Kelet-Magyarország, 1996. április (53. évfolyam, 78-101. szám)
1996-04-01 / 77. (78.) szám
KULTÚRA 1996. április 1hétfő Természetbúvár Nyíregyháza (KM) — Farkaséhes, nagybajuszt) tengeri vidra csalogatja a Természetbúvár most megjelent tavaszi számának olvasóit. Örök küzdelem az élet! Agresszivitás az állatvilágban (is)... Harcolni kell az élelemért, a párért, az élőhelyért és sokszor a puszta létért is. A képekkel gazdagon illusztrált cikk különösen érdekes olvasnivalót kínál. Szépítsük meg 1996-ban Magyarországot! Köszöntsük renddel, tisztasággal a millecentenáriumot! Országos mozgalomra szólít fel a Természetbúvár Egyesület. A felhívás hazánk minden polgárához, lakosához szól. Uj utakon a mezőgazdaság. Érzékeny területek címmel a téma két kiváló ismerője, Márkus Ferenc és Nagy Szabolcs ír a többi között az Európai Unió példájáról és honi lehetőségeinkről. Újra itt a kikelet! Schmidt Egon ismert természetíró a régóta várt tavasz megannyi érdekességét villantja fel a folyók és tavak partján, a réteken, legelőkön és a kultúrtájakon, s természetesen az erdőben is. A Tanárok összeesküvése című cikkben a Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesületének hétköznapjaiba pillanthatunk be. A megvalósulás után a Duna-Dráva mentén megszülető nemzeti park megannyi érdekessége villan fel a mozgalmas földtörténeti múlttól a folyószabályozások következményein át az egyedülálló reliktumtársu- lásokig egy pécsi szakértő szerző tollából. Hircsokor Megyénkben... ...élő művészek alkotásai is megtalálhatók azon a Stockholmban közelmúltban nyílt kiállításon, amelyet az ottani Magyar Házban rendeztek. Petkes József és Krupiczer Antal festményekkel és szobrokkal vesz részt a reprezentatív tárlaton. (KM) Bronz triangulum... ...címmel nyílt kiállítás a nyíregyházi Városi Galériában. Az anyagot a Nyíregyháza-Sóstó Nemzetközi Eremművészeti és Kisplasztikái Alkotótelep gyűjteményéből válogatták. A tárlat a Találkozások Közép-Európában című művészetelméleti konferencia kísérő rendezvénye. Tavaszi... ...tárlatót rendeznek a kis- várdai Rétközi Múzeumban nem hivatásos alkotók műveiből. A rendezők festmények, szobrászati, grafikai, iparművészet munkákat, valamint fotókat várnak. Leadási határidő április 5. Krúdyról... ...és Móriczról tart előadást Kállai János a nyíregyházi Alvégesi Művelődési Központban április 1-jén 14 órától. A rendezvénnyel a nyugdíjasok vetélkedőjére való felkészülést kívánják segíteni a szervezők. (KM) Magyarosan Divatszavak Minya Károly Nyíregyháza — A címül írt szó kétértelmű. Egyrészt arra utalok vele, hogy — sajnálatos és döbbenetes — mint divat tovább hömpölyög az idegenszó-ár, másrészt azokra az áru- és színelnevezésekre, amelyeket egy ruházati katalógusújságból olvashattunk. Ha valaki ripp-top, ekrű melanget akar venni, olyan, mintha zsákbamacskára akarná költeni a pénzt. De nézzük először azokat az idevágó kifejezéseket, amelyek már-már elfogadhatók: kimonó, sort, dressz, sztreccs, keki, menta (zöld), nugátbama, ekrű, antracitszürke. Azonban nem fogadható el a rósza- színnek itt olvasható idegen elnevezései: pink, rózsa. Ugyancsak kifogásolható a petrol (zöld), melange (keverékszín, különböző színű elemi szálakból font fonal, s ebből készült ruha színe), marine (tengerészkék). A ruhaelnevezések szócsaládot is alakítanak összetétellel, ami még érthetetlenebbé teszi a terméket: shirt (póló, pamutanyagból készült felső), longshirt (ugyanez hosz- szabb formában), sweatshirt (ennek az előtagja már rögzült nyelvünkben szvet- terként, kár volt bonyolítani a kötött gyapjúmellényt és -pulóvert így. A budapesti Aelia Sabina Zeneiskola Ifjúsági Vonószenekar is részt vesz a Nyíregyházán rendezendő Pro Archi II. Nemzetközi Ifjúsági Vonószenekari Fesztiválon Antal István felvétele Nőrablás Mátészalkán Ritkán van mostanában arra példa, hogy az önzetlenség szervező erővé válik Nagy István Attila Mátészalka (KM) — Nem én írom le először — legfeljebb időről időre megfeledkezünk e kijelentés igazáról —, hogy az állampolgárok akkor érzik jól magukat azon a településen, ahol laknak, ha működik valamilyen összetartó erő. Lehet, hogy a közösség szónak ma még furcsa a csengése, de biztosan eljön az idő, amikor egyre többen lesznek, akik képesek kilépni saját viszonyaik közül, és az jelent számukra örömöt, ha másoknak azt szereznek. Valahogy így lehettek a mátészalkai Ifjúsági Színkör, a Városi Nőegylet és a Rotary Club tagjai is, amikor elhatározták: megtanulnak egy vígjátékot, mozgásba hozzák a hangszálaikat. így született meg a Komédiás Kör előadásában A szabin nők elrablása. A próbák hosszú hetei, az egyeztetések nehézségei nem igen számítottak (legalábbis az előadás ebből semmit sem mutatott), mert sokkal nagyobb örömöt jelentett az együttes játék, az alkotás élménye, a kilépni önmagunkból keveseknek megadatott lehetősége. Paul és Franz Schönthan szövege, amelyet Kellér Dezső igazított színpadi produkcióvá, Horváth Jenő zenéje, SzeLáng Károly Szűcs Róbert felvétele nes Iván versei alkalmat adtak a múzeumigazgatónak és tanárnak, az újságírónak és a népművelőnek, hogy megmutassák: lakik bennük egy másik ember is, aki szöges ellentéte annak, akit a szűkebb vagy tágabb környezet megszokott. A vándorszínészek életét bemutató komédia Tóth Tibor értő rendezésében, és tiszta, harmonikus, derűt, kiegyensúlyozottságot árasztó díszletei között, alig találkoztunk az amatőr színjátszók hibáival. Sőt! Láng Károly tanár ura tökéletesen megformált figura volt. Uralkodott a legapróbb gesztusain is, játékában egyáltalán nem láttuk a komédia harsányabb eszközeit. Jellem- színész volt, aki megmutatta az esetlenséget, a kiszolgáltatottságot, ugyanakkor azt is képes volt érzékeltetni, hogy a figura nevetségesen kisszerű. Láng Károly játékából nem hiányzott a mélység, a filozófia sem. Olyan otthonosan mozgott a szerepben, mintha a maga élete lenne. A felesége — Czibula Jó- zsefné alakítása — olyan asz- szony volt, akiről azt szokták mondani, hogy sakkban tartja a férjét. Czibula Józsefné ezt tökéletesen el tudta velünk hitetni, mert határozott, elllent- mondást nem tűrő figurát játszott. A lányaik külön-külön karaktert formáltak. Kincs Alexa (Etelka) lágyabb, ragaszkodóbb, líraibb alkat volt, míg Cseppentő Agnes (Irma) keményebb, távolságtartóbb figurát formált. Az állatorvos szerepében Halóka Zsoltot láttuk. Első színpadi megjelenésében még volt valami teátrális, később azonban egyre jobban önmagára talált, és mértéktartón bánt a helyzetekkel. Az egyik vezéregyéniségévé vált a játéknak. Szamosi István (Raposa Bogdán, brassói borkereskedő) igazi, a népszínművekben megszokott alakot keltett életre; játékának volt levegője, lehetetlen volt nem odafigyelni rá. Csányi Ottó színiigazgatója elsősorban a második felvonásban remekelt, bár ottani alakításában több volt a bohó- zati elem. Szerepe éppen ezért volt nehéz, mert nem volt könnyű elkerülni a ripacsko- dást. Neki sikerült. Dr. Cservényük László karakteresebb, markánsabb volt, mint Szendefyhez illett volna, ettől függetlenül — különösen a szerelmi kettősökben — kitűnő volt az alakítása. Rózát, a cselédlányt dr. Nagyháziné Szondi Erika keltette életre. A népszínművek cselédlánya volt ő is, játékában keveredett az erotikával átfűtött báj és a szenvedély, valamint a természetes raffi- néria. Kobakot Zsoldos Barnabás formálta meg teljes sikerrel. Nem sokat tartózkodott a színpadon, de az első nyíltszíni tapsot ő aratta. Szamosi Istvánná rövid jelenete is emlékezetes marad. Zenés darabról lévén szó, nem kerülhető ki, hogy ne érintsük az énekteljesítményt. Várakozáson felül jól hangzottak a dalok (a play back is csak ritkán csúszott el), ami újólag azt igazolhatja, hogy a játéktehetségtől ritkán válik el az énektudás. A társulat az előadások bevételeit a városi fedett uszoda mielőbbi felépítésére szánja. Nemes cél, bár nyilvánvalóan nem ebből fog megvalósulni. Mégis. Ritkán van mostanában arra példa, hogy az önzetlenség szervező erővé válik. Jó lenne, ha ezt el tudnánk lesni a szalkaiaktól. Kevesebb meddő vitában lenne részünk. Tuzséri álmok és remények Hamarosan megkezdődik Tiszántúl barokk stílusú kastélyának rendbehozatala A hajdan jobb napokat látott tuzséri kastély Györke László felvétele Bodnár István Tuzsér (KM) — Lassan már hat éve annak, hogy az egyik éjszaka riasztották a tűzoltókat: ég a megye egyik legismertebb műemléke, lángokban áll az egész épület. Bár a mentésben részt vett a megye majdnem minden tűzoltócsapata, mégis csak annyit tudtak elérni, hogy a tűz ne terjedjen tovább. Néhány óra múlva romokban hevert Tuzsér legféltettebb kincse, jövendőjük talán legértékesebb záloga, a híres Ló- nyay-féle kastély. A műemlék helyreállításához az akkori értékek szerint is legalább 50 millió forint kellett volna. Tiszántúl egyetlen barokk kastélyának katasztrofális állapota azóta nem sokat változott. Bizony szomorú lenne Lónyay János, a hajdani királyi testőr, ha most látná egykori lakhelyét. Inkább csak kisebb állagmegőrzési munkálatokra futotta azóta, védőtetőt építettek. Bár többen is érdeklődtek a kastély iránt, komoly vevő azóta sem akadt. Pedig a hely rendkívül alkalmas lenne üdültetési célokra, hiszen a közeli Tisza-part és a tárázási lehetőségek vonzanák a vendégeket. A kertet is gyönyörűvé lehetne varázsolni, hisz az egykori héthektáros kertben a régi, kocsányos tölgyek, fekete fenyők, ezüsthársak még megvannak. Csak segítő kezekre lenne szükség. A tuzséri polgármesteri hivatalban viszont Révész László polgármester és a Papik Tamás jegyző bizakodó. Felcsillant némi reménysugár, az idén megkezdődik valami. A Kincstár ugyanis 14 millió forintot ígért, amit a község újabb négymillióval megtold. Ebből a pénzből a tetőszerkezetet megnyugtató módon helyreállítják, a támfalakat megerősítik, az ajtókat és ablakokat is rendbe hozzák úgy, hogy a kastély zárható legyen. A végleges helyreállítás természetesen nem megy köny- nyen. További tízmilliók és legalább két-három év kell ahhoz, hogy régi pompájában fogadhassa a látogatókat a barokk épület. A kastély használatának tervein is gondolkodnak. Közösségi intézmények szeretnének odaköltözni. Néhány helyiséget vendégszobának alakítanának ki, így azok idegenforgalmi célokat szolgálhatnának. Tuzsér most is fontos állomása például a nemzetközi vízitúrának, s a javuló fogadási készség még vonzóbbá tehetné a megye egyik legszebb Tisza- partját. Tuzsér az idén másban is gazdagodik. Hamarosan elkészül a gázvezeték, és megérkezik a településre a korszerű fűtőanyag. Ratkó-darab a Gyulai Várszínházban Gyula (KM) — Bizonyára örömmel venné tudomásul a szerző, Patkó József, hogy az oly gonddal írt drámája nem hever a fiókok mélyén, hanem újra színpadra kerül. Ugyanis Nagy András: Báthory Erzsébet és Ratkó József: Segítsd a királyt! című drámáját, valamint Kodály Zoltán Háry János című daljátékát kínálja az idén — kísérőműsorok mellett — a Gyulai Várszínház. A teátrum 33. évadja június 29-én nyitó ünnepséggel kezdődik, s augusztus 13-án A Magyar Tánc Világfesztiváljának gálájával fejeződik be. Nagy András darabját a Körös-parti nyári színház művészeti vezetője, Csiszár Imre rendezi, / a főbb szerepekben Tímár Éva és Gáspár Tibor lép közönség elé. A július 5-i bemutatót még két további előadás követi. Ratkó József művét a Kassai Thália Színházzal közösen adják elő a gyulaiak. A darab rendezője Be ke Sándor lesz, s július 11-től 14-ig játssza a nyári társulat. Augusztus 7-én mutatják be a Gyulai Várszínházban Kodály daljátékát. A Magyar Tánc Világfesztiválján Novák Ferenc rendezi a Honvéd Együttes, a budapesti Thália Színház és a gyulaiak közös előadását. A Háry Jánost hat este élvezhetik majd a Körös-parti fürdőváros vendégei. Erkel szülővárosa az idén sem marad Erkel-mű nélkül: június 29-én és 30-án Gyulán játssza a nagy magyar romantikus zeneszerző István király című dalművét — Dehel László rendezésében — a Kolozsvári Állami Magyar Opera. Július 2-án balettestet élvezhetnek a gyulaiak: a kolozsvári magyar operatársulat tánckara Strauss Keringőkjére komponált műsort ad elő. Július 1-től 5-ig Gyulán lépnek fel a XI. Békéscsabai Nemzetközi Báb- fesztivál vendégegyüttesei. 17—18-án operettgála, 19-én jazzfesztivál lesz. 20-án Ötágú síp címmel a Kárpát-medence magyar költészetének estje várja a közönséget. Augusztus 6-tól 13-ig tart A Magyar Tánc Világfesztiválja Gyulán, a találkozó gálaestjét a fesztivál és a Körös-parti nyári színházi idény utolsó napján rendezik meg. A színházi előadások helyszíne a középkori téglavár udvarán fölállított színpad, míg a báb- és a táncfesztiválé a kis színpad. A MÁV félárú vonatjegyet ad a Gyulai Várszínházba látogatóknak. A várjátékokra egyébként Nyíregyházán is mód nyílik majd a színházi jegyek váltására. ■ 1, Kelet-Magyawszág I
