Kelet-Magyarország, 1996. február (53. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-06 / 31. szám

12 KULTÚRA 1996. február 6., kedd Vetélkedő nyugdíjasok Nyíregyháza (KM) — A Népfőiskolái Társaság, az Alvégesi és a Városmajori Közösségi Ház, valamint a Nyugdíjas Klubok Megyei Szövetsége honfoglalásunk 1100. évfordulója alkalmá­ból vetélkedőt rendez a me­gye nyugdíjasklubjai szá­mára. A vetélkedő témakörei: a magyarok története, me­gyénk irodalma, néprajza és műemlékei. A klubokból ötfős csapatok jelentkezé­sét várják február 10-ig. A csapatban nem csak nyug­díjas korú jelentkezők sze­repelhetnek. A területi és városi döntőket májusban, a megyei döntőt pedig au­gusztus elején rendezik meg. A megyei döntőben részt vevő csapatok értékes juta­lomban részesülnek, az első helyezett vereckei kirándu­láson vesz részt. Jelentkezési cím: Alvé­gesi Művelődési Ház, Nyír­egyháza, Honvéd u. 41. A 462-400 számú telefonon bővebb felvilágosítást is adnak. Az ember és a ló Nyíregyháza (KM) — Még elképzelni is nehéz azt az időt, mikor ember és ló még nem talált egymásra. A civilizáció kialakulásában a lónak legalább akkora sze­repe volt, mint magának az embernek. El sem tudnánk képzelni egy olyan világot, amelyben nem szerepel a ló és „rokonai”, a szamár és az öszvér, amelyek háziasítása előbb történt meg, de az Equus caballusnak nyomá­ba sem érnek. A ló végig­vágtatott az egész emberi történelmen, nekünk szol­gált és társunk volt. Nem csoda, hogy a lovat mindig is nagy tisztelet övezte. A ló sok ember számára sok mindent jelent. Van, akinek életforma, társ a sportban vagy pihenésben, az erő és a hatalom szimbóluma, a szépség élménye. A most megjelent Lovak című könyv gyönyörű ké­pekkel és szóval igyekszik végigkísérni a nemes álla­tok történetét az őskori eo- hippustól napjaink verseny­lováig. (Holló és Társa Könyvkiadó). Népművelők ...továbbképzésére kerül sor a nyíregyházi művelő­dési központban február 7- én 10.30-tól. A képzésen Soós Adrienn, a Munkaügyi Minisztérium főosztályve­zetője tart előadást A mun­kaerőpiaci képzés, átképzés lehetőségei címmel. (KM) Újabb... ...bemutatóra készül a nyír­egyházi Móricz Zsigmond Színház. A társulat a Szent Johanna című dráma premi­erjét február 24-én tartja. A darabot Verebes István ren­dezi. (KM) Könyvet... ...jelentetett meg a Vay Ádám Múzeum Baráti Kör a napokban az 1848-49-es forradalom és szabadság- harc utóélete című tudomá­nyos ülésszak címmel. A kiadvány egy korábbi összejövetelen elhangzott értekezéseket tartalmazza. Humorfesztivált... ...rendeznek a nyíregyházi VMK-ban március 2-án kö­zépiskolások számára. A bemutatásra kerülő műsor nem haladhatja meg a 10 percet. A vetélkedőre feb­ruár 17-ig lehet jelentkezni. Magyarosan Tökjó Minya Károly Nyíregyháza — A divat már csak ilyen. A nők hol hosszú szoknyát húznak, hol rövidet. Korábban a nyugati kocsi volt stá­tusszimbólum, most a hor­dozható telefon. A divat változik. Nincs ez másképp a nyelvvel, a szavakkal sem. Gyakran éri el a túlzó jel­zők és határozók körét is. Ezek használatakor a jelen­tés szokásos mértékét vég­letesen meg akarja növelni a szenvedélyesen beszélő ember. Ilyenkor a felsőfok kevés — úgy érzik. Ezért a bizalmas, igénytelen stílus, az ifjúsági nyelv nyomósító szóit hívják segítségül, a következőket: állati, oltári, pokoli, baromi, haláli, rém, irtó. Van amikor ellent­mondás van az így össze­kapcsolódó szavak között (pl. szörnyű jó, borzasztó kedves), de ezt a beszélők már nem is érzik. Ezek a kifejezések egy idő után a sok használattól elkopnak és újak kerülnek a helyükbe. Ilyen viszonylag újnak tekinthető a tök sza­vunk, ami a tökéletes jelző rövidülésével jött létre. (Ezt azért fontos tisztázni, mert első látásra egész másra is gondolhatnánk, de ahhoz nincs semmi köze, csupán véletlen egybeesés.) A tökjó az előbbiekkel együtt aligha kifogásolható a fiatalok bizalmas beszél­getésében, azonban ha e fö­lötti stílusrétegbe kerül, az már hibás. így például a Ci­nema folyóirat egyik szá­mában e kifejezés testvérét is olvashattuk: tökúj. így, egybeírva, nyilván e szó ősének, a tökmindegynek a mintájára. Amikor eljön a NAT órája A logika az eddigi tantervekkel szemben sok tekintetben radikálisan új Az érdekeltek: a gyerekek. Felvételünk az aranyosapáti általános Iskolában ké­szült Harasztosi Pál felvétele Kuknyő János Nyíregyháza — A kor mos­toha. A sajátos magyar isko­la- és pedagógussors miatt úgy tűnik, mintha nem a NAT órája jött volna el. A reformért kiáltó oktatás százezres tömege másért — létéért, puszta megmaradá­sáért — porol. Úgy tűnik, mintha a tartalmi reform bevezetését — törté­nelmi beidegződésére hallgat­va — felülről, kívülről várná. Csakhogy a NAT-ban megfo­galmazódott tartalmi reform éppen ezáltal szakít a több mint kétszáz éves magyar ha­gyománnyal, hogy az már csak iskoíaszintről, iskolaszin­ten válik bevezethetővé, meg­valósíthatóvá. Az iskolai oktatás tartalmi szabályozásának ugyanis a NAT-ban megfogalmazott lo­gikája az eddigi tantervekkel szemben döntően abban radi­kálisan új, és más, hogy min­den iskola számára megadja a lehetőséget önálló arculata ki­alakítására, sajátos pedagógiai imázsa megteremtésére. Az iskola dönt így az iskola dönt a tantárgyak szerkezetéről, az egy-egy tan­tárgyra fordított időkeretekről és annak keretében feldolgo­zott tananyag akár 50 százalé­káról is. Az évtizedeken át vá­gyott szakmai szabadság most minden terhével és gyötrelmé­vel együtt az iskolára, a peda­gógus nyakába szakad. A kér­dések kérdése, hogy ennek fo­gadására mennyire felkészült a pedagógustársadalom, az is­kolafenntartás és az iskolai szülői klientúra. Mivel e témakörben sehol senki exat vizsgálódást nem végzett, így csak a tapasztalat esetenként nagyon is szubjek­tív, de mégis riasztó tényeire utalva aggályosnak tűnik a jö­vő. Mondható még ez akkor is, ha a tartalmi szabályozáshoz fűződő kemény szakmai küz­delmeket ígérő racionalizálási folyamat beindulását pozitív előjelként próbáljuk kezelni. Ugyanis az iskolaszerkezetet átalakítani, iskolákat centrali­zálni vagy decentralizálni minden helyzetben sokkal könnyebb, mint magát az isko­la műveltségtartalmát és hozzá fűződő politikai, pedagógiai kultúrát. Mégis azt kell mon­dani, hogy az iskolaszerkezet és a NAT strukturáltsága kö­zötti viszonyban lelhető fel e vállalkozás legmélyebb ellent­mondása. A jelen iskolaszer­kezetben ugyanis nehéz elkép­zelni egy műveltségtartalmat másként, más pedagógiai cik­lusokban meghatározó műkö­dési rendszer kiépülését, an­nak harmonikus illeszkedését, a hátrányok mérséklését ga­rantáló nyitottságát. Szekértáborok A NAT esetében pedig erről — az iskola által átszármazta­tott tudás nyitottságáról, álta­lános