Kelet-Magyarország, 1996. február (53. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-29 / 51. szám

1996. február 29., csütörtök ÉLETÜNK ŐSZÉN Az ágytól az asztalig Személyes gondoskodást nyújtanak • Az időseknek kijár a törődés Kovács Éva Nyíregyháza (KM) — Az idősekről gondoskodni az ál­lam feladata. Nem könnyű feladat, annyi bizonyos, de teljesítése mindenképpen kötelező. Az alábbiakban azokból az ellátási formák­ból ismertetünk néhányat közelebbről, amelyek me­gyénkben a leggyakoribb­nak számítanak. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások sorába azok­nak a segítségeknek a típusai sorolhatók, amelyek közvetle­nül, valamilyen szolgáltatást jelentenek. Az ellátások megszervezé­se, működtetése, az érintettek tájékoztatása valamint az ügy­intézés az önkormányzati hi­vatalok, vagy közvetlenül a gondozási egység vezetőjének feladata. Mindenhol kötelező A szolgáltatások bizonyos for­máit minden településen meg kell szervezni. Ezek a szociál­is alapellátások: az étkeztetés, házi gondozás, családsegítés, s vannak olyan szolgáltatások, amelyeket a települések nagy­ságától, a lakosság számától függően kötelező létrehozni, ezek szakosított ellátások: idő­sek klubja, szociális otthon. Legyen bármilyen településről szó, a szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőséget mindenki számára biztosítani kell, s az önkormányzatok 1997. év vé­géig kötelesek az ellátást ki­építeni, s garantálni az olyan szükségleti minimumot, amely szolgáltatás formájában valamennyi állampolgárt meg­illeti, amennyiben mindennapi életvitelében segítséget igé­nyel, vagy létfenntartása ve­szélyeztetett. Ez az idősek szempontjából azért kedvező, mert nem kell feltétlenül rossz egészségi vagy rossz anyagi helyzetben lenniük ahhoz, hogy segítséget kérhessenek, az idős kor, az öregség jogán is igénybe vehetik az ellátáso­kat. Általános szabály, hogy a szolgáltatásokért az igénybe vevők jövedelmük függvényé­ben, azzal arányos térítési díjat fizetnek. Akinek nincs jöve­delme, vagy nagyon kevés, az ingyenesen jut hozzá az ellá­táshoz. Az idősek életvitelét segítő legjellemzőbb szociális szol­gáltatások sorában első helyen szerepel az étkeztetés, mely­nek keretében azoknak az idős vagy beteg személyeknek kell legalább egyszeri meleg ét­keztetésről gondoskodni, akik ezt önmaguknak tartósan vagy átmenetileg nem képesek biz­tosítani és nincs olyan család­tagjuk, aki ezt vállalni tudná. Az idősek szempontjából fon­tos, hogy az a személy is ré­szesülhet szociális étkeztetés­ben, aki kora vagy egészségi állapota miatt igényli ezt. Az étkeztetésért az étel előállítási költségeivel és az igénybe ve­vő jövedelmi helyzetével ará­nyosan megállapított térítést kell fizetni (havonta azonban nem lehet több, mint a jövede­lem 25 százaléka). Az étkezte­tés történhet az étel házhoz szállításával, elvitellel, hely­ben fogyasztással. Házi segítségnyújtás Ez a szolgáltatás azoknak az idős, beteg, fogyatékos szemé­lyeknek biztosít a mindennapi életükhöz, személyi és kör­nyezeti tisztaságukhoz, a kül­ső kapcsolatok tartásához a sa­ját otthonukban segítséget, akik önmaguk ellátására nem képesek és mások róluk nem gondoskodnak. A gondozás elsődleges célja a „családsegítő” segítségnyúj­tás, különösen a bevásárlás­hoz, takarításhoz, az étel elké­szítéséhez vagy megmelegíté- séhez, a fürdetéshez, a gyógy­szerkiváltáshoz, a hivatalos ügyek intézéséhez stb. Ä segítségnyújtás módját, gyakoriságát az egészségi ál­lapot határozza meg, s erről a háziorvos véleménye alapján dönt a gondozás irányítója. A házi segítségnyújtásért egy igen méltányos gondozási óra­díjat kell fizetni, melyet az igénybe vevő jövedelmi hely­zete határoz meg (de nem le­het több az összjövedelem 20 százalékánál). A gondozást hi­vatásos és társadalmi gondo­zók végzik. A nappali ellátást nyújtó in­tézmények elsősorban a saját otthonukban élőknek biztosí­tanak lehetőséget arra, hogy napközben bejárva az idősek klubjába étkezzenek, közös­ségben legyenek, idejüket kul­turált körülmények között tár­saságban töltsék el. Minden olyan településen, ahol kéte­zernél több állampolgár él, az önkormányzat köteles gondos­kodni idősek klubjáról. Ez az intézmény elsősorban az ön­maguk ellátására képes, a klubba bejárni tudó, koruk, egészségi állapotuk miatt szo­ciális és mentális segítséget igénylő időseknek segít. Itt csak az igénybe vett étkezésért kell fizetni. Választék Az idősek klubja, a házi gon­dozás, az étkeztetés több tele­pülés Gondozási Központként működik, ahol az ellátás több formája egymáshoz kapcsoló­dik azért is, hogy egy helyen legyen hozzáférhető minden ellátás, amiből választani le­het. Jogosultság özvegyi nyugdíjra Nyíregyháza (KM) — A hoz­zánk érkező kérdésekből, le­velekből kiderül: az állam által nyújtott különféle ellá­tások igénybevételének mód­jával, feltételeivel sokan nin­csenek tisztában, a legtöb­ben ezekkel kapcsolatosan érdeklődnek. Ilyen például az özvegyi nyugdíj is. Utána­jártunk hát, kinek jár, s mi­lyen feltételek mellett adha­tó? Állandó özvegyi nyugdíjat az a házastárs kaphat, aki társa halálakor a hatvanadik, nő esetében az ötvenötödik élet­évét betöltötte, vagy rokkant, vagy házastársa jogán leg­alább két árvaellátásra jogo­sult gyermek ellátásáról gon­doskodik. Méltányosság bői Persze nem lenne méltányos, ha e feltételek miatt mondjuk egy 54 éves özvegyasszony el­esne az özvegyi nyugdíjtól, ezért az állandó özvegyi nyug­díj akkor is jár, ha valamelyik fenti feltétel tíz éven belül be­következik, illetve akiknek öz­vegyi nyugdíját 1993. március 1-je előtt állapították meg, azoknak 1993. március 1-jétől kell számolni a tíz évet. így sem lehet több a „feléledési idő” tizenöt évnél (tehát aki­nek 1989-ben meghalt a férje, az akkor is kap özvegyi nyug­díjat, ha 2003-ban válik jogo­sulttá, de ha társa 1987-ben halt meg, akkor nem kaphat, hiszen több mint tizenöt éve történt az eset). Választani lehet Akik az állandó özvegyi nyug­díjhoz szükséges feltételeknek nem felelnek meg, azok ideig­lenes özvegyi nyugdíjat kap­hatnak, feltéve, ha az elhunyt az öregségi szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi, rokkantsági nyugdíjas volt. Kizáró ok lehet, ha a házas­ság megkötésekor a házastárs az öregségi nyugdíjra jogosító életkort — a korkedvezmé­nyes életkort kivéve — már betöltötte, ez esetben csak ak­kor jár az állandó özvegyi nyugdíj, ha a házasságból, il­letve korábbi együttélésből gyermek származott, vagy a házastársak a házasság meg­kötésétől öt éven át megszakí­tás nélkül együtt éltek. A jogosultság akkor is meg­szűnik, ha az özvegyi nyugdíj­ra jogosító életkorának — 55 vagy 60 életév— betöltése előtt házasságot köt, vagy ha azt rokkantság, illetve árvael­látásra jogosult gyerekek tar­tása címén állapították meg, és az özvegyi nyugdíjas már nem rokkant, vagy már egyik gyer­meket sem illeti meg az árva­ellátás. Ha a jogosultság újabb há­zasságkötés folytán szűnik meg, egyévi özvegyi nyugdí­jával egyenlő összegű végki­elégítésre jogosult, ám igényét a házasságkötéstől számított egy éven belül jeleznie kell. Áki nem vett fel a házasság- kötéskor végkielégítést, és az újonnan kötött házassága fel­bomlik, az újból kaphat állan­dó özvegyi nyugdíjat, ha az özvegyi nyugdíjas házasságot köt, akkor választhat az özve­gyi nyugdíj és a végkielégítés között, az elvált, továbbá há­zastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek ideiglenes özvegyi nyugdíj jár akkor, há a házastársától en­nek haláláig tartásdíjban ré­szesült, vagy a bíróság részére tartásdíjat állapított meg. Ál­landó özvegyi nyugdíjat pedig akkor kaphat, ha a házastársá­tól annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy az állandó öz­vegyi nyugdíj feltételei a kü­lönéléstől számított tíz éven belül bekövetkeznek. Élettárs is Állandó özvegyi nyugdíjra ezenkívül az élettárs is jogo­sult, ha a házastársakra vonat­kozó féltételek (életkor, rok­kantság, árvaellátásra jogosult gyermekek tartásáról gondos­kodik) teljesülnek, és legalább egy év óta megszakítás nélkül együtt éltek, gyermekük szüle-, tett, vagy megszakítás nélkül tíz évet éltek együtt. Szanatóriumi ellátás ingyen Ki adhat beutalót? • Az árat az intézmény szabja • Ha nem orvosi javallatra... Nyíregyháza (KM) — A nép­jóléti miniszter rendelete szerint három meghatáro­zott betegségcsoportban — szív- és érrendszeri, légző­szervi és mozgásszervi be­tegségekben — szenvedők jogosultak az ingyenes sza­natóriumi ellátásra. Az első betegségcsoportba a szívinfarktust szenvedettek, a szív- és érműtöttek, az érpro­tézisek beültetése, valamint az agyi érkatasztrófák tartoznak. Az ingyenes szanatóriumi el­látásra jogosító légzőszervi betegségek közé tartozik min­den mellkasi és tüdőműtét utá­ni állapot, a krónikus hörgő­és tüdőbetegségek utáni fellé­pő hirtelen, súlyosabb rosszabbodás. Mind a szív- és érrendszeri, mind a légzőszer­vi betegségek esetén a beteget egyenesen az őt ellátó kórház­ból szállítják szanatóriumba abban az esetben, ha lakóhe­lyén vagy annak környékén nincsen más rehabilitációs le­hetőség. Mozgásszervi megbetege­désnek számít minden baleseti sérülés az eseményt követő egy éven belül, az ízületi pro­tézisek beültetése három hó­napon belül; és a több ízületre kiterjedő gyulladásos és elfa- julásos folyamat heveny rosszabbodása is. Az ilyen be­tegségben szenvedőket a házi­orvos küldheti el ortopéd vagy reumatológus szakorvoshoz, s ők azok, akik beutalhatják a betegeket a szanatóriumokba: az intézmények — az orvosi adatok figyelembevételével — állítják fel a fogadási sorren­det: nullától tizennyolc éves korig a szív- és érrendszeri, a légző- és a mozgásszervi; va­lamint az anyagcsere-beteg­ségben szenvedő gyerekeket a Somogy Megyei (Mosdós) Tüdő- és Szívkórház gyer­mekosztálya és a Mátrai Gyógyintézet kékestetői gyer­mekosztálya fogadja. Őket a háziorvos közvetlenül beutal­hatja a szanatóriumi kezelésre. Aki nem orvosi javaslatra kívánja igénybe venni a szana­tóriumi ellátást, annak a teljes költséget fizetnie kell. Az árakat az intézmények maguk határozzák meg; az egyetlen kikötés az, hogy tényleges költségeik kétszere­sét nem haladhatja meg a leg­magasabb ár. A legutóbbi szá­mítások szerint átlagosan 1500-2500 forintba kerül na­ponta a szanatóriumi ellátás Magyarországon. Aki a javasolt orvosi határ­időn túl is igénybe kívánja venni a szanatóriumi szolgál­tatásokat, annak a hotelköltsé­get, azaz a szállás- és étkezési díjat kell megtérítenie. Az élet derűje Nagy Miklós Andrea unokájával a családi ház te­raszán Amatőr felvétel Tóth Kornélia Nyíregyháza (KM) — De­rűs oldaláról szemléli az életet Nagy Miklós. Pedig oka neki is lenne panasz­kodni, hiszen néhány éve veszítette el szeretett fele­ségét, s nem sokkal utána hagyta ott a családi fészket Kántorjánosiban és költö­zött be a lányáékhoz Nyír­egyházára. Külön bejáratú lakrész gazdájaként közö­sen, mégis külön laknak. Nagy Miklós az élet ne­hézségeinek hangoztatása helyett nemcsak most, ha­nem korábban is azt keres­te: minek örülhet, mi az a szép, amely derűssé, vi­dámmá, meghitté teheti a hétköznapjait. Nem vélet­len, hogy a természet cso­dáját fedezte fel a nyíló vi­rágban, a gazdagon termő gyümölcsösben. Pár éve még a szomszédok is elál- mélkodtak, milyen hatal­mas szemű szőlő terem a tőkéken a kántorjánosi kert­jében. Pompázó gyümöl­csös vitte a gazda jó hírét messze földre. Aztán elmúlt az a gyö­nyörű szép időszak is az életében. Két lányukat fel­nevelték, férjhez adták. Most már az unokákban gyönyörködik Miklós bá­csi. Kati lányáéknál a na­gyobbik unokája, Andrea a tanárképző főiskolára jár és megszállottan szereti az ej­tőernyőzést. A nagyapa nem kis aggódására. Á ki­sebbik, Nóra a szegedi or­vostudomány-egyetemen készül hivatására. Miklós bácsit mindig is érdekelték a környezetében történő dolgok. Bizonyára nem véletlenül, mert koráb­ban hosszú éveken át töltöt­te be az elnöki posztot a kántorjánosi áfész-nél. Em­berek, családok százainak a gondját vette a nyakába, hisz a felvásárlástól az érté­kesítésig számos területen kötődtek az áfész-hez a helybeliek. Ez adta az ötletet, hogy papírra vesse a szövetkezet históriáját. Az 1945 és 63, a hodászi áfésszel történő egyesülésig terjedő idősza­kot ölelte fel a munka. Ezt a munkát a megyei levéltár által meghirdetett pályázat­ra is benyújtotta. Számára már ekkor nem volt idegen a toliforgatás, hiszen hosszú évek kutatómunká­ját zárta le a szülőfalu, Kán­torjánosi történetének összegzésével. Annyira él­vezte az anyaggyűjtés, a rendszerezés, a megírás al­kotó munkáját, hogy foly­tatta a régi mesterségek, foglalkozások, kihalásra ítéltetett szakmák adatainak összegyűjtésével. Nagy Miklós írása nyomán kitel­jesedik a régmúlt paraszti világának élete, egy nép jobb sorsra érdemes gondo­latainak kincses tárháza. Egyre jobban érdekelte és hatalmába kerítette az írás szenvedélye Nagy Miklóst. Mivel számos is­merettel rendelkezett a fa­lubeli emberek életéről, használati tárgyairól, úgy gondolta: összegyűjti a régi ünnepi szokásokat és az ilyenkor készített ételek re­ceptjeit. Ezt követően öt év alatt rendszerezte a régi ka­tonanótákat. Hangszalagra énekelt 132 katonadalt és az anyagot átadta a megyei Jósa András Múzeumnak. A nyugdíjas, ha nő Nyíregyháza (KM) — A kormány megtárgyalta, el­fogadta és sürgős tárgyalást kérve, — a nyugdíjbiztosí­tási önkormányzat közgyű­lésén kialakuló álláspont megismerését követően — az országgyűlés elé terjesz­ti a nyugdíjkorhatár fokoza­tos emeléséről és az új, ru­galmas korhatár-konstruk­cióról szóló törvényjavasla­tot. A törvénytervezet sze­rint az öregségi nyugdíjkor­határ a betöltött 62. életév. Ettől eltérő az 1945. de­cember 31. előtt született nők, valamint az 1939. ja­nuár 1. előtt született férfi­ak öregségi nyugdíjkorha­tára. Nőknél, ha 1940. január 1-je előtt született, az 55., 1940- ben született, az 56., 1941- ben született, az 57.. 1942- ben született, az 58., 1943- ban született, az 59., 1944- ben született, az 60., 1945-ben született, a 61. betöltött életév. Jogosult az öregségi tel­jes nyugdíjra az, aki a meg­felelő korhatárt elérte és legalább 20 év szolgálati időt szerzett. Az igényérvényesítés időpontjától függetlenül öregségi teljes nyugdíjra jo­gosult az a nő, aki 1991. ja­nuár 1-je előtt 55. életévét, illetőleg az a férfi, aki 60. életévét betöltötte, ha az említett időpontig legalább 10 évi szolgálati időt szer­zett. Öregségi résznyugdíjra jogosult az, aki a rá irány­adó öregségi nyugdíjkorha­tárt elérte és legalább 15 évi szolgálati időt szerzett. Az eddigieken kívül a ja­vaslat tartalmazza az előre­hozott öregségi nyugdíj fel­tételeit, valamint a nyugdíj előtti munkanélküli segély szabályait is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents