Kelet-Magyarország, 1996. február (53. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-03 / 29. szám
Napkelet • A KM hét végi melléklete 1996. FEBRUÁR 3., SZOMBAT BÉLYEGGYŰJTŐK A nemzetközi bélyeggyűjtés Horváth Sándor A nemzeti bélyeggyűjtő szövetségek nemzetközi csúcsszervezete „A Bélyeggyűjtés Nemzetközi Szövetsége” (Fédération Internationale de Philaté- lie, rövidítése: FlP). A FIP hosszas előkészítő tárgyalások után 1926-ban Genfben alakult meg. Földünk csaknem minden országos szövetsége tagja ennek a szervezetnek, néhány, az utóbbi évtizedben függetlenné vált ország kivételével. A nemzetközi csúcsszervezet megalakulásakor a következő főbb feladatokat tűzte maga elé: 1. Előmozdítani a fejlődést a filatélia minden területén. 2. Elősegíteni a világ filatelistáinak baráti kapcsolatát. 3. A filatélia különböző területeire vonatkozó szabályzatok kidolgozása. 4. Hazai és nemzetközi viszonylatban a közös érdeklődésű kérdésekben kapcsolat létesítése a posta vezetési szervekkel. 5. Támogatást nyújtani és védnökséget vállalni a tagszövetségek nagyobb rendezvényeihez, főként nemzetközi kiállításokhoz. A FIP legfőbb szerve az évenként egyszer ülésező kongresszus, és székhelye Zürich. Vezető szerve a következőkből áll: elnök, 3 alelnök, öttagú igazgatótanács (más néven végrehajtó bizottság), ezenkívül tiszteletbeli elnökei, tiszteletbeli tagjai és fizetett főtitkára van. Állandó szakmai bizottságai a következők: 1. hagyományos gyűjtési bizottság; 2. tematikus vagy motívumbizottság; 3. légiposta bizottság; 4. ifjúsági bizottság; 5. rányomott teljesek vagy díjjegyesek bizottsága; 6. irodalmi bizottság; 7. postatörténeti bizottság; 8. carte maximum vagy maximafilia albizottsága; 9. asztrofilatéliai bizottság; 10. hamisítvány- és szakértőbizottság. A FIP-hez tartozó nemzeti tagszövetségek összességükben 150 millió szervezett tagot számlálnak. Legtöbb taggal a kínai, a japán, az indiai, a brazil és az indonéziai bélyeggyűjtő szövetségek rendelkeznek. Európában a német bélyeggyűjtők szövetségének 65 ezer tagja van. A Magyar Bélyeg- gyűjtők Országos Szövetsége (MABE- OSZ) jelenleg 15 ezer felnőtt és közel 7 ezer ifjúsági taggal rendelkeA Magyar Posta 1958-ban blokkot adott ki a FIP-kongresszus tiszteletére A FlP-től évenként több tagszövetség kap megbízást nemzetközi bélyegkiállítás megrendezésére. Ezek közül az egyik mindig a FIP kongresszushoz kapcsolódik. Ilyen kiállítás volt elmúlt évben például a FIP védnöksége alatt megrendezett bélyeg-világkiállítás is, melynek helyszíne Singapore városa volt. Az elmúlt évben a FIP egy albizottságának védnöksége alatt zajlott le Budapesten az „Olim- piafila 95” elnevezésű nemzetközi sportbélyeg-kiállítás, illetve fog lebonyolításra kerülni ez év augusztusában a „Hungária 1100” elnevezésű nemzetközi kiállítás is. Itt említeném meg, hogy a nyíregyházi bélyegkiállításokon látható anyagok is a FIP nemzetközi kiállítási szabályzatának előírásai szerint készülnek, és azok FIP nemzetközi szabványkereteken kerülnek bemutatásra. KERESZTREJTVÉNY A január 20-i rejtvény jó megfejtése: „Aki ötvenévesen ugyanúgy látja a világot, mint húszévesen, az harminc évet elpazarolt az életéből.” Könyvjutalmat nyertek: Halász Zsigmond, Deményfalvi Károly, Szentidai Istvánná, Kürti Lászlóné, Nyíregyháza; Horváth Imréné, Záhony; Tóth Istvánná, Petneháza; Rakoncza Györgyné, Újkenéz; Kaluha Jánosné, Nyírgyulaj. Az Interspan nyíregyházi márkaboltja ajándékát nyerte: Koczman Lászlóné, Nyírtelek. Mai rejtvényünk megfejtésének beküldési határideje: 1996. február 12. Címünk: Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3-5. 4401. Intersgaoo Márkabolt, Nyíregyháza, Pacsirta utca 23-25. Tel./Fax: (42) 310-204 PARDON... A boldogsággal úgy vagyunk, mint az órával: a legkevésbé bonyolult romlik el a legkevésbé. Jobban szeretem, ha hallgatásomat, mint sem, ha szavaimat rágalmazzák. Chamfort Ókori bölcsesség TÖRD A FEJED VÍZSZINTES: 1. Megfejtendő (zárt négyzetekben: E, O, D). 6. Morse-jel, de személynévmás is. 7. Azonos magánhangzók. 8. Arany vegyjele. 9. Becézett Erika. 11. Fial. 12. Pengetős hangszer. 14. Fekhelye. 16. Megfejtendő, a vízsz. 1. folytatása. 18. Római 51. 20. Vágóeszköz. 21. Nikkel vegyjele. 22. Kenu-részlet! 24. Szomszédos mássalhangzók a magyar ábc-ben (fordított sorrendben). 25. Lábbeliféleség. 27. Nem őshonos, de igen elterjedt haszonfánk. 28. Sütéshez, főzéshez használt nyersanyag. 29. Két szolmi- zációs hang. FÜGGŐLEGES: 1. Aqua ... (ásványvíz). 2. Libahang. 3. Szláv uralkodói cím. 4. Sár-darab! 5. RALY. 6. Megfejtendő (zárt négyzetben: E), a vízsz. 16. folytatása. 10. Invokáció eleje!! 11. Mennyboltozata. 13. Tyúk a Dunántúlon. 14. Tetőszerkezet-készítő mester. 15. Megfejtendő (zárt négyzetben: P), a függ. 6. folytatása. 17. Szemlél. 19. így nevezték régen az ipari tanulót. 21. Évszak. 23. Svájci őskanton. 24. Nitrogén, kálium, oxigén vegyjele. 26. Tiszteletteljes megszólítás. 27. Nyújt, juttat. Megfejtendő: Egy január végi névnaphoz kötődő népi bölcsesség: „Ha... (vízsz. 1., 16., függ. 6., 15.),..” Múlt heti megfejtés: Nagy Sárrét — Ecse- di Láp — Hanság. Könyvjutalomban részesültek: Tar Georgina, Tákos; Petrányi Tibor és Ákos, Újkenéz; Fülep Nikolett, Benk; Farkas Beatrix, Új fehértó; Bereczki Zsolt, Jánd; Varga Noémi, Géberjén; Bélteki Emese, Tyúkod; Kiss Róbert, Rozsály; Szabó Edit, Nyírbátor; Kusnyér Erika, Pócspetri. HORGÁSZOKNAK A tiszavasvári Fehér-szik Balogh Géza Ha az ember Nyíregyházáról tart Tiszavasvári felé, a város előtt pár kilométerre egy hatalmas, kiszáradt tómedret lát, a híres Fehér-sziket. Nem volt persze mindig száraz, még két-három éve is víz borította. És hihetetlenül gazdag volt az élővilága. A mintegy 100 hektáros szikes tavat a csapadék és a talajvíz táplálja, pontosabban szólva táplálta. Korábban periodikusan, általában ötévenként száraz és nedves szakaszok váltogatták egymást. Ezek során a tó egyáltalán nem, vagy minden nyár végére kiszáradt, írja egyebek mellett a szabolcs-szatmári természetvédelmi olvasókönyv. Ezt a szabályszerű hidrológiai periodicitást egy korábbi melioráció megzavarta, ugyanis a környék tavaszi belvizeit a tóba, mint gyűjtőbe vezette. Ennek következtében 1976 óta a víz nem száradt ki egészen a legutóbbi időkig, ami észrevehető átalakulást eredményezett a terület élővilágában is. A vize tipikusan szikes víz, magas szódatartalommal. Bár az utóbbi évek során ide vezetett nagy mennyiségű belvíz komoly kiédesedést okozott. A magasabb, zömében száraz területeken mozaikkomplexet találunk, ahol az egyes növénytársulások a szik mikrodom- borzatához igazodnak. Az északi részen az ürmös szikes pusztagyep terül el jellegzetes növényeivel, a sziki ürümmel és veres- nadrág csenkesszel. A délkeleti szegélyen a jobb minőségű szikes pusztarétet találjuk, ahol a vörösnadrág csenkesz mellett a közönséges cickafark, a szarvaskerep is előfordul. Mindkét társulás mélyebb és vizesebb pontjain foltszerűen a fehér tippan és hernyópázsit hoz létre jellegzetes együttest. A marhaj árásos vizes foltokon a mézpázsit alkot önálló vegetációt. A vaksziken, amelynek területe a korábbiakhoz képest jelentősen csökkent, a bá- rányparéj hoz létre sajátos állományt, amelyet a terület észak-keleti részén, tóba benyúló félszigeten találunk meg a legtipiku- sabban. A száraz években a tófenéken a sziki ballagófű, az ágas sóballa és a bajuszpázsit hozza létre a jellegzetes tófenék-ve- getációt. Minden életközösségben jól követhető az állatvilágnak a növényzethez való alkalmazkodása. Ez különösen szembetűnő egy ilyen területen, amely sokkal jobban áttekinthető, mint pl. egy erdő. Sajnos gerinctelen állatvilága még teljesen ismeretlen, illetve egyáltalán nem kutatott. A védetté nyilvánítást is a meglévő együttesen belül a madarak indokolták. Az utóbbi évek magas vízállása és a Keleti-főcsatornával való összekötése magyarázza a korábban hiányzó halak megjelenését és robbanásszerű, tömeges elszaporodását. A legnagyobb számban a veresszárnyú koncér figyelhető meg, de mellette a kínai eredetű ezüstkárász és a csuka is megtalálható. Különleges jelentőségük abban van, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot biztosítanak a halevő madarak számára és így azokat a közeli mesterséges halastavakról ide lehet csalogatni. Ennek kétségtelen jelei már látszanak. A madarak képezik a terület tulajdonképpeni természetvédelmi értékét, bár hangsúlyozni kell, hogy itt nem csupán egyik vagy másik fajt védjük, hanem a teljes rendszert, az ökoszisztémát. A védetté nyilvánítás idején 1977-ben kiemelkedő fontosságú volt a gulipán, amely hat párban és a székilile, amely 4-5 párban költött a területen. A már többször emlegetett vízszintemelkedés miatt a tó elborította azokat a vakszikes területeket, ahol ezek a fajok fészkeltek. így állandóan és nagyszámban költenek a búbosvöcskök, a szikestavak jellegzetes madarai, a feketenyakú vöcskök és a kisvöcskök. A nád terjedésével telepednek meg a nádi énekesek, mint a nádirigó, a cserregő nádiposzáta és a szikes tavak nádasaira jellemző foltos nádiposzáta. Jelentősen megnőtt a nádisármány populáció is, s a gyékény megjelenése tette lehetővé a barkóscinege fészkelését. Boldog idők, sóhajthatunk fel a mai állapotok láttán, amikor nemcsak madarak úszkáltak a vízben, hanem halak is. De reménykedjünk. Hiszen mint hallottuk, máskor is rendszeresen kiszáradt a tó, de mindig újjá született. Hátha így lesz most is!