hozzáférhetőségéről, szerkezetéről, tartalmáról, ra­cionalitásáról, pragmatizmu­sáról — van szó. Ezért az e té­mában közvet­lenül vagy közvetve érde­keltek köre vi­szonylag gyor­san polarizáló­dik. E sajátos érdekvonalak mellett szekér­táborok ala­kulhatnak és alakultak ki. Egyesek ideo­lógiai, mások szaktudomá­nyi, megint mások a gya­korlati ismere­tek primátusát kérik számon az iskolától, az iskolát tartal­milag szabályozó NAT-tól. E szempontok alapján a NAT (de minden nemzeti tanterv is) minden sorában akár az idők végtelenségéig is vitatható. Legutóbb éppen a Kelet-Ma- gyarországban is olvashattuk a történelemtudomány kétség- beesett kiáltását, mely szerint azon időkeret, amelyet e tárgy oktatására fordíthat az iskola, az katasztrofális. De várhatóan hasonlóan reagálnak majdan a többi diszciplínák képviselői. Az egyes tantárgyak tudomá­nyos elitje szinte kivétel nél­kül plusz óraszámot szeretne kilobbyzni. Mit sem törődve azzal, hogy a gyerek iskolában tartásának megvannak a korlá­tái. És azzal sem, hogy a világ előbbre ment, új, az ember éle­tében nélkülözhetetlen ismere­tek, praktikák és eszközök je­lentek meg. Ilyen például a komputertechnika, az infor­matika, vagy az idegennyelvi kommunikáció térhódítása, il­letve az életvitel és életmód. Ezek oktatása helyet követel az iskolai programokban. A NAT — minden hibája ellen­ére — ezt fölvállalta. Sokak szemében ettől vált, válhat a 21. század iskolájának legfon­tosabb dokumentumává. Félő, hogy az iskolák bürok­ratikus mechanizmusai, és az itt ólálkodó vállalkozói piac megtermeli a maga helyi tan­tereit, programjait, amiből az iskola bőven válogathat. Kis adaptációs fáradsággal saját és környezete szemét is elkápráz­tathatja, ideig-óráig talán el is hiteti, hogy megújult vagy leg­alábbis arrafelé fordult. Ezeket a szerepeket — ha kell rutin­ból —el lehet játszani, és min­denütt el is fogják, ahol ezen átalakuláshoz a feltételeket nem teremtik meg. Mert tud­nunk kell, hogy a NAT által megfogalmazott iskola meg­valósítása sokba kerül, drá­gább lesz a működtetése, mint az elődeié. A hozzá vezető utak számlá­ját (át- és továbbképzések, he­lyi, regionális kiadványok megjelentetése stb.) állni kell valakinek. így aztán iskola és iskolafenntartó összekacsint­hat, és a változások látszatát színlelve akar vagy tud túllép­ni a dolgokon. Megtehetik mindezt mert ma a magyar közoktatásban lényegében semminemű külső szakmai kontroll, kényszerítő erő nem működik. A helyi társadalmak a témában való érdekeltsége pedig artikulálatlan, szerve­zetlen, ezáltal szórt és esélyte­len. A tét nagy Mindezt így végiggondolva, amikor sokan és sokfelé az is­kolán pénzt akarnak megtaka­rítani, nehéz optimistának ma­radni. Nehéz elhinni, hogy az elmúlt évtizedek nagyléleg­zetű, de sorozatos kudarcot valló oktatáspolitikai reform­vállalkozásai után a mostani rózsaszín reményekre jogosí­tana. A tét nagy, az iskola sorsa az elkövetkező években hosz- szabb távra fog eldőlni. Ez le­het sikeres is, az ehhez szüksé­ges szakértelem megvan vagy megteremthető. Zeneiskola a város életében Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Mos­tanában egyre több kulturá­lis eseményen találkozhat­tunk a nyíregyházi Művésze­ti Szakközépiskola tehetsé­ges diákjaival. Állandó vagy alkalmi zenekaruk, énekka­ruk biztos támasza a műsor­szervezőknek; s a közönség sem csalódik a programjuk­ban. Legutóbb a magyar kultúra napján léptek fel több alka­lommal, január végén pedig a színházban adtak minikoncer­tet. Végül is hány együttest tudnak kiállítani? — kérdez­tük Fehér Ottót, a zenei tago­zat vezetőjét. — Iskolánk zenei tagozatára közel százan járnak. Ezek a di­ákok már az iskolába is felké­szülten jönnek, hiszen a zene­iskolák legjobb növendékeit vesszük fel. Gyakorlatilag te­hát minden növendékünk te­hetséges zenész, aki kisebb- nagyobb pódiumra állhat. Szükség van erre, hiszen az igazi megmérettetés a publi­kum előtti koncert. A rutint csak így lehet megszerezni. Több zenekarunkban és ének­karunkban alkalom nyílik erre. Az iskolai szimfonikus zene­kar 40 gyereket foglalkoztat, és az énekkarunkban is sokan énekelnek. De van vonós, fú­vós és több kamaraegyütte­Koncert a zeneiskolában sünk. Természetesen a zene­tanárok is olykor pódiumra lépnek. O Örülnek tehát minden meghívásnak? — Természetesen, és igyek­szünk minden felkérésnek ele­get tenni. Pénzt sem kérünk, díjmentesen lépünk fel. Szíve­sen megyünk az általános is­kolákba, ha valamilyen rend­hagyó órára, vagy bemutatóra kémek fel bennünket. Ilyenkor még akár hangszerismeretőt is tartunk, vagy minikoncertet adunk. O De ha jól tudom, az isko­lában rendszeresen tartanak hangversenyeket... — Ez az intézményünkben folyó munka velejárója. Hang­versenytermünkben szinte minden héten van valamilyen koncert, amelyre szintén szí­vesen várjuk a zene barátait. Harasztosi Pál felvétele O Ezekben a napokban kap­ják meg az osztályzatokat a di­ákok. Bizonyára így van ez a művészeti szakközépiskolá­ban, bár úgy tudni, a minősítés módszere más, mint a többi in­tézményben. — A mi vizsgánkat meg­hallgatásnak hívjuk, hiszen minden zenét tanuló növendé­künknek az iskola több tanára előtt kell fellépnie, és számot adnia a zenei tanulmányainak elsajátításáról. A legjobbak február 6-án lépnek pódiumra egy igazán nagyszerű műsor­ral. O Távolabbi tervek? — Iskolánk nagy eseménye, hogy nyáron a diákjaink közül tizenöten Angliába utazhat­nak, hogy Hull városban levő testvérintézményünk látogatá­sát viszonozzák. Igyekszünk jól felkészülni a nyári útra. Harmónia Budapest (MTI) — Az irodalomtörténet-írás a nyugat harmadik nemzedé­kének alkotói közé sorolja be Tokáts Gyulát, s ily mó­don tevékenysége már-tnár legendásnak minősítő. Takáts Gyula költészete az élő lírának is egyik ele­ven. változatlanul szépsé­get és életértékeket sugár­zó hajtása, A harmónia eszménye ennek az élet­műnek. Az antikvitástól Berzsenyin át fíabitsig ter­jed a követhető minták so­ra, s az irántuk érzett hűség önhűség is egyben. E hű­ség földrajzi tája a Dunán­túl, szűkebben Somogy, valamim a Balaton északi oldalán a Bece-hegy. Ez nyújt olyan kilátópontot, ahonnan szemlélődni és eszmélkedni lehet múlton, jelenen és jövőn is. A ter­mészettel szinte eggyé vá­ló a költői szemlélet, s ez az „ódonság” az ezredvé­gen igencsak korszerű, hi­szen a leginkább életérde­kű, amikor létfeltételein­kért és embervoltunkért száll síkra. A természetben az ember önálló létező, ám kivívott önállósága mellett része a természetnek, s ezt a kettősséget érzékletesen fejezi ki, előbb a férfi, majd az idős bölcs derűjé­vel Takáts Gyula költésze­te. iMm — ......................*■ --■■ökwfr ■ Aú rú'.trötmJ 9

Next

/
Thumbnails
Contents