett mindinkább a komplex környezetgazdálkodás lép előtérbe. Ennek kérdéseiről tartottak nemrég kétnapos környezettudományi diákkonferenciát a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Az ötödik alkalommal megrendezett tanácskozáson 28 felsőoktatási intézmény több száz hallgatója vett részt A konferencián elhangott, hogy a hazai felsőoktatás is követi a nemzetközi gyakorlatot, mely a természettel való együttélést, nem pedig a természetből élést tartja szem előtt. Ez a szemléletváltás több tudományág együttműködését kívánja, amelyhez új szakembergárdára van szükség. Számítások szerint a gazdaságtalan termelés miatt hozzávetőleg egymillió hektár földet kellene kivonni a szántóföldi gazdálkodásból, és helyette olyan művelésre áttérni, amely összhangban van a környezet adottságaival, továbbá nem terheli, hanem óvja a természetet. Örökbefogadott patak Rendet kell tenni az Igrice-mocsár területén A szerző felvétele Horányi Zsuzsa Nyíregyháza (KM) — Gyermekként azt hitte Balogh Olga, hogy a kőzetek és ásványok szürkék, mígnem eljutott egy ásványbörzére és rácsodálkozott a színes ásványvilágra. Szerelem első látásra. Azóta eltökélt szándéka, hogy geológus lesz. Célja megvalósítása érdekében már megtette az első lépéseket is, tagja a Koch Sándor Ásványgyűjtő Körnek, saját gyűjteménnyel is büszkélkedik. Egy belga egyetemen szeretne továbbtanulni, ezért a francia nyelvet is intenzíven tanulja, bejutott az országos francia nyelvi verseny döntőjébe is. A napokban a Cholnoky Jenő Alapítvány Országos Földrajz és Környezetvédelmi Pályázatának szakmai zsűrije dolgozatát kiváló pályaműnek minősítette. (Felkészítő tanára: Vikár Csabáné) — Napjainkban nemcsak a környezetünk tanulmányozására, hanem védelmére is nagy gondot kellene fordítani - véli Olga. — Évszázadokon át az ember kizsákmányolta a környezetét, nem gondolva arra, hogy ezzel milyen károkat okoz a természetnek, s ezáltal önmagának is. Pályázatomat azért írtam, hogy megpróbáljam megmutatni, hogyan lehetne megvédeni a természetet a közvetlen környezetemben, a Nyírségben. Nyírpazonyban élek, az Apáczay Csere János Gyakorló Általános Iskola hetedikes diákja vagyok, naponta utazom, megfigyelhetem a környezeti tényezőket. Szeles időben homokot hord a szél, ami kellemetlenül érinti az emebereket. A mi vidékünk egy nagy hordalékkúpsíkság, ahol az éghajlati tényezők jelentősen befolyásolják a felszín alakulását. A folyók megkerülik a Nyírséget, így a legerőteljesebb felszínformáló erő a szél. Szükség lenne növényzettel, erdősávokkal védeni a felszínt. 27 Véleményed szerint milyen fajokat kellene telepíteni? — Tájba illő fafajokat kellene telepíteni. A mi vidékünkhöz a tölgyes, a kőris, az éger és a nyír illik. A szél káros tevékenysége csak a XVIII. századtól lett erőteljesebb, aminek az okát a felgyorsult erdőirtásban kell keresnünk. Napjainkban tulajdonváltás történt a mezőgazdaságban. Úgy látom, az új gazdák nem figyelnek kellőképpen a szélerózió elleni védelemre, kivágják az erdőket a gyors haszonszerzés érdekében. O Az erdőtelepítés mellett hogyan lehet még védekezni az erózió ellen? — Fontos lenne az is, hogy a gazdák optimális táblákon gazdálkodjanak, figyelembe vegyék az egyes mezőgazdasági kultúrák milyen hatásfokkal védik a talajt, ennek megfelelően telepítsenek a mező- gazdasági terület mellé erdőket, erdősávokat. Megfigyeltem azt is, hogy a nyári záporok alkalmával Nyír- pazony járdáira kimossa az esővíz a homokot, de csak az olyan udvarokból, ahol nincs gyepszőnyeg és nincs növényekkel betelepítve a terület. A mi családunk nagy gondot fordít arra, hogy az udvar talaját ésszerűen megkösse dísz- valamint haszonnövényekkel. Ha az iskolám környéki parkokban járok, azt tapasztalom, hogy a gyalogosok kitapossák a gyepet, nem veszik figyelembe, hogy a kijelölt járdákon is közlekedhetnek. Ennek eredményeként a szél és a csapadék akadálytalanul pusztítja a homokfelszínt. Nagyon szeretem a nyírségi tájat, a szelídhajlású buckákat, még a szeleket is. Mivel szeretem, szeretném megóvni. „Még a széltől is megóvnám”. A reális zöld klub Budapest (KM) — A Reális Zöldek Klubja véleménye szerint lehetőség van arra, hogy Budapesten a közüzemi díjak kisebb mértékben emelkedjenek, mint azt a szolgálatok tervezik. A civil szerveződés közleményében ezzel összefüggésben kifejti azt a véleményét, hogy például a helyi hőközpontokat villamosenergia termelésére is fel lehetne használni, s így a hőtermelő egység működési hatásfoka 80-90 százalékkal javítható. Mindez pedig 15-20 százalékos költségcsökkenést eredményezhet. A reális zöldek szerint az ilyen módon elérhető költségmegtakarítás együttes összege csak Budapesten nagy biztonsággal 1-2 milliárd forintra rúgna, s ez tükröződhetne a közüzemi díjakban is. A hőerő- művi fejlesztéseknél már eddig is lehetőség lett volna az ilyen rendszerek megteremtésére, ám ellentétes érdekek érvényesülése miatt sok esetben ez a megoldás elmaradt. A világ tetején Budapest MTI) — A magyar Mount Everest-expe- díció első csoportja a napokban indult el repülővel Budapestről azzal a céllal, hogy meghódítsa a föld legmagasabb pontját, a 8848 méteres Csomolung- ma csúcsot. A tíz tagú csapat először Delhibe érkezik, ahol átveszi a korábban hajóval útnak indított 22 tonnányi felszerelést, majd tovább mennek Katmanduba. A nepáli fővárosban csatlakozik hozzájuk az expedíció további négy magyar, egy erdélyi és két osztrák tagja. A következő két és fél hét alatt 6500 méterre kapaszkodnak fel, ott rendezik be az alaptábort. A tervek szerint május második felében a kínai oldalról vágnak neki a csúcsnak, több csoportban. KeMlagyarorsza^^J Megóvni a Nyírséget
