Kelet-Magyarország, 1996. február (53. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-26 / 48. szám

14 Kelet-Magyarország ICULTURA 1996. február 26., hétfő Kis matekosok Ismerik a magyarok útját Az általános iskolások millecentenáriumi vetélkedőjén holtverseny alakult ki A magyarok útját „bejártak" győztes csapata A szerző felvétele ismeretek döntötték el a végső Vásárosnamény (KM — K. J.) — A vásárosnaményi Eötvös József Általános Is­kola a közeljövőben ismét házigazdája lesz a Zrínyi Ilona Országos Matematika Verseny megyei fordulójá­nak. A naményiak az idén immár ötödször rendezik meg a nagyszabású tudás­próbát, ennélfogva az 1996. március 1-jén lebonyolítan­dó matekos vetélkedő jubi­leumi eseménynek tekint­hető. A megméretésen — csakúgy, mint korábban — az általános iskolák 3-8. osztályos, valamint a hat- osztályos és a nyolcosztá­lyos gimnáziumok általá­nos iskolás korú diákjai ve­hetnek részt. A nevezések már lebo­nyolódtak; a regisztráció megtörtént. Az érdeklődés­ről, az előkészítés munkála­tairól kérdeztük Bíró Éva tanárnőt. — Szabolcs-Szatmár-Be- reg megye száztizenhat ál­talános iskolájából 2340 ta­nuló nevezett be. A tavalyi­hoz képest jelentős mértékű a növekedés: a múlt évben százkét suliból 1786 kisdi­ák próbálkozott a feladatvá­Az idei... ..., 67. Ünnepi Könyvhetet május 30. és június 3. kö­zött rendezik meg. A kor­társ irodalom ünnepére a könyves műhelyek február 28-ig kínálhatják kiadvá­nyaikat a hivatalos listára. (MTI) Alkalmazott... ...nyelvészeti konferenciát rendeznek a közeljövőben a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főis­kolán. A tanácskozás nyitó­napja: április 2. A tudomá­nyos összejövetel zárását április 4-én tartják. (KM) Másoddiplomás... ...logopédusképzés kezdő­dik a tervek szerint szep­tembertől a győri Apáczai Mizser Lajos Van néhány népnevünk, amelyeket az érintettek sér­tőnek éreznek magukra nézve. Rögtön itt van a muszka. Gyűlöletet sugároz — mondják az oroszok. Pe­dig ha megnézzük jobban, akkor nem más, mint a Moszkva városnév közne- vesülése. II. Rákóczi Fe­renc moszkva cárnak ne­vezte Nagy Pétert. Hason­lóképpen városnévi eredetű a rác szó is, régi nyelvünk­ben a szerbeket jelölték így. A középkori Szerbia (lati­nul: Rascia) fővárosa volt Rasz, mai nevén Növi Pa­lasztásos teszt megoldásá­val. A legtöbben a 3-4-5. évfolyamokról kívánnak részt venni a versenyen. Új­donság, hogy az országban elsőként megrendezzük a „tesztelést” a második osz­tályos tanulóknak is. Mivel ez a próbálkozásunk kísér­leti jellegű, ők meghívá­sos alapon jöhetnek vetél­kedni. A jelentkezettek óriási létszámából lehet követ­keztetni: mint rendezőknek nagyon sok az adminisztrá­ciós teendőnk. De jól men­nek a dolgok: a terembe­osztások elkészültek vala­mennyi helyszínen. Mivel a mi iskolánk ilyen tanulótö­meg fogadására nem ele­gendő, kooperálunk más in­tézményekkel. Az országos döntő — szokás szerint — Kecske­méten lesz; március 30-tól április 1-jéig. Évfolyamon­ként az első két helyezett jut a megyeiből tovább, il­letve a teljesítmény alapján még további tanulókat is meghívnak. Büszkék lehe­tünk: a mi megyénkből mindig sokan jutnak el a hí­rős városba. Csere János Tanítóképző Főiskolán. A képzés há­roméves lesz, fizetni kell érte, s azok kapcsolódhat­nak be, akiknek már van pedagógusi végzettségük. A budapesti Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanár­képző Főiskola vállalkozik kihelyezett tagozat indítá­sára. (MTI) A vésztő-mágori... ...történelmi emlékhelyen felállítandó Szent László- szobor elkészítésére öt, Bé­kés megyéhez kötődő mű­vészt kért fel a honfoglala- lási évforduló viharsarki emlékbizottsága. A nyertes alkotást az augusztus 30-án Mágoron sorra kerülő ün­nepi gyűlés keretében lep­lezik majd le. (MTI) zár. A szlovákok sérelme­zik a tót elnevezést. Ha azonban jobban megnéz­zük, akkor ez a német de­utsch szóval fakad egy tő­ből, és a jelentése: ember. A magyarság a letelepedés után számos szláv szót is át­vett, többek között népne­veket is. Valószínű, hogy a múlt századi nacionalizmus ragasztotta rájuk a sértő mellékízt. A mai, illetve a sértőnek hitt régi nevet mégsem lehet teljesen ki­cserélni, elvégre nincs szerbponty, csak rácponty, nem állhatunk szlovákágast tótágas helyett, végül Szent Pál sem a románokat hagy­ta ott, hanem az oláhokat. Horányi Zsuzsa Nyíregyháza (KM) — A ma­gyar történelem egyik legér­dekesebb korszaka — az ős­haza, a honfoglalás, az ál­lamalapítás — volt a témája a Magyarok útja történelmi vetélkedőnek. A megyei dön­tőben a nyíregyházi Apáczai Gyakorló Általános Iskola csapata szerezte meg az első helyet, s megszerezték a jo­got arra, hogy induljanak az országos találkozón. Ez utóbbit — egyhetes táboro­zással összekötve — a mille- centenárium jegyében rende­zik meg Szabolcs községben. Jó a szakkör A gyakorló csapatának nyol­cadikosai, Lengyel Szabolcs, Esik Sándor, Fodor Attila áp­rilisban az Emese álma ver­seny országos vetélkedőjén is részt vesznek majd. Ágoston Norbert és Lökös János hato­dikos diákok tapasztalatszer­zési szándékkal indultak most. Mivel a hatodikosok az első félévben tanulták az állam- szervezést, szerencsés döntés­nek bizonyult indításuk, hi­szen friss ismeretekkel rendel­keztek. Felkészítő tanárukkal, Hra- deczky Tamásnéval beszélget­tünk a versenyről. — A felkészülésre midössze egy hét állt rendelkezésünkre, így különösen örülök annak, hogy megnyerte a csapat a versenyt — mondja a tanárnő. — Olyan ismeretanyaggal rendelkeznek a fiúk, amellyel bármilyen történelmi verse­Kovács Éva Nyírbátor (KM) — Van, aki virágot kap a születésnapjá­ra, s van, akinek ajándék­ként tanítványai kötetbe gyűjtik, s megjelentetik leg­frissebb publikációit. Dr. Dám László, nyírbátori múzeumigazgató Hagyomány és építészet című kötete ilyen­fajta ajándék, melyet a a szer­ző tavalyi, ötvenedik születés­napjára a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszéke adott ki. Á hozzá írt, a szerzőt bemu­tató előszóban Újváry Zoltán professzor így fogalmaz: „E tanulmánykötet szerzője népi építészeti kutatásunk egyik legjelentősebb képviselője. A paraszti kultúra iránti érdeklő­dése feltehetően gyermekko­rára nyúlik vissza.” Az előszó­ból kiderül: dr. Dám László édesapja körorvos volt, s a fia­tal egyetemi hallgató érdeklő­désének alakulásában nagy szerepet játszottak a családi hagyományok. — Meglepetés és öröm volt számomra ez a kiadvány, hi­szen tanítványaim, egykori hallgatóim fogtak össze, hogy megjelenhessen. A kötet tizen­négy tanulmányt ad közre, melyek keresztmetszetet nyúj­tanak eddigi tevékenységem­ről. Nem számoltam még, pontosabban csak egy ideig tartottam számon az általam írt publikációk sorát. Harminc éve vagyok a pályán, s ha az újságcikkeket, más kisebb írá­sokat nem számolom, már ak­kor is több kétszáznál. Dr. Dám László a Debreceni nyen eredményesen szerepel­hetnek. Mindannyian tagjai a törté­nelem szakkörnek. Sajnos a tehetséggondozásra ez a heti 45 perc nem elegendő, ezért hétvégén is készülünk. A szakkör több, mint 10 éves múltra tekint vissza. Az eddigi legjobb eredményünk: az or­szágos Széchenyi vetélkedőn Bonyhádon 1250 csapat kö­zött az 5. helyen végeztünk. A megyei vetélkedőkön soroza­tosan jó eredményeket érnek el a gyerekek, csak dicsérni tu­dom a tanítványaimat. Márci­usban Tokajban a II. Rákóczi Ferenc nemzetközi vetélkedőn indulnak, a napokban készítik el az Emese álma verseny írás­beli feladatait, amelyet márci­us végére kell visszaküldeni. Ezen a találkozón is a magya­rok őstörténete, a honfoglalás, a kalandozások és az állam- szervezés kerül előtérbe. Természetesen a jó eredmé­Kossuth Lajos Tudománye­gyetemen szerzett diplomát, majd a Néprajzi Tanszék ta­nársegédje lett. Első egyetemi előadásai is a népi építészet té­maköréből származnak, de emellett egyre több írása, pub­likációja jelenik meg. 0 az, aki hosszú évekig, — s még ezekben az időkben is — a hallgatók terepmunkáját szer­vezi és irányítja, s aki a szíve mélyén mindmáig elsősorban pedagógus maradt. Bizonyítja ezt, hogy a szakemberképzést szolgáló egyetemi jegyzetek, tankönyvek sora kerül ki keze alól, mint például legutóbb az elmúlt esztendőben, amikor az egyetem felkérésére az állat­tartás és pásztorkodás népraj­záról írt tankönyvet. — Tizenkét éve élek Nyír­bátorban; jól érzem itt magam. Jól döntöttem, amikor a múze­umigazgatást elvállaltam. Ma már tudom: ha az ember egye­temi oktató, komoly elméleti tudásra tehet szert, míg múze­umigazgatóként főképp a gya­korlatban szerez jártasságot. nyék a jó csapatmunkának kö­szönhetők: Szabolcs évszám specialista, nagyon jó topográ­fiai készséggel is rendelkezik, Sándornak a lexikális tudása kimagasló, Attila pedig kivá­lóan ötvözi a történelem és az irodalmi ismereteit. OA Magyarok útja vetélke­dőn szükség is volt a sokrétű ismeretre, hiszen a több, mint 5 órás küzdelemben igazán próbára tették a versenyző­ket... — Meglepett bennünket is, hogy sport jellegű feladatokat iktattak be a szervezők, mint például az íjászat vagy a teké­zés. Sokan kiestek Mi elsősorban történelemver­senyre készültünk, elméleti kérdésekre számítottunk. Az első két fordulóban 10 csapat búcsúzott, azonban az itt szer­zett pontokat nem vittük to­vább, így valóban a történelmi Azt veszem észre magamon, mióta itt vagyok, tanárként is másképp viselkedem. A népi kultúra felét tárgyak alkotják, s ha elméleti emberként be­szélhetek általában a néprajz­ról, a múzeumban nem tehe­tem ezt, mert itt a tárgyaké a fő szerep. Ha ide behoznak egy bútort vagy bármilyen haszná­lati eszközt, arról nekem tud­nom kell minden tudhatót. Aki dr. Dám Lászlót ismeri, az előtt nem titok: nemcsak ta­nár és múzeumigazgató, de aktív közéleti ember is, aki nemcsak nézni, alakítani, for­málni is szereti maga körül az eseményeket. — Debrecenben búrában él­tem, semmi kapcsolatom nem volt a várossal. Nyírbátorban, egy intézmény vezetőjeként is igen fontos tényező, milyen a kapcsolatom emberekkel, in­tézményekkel. Igaz, azok az illúzióim, melyek kezdő nyír­bátoriként megvoltak, mára alaposan megcsappantak. Ne­héz itt elérni bármit is, de ki­tartással el lehet. Szerencsére sorrendet. A harmadik fordu­lóban tíz együttes mérte össze tudását; több, magas színvona­lú feladatot kellett megoldani­uk a versenyzőknek. Az izgal­mak akkor hágtak csak a a te­tőfokra, mikor az utolsó fel­adat után — amikor már 5 órá­ja tartott a verseny — még há­rom csapat azonos pontszám­mal holtversenyben állt. Sportszerűség Egyforma kérdést kapott mindhárom együttes; az István korabeli vármegyerendszert kellett ismertetni — írásban. Ezt a feladatot a mi csapatunk oldotta meg a legjobban, mi szereztük a legtöbb pontot és ezzel a győzelem a miénk lett. A szervezők sportszerűek vol­tak, módosították a kiírást, mind a három együttes to­vábbjutott az országos vetél­kedőre, ahol ismét megküz- dünk egymással. sikerült kiépítenem egy olyan munkatársi gárdát, melynek tagjai kitűnően végzik munká­jukat. Bennük maximálisan megbízhatok, így jut időm a részletek helyett magára az egészre. A nyírbátori múzeum hírne­ve nem vitatható. Tennivaló mégis bőven akad, s a legna­gyobb feladatok között ez idő szerint a tetőszerkezet felújítá­sát, illetve cseréjét tartják szá­mon. Az igazgató álma, hogy­ha az épület új tetőt kap és kí­vül-belül megújul, megterem­tődjenek a publikálás feltételei is. Dám László legszebb álmai közé tartozik, hogy igazgató­ként egyszer végre ne legye­nek anyagi gondjai. Ha meg akar jelentetni egy kiadványt, vagy lefériyképeztetni néhány múzeumi tárgyat, ne kénysze­rüljön előbb a fillérek számol­gatására. És ha már az álmok­nál tartunk, ma még álom az is, hogy a Nyírbátori Báthory István Múzeumnak saját resta­urátor műhelye és restaurátora legyen. így mód nyílna arra, hogy az évtizedek alatt össze­gyűjtött értékek és tárgyak mindnyájunk örömére, eredeti szépségükben megmaradja­nak. — Tervek? — mosolyodik el. — Vannak jócskán, de fő­képp szakmaiak. Engem a po­zíciók nem vonzanak, politikai ambícióim sincsenek. Igaz, a városi és a megyei önkor­mányzatnak egyaránt tagja va­gyok, de már a kezdetkor fel­tételül szabtam magamnak, hogy ezeken a fórumokon csakis és kizárólag szigorúan szakmai szempontok alapján javasolok vagy döntök bármi­ről. A Kalevala napja Budapest (MTI) — A Ka­levalát, a finn népköltészet elsősorban hősi és epikus énekeiből állította össze Elias Lönrot. Az eposz az általa éveken át gyűjtött hatalmas folklór­anyag legszebb és egyben logikailag egymáshoz kap­csolható dalainak füzére. Lönrot az egybeszerkesztés munkáján kívül a hiányzó és töredékes részeket pótol­ta is. Első változata, az Ős-Ka- levala 1833-ból való, a Ré- gi-Kalevalát pedig két év­vel később tette közzé. Ez utóbbi megjelenésének idő­pontja — 1835. február 28. — lett a Kalevala napja, a finn nép ünnepe. Muszka, rác és tót A népi építészet kiváló tudora Mindig szakmai szempontok alapján javasol vagy dönt, legyen szó bármiről Dr. Dám László múzeumigazgató Elek Emil felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents