Kelet-Magyarország, 1996. február (53. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-27 / 49. szám

1996. február 27., kedd HOBBI Hullakereső teknősök pórázon Az aligátorteknős már szinte kihívás a megszokott, jámbor ékszerteknősök után Az aligátorteknős Nyéki Zsolt Nyíregyháza (KM) — Hogy milyen messze került e hazá­ból a hiánygazdaság, az jól lemérhető a kisállatkereske­dések kínálatán is. Valami­kor csak néhány díszhal, hullámos papagáj és pinty, valamint fehér egér és tenge­rimalac kellette magát a pol­cokon, s nagy volt a csodál­kozás, amikor a fővárosban megjelentek az első kistnaj- mok. Ma már a két méterre megnö­vő varánuszoktól az óriáskí­gyóig bármi beszerezhető, de nem kunszt az sem, ha a fe­nyőfa alá tigriskölyök kerül. A bőség zavarában viszont keve­sen gondolják végig, mi lesz akkor, ha a kis kedvenc meg­nő, s netán még veszélyes is lehet a gazdira nézve. Melegen ajánlják Egzotikus állatokért és szak- véleményért nem kell már a fővárosba utazni, egyre több helyi kereskedő lesi a vevők kívánságát, s a folyamatosan emelkedő színvonalból nem maradhat el a szaktanácsadás sem. Eszerint aki állatkülönleges­ségre vágyik, de a lakását csak részben kívánja átrendezni tar­tásához, annak melegen ajánl­ják az aligátorteknőst. Ez már kihívás az itthon megszokott jámbor ékszerteknősök után, hiszen erről a fajról igen érde­kes dolgokat ír a szakiroda- lom. Természetes hazájában (Kanada déli részétől Közép- Amerika keleti partvidékein) páncélja elérheti az 50 centi­métert, testsúlya pedig a 30 ki­logrammot (fogságban csak 20 kilóval kell számolni...), s igen harapós kedvű. Néha még a fürdőzőket is megtámadja, komoly sebe­ket ejtve a ka­pálózó lába­kon. Ami igazán érdekessé teszi az az, hogy a bomló dögök iránti vonzal­mát kihasznál­va a rendőrség vízbe fulladt hullák, vagy gyilkosság ál­dozatául esett s majd vizes, mocsaras ré­szen eltüntetett hullák felkuta­tására használ­ja a kifejlett aligátorteknő­söket, hosszú pórázra ereszt­ve. De pánikra semmi ok, a szakemberek szerint fogságban nem is nő olyan nagyra, sokkal szelí- debb, igaz, a szakirodalom azért megjegyzi: etetésénél nem árt kikészíteni az elsőse­gély-felszerelést. S hogy tartá­sa mégis megéri a fáradságot, azt a bátor kísérletezők igazol­hatják. Hús- és dögevő Az üzletben gyerektenyémyi nagyságban kapható kölyök teknős hamar megszokja új környezetét, s gazdája minden mozdulatára élénken reagál, természetesen valami harapni- valót várva. Alapjában véve hús- és dög­evő, de mohóságában legyűri a zöldség- és gyümölcsdarab­kákat is (tapasztalat Szerint az almát nem kedveli). Elesége téli időszakban is könnyen be­szerezhető: kishal fagyasztva és szárítva, vízi csiga, nyers tonhal, bolharák, ritkán so­vány marhahús és szopós egér. Már szinte szép Ez utóbbi tálalása nem túl nagy élmény, de tény: a csu­pasz kisegerek nem cincognak sokáig, s aki szereti kis páncé­los kedvencét, az legyűri el­lenérzését. Tavasztól őszig a legjobb falatokat a horgásztú­rákról hazahozott kishalak ad­ják. A lakásokban ma még elvét­ve előforduló aligátorteknős hálás állat: nagy életereje megkönnyíti a tartás első éve­it, s akadt olyan állatbarát is, aki szerint annyira csúnya, hogy már ez benne a szép — s rendelt egy példányt. Arra azért ügyelni kell, hogy az egészséges példánynak kifej­lett korában megnő a helyigé­nye, s tisztításnál harap, állító­lag képes egy újpereccel is megrövidíteni az óvatlan ke­zeket. Skorpió­leves Szingapúr (MTI) — Pin­cér! Skorpió van a leve­semben! — ez a felkiáltás egyáltalán nem kelt megüt­közést abban a szingapúri étteremben, amely még a kínai konyhához szokott, edzett gyomrú vendégek számára is meglepő fogá­sokat kínál étlapján. Szere­pel a menün többek között sült skorpió, békamirigy ízlésesen befedve gyü­mölccsel párolt denevérrel, vagy akinek ez túl édes­késnek hangzik, annak