Kelet-Magyarország, 1996. február (53. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-07 / 32. szám

1996. február 7., szerda Fórum KM-POSTA olvasóink leveleiből Nem fülbemászó A napokban olvastam egy cik­ket, melynek írója arról pa­naszkodott, hogy a Zrínyi Ilo­na utcán hangos a zene. Bár a bolt tulajdonosa mindezt meg­cáfolta, végül is biztos, sok embert zavar az utcára kitett hangfal. így van ez a Búza té­ren is. Az ABC előtti két áru­dából csakúgy bömböl a nem mindig fülbe mászó muzsika. Az ember, ha arra jár, majd megsüketül. Jó lenne legalább a közterületen valamiféle tilal­mat bevezetni. Nem vagyok zeneellenes, de szerintem elég, ha halkan szól a muzsika, hogy csak az éppen arra járók hallják meg. Reklámnak talán ennyi is megfelelne. K. M. Nyíregyháza Itt a báli szezon Az „Ősszirózsa” nyugdíjas­klubunk meghívót kapott a nyíregyházi fegyveres erők nyugdíjasklubjától a február 9-én tartandó batyusbálra. Télre elrakott Lada, reméljük a „szalicil" sem hiányzik róla Balázs Attila felvétele Szeretettel köszönjük a meg­hívást és elfogadjuk, hisz ne­kik is van egy énekkaruk, így rendszeresen találkozunk a Az élet meg én Rosszul kezdődött szá­momra ez az év is. Még ta­valy januárjában beteg let­tem, augusztusban 67 szá­zalékra „lerokkantosítot­tak”. Vállalkozóként dol­goztam három évig zetorral (szántás, vetés stb), tönkre ment a gerincem. Rende- szeresen fizettem a társada­lombiztosítási hozzájáru­lást és most, miután leszá­zalékoltak, a nyugdíjam 6127 forint. Ennek kiegé­szítésére 1996. I. 12-én kaptam egyszeri 32 forin­tot!!). Vajon hová tűnt a társadalombiztosításra befi­zetett eddigi pénzem? Há­rom gyermekem van, egy munkanélküli 5300 forint­tal, egy középiskolás és egy óvodás, akikre 7500 forint jár. Feleségem tíz évig volt vállalkozó, gyes után nem volt értelme az ipart meg­tartani. Neki viszont nem jár munkanélküli-segély, így háztartásbeli lett. Fizet­nem kell az OTP-t, a lakás- fenntartást, a családot el kell tartani. Mindez igazol­ja, hogy valóban rosszul kezdődött az év, és vajon hogy folytatódik majd?! Név és cím a szerkesztőségben rendezvényeken. Részünkről nagy a készülődés, már előre örülünk a vidám perceknek. Alig várjuk, hogy a régi szép magyar népdalokat és nótákat énekelhessük együtt. Ha pedig felhangzik a jó zene, nincs olyan fáradt és fájós láb, mely táncra ne perdülne. (Nem csak a húszéveseké a világ!) Mivel batyusbálra invitáltak, nem fog hiányozni az asztalról a fi­nom enni- és innivaló sem. Czipó Andrásné Nyírtelek, „Őszirózsa” nyugdíjasklub Várostérkép A Kelet-Magyarország KM- Posta rovatában egy levélíró azt javasolta, hogy Nyíregyhá­za forgalmasabb pontjain he­lyezzenek el várostérképet, megjelölve azokon a fonto­sabb intézményeket, látnivaló­kat. Hogy ez eddig senkinek nem jutott eszébe! Pedig sok idegen fordul meg egy-egy na­pon a városban. Szerencsére, most az olvasói észrevétel meghallgatásra talált, s az ille­tékesek a javaslatot megvaló­sították. Ilyen egyszerű a kép­let! Ma már több várostérkép is várja az idelátogatókat. Nemcsak a belvárosban, ha­nem a külváros egyes részein is. A belvárosi útmutatón ki­emelten megjelölték az intéz­ményeket (harmincötöt) és a látnivalókat. A külváros térké­pei az utcákat, kivezető főbb útvonalakat ábrázolja, vala­mint az ott lévő üzemeket és fontosabb létesítményeket. S hogy erre tényleg igény volt, mi sem bizonyítja jobban, szinte állandóan nézegetik, ta­nulmányozzák az arra járók a térképeket. Köszönet az intéz­kedésért. Bár minden közhasz­nú javaslat ilyen nyitott fülek­re találna, mert az apró figyel­messég is javíthatja közérze­tünket, amire az utóbbi időben igencsak szükségünk lenne. D. N. K. nyíregyházi lakos Érdemtelen apa, érdemtelen gyerek Dr. Bartha Sándor Az élet rengeteg új helyzetet produkálhat. Míg évek óta nem fordult elő, hogy felső­fokú intézetben tanuló hall­gató és az elvált szülő között vita merüljön fel a gyermek tanulmányi költségeihez va­ló hozzájárulás miatt, addig most két jogi esettel is talál­kozunk. Fiam Budapesten egy felsőfo­kú iskola hallgatója — írja levelében egy nyíregyházi aszzony. — A férjemtől elvál­tunk, a bíróság hatezer forint gyermektartási díjra kötelezte. Az utóbbi időben viszont annyira megnőttek a fiam is­koláztatásának költségei, hogy nem győzöm a saját kerese­temből fedezni azt.1Nem tu­dom, nincs-e olyan jogi lehe­tőség, hogy a gyermek édesap­ját kötelezze a bíróság a taní­tási költségek felének vállalá­sára. Úgy érzem, teljesen igaz­ságtalan, hogy a teher nagy része egyedül rám hárul. Azt szeretném, ha a férjem min­denkori jövedelmének húsz százalékát a bíróság megál­lapítaná a fiamnak. Ha ez nem történik meg, fiam hátrányt szenved, pedig szeretnék én is megadni neki mindent, még erőn felül is, hogy diplomát tudjon szerezni. Itt nem gon­dolok luxusdolgokra, csak a mindennapi szükségletekre. De ez mind komoly összeget kíván. Ne is nekem adja ezt a pénzt, hanem egyenest a gye­reknek utalja át. Minden elismerésem és meg­becsülésem az Öné, mert ilyen nagy erőfeszítéseket tesz, hogy gyermeke el tudja végez­ni a főiskolát. Megoldásként sajnos nem tudok olyan vá­laszt adni, ami önnek teljesen megfelelő lenne. A hatezer fo­rintos gyermektartás-díjat még akkor ítélte meg a bíróság, amikor fia középfokú tanul­mányait végezte, és nem töl­tötte még be 18. életévét. A rendelkezések szerint nem jár gyermektartási díj annak, aki nagykorú lesz (betöltötte 18. életévét), illetőleg felsőfokú iskolai tanulmányokat folytat. A szülőknek azonban hozzá kell járulni a felnőtté vált, de még tanuló gyermek költsége­ihez. Korábban ezt egy elvi döntés szabályozta, de ez már nem gyermektartási díj. Vi­szont mindenkor a gyermek szükségleteit veszi figyelem­be, s minden olyan körül­ményt (például emelkedett a kollégiumi díj, könyvek ára, bevezették1 a tandíjat, vagy kap-e tanulmányi vagy szoci­ális ösztöndíjat a gyermek), mely a tanulmány folytatásá­val kapcsolatos. Amennyiben az elvált apa és a fiú között megfelelő a kap­csolat, úgy nyilvánvaló, hogy az, aki a gyermekével'együtt érez, együtt él, az magától is anyagi erejéhez mérten, hoz­zájárul annak tanulmányi ki­adásaihoz. Ön most pert indít­hatna, illetőleg mivel gyerme­ke nagykorú, neki kell a bíró­sághoz fordulni, és kérni az apa anyagi hozzájárulását. A bíróság vizsgálni fogja a szülő gyermek kapcsolatát, és azt hogy a gyermek érdemes-e a támogatásra. * * * Tizenkilenc éves főiskolás lány vagyok. Szüleim tizenegy éve elváltak, apámat válás óta gyűlölöm és sohasem tartot­tam vele a kapcsolatot, megfo­gadva ezzel anyám tanácsát. Szeptembertől nem fizeti a gyermektartást, arra való hi­vatkozással, hogy érdemtelen vagyok rá. Van ilyen törvény? Látni ezután sem akarom! — fejti ki Kisvirág jeligével érke­zett levelében olvasónk, majd azt is hozzáteszi — Azzal is megfenyegetett, ha bepereljük, minden vagyonát féltestvérem­re íratja, így még a köteles részt sem örökölhetem utána. Ön egyértelműen állítja, hogy az apját válás óta gyűlöli. Saj­nos, rossz tanácsot adott az édesanyja, mert erkölcsileg el­ítélendő az a gyermek, aki nem tartja szüleivel a kapcso­latot. Nem írta meg, hogy az apja a tartásdíjat önkéntesen teljesítette-e korábban, vagy bírói ítélet alapján. Mostani igény esetén már nem gyer­mektartásról van szó, hanem a felsőfokú intézménybe járó di­ák tanulmányaihoz való hoz­zájárulásról. Biztos vagyok benne, a bíróság az Ön eseté­ben nem fogja kötelezni az ap­ját. Hiszen a szülő csak a kis­korú gyermek tartásához köte­les hozzájárulni. Az, hogy a vagyonát a féltestvérére fogja íratni, nem fenyegetés. Az életben szabadon rendelkezik az apja saját ingóságaival, és még a köteles részt sem örö­kölheti akkor utána, ha az ajándékozás és a halál bekö­vetkezte között tizenöt év már eltelt. Azt is megtehetné, hogy elad mindent, és saját maga feléli. Mindenesetre az csak akkor fog kiderülni, hogy ma­radt-e a hagyatékban vagyon, ha az édesapja meghal. Arra szeretném felhívni a figyel­mét, hogy nemcsak a szülők­nek van kötelezettsége a gyer­mek iránt, hanem fordítva is. Amennyiben nem tartja és nem tartotta korábban sem a kapcsolatot apjával, valóban érdemtelen, hogy az az Ön ta­nulmányai költségeihez hoz­zájáruljon. H« * ❖ Mindezekből kitűnik, az ilyen életviszonyokat újra kell ren­dezni. Nem elég a XXIX. sz. legfelsőbb bírósági elvi dön­tés. Törvényi szinten kellene szabályozni ezt a kérdést, mert valószínű, a következőkben tömegesen jelentkeznek a két példához hasonló esetek. Szerkesztői üzenetek Lapunkat... ... is köti a titoktartás, ezért kérjük, mindenképpen kö­zölje pontos nevét és címét, mert csak abban az esetben tudunk kérdéseire választ adni — üzenjünk T. János­áénak. Szerszámhasználati... ... díj akkor jár a munkavál­laló részére, ha munkavég­zés során saját eszközeit használja, és annak mérté­két az egyéni munkaszerző­désben kikötötték. Munka­ruhát akkor köteles a mun­káltató biztosítani, ha a te­vékenysége során a dolgo­zó saját ruházatát nem használhatja — tájékoztat­juk G. /.-1 Kemecsén. A felmondási... ...tilalom a táppénz meg­szűnését követő harminc napig tart — üzenjük anar- csi levélírónknak. Tóth István... ...Vásárosnamény, Ifjúság utca 7. szám alatti levél­írónk kérésére közöljük, hogy lapunkban január 24- én megjelent Baleseti kár­igény című cikk nem róla szól. Reméljük, ezzel a fél­reértések elkerülhetők. Válasz cikkünkre Rendelet írja elő A Kelet-Magyarország ja­nuár 25-i számában megje­lent „Drágábban” című írásra az alábbi tájékozta­tást adom: A Tisztelt újság­olvasó ismeretei hiányosak, s pontatlanul is fogalmaz, mely problémát jelent, mert feleslegesen irritálja az egyébként is megviselt idegállapotban lévő polgá­rokat. A villamosenergia árának megállapítása az ipari és kereskedelmi miniszter kompetenciája, amelyet rendeletben tesznek közzé. Ez ebben az esetben is így történt. A 38/1995. VIII. 25. sz. IKM rendelete 1995. szeptember 1-jén lépett ha­tályba. A rendelet 5. §. 2. bekezdése szó szerint a kö­vetkezőket írja. „A rende­letben foglaltakat első alka­lommal a hatálybalépés utáni első leolvasást követő villamosenergia-fogyasztás elszámolásánál kell alkal­mazni.” Szó sincs a rende­letben 1995. október 1. utá­ni felhasznált fogyasztás­ról. Ha az olvasó esetét vizs­gáljuk meg a rendelet sze­rint, akkor ez a következő­képpen néz ki. A szeptem­ber 12-i alkalom a hatályba lépést követő első leolva­sás. Az ez utáni villamos- energia-fogyasztást már az új árral kell számolni, melynek leolvasása október 12-én történt meg. így az első magasabb árral elké­szített áramszámlát a fo­gyasztó november hónap­ban kapja meg. A levezetett példából világosan látszik, hogy az áramszolgáltató a miniszteri rendeletet szó szerint betartotta és nem követett el árdrágítást. Tárnok István üzletigazgató, Titász Rt. Nyíregyházi Üzletigazgatóság A kivitelező fizet A Kelet-Magyarország ja­nuár 10-i KM-Posta rovat­ban egy kölesei olvasó arról panaszkodott, hogy a gáz­bekötéskor okozott kárt az önkormányzat még nem fi­zette ki neki. A témával kapcsolatban a következő­ket szeretném elmondani: településünkön a Felicia Kft. végezte — szerződés alapján — a gázberuházás munkáit. A kivitelezés so­rán keletkezett károkért a munkát végző kft.-nek kell felelni. Ők, tudva ezt a kö­telezettségüket, kárszakértő kirendelését kérték. A szak­értő a munkáját elvégezte, a jegyzőkönyv a hivatalunk közreműködésével készült, amit a kft. képviselőjének átadtunk, s egyben felhív­tuk a figyelmét, hogy benne foglalt összegeket a tulaj­donosoknak fizessék ki. Az elmúlt időszakban a kivite­lezővel történt tárgyaláso­kon több esetben figyel­meztettük a fizetési kötele­zettségük teljesítésére. Mindenkor ígéretet is tettek a rövid határidőre, csele­kedni azonban nem csele­kedtek. A fentiekből kitűnik, a kár kifizetése nem az ön- kormányzat kötelessége, annak elmaradásáért fele­lősség nem terhel bennün­ket. Mi jelezzük a panaszt a kft. ügyvezetőjének, de kö­telezni nem tudjuk őket. Amennyiben a kár kifizeté­sére továbbra is elhúzódik, javaslom, forduljon a bíró­sághoz keresettel. Harbula István polgármester, Kölese A hét végén ünnepelte Nyíregyházán Mendler And­rás és neje házasságkötésük 50. évfordulóját. A jó egészségnek örvendő nyugdíjas házaspárt a népes család köszöntötte Családi fotó

Next

/
Thumbnails
Contents