Kelet-Magyarország, 1996. február (53. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-03 / 29. szám

Napkelet • A KM hét végi melléklete 1996. FEBRUÁR 3., SZOMBAT BÉLYEGGYŰJTŐK A nemzetközi bélyeggyűjtés Horváth Sándor A nemzeti bélyeggyűjtő szövetségek nemzetközi csúcsszervezete „A Bé­lyeggyűjtés Nemzetközi Szövetsége” (Fédération Internationale de Philaté- lie, rövidítése: FlP). A FIP hosszas elő­készítő tárgyalások után 1926-ban Genfben alakult meg. Földünk csak­nem minden országos szövetsége tag­ja ennek a szervezetnek, néhány, az utóbbi évtizedben függetlenné vált or­szág kivételével. A nemzetközi csúcs­szervezet megalakulásakor a követke­ző főbb feladatokat tűzte maga elé: 1. Előmozdítani a fejlődést a filatélia minden területén. 2. Elősegíteni a vi­lág filatelistáinak baráti kapcsolatát. 3. A filatélia különböző területeire vo­natkozó szabályzatok kidolgozása. 4. Hazai és nemzetközi viszonylatban a közös érdeklődésű kérdésekben kap­csolat létesítése a posta vezetési szer­vekkel. 5. Támogatást nyújtani és védnökséget vállalni a tagszövetségek nagyobb rendezvényeihez, főként nemzetközi kiállításokhoz. A FIP legfőbb szerve az évenként egyszer ülésező kongresszus, és szék­helye Zürich. Vezető szerve a követ­kezőkből áll: elnök, 3 alelnök, ötta­gú igazgatótanács (más néven végre­hajtó bizottság), ezenkívül tiszteletbe­li elnökei, tiszteletbeli tagjai és fize­tett főtitkára van. Állandó szakmai bizottságai a következők: 1. hagyo­mányos gyűjtési bizottság; 2. temati­kus vagy motívumbizottság; 3. légi­posta bizottság; 4. ifjúsági bizottság; 5. rányomott teljesek vagy díjjegye­sek bizottsága; 6. irodalmi bizottság; 7. postatörténeti bizottság; 8. carte maximum vagy maximafilia albi­zottsága; 9. asztrofilatéliai bizottság; 10. hamisítvány- és szakértőbizott­ság. A FIP-hez tartozó nemzeti tagszö­vetségek összességükben 150 millió szervezett tagot számlálnak. Legtöbb taggal a kínai, a japán, az indiai, a brazil és az indonéziai bélyeggyűjtő szövetségek rendelkeznek. Európában a német bélyeggyűjtők szövetségének 65 ezer tagja van. A Magyar Bélyeg- gyűjtők Országos Szövetsége (MABE- OSZ) jelenleg 15 ezer felnőtt és kö­zel 7 ezer ifjúsági taggal rendelke­A Magyar Posta 1958-ban blokkot adott ki a FIP-kongresszus tisztele­tére A FlP-től évenként több tagszövet­ség kap megbízást nemzetközi bélyeg­kiállítás megrendezésére. Ezek közül az egyik mindig a FIP kongresszus­hoz kapcsolódik. Ilyen kiállítás volt elmúlt évben például a FIP védnöksé­ge alatt megrendezett bélyeg-világki­állítás is, melynek helyszíne Singa­pore városa volt. Az elmúlt évben a FIP egy albizottságának védnöksége alatt zajlott le Budapesten az „Olim- piafila 95” elnevezésű nemzetközi sportbélyeg-kiállítás, illetve fog lebo­nyolításra kerülni ez év augusztusá­ban a „Hungária 1100” elnevezésű nemzetközi kiállítás is. Itt említeném meg, hogy a nyíregyházi bélyegkiál­lításokon látható anyagok is a FIP nemzetközi kiállítási szabályzatának előírásai szerint készülnek, és azok FIP nemzetközi szabványkereteken kerülnek bemutatásra. KERESZTREJTVÉNY A január 20-i rejtvény jó megfejtése: „Aki ötvenévesen ugyanúgy látja a világot, mint húszévesen, az harminc évet elpazarolt az életéből.” Könyvjutalmat nyertek: Halász Zsigmond, Deményfalvi Károly, Szentidai Istvánná, Kürti Lászlóné, Nyíregyháza; Horváth Imréné, Záhony; Tóth Istvánná, Petneháza; Rakoncza Györgyné, Újkenéz; Kaluha Jánosné, Nyírgyulaj. Az Interspan nyíregyházi márkaboltja ajándékát nyerte: Koczman Lászlóné, Nyírtelek. Mai rejtvényünk megfejtésének beküldé­si határideje: 1996. február 12. Címünk: Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3-5. 4401. Intersgaoo Márkabolt, Nyíregyháza, Pacsirta utca 23-25. Tel./Fax: (42) 310-204 PARDON... A boldogsággal úgy vagyunk, mint az órával: a legkevésbé bonyolult romlik el a legkevésbé. Jobban szeretem, ha hallgatásomat, mint sem, ha szavaimat rágalmaz­zák. Chamfort Ókori bölcsesség TÖRD A FEJED VÍZSZINTES: 1. Megfejtendő (zárt négy­zetekben: E, O, D). 6. Morse-jel, de sze­mélynévmás is. 7. Azonos magánhang­zók. 8. Arany vegyjele. 9. Becézett Eri­ka. 11. Fial. 12. Pengetős hangszer. 14. Fekhelye. 16. Megfejtendő, a vízsz. 1. folytatása. 18. Római 51. 20. Vágóesz­köz. 21. Nikkel vegyjele. 22. Kenu-rész­let! 24. Szomszédos mássalhangzók a ma­gyar ábc-ben (fordított sorrendben). 25. Lábbeliféleség. 27. Nem őshonos, de igen elterjedt haszonfánk. 28. Sütéshez, főzés­hez használt nyersanyag. 29. Két szolmi- zációs hang. FÜGGŐLEGES: 1. Aqua ... (ásványvíz). 2. Libahang. 3. Szláv uralkodói cím. 4. Sár-darab! 5. RALY. 6. Megfejtendő (zárt négyzetben: E), a vízsz. 16. folyta­tása. 10. Invokáció eleje!! 11. Mennybol­tozata. 13. Tyúk a Dunántúlon. 14. Te­tőszerkezet-készítő mester. 15. Megfej­tendő (zárt négyzetben: P), a függ. 6. folytatása. 17. Szemlél. 19. így nevezték régen az ipari tanulót. 21. Évszak. 23. Svájci őskanton. 24. Nitrogén, kálium, oxigén vegyjele. 26. Tiszteletteljes meg­szólítás. 27. Nyújt, juttat. Megfejtendő: Egy január végi névnaphoz kötődő népi bölcsesség: „Ha... (vízsz. 1., 16., függ. 6., 15.),..” Múlt heti megfejtés: Nagy Sárrét — Ecse- di Láp — Hanság. Könyvjutalomban részesültek: Tar Ge­orgina, Tákos; Petrányi Tibor és Ákos, Újkenéz; Fülep Nikolett, Benk; Farkas Beatrix, Új fehértó; Bereczki Zsolt, Jánd; Varga Noémi, Géberjén; Bélteki Emese, Tyúkod; Kiss Róbert, Rozsály; Szabó Edit, Nyírbátor; Kusnyér Erika, Pócspetri. HORGÁSZOKNAK A tiszavasvári Fehér-szik Balogh Géza Ha az ember Nyíregyházáról tart Tisza­vasvári felé, a város előtt pár kilométerre egy hatalmas, kiszáradt tómedret lát, a hí­res Fehér-sziket. Nem volt persze mindig száraz, még két-három éve is víz borítot­ta. És hihetetlenül gazdag volt az élővilága. A mintegy 100 hektáros szikes tavat a csapadék és a talajvíz táplálja, pontosab­ban szólva táplálta. Korábban periodiku­san, általában ötévenként száraz és ned­ves szakaszok váltogatták egymást. Ezek során a tó egyáltalán nem, vagy minden nyár végére kiszáradt, írja egyebek mel­lett a szabolcs-szatmári természetvédelmi olvasókönyv. Ezt a szabályszerű hidroló­giai periodicitást egy korábbi melioráció megzavarta, ugyanis a környék tavaszi bel­vizeit a tóba, mint gyűjtőbe vezette. Ennek következtében 1976 óta a víz nem szá­radt ki egészen a legutóbbi időkig, ami ész­revehető átalakulást eredményezett a terü­let élővilágában is. A vize tipikusan szi­kes víz, magas szódatartalommal. Bár az utóbbi évek során ide vezetett nagy mennyiségű belvíz komoly kiédesedést okozott. A magasabb, zömében száraz területe­ken mozaikkomplexet találunk, ahol az egyes növénytársulások a szik mikrodom- borzatához igazodnak. Az északi részen az ürmös szikes pusztagyep terül el jellegze­tes növényeivel, a sziki ürümmel és veres- nadrág csenkesszel. A délkeleti szegélyen a jobb minőségű szikes pusztarétet talál­juk, ahol a vörösnadrág csenkesz mellett a közönséges cickafark, a szarvaskerep is előfordul. Mindkét társulás mélyebb és vi­zesebb pontjain foltszerűen a fehér tippan és hernyópázsit hoz létre jellegzetes együttest. A marhaj árásos vizes foltokon a mézpázsit alkot önálló vegetációt. A vaksziken, amelynek területe a koráb­biakhoz képest jelentősen csökkent, a bá- rányparéj hoz létre sajátos állományt, ame­lyet a terület észak-keleti részén, tóba be­nyúló félszigeten találunk meg a legtipiku- sabban. A száraz években a tófenéken a sziki ballagófű, az ágas sóballa és a bajusz­pázsit hozza létre a jellegzetes tófenék-ve- getációt. Minden életközösségben jól kö­vethető az állatvilágnak a növényzethez va­ló alkalmazkodása. Ez különösen szem­betűnő egy ilyen területen, amely sokkal jobban áttekinthető, mint pl. egy erdő. Saj­nos gerinctelen állatvilága még teljesen is­meretlen, illetve egyáltalán nem kutatott. A védetté nyilvánítást is a meglévő együt­tesen belül a madarak indokolták. Az utóbbi évek magas vízállása és a Ke­leti-főcsatornával való összekötése magya­rázza a korábban hiányzó halak megjele­nését és robbanásszerű, tömeges elszapo­rodását. A legnagyobb számban a ve­resszárnyú koncér figyelhető meg, de mel­lette a kínai eredetű ezüstkárász és a csu­ka is megtalálható. Különleges jelentősé­gük abban van, hogy megfelelő mennyi­ségű és minőségű táplálékot biztosítanak a halevő madarak számára és így azokat a közeli mesterséges halastavakról ide le­het csalogatni. Ennek kétségtelen jelei már látszanak. A madarak képezik a terület tu­lajdonképpeni természetvédelmi értékét, bár hangsúlyozni kell, hogy itt nem csu­pán egyik vagy másik fajt védjük, hanem a teljes rendszert, az ökoszisztémát. A vé­detté nyilvánítás idején 1977-ben kiemel­kedő fontosságú volt a gulipán, amely hat párban és a székilile, amely 4-5 párban költött a területen. A már többször emle­getett vízszintemelkedés miatt a tó elborí­totta azokat a vakszikes területeket, ahol ezek a fajok fészkeltek. így állandóan és nagyszámban költenek a búbosvöcskök, a szikestavak jellegzetes madarai, a feke­tenyakú vöcskök és a kisvöcskök. A nád terjedésével telepednek meg a nádi éneke­sek, mint a nádirigó, a cserregő nádipo­száta és a szikes tavak nádasaira jellemző foltos nádiposzáta. Jelentősen megnőtt a nádisármány populáció is, s a gyékény megjelenése tette lehetővé a barkóscinege fészkelését. Boldog idők, sóhajthatunk fel a mai ál­lapotok láttán, amikor nemcsak madarak úszkáltak a vízben, hanem halak is. De re­ménykedjünk. Hiszen mint hallottuk, más­kor is rendszeresen kiszáradt a tó, de min­dig újjá született. Hátha így lesz most is!

Next

/
Thumbnails
Contents