ka- viárszerűen elrendezett fe­kete hangyával. Vang Li Ti-eng asszony esküszik ét­termére, s ha nem is állítja határozottan, hogy minden fogása maga a gasztronó­miai tökély, abban egészen biztos, hogy a menük na­gyon jó hatással vannak bi­zonyos betegségek esetén. Vang Li asszony tudo­mása szerint az ő étterme az egyetlen, amely az ere­deti formában alkalmazza a kínai természetgyógyá­szatot füvekkel és ételek­kel. Itt a konyhafőnök sem csupán séf, hanem egy kí­nai természetgyógyász, aki igen nagy jártassággal ke­zeli a gyógynövénytárat. Az étterem igen előkelő helyen, Szingapúr hotelne­gyedében található, s hongkongi hírességek, eu­rópai, amerikai, japán, ko­reai és tajvani turisták láto­gatják. Az étterem egyik sarkában maga a termé­szetgyógyász foglal helyet, aki felügyeli a fából ké­szült gyógyfüves szek­rénykét. Kérés esetén akár kivizsgálást is tart, felállít­ja a diagnózist, s ennek alapján menüajánlatot tesz a gyógyulni vágyó vacso­ravendégnek. Az Imperial Herbal Restaurant-ban egy átlagos vacsora ára körül­belül 400 szingapúri dol­lárba kerül. Ukimama szünnapja Hobbija élete éveinek halmozása Rio de Janeiro (MTI) — Egy 125 éves asszony március 5-én a Vatikánban akarja megünnepelni születésnap­ját. Mint közölte, a pápa meg fogja áldani ebből az al­kalomból. Az idős asszonyt, Maria do Carmót 1871-ben keresztelték meg Carmo de Minas város templomá­ban. A százhuszonöt éves hölgy már szerepel a rekordok köny­vének brazíliai kiadásában. 1997-ben bekerül a nemzetkö­zi kiadásba is, ha teljesítik a londoni szerkesztők kívánsá­gát, nevezetesen, hogy mutas­sa be a keresztlevelet, és küld­jön nyilatkozatot három, 90 évnél idősebb személytől, akik ismerték fiatal korában. Maria az idén látta meg éle­tében először a tengert, amikor részt vett a felvonuláson a Rio de Janeiró-i karnevál alkalmá­val. Ha a keresztlevél előkerül, és találnak tanúkat is, megdől az az állítás, hogy a francia százhuszonegy éves Jeanne Calment a világ legidősebb asszonya. Bizonyára nem lesz egyszerű dolga a százhuszonöt éves Mariának, hogy a meg­sárgult dokumentumot előke­rítse, illetve a három tanút rá­vegye a hosszú utazásra. Névadó Nyíregyháza (KM) — A fajtatiszta kutyakölyök va­lószínűleg szép, hosszú, hangzatos nevet „hoz” ma­gával. Egyáltalán nem kö­teles ezt a nevet használni a gazdája. Jó tudni: a kutya legjobban a kétszótagú szavakat jegyzi meg, azok közül is szívesebben az a- ra, o-ra végződőket (pl.: Lajka. Bello, Zenta). így nem keveri össze az egy- szótagú parancsokkal, mint pl.: ülj. állj. A kivá­lasztott nevet ezentúl kö­vetkezetesen használjuk, míg a kiskutya meg nem tanulja, s reagál rá. Viták helyett állatmenhely Késhegyre menő viták tanúi vagyunk nap mint nap: ebte­nyésztők, kutyagyűlölők, va­dászok, megtámadott járóke­lők, állatvédők vívják szélma­lomharcukat. Egyesek tisztes­séges állatvédelmi törvényt követelnek, mások csak le­gyintenek rá. Többen eltűnő­dünk: talán nem is a kutyákkal van a baj, hanem a felelőtlen gazdikkal... Egyszer, s mindenkorra fe­lelős lettél azért, amit megsze­lídítettél — cseng az ismerős idézet A kis hercegből. Vajon mennyire igazak ezek a sorok napjainkban ránk, a kisállat- tartókra, és mit cselekszünk annak érdekében, hogy való­sak legyenek? — Egyre inkább jellemző, hogy társállatként kezelik a gazdik a kis állataikat. Tapasz­talom, egyre felelősségtelje­sebben törődnek kedvenceik­kel, igénylik az orvosi rende­lőben való kezelésüket, ha szükséges, az állatkórházi el­látásukat is — fejti ki vélemé­nyét dr. Bodnár József tiszalö- ki állatorvos. — Egyszerűbb műtéteket, császármetszést, egyéb sérülé­sek ellátását végezhetjük a jól, igényesen berendezett állator­vosi rendelőben. A bonyolul­tabb. többemberes műtéteket, röntgenátvilágításokat csak a kórházban lehet elvégezni a drága berendezések miatt. □ A kóbor kutyákkal szem­ben — ami állandóan visszaté­rő téma — nagy a felháboro­dás a lakosság részéről, nem ok nélkül... — Igen, ez valós és komoly gondot okozott régebben és most is. Jelentős gazdasági problémát is jelent, hiszen vadjaink kicsinyeit, tojásait pusztítják. Emellett kiemel­ném az egészséget veszélyez­tető, veszettség vírusával fer­tőzött állatok szerepét. Egy­másra és emberre halálos ví­rust hordozva, kilométereket megtéve, a megyét túllépve vi­szik el a kórt. □ Miben látja a megoldást? — Egyedül csakis az állat­menhely létrehozása segíthet­ne. Támogatnák többen is az ötletet, de gondolom, anyagi nehézségek akadályozzák lét­rejöttét. A különböző okok miatt kóborló állatok men- helyre szállítása, felügyelete biztosítaná a társállatok átme­neti ellátását és azt, hogy újra lelkiismeretes gazdira talál­hassanak. Beszélgetésünk közben egy „beteg” érkezik. Gazdája a vizsgálóasztalra teszi az ijedt kiskutyát, aki csendben tűri a vizsgálatot és az azt követő kezelést. □ Mindig zökkenőmentes az orvos-beteg kapcsolat? — Általában, idegen helyen megszeppennek, jól viselked­nek pácienseim. Ha olykor idegesebb, türelmetlenebb ér­kezik, a kellő hullámhosz- szat jutalomfalatkával mindig megtalálom. Biztosan menhelyre szánta (ha lett volna) az a gazdi is azt a fekete cicát, melyet egy kar­tondobozban talált két gyerek. Valószínű, nem kegyetlenség­ből, hanem nehéz anyagi hely­zete miatt vált meg kedvencé­től, hiszen gondosan étellel és vízzel is ellátta. A találkozás öröme kölcsönös volt: a gyere­kek örültek a cicának, hazavit­ték, a kis állatka pedig a jólel­kű, új gazdiknak. Húri Valéria Kutyák, ha vívnak Egyszer fent... ...másszor lent Balázs Attila felvételei Védendő ragadozók Budapest (MTI-Press) — A házi macskák félelmetes rokonai a tigrisek, a gepár­dok, az ocelotok és más va­donban élő ragadozók, mind valódi életművészek. Világszerte folyik a vad- macska-félék küzdelme a túlélésért, mivel beszűkül a vadállatok élettere. Általában napi tizennyolc órát szentelnek kedvenc időtöltésüknek, az alvásnak és pihenésnek. De ha az­után megemberelik magu­kat a lusta cicafélék, egé­szen más, vad oldalukról tesznek tanúbizonyságot. Például a sivatagi hiúz vil­lámgyors reflexei segítsé­gével képes arra, hogy egy­szerre akár három madarat is elkapjon röptében a leve­gőben. A leopárd hirtelen átváltozik energiától duzza­dó erőgéppé, s nagy bátor­sággal veti magát a nálánál kétszer nagyobb termetű gnura. A vadmacskafélék azon­ban nemcsak támadók, ha­nem gyakran áldozatok is. Félniük kell a prémvadá­szoktól és az őserdők ki­pusztulása, illetve az esőer­dőkkel folytatott rablógaz­dálkodás okozta élettér­vesztéstől is. Egyes őser­dők teljes kipusztítása mintegy 15 macskafajta ki­pusztulását hozza magával. Komoly veszélybe kerülne további 7 fajta prémes vad a trópusi őserdők beszántása miatt, melyeket marhalege­lőnek és szántóföldnek szándékoznak hasznosítani. A trópusokon lévő álla­moknak nincs elég pénzük, hogy az állatok megfelelő védelméről gondoskodja­nak. Az indiai ligrisek meg- mentési programjának kal­kulációja szerint a védelmi körzetek létesítése és azok fenntartása 25 millió dollár­ba kerülne. Csak ilyen erőfeszítések árán lenne lehetséges, hogy a kihalással fenyegetett in­diai tigrisek számát, melyet jelenleg mintegy 2000-re becsülnek, 4500-ra emel­jék. A nemzetközi állatvédők követelik, hogy a fejlett ipari országok nyújtsanak anyagi támogatást az érin­tett országoknak. Emellett kutatni és tanulmányozni kell az egyes ritka macska­félék, az oncilla, margay- macska és jagu- árundi életmód­ját, szokásait, hogy a megfele­lő védelmi in­tézkedéseket ki tudják dolgozni. Mindenekelőtt következetesen üldözni kell az illegális prém­kereskedelmet, ha még azt akar­juk, hogy vad- macska-félék éljenek az er- MTI-fotó dőkben. A margay-macska

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents