Kelet-Magyarország, 1996. február (53. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-27 / 49. szám

1996. február 27., kedd CSUPA ÉRDEKES Mit tehet az a magyar, aki... ... Amerikában csinált szép karriert? • Budapesti beszélgetés André de Székellyel Dombrovszky Ádám Budapest (ISB) — Külföldön karriert futott sikeres ma­gyarok voltak a vendégei a Magyarország 2000 konfe­renciának, amelyet a minisz­terelnök azért hívott össze, hogy segítséget kérjen tőlük az ország helyzetének jobbí­tásában. André de Székely, az ABC amerikai tv-hálózat alelnöke, jelenlegi közép-európai kon­zultánsa is a meghívottak kö­zött volt. Székely András 1938-ban a debreceni színház­ban volt rendező-asszisztens, 1992. december 21-én pedig Für Lajos akkori honvédelmi miniszter itt adta át neki a „Független Demokratikus Ma­gyarországért” emlékérmet. André de Székelyt először a kultúra finanszírozásáról kér­deztük. — Értem, hogy az államnak nincs pénze, s nem is kellene, hogy az állam tartsa el a szín­házakat — válaszolta. — A háború előtt sem volt eképpen, de Amerikában sincs így. Pe­dig Amerika gazdag ország, de a Metropolitan Operát sem az állam tartja el. Hanem kü­lönböző nagyvállalatok meg­engedik, hogy az adóból egy bizonyos összeget kultu­rális célokra adományozza­nak. Magyarországon a hábo­rú előtt hány államilag dotált színház volt? A Nemzeti, az Operaház és a Szegedi Nem­zeti Színház. A többi színház magánszínház volt, s olyan da­rabokat kellett játszaniuk, hogy a közönség bejöjjön rá. Vidéken a helyi — talán úgy hívták hogy — városi bizott­ság adott valami pénzt, ha a város akarta, hogy jó színháza legyen. De az elenyésző összeg lehetett. Ezért színhá­zak alakultak, tönkrementek, s jött egy új igazgató, fővállal­kozó. Itt az elmúlt 40 évben a színház olcsó volt, de nem az előző állam jószívűsége miatt, hanem azért, mert a színház és a film már Lenin szerint is a propagandának egyik legfon­tosabb eszköze volt. □ Az átmeneti korban azon­ban nem lehet magára hagyni a művészetet! — Természetesen átmeneti­leg az államnak segítenie kell. De a színházi világban itt egy nagy félreértés van. A művé­szeink nagy része a magán- színház minden előnyét sze­retné, ahol magasak a fizeté­sek, de az állami dotációra, biztonságra is igényt tárt. Bu­dapesten ma ha egy üres sze­nespince elérhetővé válik, ott megnyílik valamilyen avant- garde színház. Amiből semmi­féle baj nem származna, ha az egy magánkezdeményezés lenne. De mind valamilyen ál­lami vagy önkormányzati pénzre tartanak igényt. Itt már annyi színész, rendező van, mint soha azelőtt... Q És Székely Andi ás? — Én mindig inkább rende­ző akartam lenni, úgy hogy Horváth Árpád mellett asz- szisztenskedtem. Főszerepek nekem nemigen jutottak. André de Székely Nagy Gábor (ISB) felvétele 1939-ben aztán ösztöndíjjal Franciaországba kerültem, az­tán a háború, szovjet fogság következett, s csak 1949-ben térhettem haza. Hét évvel ké­sőbb pedig 1956. november 30-án illegálisan elhagytam az országot, s az Egyesült Álla­mokba emigráltam. Hárman indultunk: Szabó Sándor, Fer­rari Violetta és én. December 14-én már New Yorkban vol­tam. A Szabad Európa Rádió­hoz kerültem rendezőnek, s az első feladatom az volt, hogy Szabó Sándor és Szörényi Éva műsorát rendezzem. Sajnos, ebből a műsorból végül nem lett semmi, mert én azt akar­tam, hogy olyan darabból ad­janak elő, amit a kommunista Magyarországon nem volt szabad játszani, a Szabad Eu­rópa pedig minden áron klasszikust erőltetett. □ Mint az életrajzából tu­dom, 1963-ban Amerikában az ABC TV-hálózat szerződtette. S ami ritkaságszámba megy: ott három rezsimváltozást is megélt. — Ennek az lehetett az oka, hogy én mindig nagyon gazda­ságosan dolgoztam. Amikor egy ír katolikus vállalat vette meg a céget, az ő első dolguk az volt, hogy egy londoni könyvvizsgáló társasággal el­lenőrizték a munkánkat, s az én osztályom, a filmprodukci­ós főosztály a legjobbak közé került. Noha egy csomó em­bert elbocsátottak, én marad­hattam. így lettem azután alel- nök is. Most ugyanez történt 95 novemberében. Két évre meghosszabbították az én ke­leteurópai konzultáns-státuso­mat. □ Mi most a feladata? , — Mindig is az ABC szóra­koztató részlegénél, a film­osztálynál dolgoztam. Főleg most is, de a „hírek”-nek és a „sporf’-nak is szállítok anya­got. Tulajdonképpen az a dol­gom, hogy itt Budapesten tart­sam nyitva a szemem, s közöl­jem az ABC-vel, hogy mi az, amit érdemes közvetíteni. Föl­hívnak egy héten kétszer-há- romszor, s akkor adok egy fél­perces, egyperces anyagot. Nyilván olyan sok esemény nincs, ami az amerikai közvé­lemény számára fontos lenne. Például Taszár volt most érde­kes, vagy amikor a külügyi he­lyettes államtitkár, Holbrooke itt volt. De más jellegű mun­káim is vannak: régi jó bará­tommal, szegény Vámos Laci­val — épp most lesz a temeté­se — együtt rendeztük New Yorkban Göncz Árpádnak a Rácsok című darabját. □ Négy éve él ismét Ma­gyarországon. Mi a véleménye az országról? — Itt olyan az üzleti menta­litás, hogy inkább egyszer húzzunk be valakit jól a csőbe, keressünk rajta egy csomó pénzt. Nem baj, ha az illető többet nem jön. Négy évvel ezelőtt az ABC-vel akartunk itt egy filmet csinálni, s én be­kértem különböző költségve­téseket. Eljött hozzám a gaz­dasági és művészeti vezető, s a tervezetükben például 10 000 dollár heti fizetésre volt beál­lítva egy operatőr. Mondtam is, hogy „ti engem hülyének néztek!?” Én New Yorkban ugyanezért négyezer dollárt sem fizetek. De hát a dolog itt úgy megy, hogy az amerikai cégnek beállítják: tízezer dol­lár a tarifa. Ebből ennek a „pa­linak” adnak háromezer dol­lárt, hetet meg zsebrevágnak. S még fölszámít 15 százalék közvetítési díjat. Szóval ha itt az ABC-vel mi valamit terve­zünk, én gazdasági embert is kérek Amerikából, mert nem hagyhatjuk, hogy a magyar cég bonyolítsa! □ Milyen tanácsokat adna a magyaroknak? — Én nem vagyok gazdasá­gi szakember. Itt ezen a Ma­gyarország 2000 rendezvé­nyen felszólaltam — válaszol­va arra, amit a miniszterelnök úr is megfogalmazott: hogy kérik a segítségünket. Elég furcsa: én négy éve itt élek Budapesten, eltöltöttem 38 évet Amerika legnagyobb te­levíziós hálózatánál, de engem eddig itt senki nem kérdezett. Illetve még korábban Grósz Károly volt az — talán 1988- ban —, aki megkért, hogy ül­jek le konzultálni a Magyar Televízió 2-es csatornájának vezetőjével. Reggel 9-kor mi­niszterelnöki „parancsra” én el is mentem, az illető vezető 40 percet késett. Közölte velem, hogy 10 perc ideje van. Ez alatt a tíz perc alatt elmagya­rázta, hogy kell televíziót csi­nálni. □ Akkor hát nem is volt ed­dig alkalma segíteni? — Ha van kérés, akkor ter­mészetesen tudok. 1989-ben például egy Amerikában járt magyar küldöttség tagja volt az egykori moszkvai magyar nagykövet. Félrehívott engem, s átadott egy kazettát, amin a Ceausescu-program volt, a magyar falvak bulldózerozá­sának terve. Másnap 800 tele­vízióállomás műsorán szerte a világon lehetett látni a kazetta tartalmát... □ Mit várhatunk ma a kül­földön karriert csinált magya­roktól? — Nézze, akik 25 év alatt Erdéllyel, a magyar forrada­lommal kint Amerikában fog­lalkoztak, azok névtelen orvo­sok, egyszerű emberek. Azok közül egyik se jött még ide Magyarországra, hogy erre vagy arra igényt tartana. Fejtő Ferenc el is mondta ezen a rendezvényen: mindazokra a magyarokra, akik azért jönnek ide „segíteni”, hogy egy pén­zes állást kapjanak, itt nincs szükség. Az a magyar, aki kint karriert csinált, az megenged­heti magának, hogy akár in­gyen segítsen az országnak. □ Hogy érzi magát ma Ma­gyarországon? — Nem érzem jól magam. A változások idején 88-89-ben jobban éreztem magam itt. Amit most látok: ugyanazok az emberek élnek rosszul, akiknek az elmúlt 40 évben nehéz sorsuk volt. Azok, akik a múlt rendszer előnyeit élvez­ték, azok ma ötször úgy élve­zik! Ha az a rendszer maradt volna, soha ilyen jól nem él­hettek volna! S a legjobban az emberek magatartása fáj. Én a magyar embert nem ilyennek ismertem meg, mint akikkel most itt találkozom. A felesé­gem norvég. Azt mondja ne­kem: miként lehet, hogy mind­azok a magyarok, akikkel kül­földön találkozunk — mind egészen más magyarok. HIRDETÉS MINOLTA Ugye Ön is unja már az irodáját elborító faxpapír halmazokat, ame­lyek ráadásul egy idő elteltével még olvashatatlanná is válnak? Most Itt a lehetőségi Kedvezményes áron vásárolhat normálpapíros, tintasugaras faxkészüléket! Természetesen ha Ön ragaszkodik a hőpapkos faxké­szülékhez, nálunk akár üzenetrögzítős, akár számítógép­hez csatlakoztatható változatát Is megtalálhatja, □ Normálpapíros, tintasugaras telefax □ 10 sec/oldal átviteli sebesség fi 'íl □ Automatikus eredeti lapbehúzás (max. 25 A/4 lap) yh □ 200 lapos papírtároló □ Magyar nyelvű kijelző >;j- £ v □ Számítógépes csatlakozás, nyomtatás, szkennelés "v (szoftver opció) ;■ \ ..;. V □ Hiba korrigáló üzemmód . \ □ Alacsony fajlagos a nyomtatási költség MINOLTA MAGYARORSZÁG Kft. f° Debreceni kirendeltség 4024 Debrecen, Kossuth u, 45. Tel./fax: 52/342-016,52/432-299 NYÍLÁSZÁRÓT A TERMELŐTŐL! A Sóstó-Tarde Kft. 4400 Nyíregyháza, Kinizsi u. 4. sz. alatti telephelyén (volt Elekterfém Szövetkezet) árengedményes termelői áron kaphatók fából készült nyílászárók! Kínálatunkból: :— Kazettás beltéri és bejárati ajtók — Farostlemezes beltéri ajtók — Lambériás bejárati ajtók — Egyesített szárnyú ablakok Viszonteladóknak, kivitelezőknek külön árengedmény. Nyitva: hétfőtől péntekig 8-16-ig, szombaton: 8-12-ig. Sóstó-Trade Kft. *, 4400 Nyíregyháza,^ Kinizsi u. 4. Tel.: 312-041,31 4-409 | R.tel.: 30/353-968. Az egzotikus országokat bemutató sorozat nyitánya volt a nyíregyházi VMK-ban az indiai hét. Képünkön színes népviseletek két embernagyságú babán Elek Emil felvételei HIRDETÉS SZOLÁRIUMfiÉPEK (újak és felújítottak garanciával), Csövek, plexik minden TASZ: típushoz Teljes körű gyors szerviz és tisztítás rövid határidővel. T,HUS AMERIKAI TURBÓ- . SZOLÁRIUM CSŐ AMQ! 1180 + áfa/db Megrendelhető: I Tel./fax: 06-46/303-128 06-30/457-608, Bodnár Sándor „Matyó" Biztonság GMK vállalja villamosberendezések: tűzvédelmi, érintésvédelmi, valamint építmények villámvédelmi felülvizsgálatát. A /EGYZŐKÖNYVEKET AZ ÉRVÉNYBEN LÉVŐ RENDELETEK SZERINT KÉSZÍT/ÜK EL. NE BÍZZA BÁRKIRE | érintésvédelmi műszerek javítását, 2 hitelesítését! Műszerátvétel: g 7.30—9.00-ig. Tevékenységünket £ 1981-tői folytatjuk. Nyíregyháza, Csillag u. 44. Telefon: 410-050. A Komáromi nagykereskedés MEGNYITOTTA újabb telephelyét NYÍREGYHÁZÁN, a Kallói üt 63. sz. alatt. AKCIÓS ÁRAINKBÓL: Coca-Cola 2 I Pet. 129,90 Ft Coca-Cola 1/1 Pét. 69,90 Ft Coca-Cola 1,5 I Prb 79,00 Ft Kisvárdai kommersz pálinkák 0,21 142,00 Ft Áraink az ÁFA-t tartalmazzák! TOVÁBBI KÍNÁLA TÜNKBŐL: —jövedéki termékek (dohány, ital, kávé, sör) — borok, pezsgők — szénsavas és dobozos üdítőitalok, szörpök — háztartási papíráruk FOLYAMATOS AKCIÓKKAL ÉS NAGYOBB TÉTEL ESETÉN TOVÁBBI KEDVEZMÉNYEKKEL VÁRJUK A TISZTELT VISZONTELADÓKAT ÉS KERESKEDŐKET! Nyitva: hétköznap 8.00—16.00, szombat: 8.00—12.00 Telefon: 06(30)353-672. 06(30)533-922 A Tedej Részvénytársaság (4085 Tedej, Fő u. 9.) ■ alkalmaz 1 fő növényvédő ■ * szakmérnököt és növényvédő ■ | technikust. A tiszadobi szarvasmarha- | I telepére főiskolát vagy egyetemet e • végzett telepvezetőt keres. , I ■ Jelentkezni írásban, vagy az 52/ ÄI telefonszámon lehet, ä Víz, gáz, villany- ’ szerelési anyagok ■ | idomacélok, zárt szel vények, | | fürdőszoba-felszerelések | I teljes választéka = j Megtalálható: Korsovetzki Bt. £ . • Nagyhalász. Tel: 06-42/200-566/349, >• 06-20/457-259. £ | ^^ánjatynk betonacél átm 8-as, 10-es, 12-es. Akciós bútorvásárt tartunk Nyíregyházán a Szakszervezetek Házában február 27—28—29., március 01-jen. Utoljára még a tavalyi áron! Érdemes benézni/ I sO Sok újdonsággal várjuk ± kedves vásárlóinkat. | Tel.: 06-60-460-370. f Vállalkozók. J figyelem! J Ukrán határ mellett 3 éve I bevezetett élelmiszer ; ■ vegyeskereskedés eladó, I ■ vagy bérbe vehető. § * | Érdeklődni a 06-60/483- § | 062-es telefonszámon. ^ BÜRO COMFORT TELMEX BÚTORÁRUHÁZ Lakástól az irodáig. Nyíregyháza, Debreceni út 107. (Platán Autóház udvarában), Nyitva: H—P-ig 9—17-ig, i Szó.: 9—12-ig. Tel.: 460-438. £ Nyelvtudással, szervezési készséggel és számítógépes ismeretekkel is rendelkező, felsőfokú végzettségű munkavállalót ÍCGrGS tuzséri vállalat ügyviteli- műszaki titkár jellegű = munkakörbe. jv Jelentkezés: 42/314-516, f 42/313-314-es telefonon. ^ A METEOR RT. Nyíregyháza, Simái út 9. sz. alatti lerakat ÉRTÉKESÍTÉSRE kínálja tárgyi eszközeit. — bolti berendezések — csővázas berendezések — áruszállító kocsik, stenderek — íróasztalok — egyéb eszközök. Érdeklődni a helyszínen. Nyitva: 8.30—15.00-ig. Tel.: 310-711| K

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents