Kelet-Magyarország, 1996. február (53. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-26 / 48. szám
1996. február 26., hétfő SPORT. Még ma is kikérik tanácsait Megyénk első labdarúgó-szakedzője Mezey Györggyel együtt tanult Kisvárda (KM — K. B.) — Hosszú pedagógus pályafutása során sportolók tucatját nevelte, de a testnevelő tanári pályát is közel száz egykori diákja — közöttük a két saját fia is — választotta. Lakóhelyén, Kisvárdán a foci és egyáltalán a sport szerelmesei között jegyzik a 68. évét taposó Oláh Tibort, aki negyedszázada — egészen pontosan 1970-ben — azon tizenöt magyar labdarúgószakember egyike volt, aki a megyénkből elsőként szerezte meg a népszerű sportág szakedzői képesítését. Eseményekben gazdag és sikerekben is bővelkedő sport- pályafutásáról kérdeztük az immár nyolc esztendeje nyugdíjas éveit töltő Tibi bácsit. — Mindig is szorosan kötődtem a sporthoz — emlékezik a kezdetekre — igazából azonban csak a sárospataki református tanítóképzőben kezdtem el komolyan, mondhatni versenyszerűen foglalkozni a testedzéssel. Akkoriban az iskolai színekben fociztam, de tornában és atlétikai számokban a DVTK egyesületében versenyeztem. A krónikások szerint nem is rosszul, hiszen például 11,2 másodperc alatt futottam százméteres távot. A tanítóképző után az ötvenes évek elejétől a vásárosnaményi, akkoriban megszervezett gimnáziumba kerültem, de a tanítás mellett 1954-ben felvételiztem a Testnevelési Főiskolára, ahol több sportágban is — labdarúgás, torna, atlétika — a korábbi segédedzői képesítésem mellé megszereztem a középfokú edzői minősítést. Igaz, a főiskolai tanulmányaimat közvetlenül az államvizsga előtt meg kellett szakítani. Magyarul kirúgtak, mert az '56-os forradalom idején a na- ményi Forradalmi Bizottság tagja voltam. Később aztán visszavettek, levizsgázhattam, ám sokáig csak általános iskolákban taníthattam. O Ha jól tudom a diáksport révén is szerzett edzői babérokat. — Igen. A hatvanas évek elejére azonban lassan rendeződött a helyzetem olyannyira, hogy 1961-ben már az irányításommal készülhetett a magyar középiskolás futballválogatott a lengyelorzsági Koszaimban megrendezett tornára. Természetesen a keretbe több mint féltucat saját nevelésű játékost is vittem a Bessenyei György Gimnáziumból, ahol akkoriban már taníthattam. Végül nem vallottunk szégyent, bronzérmet szerzett a gárda. Nem véletlenül szerepeltettem sok diákot a saját iskolámból, hiszen a gimnázium focicsapatának első és remélhetőleg nem utolsó aranykora is ezekre az évekre esett. Az 1960-as oszágos 1. helyezést követő esztendőben ezüstérmet, míg 1963-ban ötödik helyet szerezték meg tanítványaim az országos középiskolás labdarúgódöntőben. Ehhez hasonló sikert csak az 1975-ös bronzérem megszerzésével értek el diákjaink. O Tibi bácsi keze alól több — később hírnevet szerzett — élsportoló is kikerült. Említene néhányat? — Hosszúra nyúlna a lista, mert azt vallom: egy testnevelő azzal is sokat használ a sport ügyének, ha nemcsak sportolókat nevel, hanem szaktanárokat is. Mint ahogyan az élsport is csak színvonalas tömegsport révén fejlődhet. Az ismert nevek és volt tanítványok közül, a teljesség igénye nélkül Dajka Tónit, Turtóczkit, vagy a DVSC jelenlegi kapusát Horváth Bélát említhetném, de számos volt diákom focizott és jelenleg is focizik a másod-, illetve harmadvonalban. A KSE edzői székébe hétszer hívtak vissza, rendszerint akkor, amikor baj volt. O Ha már a nagy neveknél tartunk, kikívánkozik belőlem a kérdés: Kik végezték még el Tibi bácsin kívül az első szakedzőit annak idején? — Igazán nem dicsekvésnek szánom, de az alig több mint egy tucat szakember közül többen is hírnevet szereztek. A labdarúgóberkekben bizonnyal ismerősen cseng Faragó Lajos, Nagy György, a zalaegerszegi Zag József, vagy a miskolci Tóth József neve. De a kevésbé focirajongó közvélemény is tudja ki az a Matesz Imre (Vasas), Kovács Ferenc (Videoton), hogy Mezey Györgyről, az egykori szövetségi kapitányról ne is beszéljek. A szakedzői megszerzése után engem is hívtak a nyíregyházi tanárképző főiskola testnevelési tanszékére, ám a bejárás nehézségei miatt nem tudtam vállalni a feladatot. n. O Őszintén szólva tényleg rangos névsor. Nem irigyli az egykori társak sikerét? — Cseppet sem, hiszen magam is több sikernek lehettem részese nyugdíjba vonulásomig. Az egykori sportsikerek mellé később több erkölcsi elismerést is kaptam. Legbüszkébb arra vagyok, hogy a megyében elsőként én vehettem át az „Ifjúságért” díjat. Nem látványos ugyan, de én tudom — és ez számomra elég — hogy generációk sokaságába, közöttük a két fiamba oltottam be sport szeretetét. Magam a mai napig eljárok minden városi sporteseményre és megvallom őszintén jólesik, ha kérik a véleményemet egykét szakmai kérdés eldöntéséhez. Hat játszma Nyíregyháza (KM) —A Debrecenben edzőtáborozó magyar női junior röplabda-válogatott vasárnap délelőtt a 3-as iskola tornacsarnokában vendégszerepeit a Start-Sportula NB Il-es gárdája ellen. Nem véletlen, hogy a szomszéd városban tréningeznek a juniorok, hiszen edzőjük, Szabó László, a helybeliek ismert edzője. És az sem véletlen, hogy elfogadták a nyíregyháziak meghívását, hiszen a Start-Sportula gárdájából Gaál Mariann és Botos Fruzsina is tagja a junior válogatottnak. A két edző abban egyezett meg, hogy nem három-, hanem hatjátszmás küzdelmet játszik egymással a két csapat, amelyet a Start-Sportula 4-2-re (9, 8, -6, -6, 10, 12) nyert meg. A hazaiak a következő összeállításban játszottak: Adorján, Erdősné, Ló- rinczné, Gaál, Dér, Botos. Csereként Veres, Kurunczi és Czabán jutott szóhoz. A mieink edzőpárosa: Szekér László és Kolozsi János. A junior válogatott kezdőha- tosa: Török, Puskás, Gábor, Boruzs, Mester, Gere- bics. Csereként Kurucz, Róka, Tóth, Farkas, Székelyhídi és Botos is pályára lépett. Mindkét gárdának jól szolgálta a felkészülést a mérkőzés, tudtuk meg a két edzőtől. A hazaiak szervezettebben, rutinosabban játszottak. A junior válogatott akkor tudott két játszmát a Start-Sportula ellen nyerni, amikor a mieink a harmadik és a negyedik játszmára átszervezték a csapatot. Fehérgyarmat rózsaszín álma Vissza- és előretekintés a férfi kézilabda NB ll-ben (1.) Fehérgyarmat (LTD — Feljutásközeiben vannak a fehérgyarmatiak, eközben a másik három megyénket képviselő csapat kitölti a három kiesőnek szánt helyet. Ennyi a sommázata a férfi kézilabda NB II őszi idényének. Az északkeleti csoportban szereplő négy megyei együttes szakvezetői tizenegy mérkőzésük felidézésére vállalkoztak. (1. rész) Fehérgyarmat. Három pont választja Petterman István edző csapatát a listavezető debreceniektől. A kérdés szinte kínálja magát: egyáltalán fel akarnak kerülni az Nß I B-be? — Természetesen — állította határozottan a tréner. — Megfelelő felkészüléssel ledolgozható a hátrány. Persze, az áhított cél eléréséhez stabilizálni kellene az anyagi alapokat. A szezon kezdetekor két átlövővel erősödtünk, Alexa Szolnokról tért vissza hozzánk, Pásztort pedig az NB IIből visszalépett Mátészalkától kaptuk kölcsönbe. Utóbbi olyannyira jó vásárnak bizonyult, hogy ő lett a csapat házi gólkirálya. Mindkét vesztes meccsünk „hozható” lett volna, ám a bírók keresztülhúzták számításainkat. Azt azért megemlítem még, hogy megérez- tük Torma Tamás hiányát, akinek ezúton is jobbulást kíván az egész csapat, egyúttal visszavárjuk őt. Február elején kezdtük a felkészülést. A keretben nincs változás, az esetleges erősítésünkről most még nem lenne szerencsés bármit is elárulni. Szerdán Tiszavasváriban játszottuk az első edzőmérkőzésünket, szombaton pedig ugyanoda megyünk egy négycsapatos tornára. Azt követően részt veszünk a megyei szövetség által kiírt felkészülési versenyen. A bajnokság április elején folytatódik, és remélhetőleg számunkra kedvező eredménnyel végződik. Tényleg szeretnénk elsők lenni... A bajnokság állása a tavaszi szezon előtt: 1. Debr. Bogáti 11 2. Fehérgyarmat 11 3. Ózd vidéki B. 11 4. Hajdúböszörmény 11 5. Balmazújváros 11 6. Mezőkövesd 11 7. Polgár 11 8. Hajdúnánás 11 9. Sárospatak 11 10. Záhony 11 11. Csenger 11 12. Nyh. Mg. Főisk. 11 10 - 1 306-214 20 8 2 1 302-269 17 7 3 1 246-217 17 7 1 3 250-243 15 7-4 269-249 14 5 1 5 246-242 11 5 - 6 235-256 10 3 1 7 194-225 7 227 200-208 6 3-8 232-275 6 2 1 8 215-251 5 2-9 241-287 4 Csukrán Mihály (labdával), az ismert maratonista nemcsak a futásnak hódol. Labdarúgócsapatot szervezett a mályváskerti fiatalokból, képünk egy tornagyőzel- mük után készült Amatőr felvétel A kupa a házigazdáké Döntetlen született a Beregszász-Mg. Főiskola I. mérkőzésen Harasztosi Pál felvétele Nyíregyháza (KM) — A házigazda Mező- gazdasági Főiskola NB Il-es csapata nyerte az első ízben kiírt nemzetközi férfi kézilabdatornát, amelyet szombaton Nyíregyházán, a 3-as Számú Általános Iskola tornacsarnokában rendeztek. Az Mg. Főiskola II-ben szerepelt Kaplonyi Zoltán, aki hétfőn és kedden a junior magyar válogatott edzőtáborozásán vesz részt. Eredmények: Mg. Főiskola II.-Tanárképző 15-15, Beregszász-Mg. Főiskola I. 15-15, Tanárképző-Be- regszász 17-17, Mg. Főiskola I.-Mg. Főiskola II. 23-14. Beregszász-Mg. Főiskola II. 21-20, Mg. Főiskola I.-Tanárképző 20- 16. Színvonalas mérkőzéseket láthattak a nézők, amelyeken szoros eredmények születtek. A torna végeredménye: 1. Mg. Főiskola I. 5 pont, 2. Beregszász 4 pont, 3. Tanárképző 3 pont, 4. Mg. Főiskola II. 1 pont. Különdíjasok: a legjobb lövőnek járó díjat Kaplonyi Zoltán (Mg. Főiskola II.) kapta 19 góllal, a legjobb kapus címet Molnár Attila (Mg. Főiskola I.) nyerte el, míg a legjobb játékos Gorskov (Beregszász) lett. Pótvizsgára ítélve A TFSE a Tanárképző-lsobau „párja" Nyíregyháza (KM) — Január közepén úgy vágott neki a rájátszásnak a Tanárképző- lsobau férfi kosárlabdacsapata, hogy a legjobb négy között végezve „csont nélkül” bennmarad az első osztályban. Egy hajszállal ugyan, de a csapat lecsúszott a negyedik helyről, így „pótvizsgára” kényszerült. Kovács Tiborral a főiskolások edzőjével beszélgettünk az elmúlt másfél hónapról. O Előzetesen úgy kalkuláltak, hogy öt győzelem elég lehet a bennmaradáshoz. Az öt győzelem végül is összejött, azonban mint utóbb kiderült, kevésnek bizonyult. — Mivel az ötödik helyről kezdtük a rájátszást, úgy számoltunk, hogy talán öt győzelem is elég lesz, de hattal már biztosan bennmaradunk. Egy győzelem hiányzott végül a legjobb négy közé jutáshoz, ennek megszerzésére meg is lett volna a lehetőségünk. O Alighanem a Malév elleni hazai találkozóra gondol. — Azt a meccset minden körülmények között meg kellett volna nyernünk. Az eredmény ismeretében talán szerencsésebb lett volna ha az akkor visszérkező Shirian is pályára lép, talán az ő mentalitása elég pluszt adott volna a győzelemhez. O Mi az oka annak, hogy ebben a rövid időszakban is képes volt ilyen hullámzó teljesítményt nyújtani a csapat? — Arra számítottam, hogy az edzőcsere után nagyobb lelkesedéssel dolgoznak majd a fiúk, látszott is rajtuk az akarás, volt egy kis tűz a csapatban. Ennek ellenére — főleg Miskolcon, és Fehérváron — érezhető volt a kishitűség az együttes játékán, ezt a szerzett pontok száma is bizonyítja. Ezenkívül Shirian visszatérése után „harapó- sabb” lett a csapatjátéka, és ez az eredményben is megmutatkozott. O A pályán kívül is akadt probléma. — Jankovicsal — mert gondolom róla van szó — elbeszélgettünk. Elmondta, hogy ő is lényegesen többet várt magától, feszültebb volt a kelleténél, és elnézést kért viselkedéséért. Egyébként nincs semmi probléma, nincsenek hiányzók az edzésekről, sőt vannak, akik önszorgalomból rendszeresen erősíteni járnak. O Egyénileg hogyan értékelné játékosait? — A legjobb teljesítményt Kmézics nyújtotta, mind játékban, mint ponterősségben. Oroszvári lehiggadt és egy igen jó átlagteljesítményt nyújtott. Csakúgy mint Hutás aki agresszivitásával és küzdeni- tudásával nagy hasznára volt a csapatnak. Szekeresre — sérülése és betegsége ellenére — bedobó és Centerposzton is lehetett számítani. Cservék két nagyon jó meccse mellett kétszer „betlizett”, Shirian pedig azokon a meccseken amikor játszott, nyerőembernek bizonyult. Jankovicsról már szót ejtettünk, a többiek pedig viszonylag keveset játszottak. O A TFSE ellen kell kiharcolni a bennmaradást, ez elvileg nem okozhat gondot. — Három nyert mérkőzésig tart a párharc, azt szeretnénk, ha nem lenne szükség negyedik, ne adj isten ötödik találkozóra. Azt hiszem ez reális elvárás ettől a csapattól.
