Kelet-Magyarország, 1996. február (53. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-27 / 49. szám
1996. február 27., kedd HAZAI HOL-MI A rákbetegség: ijesztő mutatók Eckhardt Sándor akadémikus Harasztosi Pál felvétele Nyíregyháza (KM - K. J.) — A napokban Nyíregyházán járt Eckhardt Sándor akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Onkológiai Bizottságának az elnöke, világhírű rákkutató. A megyei pedagógiai intézet (MPI) és a Magyar Rákellenes Liga Kílet-Magyaror- szági Szervezete meghívásának eleget téve, továbbképzést tartott biológia szakos tanároknak, osztályfőnököknek. Közérdeklődésre számot tartott előadása centrumában a daganatos betegségek kialakulásában szerepet játszó, ún. kockázati faktorok álltak, különös tekintettel az ifjabb korosztályokat veszélyeztető tényezők megsokasodására, a prevenció lehetőségeire, a pedagógusok szerepére a népbetegséggé előlépett kór elleni küzdelemben. — A közfelfogással ellentétben, a rákbetegség korántsem csak az orvosokat foglalkoztató probléma — fogalmazta meg kérdésünkre adott válasza bevezető gondolataként. A civil társadalom normális működését messzemenően befolyásoló tényező, hogy hazánkban a rákkal kapcsolatos informáltság — főként a fiatalok körében — nem megfelelő. A tanulóifjúságnak nincs elegendő, szakszerű ismerete a betegségről. Sok a tévhit, a misztifikáció e súlyos betegség kialakulásáról, tüneteinek felismerhetőségéről, a kezelés, a gyógyulás lehetőségeiről. Pedig a mostani tizenévesek néhány év múlva immár családot alapító felnőttként kell, hogy szembe tudjanak nézni mindazzal, ami pillanatnyilag nem tűnik túlságosan fontosnak és aktuálisnak a számukra. nevezetesen a daganatos betegségekkel. — A rákellenes liga feladatának tekinti a felvilágosító tevékenység eredményesebbé tételét az iskolákban, a tanárképzésben, a gyakorló pedagógusok körében. Előadásomban — többek között — részletesen szóltam azokról az életviteli módozatokról, melyekkel a rákosodás kockázatát mérsékelni lehet. A rizikónövelők között kitüntetett szerepe van a dohányzásnak, a nagymértékű alkohol fogyasztásnak, a drogoknak. A szenvedélybetegségek külön-kü- lön is fokozzák a megbetegedés veszélyét, együttesen pedig még erősebben fejtik ki pusztító hatásukat. A speciális munkaterületeken elszenvedhető ártalmakról sem feledkezhetünk meg, de velük szemben viszonylag könnyebb megtenni a hatékony védekező intézkedéseket. — A felvilágosító munka a megelőzés szempontjából fontos. Tudja a fiatal: milyen következményekkel járhat pl. a túlzott napozás, a megnövekedett radioaktivitás, a kelleténél nagyobb mértékű kemizálás; legyen tisztában azzal is, hogy hová vezethetnek a táplálkozási anomáliák. Az említett dolgok „adják ki” ugyanis a kockáztatottság magas mutatóit. Az MTA környezetvédelmi bizottsága tagjaként ijesztő adatokat ismerhettem meg. A tüdőrákban szenvedő férfiak statisztikájában Magyarország Európában az első helyen áll. Minden 4-5. férfit eléri a kór. Más megközelítésben sem sokkal jobb a kép: a harminc- kettes világlista (fejlett, iparosodott országok) második helyezése is a miénk. Tovább rontja a helyzetünket, hogy — kissé durván fogalmazva — a nők igencsak törekszenek a. túlzásba vitt dohányzással megszerezni maguknak a jogot, hogy mielőbb meghalhassanak. Sokasodott a leukémiás megbetegedések száma, egyre több a kardiológiai probléma; a korhatár pedig lefelé húzódik. Mind több a gyermek korú rákbeteg. A 35 és 60 év között férfiak halálozási számát tekintve — ez a legdöbbenetesebb — szintén a dobogó legfelső fokán állunk. Egy holnap születő japán fiúcska kb. tíz évvel hosszabb életre számíthat (71,5), mint magyar társa (62). A generatív korban levők fokozott veszélyeztetettsége, a magas elhalálozási szám szomorú demográfiai vonzatok- kal jár együtt. Öt év alatt tízmillió hatszázezerről negyedmilliónyival csökkent hazánk lakossága. Ezek nem rémképek, hanem valamennyiünket óvatosságra intő realitások. Rájuk irányítani a felnövekvő nemzedékek figyelmét — kötelességünk. A farkaskaland hepienddel végződött Boldogan játszik Lupó Elek Emil felvétele Tóth Kornélia Búj (KM) — Békésen játszadozik Lupó, a három napra elszökött és szombat este óta ismét előkerült szürke farkas a Búj melletti Perkedtanyán a gondozója, Varga László udvarán. Tegnap délelőtt egymásnak adták a képzeletbeli kilincset a tanyai portán. Var- gáné és a férje a könnyeivel küzd, örülnek, hogy a pici kora óta náluk lévő Lupó hazajött, de azt is tudják: a pécsi farkastragédia óta az emberek joggal félnek egy háznál tartott vadállattól. Frank Sándor polgármester telefonja soha nem csöngött annyiszor, mint a napokban. Tegnap délelőtt például felhívta Bán Attila érdi városgazda, aki azt tudatta a polgár- mesterrel: az emberekhez szokott farkas akkor vadulna meg, ha kimozdítanák eredeti környezetéből. Butuza György Kábáról telefonált: szívesen készít egy kénéit és a helyszínre is szállítja, amelyben biztonságosan tarthatják a több száz ezer forintot érő farkast. A közvélemény egyébként most szerzett tudomást a farkasról, olyan csendben éldegélt a tanyán, hogy szinte senki nem tudott róla. Ma viszont a képviselő-testület is napirendjére tűzi a témát és helyi rendeletben szabályozzák a tartást. Megkérdeztünk két képviselő-testületi tagot, mi a véleményük a farkasügyről. Lakatos Erzsébet családorvos: — Feltétlen maradjon, de meg kell teremteni a biztonságos tartáshoz szükséges feltételeket. Podlovics Imre alpolgármester, pedagógus még nem gondolkodott eddig a dolgon: — Nem tudtunk a farkas létezéséről. De ha nem biztonságos az őrzése és este mennek haza a gyerekek vagy a felnőttek valamilyen rendezvényről, én mint kisgyerekes szülő azt mondom: oldják meg a megnyugtató elhelyezést. Ami persze, biztosan egy ketrec, bár ez az állat szabadságát számottevően korlátozza. A tanyán napok óta többen állják körül Lupót, aki kutyánál is szelídebben veszi a si- mogatást, sőt koldulja a szere- tetet. Vargáné alkalmazottként dolgozott Gianfranco Borier- ro olasz vállalkozónál, aki pénzügyi gondok miatt sürgősen hazautazott és az akkor még picike farkast három napra Vargáékra bízta. Ennek hat hónapja, az olasznak se híre, se hamva, a gondozó viszont a szívébe zárta a teljesen elházi- asodott állatot. Plavecz János megyei fővadász és Petrilla Attila, a sóstói szabadidőpark igazgatója a helyszínen nézték meg a farkast. — Szép, jó küllemű állatról van szó — így a fővadász —, s szívesen megtervezzük az ötször öt méteres ketrecet, mert ez lenne mindenki számára a megnyugtató megoldás. Petrilla Attila szerint ez a farkas már kevésbé veszélyes, mint egy házőrző kutya. Az ember jelenlétében fél, viselkedése elárulja: elfogadja az embert mint főnököt és parancsra cselekszik. Foglalkozni kell vele, mint egy háziállattal. Vargáék ezt örömmel teszik, legfeljebb az okoz gondot a munkanélküli asszonynak és leszázalékolt férjének, miből teremtik elő a farkas havi 20 ezer forintra rúgó élelmezését. A polgármester — a számos felajánlást hallva — jegyezte meg: ha egy vágóhíd tudna segíteni egy kis élelmiszer-maradékkal, minden érintett fél megnyugvására rendeznék a farkasügyet. HIRDETÉS Kevés a műtrágya Nyíregyháza (KM - GB) — Ilyen még nem volt. Egyszerűen nincs nitrogén műtrágya az egész országban, pedig az ilyenkor esedékes fejtrágyázásokhoz elengedhetetlen volna. Csak a hosszúra nyúló tél miatt nem idegeskednek még a termelők — kesereg a nyíregyházi Agroker Rt. Kemi- kál Üzletágának osztályvezetője, Juhász Miklósáé. A műtrágyahiány okaként a kereskedelmi szakember több tényt is említ. Egyrészt az egyedül fennmaradt péti nitrogén műtrágyagyár tavaly külföldi szerződésekkel biztosította magát, s most csak „csö- pögtetni” tud valamennyit a magyar piacra. A korábban olcsó orosz és ukrán műtrágyaimport viszont engedélyköteles, s az IKM még mindig nem adta ki ezen engedélyeket a hazai importőröknek, sokallva a benyújtott behozatali igényeket. Most megy a huzavona, valóban túligényelték-e a kereskedők a tavaszi idényre „odafönt” kialakított kvótát. Romániából elvileg korlátok nélkül lehetne műtrágyát importálni, ám ott energiagondok miatt félgőzön a termelés, s nekünk már nem jut. így aztán ha, mint ígéri, a jövő héten dönt is az importengedélyekről az IKM, mire abból orosz, ukrán műtrágya lesz a hazai forgalmazóknál, az minimum két hét. A termelők pénz hiányában nem tudtak „bespájzolni” az ősszel még meglévő forgalmazói készletekből. Viszont március vége felé már tűkön ülnek majd a körmükre égő munkák miatt. Ugyanakkor minden idők legmagasabb műtrágyaáraira számíthatnak, ugyanis a keleti szomszédok gyárainak udvarán már most is minimum 140 dollár (előre fizetve!) egy tonna ammonnitrát, ami haza szállítva legalább 3000 forintos fogyasztói árat jelent mázsánként. A műtrágyaimportőr nyíregyházi VMK Kft. ügyvezető igazgatója Varga György nem a hiányra teszi a hangsúlyt. Szerinte, mivel nincs pénze a termelőnek, nem is tud annyi műtrágyát vásárolni, ameny- nyit egyébként szeretne, s amennyit mások vélnek róla. Ráadásul, néhány magyar kereskedő engedékenységének is köszönhetően magasak a beszerzési árak, amelyekre még úgy 40 százalék különféle illeték, adó rakódik (nesze neked agrártámogatás). A 34 százalékos ammonnitrát fogyasztói ára jelenleg közel 3100 forint, s bár valamit csökkenhet, valószínűleg már nem is megy 3000 alá. Egyháztörténeti... ...előadássorozatot indított a TEDISZ, melynek következő foglalkozása február 27-én (kedden) 17 órakor lesz Nyíregyházán a tanárképző főiskola 3-as körelőadójában. Téma: A zsidóság és az antiszemitizmus története a XVIII.-XIX. szd.-ban. Előadó: Fazekas Csaba, a miskolci egyetem tanára. (KM) A szabin nők... ...elrablása című kétfelvo- násos komédiát adja elő március 19-én a mátészalkai Komédiás Kör a művelődési ház színháztermében. (KM) Korszerűsítik... ...a csengeri református templom belső világítását. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal szakemberei már elkészítették a terveket. A korszerűsítési munkálatok után teljes szépségében lesz majd látható az Árpád-kori templom híres kazettás mennyezete. (KM) Borverseny lesz... ...a gergelyiugomyai általános iskola ebédlőjében március 2-án 19 órától. A zenés, táncos rendezvényen, amelyet a AMK gazdaköre rendez, tombolatárgyakat sorsolnak majd ki. (KM) A gyógypedagógia képekben Nyírbátor (KM - B. I.) — A maga nemében páratlan kiállítás nyílt tegnap délután a nyírbátori Báthory István Múzeumban. A tárlat Magyarországon első alkalommal mutatja be a magyar gyógypedagógia mintegy 200 éves történetét. Kevesen tudják az első ilyen jellegű iskola 1802-ben alakult Vácott, amelyet később újabb intézmények követtek. A mostani gazdag anyag képeken, fotókon idézi fel a gyógypedagógia teljes történetét, az intézetekben folyó munkát. Korabeli szemléltető eszközök, teszteket és más érdekességek teszik érdekessé a kiállítást, amelyet június elejéig lehet Nyírbátorban megtekinteni. De február 29-én kiderül. Érdemes lesz odafigyelnie Ilyen csak szökőévenként egyszer van.----------------------------------------------------------** fflOTI Mii CCIffitfli(3% ä«irV0&r VcffatifS&OI
