Kelet-Magyarország, 1996. február (53. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-07 / 32. szám

1996. február 7., szerda GAZDASÁG Módosulások az áfa-törvényben Nyíregyháza (KM) — Az űj adótörvény változásokat ho­zott az általános forgalmi adóval kapcsolatos gazdál­kodói teendők területén is. Az APEH megyei igazgató­ságának szakembere az áfa­törvény módosulásának leg­fontosabb részleteire hívja fel a figyelmet. — Az új szabályozás szerint az ellenérték nélküli haszná­latba adás a szolgáltatásnyúj­tások körébe tartozik, ami adóköteles. Ebben az esetben az adó alapjának a használatba adás piaci értékét kell tekinte­ni. A vagyontárgyak apportjá­hoz hasonlóan 1996-tól adó­köteles szolgáltatásnyújtásnak minősül a jogok és más imma- teriális javak gazdasági társa­ságba való apportálása is. Az adó alapja — A módosított törvényben újraszabályozásra került az adó alapjának meghatározása. Az adó alapja a teljesítés el­lenértéke. Az ellenértékbe be­letartozik minden, amit a ter­mékértékesítés és szolgáltatás­nyújtás teljesítésére kötelezett adóalany akár a megrendelő­től, akár egy harmadik sze­mélytől kap vagy kapnia kell, így különösen az árkiegészíté­sek és más, az árat közvetlenül befolyásoló államháztartási támogatások. — Az ellenérték helyett az adófizetési kötelezettség ke­letkezésének időpontjában fennálló forgalmi értéket kell az adó alapjának tekinteni, ha az ellenérték a forgalmi érték­hez hasonlítva aránytalanul alacsony és az értékesítés a következők részére történik: Saját beruházás — Az adóalany jelenlegi és volt tulajdonosa, tagja; az adóalannyal szoros gazdasági kapcsolatban álló fél; az adóa­lannyal munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogvi­szonyban álló fél; az adóalany gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbi­zottsági tagja, könyvvizsgáló­ja; az adóalany, illetve az elő­zőekben felsoroltak közeli hozzátartozója. — A saját vállalkozásban megvalósított beruházás ese­tén az adó levonására való jo­gosultság a korábbi szabályok szerint az adófizetési kötele­zettséget tartalmazó adóbeval­lás benyújtására előírt napon nyílt meg, ha az adózó adófi­zetési kötelezettségét teljesí­tette. Az új szabályozás szerint a levonással nem kell egy hó­napot várni, az adólevonási jo­gosultság az adófizetési köte­lezettséggel egyidejűleg nyílik meg, mindkettőt egy bevallás­ban lehet teljesíteni. — Amennyiben a számla helyesbítésére az adó alapjá­nak és az áthárított adó össze­gének növekedése miatt kerül sor, 1996-tól az önellenőrzés­re vonatkozó szabályok sze­rint kell eljárnia a helyesbítő számla kibocsátójának, az ön­revíziós pótlék felszámítása és megfizetése mellett. Egyéb esetben a kibocsátónak, vala­mint a vevőnek mindig abban az adómegállapítási időszak­ban kell számításba venni a helyesbítést, amelyben a he­lyesbítő számla kibocsátásra került. Áfa-visszaigénylés — A tárgyi eszköz beszerzése utáni áfa visszaigénylésének szabályai rugalmasabbak let­tek. Korábban még az adó­megállapítási időszak utolsó napjáig kellett kifizetni a tár­gyi eszközt ahhoz, hogy az áfa visszaigényelhető legyen. Az új szabályozás szerint elegen­dő az adóbevallás esedékessé­gének időpontjáig teljesíteni a kifizetést. — A használttermék felvá­sárlására vonatkozó adólevo­nási szabályokat a jövőben az egyéb feltételek mellett akkor lehet alkalmazni, ha a felvá­sárló a 20 ezer forintot megha­ladó értékű termék felvásárlá­sa esetén az eladótól beszerzi az eredeti bizonylatot. Ez azt kell bizonyítsa, hogy a termé­ket az eladó adóval növelt áron szerezte be, s a további­akban a vevő köteles számvi­teli bizonylatként megőrizni. A személygépkocsi esetén a jö­vőben egyáltalán nem lehet al­kalmazni a használt termék felvásárlására vonatkozó adó­levonási szabályokat. — A törvény bizonyos ter­mékeket más áfa-kulcsos kör­be sorol át. A 25 százalékos áfa-kulcs alól a 12 százalékos­ba kerültek a természetes ható­anyagú gyógyászati készítmé­nyek, a gyógykozmetikumok és a palackozott tiszta propán­gáz. A 12 százalékos kulcsú körből a 25 százalékosba ke­rültek az italkészítésre alkal­mas termékek (italporok, pezs­gőtabletták). A tárgyi mentes szolgáltatások közül 25%-os adókulcsai adózik ezentúl a hírügynökségi szolgáltatás. Ezentúl tárgyi mentes lesz a vámhatóság által 1996. január 1-től kiadott zárjegyek értéke­sítése és a lakóingatlanok bár­milyen célra való bérbe adása. Pillanatkép a mezőgazdaság helyzetéről Budapest (MTI) — Januárban 20-90 milliméter csapadék hullott az ország területén, így a talaj felső 50 centiméteres termőrétegének nedvességtar­talma szinte az egész ország területén 100 százalékos, csak Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gye északkeleti részén jeleztek ettől némileg elmaradó értéke­ket. Az ősszel elmaradt mély­szántásokat több helyen finan­szírozási és időjárási okok mi­att nem pótolták. Egyes körze­tekben viszont már megkezd­ték az őszi gabonák fejtrágyá­zását, és a Földművelésügyi Minisztérium szerint előrelát­hatólag az előző évinél lénye­gesen több trágyát juttatnak az idén a szántóföldekre. A sze­mes termények piacán a keres­let jóval meghaladja a kínála­tot és így az értékesítési árak magasak voltak januárban. A zöldségtermesztők vető­magellátása jó, a termelők több cég árajánlata alapján vá­logathatnak. A piaci zöldség­ellátás megfelelő, nehezen ér­tékesíthető azonban a fejes ká­poszta, a burgonya, a vörös­hagyma, a sárgarépa és a cék­la. A nagyobb gyümölcsösök­ben decemberben megkezdett metszést az időjárás hátráltat­ta. A termelők érdeklődnek a gyümölcstelepítési támogatá­sok iránt, várják a pályázati ki­írások megjelenését. A tehénállomány csökkené­sének mértéke lelassult. Kevés az eladó vemhes tenyészüsző, áruk 100-170 ezer forint. A hazai tejfogyasztás csökkené­sét jelzik a feldolgozók. A hí­zóbika 150-200, a selejt tehén 135-150, a választott borjú 200-400 forintba kerül kilo­grammonként súlytól és fajtá­tól függően. A hízott sertés felvásárlási árának csökkenése folytatódik és már a kritikus mélypont alá zuhant. A vágó­hidak az exporttámogatás, va­lamint a belföldi tőkehúske­reslet csökkenését jelölik meg fő okként. A tápárak növeke­dése így nem kompenzálható, a hizlalás ismét veszteségessé vált. A karácsonyi szezonban a juhtenyésztésben a magas ár és a báránykereslet volt jel­lemző. Az ár januárban csök­kent, de nem olyan mértékben, ami piaci zavart okozott volna. Az exporttámogatások csökkenése a baromfiágazatot, benne a vágottcsirke-termelést érinti a legérzékenyebben. A feldolgozók csak a saját ered­ményeik rovására termeltet­hetnének külpiacra, de úgy tű­nik, ezt nem akarják vállalni. A felvásárlási árakban a költ­ségnövekedéseket nem ellen­tételezik, így a hizlalók jöve­delmezősége romlik, szűkül a termelői kör. A termelők foko­zottan érdeklődnek az agrártá­mogatások, főleg az új mező- gazdasági gépberuházási és az új mezőgazdasági épületberu­házási támogatások iránt. A kedvezőtlen adottságú agrár­térségek támogatásának mér­téke emelkedik az elmúlt év­hez képest. Az Értéktőzsdén Megállt az árfolyamok emelkedése? A Budapesti Értéktőzsdén tovább tart a hossz. A tőzs­deindex év eleje óta — egy hónap alatt — közel 600 pontot emelkedett, jelenleg megközelíti a 2100 pontot. A napi forgalom több alka­lommal is megközelítette a 2 milliárd forintot. A legtöbb részvény árfo­lyama 60-70 százalékkal emelkedett, így azok a be­fektetők, akik év elején vá­sároltak, jól jártak. A rész­vények többsége árfolyam- rekordot ért el. A gyógy­szergyári papírok közül az Egis 4500 Ft-on, a Richter pedig 4200 Ft-on tetőzött. Pénteken már némi korrek­ció érződött, az Egis rész­vényeit 4200 Ft és 4265 Ft között keresték a parketten. A Richter Gedeon Rt. árfo­lyama ugyan 4200 Ft alá süllyedt, de döntően 4150 Ft-on cseréltek gazdát a részvények. A MÓL árfo­lyama a héten egészen 1800 Ft-ig emelkedett, majd a hét végén 1720 Ft-ig esett visz- sza az ár. A múlt hét egyik siker­részvénye, a Danubius is megtorpant, az ár stabilan 1500 Ft alatt volt pénteken. A bankrészvények közül a külföldön is igen keresett OTP árfolyama 1500 Ft fö­lé emelkedett a héten. A hét végén aztán 1460 Ft-on ál­lapodott meg az árfolyam. A másik bank, az Inter-Eu- rópa árfolyama 15 400 Ft- ig emelkedett. A műanyagipari cégek közül a Graboplast árfolya­ma 2400 Ft volt, a Pan- nonplast pedig folyamato­san 3000 Ft fölötti áron cse­rélt gazdát. A Zalakerámiá- ra 4550 Ft-on volt eladási ajánlat. A Pick árfolyama sokáig stabilan 6000 Ft volt, majd pénteken 6600 Ft-ig emelkedett. A Príma­gáz részvényeit már 4800 Ft fölötti áron keresték a befektetők. A Fotex árfo­lyama elmozdult mélypont­járól, néhány kötés erejéig elérte a 114 Ft-ot is. A Sop­roni Sörgyár részvényei is elmozdultak a megszokott 2400 Ft-ról. 2600 Ft-on kö­töttek több üzletet a papírra. A Goldsun részvényeinek árfolyama az átmeneti erő­södés után visszaesett 400 Ft-ra. A Pannon Váltó Rt. részvényei 600 Ft-os áron forogtak a parketten. A má­sik kárpótlási jegyért jegy­zett részvény, az Eravis 7000 Ft fölötti áron is for­gott, aztán hétvégére 5500 Ft-ig csökkent az árfolya­ma. A kárpótlási jegyek ár­folyama egész héten stabi­lan 230 Ft fölött volt. Tőzsde Index (ideiglenes) 1996. február 6-án: 2116,49 (+9,44) Hivatalos árfolyamok MHMHHHHMB Érvényben: 1996. február 6. Valuta Deviza Pénznem _____Vétel Eladás Közép árf. Angol font 219,41 223,65 221.93 Ausztrál dcátár 107,78 109,82 109,11 Belga franki 100) 472.50 481,67 477,74 Dán korona 25,15 25,63 25,40 Finnmarka 31.64 32,26 31,94 Francia frank 28.30 28,84 2858 Holland fonni 86.84 88.52 87.74 ír f«m 226,52 230,84 228.91 Japán jen (100) 135,65 138,33 137,07 Kanadai dollár 103,57 10557 104.73 Kuvaitr dinár 477,30 486.24 48254 Német márka 97,25 99,13 98.25 Norvég kommá 22.25 22.67 22,48 Olasz lira! 1000) 91.01 92.67 91.68 Osztrák se. ' 1364 14.10 13.97 Port.esc.(lOO) 93.52 95.32 94.58 Spanyol pest 100)115,18 117.34 116.42 Svaici frank 119,26 121,60 120,52 Svéd korona 2059 20,97 20,71 USA dollár 142.71 145,39 144.23 ECU 17855 181,81 179,97 J. | Betétek | Hitelek M íim!j fi ; 1. Budapest Bank 21,0 21,0 22,0 23,0 31.S 31,5 31,5 23,5 23,5 25,0 25,0 41,0 41.0 41,0 2. MK8 -80 20,75 25.50 * 28,50 30,5 304 120 27,25 28,5 »4« 29,30 33,0 3. Postabank - - 20,0 23,0 ... 22,0 2$,0 4. OTP Bank 22,5 2543 «4 2*4 344 34.0 35,0 254 20,3 i 5. Mezőbank 25,0 27,0 25,5 26,5 30,0 30,0 30,0 j 254 274 26,0 28,0 6. Kereskedelmi B. 254 28,0 27,0 28,0 344 35,0 350 7. Corvinbank 25,0 28.0 22,0 26.0 28,0 28,0 28,0 I 35.0 35.0 350 8. Konzumbank 27,0 30,0 244 270 34,0 34.0 340 350 3SO 350 1 9. Dunabank 24,5 254 23,0 26,0 ­26,0 274 >*:<• vw*:<v.wxoo9MMO>x<«<MMMMMe9*:vlaMiiiaMMR va-Iwmmimv .-aMMailtM A kamatok százalékban, egyéves időtartamra vetítve értendők. A betétek és hitelek részletes feltételeiről, a speciális konstrukciókról a bank fiókok adnak felvilágosítást.

Next

/
Thumbnails
Contents