Kelet-Magyarország, 1996. február (53. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-06 / 31. szám

1996. február 6., kedd A HIT VILAGA Szellem, melyből meríteni kell Balogh József Nyíregyháza (KM) — A Páz­mány Péter Katolikus Egye­tem gyakorlógimnáziuma lesz a Nyíregyházi Szent Imre Ka­tolikus Gimnázium. Az elmúlt hétvégén vizsgálták a feltéte­leket dr. Hargittay EmiI dé­kánhelyettes vezetésével az egyetem tanárai, s bár a formai döntés hátra van, mind az ok­tatás színvonala, mind a szel­lemi és lelki nevelésben fel­mutatott eredmények alapján alkalmasnak ítélték a gimnázi­um tanárait, hogy szakvezető­ként segítsék az egyetemi hall­gatókat tanítási gyakorlatuk során. Tapasztalataikról, a négy éve működő egyetemről, a várható kapcsolatok kiépíté­sével lehetővé váló előnyökről beszélgettünk a katolikus egyetem tanáraival. O Hogyan jutott eszükbe Pi- liscsabán, hogy egy majd 300 kilométerre lévő gimnáziumot válasszanak gyakorlóiskolá­jukká? — Annyit az elején tisztáz­nunk kell: nem jogi értelem­ben lesz gyakorlóiskolája a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek a Szent Imre, hi­szen akkor az egyetemnek kel­lene anyagi értelemben is fenntartani az iskolát, hanem olyan együttműködést szeret­nénk kialakítani, hogy az itteni tanárok szakvezetőként segít­sék megtanítani hallgatóinkat az oktatásra — kezdi a választ a dékánhelyettes, majd azzal folytatja: eddig nemigen fog­lalkoztak ilyen kapcsola­tokkal, hiszen eddig az egye­tem kiépítésével voltak elfog­lalva. — Tavaly, tavalyelőtt, ami­kor másod-, harmadévesek voltak a legidősebb hallgató­ink, nem is gondoltunk előre arra, hogy ezt nekünk meg kell szervezni. Akkor ébredtünk rá, hogy van ilyen kötelessé­günk, amikor jelentkezett né­hány budapesti iskola, hogy szeretne gyakorlóiskola lenni. Ezután már nemcsak vártuk az iskolák jelentkezését, hanem körülnéztünk, hová tudnánk elküldeni a hallgatókat. így ju­tottunk el Nyíregyházára. Itt külön sajátosságot jelent, hogy katolikus gimnáziumról van szó, tehát könnyebben talál­tunk kapcsolatot ezzel az is­kolával. Azt szeretnénk, hogy minél több hallgatónk katoli­kus iskolából kerüljön ki. Úgy képzeljük el, hogy az ötödév első felében kerülne sor a gyakorló tanításra olyan módon, hogy a hallgatók el­költöznek az iskola városába, ott együtt élnek az iskolával és így személyes kapcsolatokat tudnak kialakítani tanárokkal, gyerekekkel egyaránt. Elvég­zik a hospitálást és két szakon a gyakorló tanítást, utána visszatérnek az egyetemre, be­fejezik a szorgalmi időszak­ban azokat az órákat, tantár­gyakat, amiket elkezdtek még szeptemberben, és az utolsó félévben megírják a szakdol­gozatot. CJ Hol tartanak a partne­rek feltérképezésében és mi­lyen esélyt adnak a Szent Im­rének? — Még az elején vagyunk, de eddigiekhez képest Nyír­egyházán nagyon jó tapaszta­latokat szereztünk — folytatja a magyar tanszéket is képvise­lő Hargittay Emil —. Ez a lá­togatás egészen más, mintha Budapesten elmegyünk egy gimnáziumba és ott 45 perc után megbeszéljük a tapasztal­takat. Itt két nap alatt huzamo­sabb ideig tudtunk beszélgetni a tanárokkal, a diákokkal. Megnéztük a kollégiumot, de a meglátogatott órák is nagyon jók voltak, erről az egyetemen nyilatkoznunk kell és annak alapján születik meg a döntés. Nem árulok el titkot, az már csak formai lesz, hiszen min­den tekintetben alkalmasnak ítéljük az intézetet hallgatóink hospitálására és kiváló hely­nek a gyakorló tanítás elvég­zésére. O Ez a látogatás akkor in­kább a tanárok vizsgája, mint az iskola tanulóié? Dr. Hoffmann Rózsa a peda­gógiai tanszék képviseletében: — Nem annyira a tanárok vizsgája, de ha egy kapcsolat kialakul egy egyetem és egy iskola között, akkor mégiscsak ismerkedéssel kell kezdeni. Egy tanárral az ismerkedés legjobb formája — túl azon, hogy beszélgetünk vele szak­mai, magánemberi és bármi­lyen kérdésekről — az óraláto­gatás. Az első és kellemes be­nyomásunk az volt, hogy olyan iskolaszellemet érzékel­tünk, ami mindenképpen na­gyon kívánatos, hogy a leendő tanárok ilyen iskola szellemén keresztül kezdjék megsejteni, mit jelent ma Magyarországon iskolát csinálni. A látott órák alapján ki merem jelenteni: nagyon igényes tanári, ezzel együtt iskolai munkát láttunk itt, ami minden tekintetben megfelel annak, hogy az itteni kollégák részt vegyenek a ta­nárok képzésében. Ez a kap­csolat mind két fél számára gyümölcsöző lehet. A leendő tanároknak a tekintetben, hogyha két hónapot eltöltenek egy iskolában, sokkal többet megtanulnak majd nemcsak a tanármesterségről, hanem az iskola működéséről is, ez hoz­zátartozik a szakmánkhoz. — A két hónapos intenzív ittlét a gimnáziumnak is hasz­nos lesz, mert évről évre olyan friss, fiatal szemléletű, kép­zettségű tanárokkal fognak ta­lálkozni, együtt dolgozni, akik reményeink szerint az iskolák­ra is inspirálóan fognak hatni. Egyre nehezebb egyébként jól felkészült tanárokat találni a pályán. Egy ilyen gyakorlóis­kolai kapcsolat nagyon sok­szor eredményez egész életre szóló elkötelezettséget is. Nem ritka, hogy a hallgatók abban az iskolában helyezked­nek el, ahol a gyakorló oktatá­sukat végezték, és ott gyökeret eresztenek, mert kiválaszthat­ják egymást előre. O Jelentenek majd ezek a kapcsolatok olyan előnyt az egyetem számára, hogy az egyházi iskolákból oda men­nek tanulni? És megfordítva: jelenthet-e hátrányt, hogy egy­házi iskolában szereztek diplo­mát, s amikor végeztek, lesz-e elegendő iskola, amely befo­gadja őket? Dr. Zimányi Vera a történe­lem tanszék képviseletében: — Mind a mi egyetemünk és úgy látom ez az iskola is arra törekszik, hogy kiváló munkát kell végezni, kiváló embereket kell összegyűjteni, hogy ver­senyképesek legyünk. Nagyon szigorú a képzés nálunk. Ha a pázmányos diákjaink összeha­sonlítják a terhelést, ami alatt ők roskadoznak, akármelyik állami egyetem bölcsész hall­gatóinak az életmódjával, fel­adataival, akkor mind azt mondják: ez nálunk sokkal ke­ményebb. Már az nagy szigo­rítást jelent, hogy a kétszakos- sághoz ragaszkodunk. Az or­szág egy egyetemének böl­csész karán sem ragaszkodnak a kétszakossághoz, mondván, jobban el lehet mélyülni an­nak, aki egyszakos. Azonkí­vül, ha két szakja van valaki­nek, az iskolák sokkal jobban tudják felhasználni. — Ezért is öröm, amit itt, Nyíregyházán tapasztaltunk, hogy nagyon magas színvona­lú és nagyon nagy követelmé­nyeket állító tanítás folyik. Remélem ilyen módon kölcsö­nösen egymásra fognak találni a mi hallgatóink és a kiválasz­tott középiskola, s akkor eset­leg utánpótlást is nyernek a mi hallgatóink közül. De nem fé­lünk attól sem, hogy más gim­náziumokban ne fogadnák őket szívesen. Már olyan visszajelzések vannak, hogy nagyon jó, sőt inkább kegyet­lenül szigorú az egyetemünk. Tehát aki tőlünk egy jó diplo­mát kap, azért nem fogják el­húzni az orrukat, mert azt egy­házi intézményben szerezte. Mint ahogy például a piaris­táknál egy jó érettségi belépőt jelent akárhová, mert azokat a diákokat alaposan felkészítik. A pázmányos diploma ilyet je­lent. Talán ennek is köszönhe­tő, hogy már körülbelül há­romszoros a túljelentkezés. Dr. Hoffmann Rózsa: — Ha a Pázmány egyetem jó tudás­sal vértezi fel a hallgatókat, akkor a gimnáziumigazgató jó szívvel fogja fogadni őket, ak­kor is ha ő maga nem hívő em­ber. Mert tudja, hogy a peda­gógiai eszme a vallásossághoz nagyon közel áll. Mind a ket­tőben ott van az alakításvágy, mint egy fontos szempont. A hívő hallgatók és a hívő peda­gógusok a pályán sokszor be­bizonyították, hogy nagysze­rűen megállják a helyüket. Minden iskolaigazgatónak az a törekvése, hogy jó tanárai le­gyenek, elkötelezettek a pá­lyájuk iránt, a gyerekek for­málása iránt. Én azt hiszem, valószínűleg nem fog akadályt jelenteni, hogy a Pázmány Pé­ter az katolikus egyetem. A nyelvért és a püspökségért Nyíregyháza (KM - B. J.) — Folyóiratok, napilapok, egyes fejezeteinek eseményeit törté­nelemkönyvek őrzik, igazából azonban most állt össze egysé­ges egésszé az a hatalmas küz­delem, amit a hajdúdorogi gö­rög katolikusok évszázadokon át folytattak először azért, hogy a román, a ruszin és az orosz nyelv helyett magyarul végezhessék a liturgiát, majd amikor ezt sikerült elérniük, azért, hogy elszakadhassanak a munkácsi püspökségtől, s önálló egyházmegyéje legyen a magyarságnak. Azt pedig természetesnek gondolták, ha mindez a dorogiak küzdelme árán születik meg, az új egy­házmegye székhelye szőlő­földjük, a hajdúváros lesz. Dr. B. Papp János, a Hajdú- dorogról elszármazott nyugdí­jas nyíregyházi főiskolai tanár, a néhány hete napvilágot látott könyv szerzője talán az utolsó alkalmat ragadta meg e vallás- történeti anyag feldolgozásá­ra, hiszen a fiataloknak, még Hajdúdorogon is, lassan-las- san nem lesz kitől megtudni az igazat, megismerni nagyszüle- ik, őseik kemény, püspökök­kel, bíborosokkal, pápákkal, világi hatalmasságokkal vívott küzdelmét azért, hogy ezen a vidéken, ahol az anyanyelv magyar, ne a keletről jött, s örökölt liturgiái nyelv hono­sodjék meg. Meg a dologhoz az is hozzá­tartozik: ha vallásos is manap­ság a családok egy része, so­kakból sikerült kitörölni a hi­tet, sok szülő — alkalmazkod­ván a körülményekhez — en­gedte jövője miatt el az ateiz­mus felé gyermekét. Hajdúdo- rognak külön története van er­ről az időszakról is, hiszen a Dr. B. Papp János A könyv borítója Harasztosi Pál felvétele vallásosságukban, az összefo­gásuk erejében sokszor kimu­tatott erőt különös intézkedé­sekkel verték szét, s náluk még olyan lehetőségeket sem engedélyeztek, ami másutt ter­mészetes volt. A honalapítás 1100 éves, az ungvári unió 350 éves és a haj­dúdorogi egyházmegye közel­gő 85 éves évfordulója tiszte­letére megjelent könyv szeret­né a határainkon túl élő görög katolikusokkal is megismer­tetni az igaz történetet, hiszen a nyelvcsata közben sokszor érte olyan vád a magyarságot, hogy így akarják elmagyarosí­tani a román, a ruszin területe­ket, holott éppen az vezérelte a dorogiakat, hogy az itt élő ma­gyarokat ne kényszerítse az egyház az idegen nyelvű imákra és énekekre. Kujbus Mihály, Hajdúdorog polgármetere írja a könyv elő­szavában: a könyv ráébreszti az olvasót arra, hogy az egyhá­zi élet stabilizálásért folytatott küzdelem a rendszerváltás szakaszában nagyon fontos feladat ugyan, de nem érhet véget a rendszerváltás befejez­tével. Erre utalnak azok a jelensé­gek — ez már nem az előszó­ból való —, amelyek az egy­ház működésének kiteljesedé­séhez szükséges értékek visszaadását, az oktatás tér­nyerését akadályozzák. A dorogiak küzdelme példa lehet. Dr. B. Papp János: Hajdúdo­rog küzdelme a magyar görög katolikus egyházmegye felál­lításáért című könyve a hajdú­dorogi városi könyvtártól (Bö­szörményi út 7.) rendelhető, vagy a nyíregyházi kegytárgy­boltban vásárolható meg. Fogékony alsósok Nyíregyháza (F. Cs.) — A rendszerváltást követően — a demokratikus parla­mentarizmus jegyében — országszerte és iskolaszer- te, önkéntes alapon, fakul­tatív jelleggel indult meg a különböző felekezetek sze­rinti iskolai hitoktatás. Nyíregyházán a református egyház hitoktatói szeptem­berben elindultak feltérké­pező körútjukra, hogy fel­mérjék, mekkora az igény az egyes iskolákban a ke­resztény hitoktatásra. Általános képet kaptak arról, hogy az alsó tagoza­tos kisiskolások szüleik, nagyszüleik révén jóval na­gyobb érdeklődést és fogé­konyságot mutattak e tárgy iránt, mint a felső tagozato­sok. Hitoktatói tapasztalat­ból fakad, hogy a hat-tíz éves gyerekek nagy érdek­lődéssel várják hétről hétre a hittanórák szeretetteljes légkörét, a számukra isme­retlen bibliai történetek nem kevés tanulsággal bíró megismerését, az Istent dicsőítő közös éneklést, és azt a kötetlen családias hangulatot, amely lelkileg, testileg áthatja, s feloldja őket. Mint Kohn Zsolt lelki­pásztor elmondta, Nyíregy­házán jelenleg tizenöt re­formátus hitoktató van. E munkakörben főként aktív és nyugdíjas lelkészek és tanárok tevékenykednek. A hitoktatókra szükség van, mondta a lelkész, ugyanis évről évre egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik e tárgy iránt. A református és egyéb felekezetek hitokta­tóinak felsőfokú képzése 1990-ben kezdődött az or­szág teológiáin és főiskolá­in, így Nyíregyházán is. Je­lenleg megyeszékhelyün­kön a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán és a Görög Katolikus Teológián folyik a tárgy képzése. A rövid oktatói múltból következik, hogy az önálló hitoktatói diplomával ren­delkezők száma jelenleg csekély, s így a lelkészek, nyugdíjas tanárok zöme vállalja a gyerekek hitokta­tását. A nyíregyházi refor­mátus egyház többek között a gyermek és ifjúsági hit­élet gyarapítására szomba­tonként ifjúsági bibliaórát, vasárnaponként gyermek­istentiszteletet és a felső ta­gozatosoknak hetenként konfirmációelőkészítést is tart. Az egyház és a válás Vatikánváros (MTI-Pano- ráma) — Az érvényes há­zasságot a katolikus egyház minden esetben felbontha­tatlannak tekinti. Vannak viszont esetek, amikor a há­zasság ténylegesen nem jön létre, s ilyenkor az egyház semmisnek mondhatja ki a házasságkötést. Ezekben az esetekben azonban a bíró­nak a legnagyobb körülte­kintéssel kell eljárnia, s bár a folyamatot gyorsítani kell, a kánonjog szabályait nem lehet az egyének ér­dekében rugalmasan kezel­ni. Erre figyelmeztette II. Já­nos Pál pápa a római kúria legfontosabb bírósága, a fe- lebbviteli Romana Rota, amikor a hagyományoknak megfelelően az év elején fogadta a tudóstestületet. A találkozón Mario Fran­cesco Pompeda, a bírói tes­tület dékánja nem titkolta, hogy „rendkívüli nehézsé­get” okoz a kánonjog egye­temes alkalmazása, amikor az emberiség nagy családja számtalan, egymástól jelen­tősen eltérő kulturális kör­nyezetben él. A katolikus egyházfő vá­laszában leszögezte, hogy a házasság érvényességének, vagy érvénytelenségének eldöntése nem az egyének joga, mert a házasság „érinthetetlen érték”. „Az isteni törvény megváltoz­tathatatlan. A szigor érvényesülését mutatja, hogy 1994-ben 94 esetben hozott hatályos íté­letet a Romana Rota, s ezekből mindössze 31 eset­ben mondta ki a házasság létre nem jöttét. Az ügyek viszont szaporodnak: 1994 elején 640 eset várt elbírá­lásra, egy évvel később már 747. (1973-ban egyébként a Romana Rota 126 esetben hozott hatályos ítéletet). Az érvénytelenséget bi­zonyító okok között egyre inkább az „igen” kimondá­sának érvénytelensége ke­rül előtérbe. Nem volt érvé­nyes az „igen”, ha valaki nem szellemi képességei­nek teljes birtokában mond­ta ki, vagy ha kimondására erőszakkal, esetleg félreve­zetéssel vették rá. A „há­zasság el nem hálásának” korábbi klasszikus indoka ma már ritkaság. Imponten- cia miatt 1992-ben csak egyetlen esetben érvényte­lenítettek házasságot, igaz az ügy utólagos bonyodal­makat okozott: a szóban forgó férj azt megelőzően ugyanezen ok miatt már egy érvénytelenített házas­ság főszereplője volt. Izrael... ...Rabin után címmel tart előadást a budapesti Deák téri Evangélikus Templom nagytermében holnap este 6 órakor Yaron Mayer, az iz­raeli nagykövetség másod­titkára. (KM) Búcsúra... ...hívják a katolikusokat május 14. és 18. között Czestochowába. A lengyel városban tartandó búcsúra május 16-tól 18-ig is szer­veznek csoportot, itt a rész­vételi díj természetesen ol­csóbb. (KM) Jótékonysági... ...célra fordítják azt a pénzt, ami megmarad a keresztény jótékonysági farsangi mu­latság bevételéből. A ren­dezvény február 16-án 19 órától lesz a Fegyveres Erők Klubjában. (KM) Keresztény... ...ifjúsági farsangi mulatsá­got tartanak február 10-én délután 2 órától az alvégesi művelődési házban (Hon­véd u. 41.). A 200 Ft-os részvételi díjat a nyíregyhá­zi római katolikus plébáni­án lehet befizetni. (KM)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents