Kelet-Magyarország, 1996. február (53. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-26 / 48. szám

1996. február 26., hétfő HATTER Közműdíjakra közpénzből Márciusban döntenek a rászorulók lakásfenntartási támogatásának összegéről Nyíregyházán az elmúlt évben negyvenegymillió forintot fordítottak lakásfenntar­tási támogatásra Harasztosi Pál felvétele Válogatás Páll Csilla Nyíregyháza (KM) — A leg­több önkormányzat anyagi gondokkal küszködik, ennek ellenére igyekeznek segíteni az egyre szegényebb körül­mények között élő családo­kon, akiknek egyik legna­gyobb gondja a lakásfenn­tartás. Annak jártunk utána a megye városaiban, hogy az elmúlt esztendőben mennyi­vel tudták támogatni a rá­szorultakat, s az idén várha­tóan mekkora összegből kell gazdálkodniuk a városok önkormányzatainak. Kisvárdán tavaly százhatvan családot segítettek havi 2000- 3500 forintos lakásfenntartási támogatással. A Népjóléti Mi­nisztériumtól kapott hétmilliót egészítette ki az önkormány­zat 2 millió 500 ezerrel. A tá­mogatás nagyobb részét köz­vetlenül, a hitelező közüzemi vállalatoknak utalták át. Nyírbátorban közel ötszáz család részesült lakásfenntar­tási támogatásban, valószínű, az idén is legalább ennyien ad­ják be igényüket. A polgár- mesteri hivatal abban az eset­ben ad támogatást, ha a család nettó jövedelmének 35 száza­lékát meghaladja a lakásfenn­tartás, ekkor az öregségi nyug­díj 80 százalékát utalják át, amennyiben a család jövedel­mének 40 százaléka fölött van a lakás fenntartásának költsé­ge a teljes öregségi nyugdíjat kapják meg a rászorultak. Idén 4 millió A város 1995-ben 7 millió fo­rintot kapott HTO-támogatás- ra, bíznak abban, hogy 1996- ban is tudják azokat segíteni, akik háztartási tüzelőolajjal fűtenek. Az idén 4 millió fo­rintot szeretnének erre a célra fordítani, s remélik, hogy a Népjóléti Minisztériumtól is sikerül támogatást kapniuk. Vásárosnaményban tavaly 17 család közel 200 ezer forint támogatást kapott. Az önkor­mányzat ezt az összeget igye­kezett időarányosan kifizetni. Természetesen ennek az összegnek nagy részét a hitele­ző vállalatoknak utalták át. A szociálisan hátrányos helyze­tűek rezsiköltségén átmeneti segélyekkel (2-3 ezer forint) is megpróbálnak segíteni. Az elmúlt esztendőben ti­zenhét család közel 170 ezer forintot kapott Záhonyban. Ez megközelítőleg 940 forintot jelent havonta. Tavaly azok kaptak ilyen jellegű támoga­tást, akik jövedelmének a 35 százalékát meghaladta a lakás- fenntartás. Ebben az évben ez a százalék módosul 32-re, s nemcsak a víz-, villanyszámlát veszik figyelembe, hanem az OTP-törlesztéseket is. Egy összegben Szakítanak a korábbi gyakor­lattal Tiszavasváriban, hiszen eddig a támogatást a közüzemi vállalatoknak utalták át. Eb­ben az esztendőben az igény­lők a hathónapi segélyt egy összegben vehetik majd át. A városban 1995-ben 300 ember adta be kérelmét lakásfenntar­tási támogatásra, ebből kettő­száz a maximálisan adható összeget, 2520 forintot kapott a téli hónapokra — tájékoztat­ta lapunkat Zajácz Istvánná, a polgármesteri hivatal munka­társa. Indokolt esetben akkor is segítettek a családokon, ha a jövedelmük 30, illetve 20 szá­zalékát költötték vízre, fűtés­re, áramra. Ez az összeg a mindenkori öregségi nyugdíj, azaz 8400 forint volt. A támogatás mértéke a csa­lád egy főre eső nettó jövedel­métől függött Újfehértón, és figyelembe vették, hogy egye­dülállóról, egy, illetve több gyerekes családról van-e szó. Kétszáznegyven helybelit tá­mogattak, az erre fordított összeg közel hétmillió forint volt. Ebből a keretből (550 ezer) segítettek harminc köz­hasznú munkát végzőt is. Miu­tán ez az összeg az 1995/96-os esztendőre vonatkozik, janu­árban ismét pénzt osztottak ki a szociálisan hátrányos hely­zetűeknek. Első alkalommal Szociális és az átmeneti segé­lyekkel támogatták azokat Nagykállóban, akiknek gon­dot okozott a közüzemi díjak kifizetése. Ebben az esztendő­ben már a költségvetésbe is betervezték ezt a támogatási formát — tájékoztatta lapun­kat Fodor János polgármester. A város 10 milliót szeretne er­re a célra fordítani, jelenleg a felére van fedezet. Azért dön­tött úgy a képviselő-testület, hogy bevezetik a lakásfenntar­tási támogatást, mert az így adott pénzt közvetlenül a köz­üzemi vállalatoknak utalják át. Abban az esetben, ha a pénzt a rászorultaknak adnák, már nem biztos, hogy a hitelüket törlesztenék a kapott összeg­ből. Azt pedig egyszerűen képtelenség ellenőrizni, hogy ki mire költi a pénzt. Mint a legtöbb városban, a megyeszékhelyen is a hitele­zőknek utalták át a lakásfenn­tartási támogatást. Az elmúlt esztendőben 41 millió forintot osztottak szét, s ez családon­ként átlagosan 2800-3000 fo­rintot jelentett havonta. Az önkormányzat saját ren­deleté alapján minden esetben a mindenkori öregségi nyugdí­jat vették alapul Mátészalkán, így 503 rászorulót segítettek havonta 500 és 4000 forint kö­zötti összeggel. A támogatá­sok jelentős részét (90 százalé­kát) mint a legtöbb városban a távhő, az OTP-tartozások és a lakbér vitte el. Balogh József r átán holnap megtud­juk: ki lesz Bokros La­jos utóda. A válogatás már a lemondás pillanatá­ban elkezdődött, röpködtek is a nevek a levegőben, s ha egy politikus a miniszterel­nöknél járt, nyomban meg­jelent a médiákban a lehet­séges utódok között. Előbb Suchmann,aztán Járni Zsig- mond, majd Medgyessy Pé­ter és Surányi György, de ta­lán még Hetényi István egy­kori pénzügyminiszter neve is bekerült a köztudatba, s le­het hogy éppen ma dől el, kit választ közülük a miniszter- elnök. Pardon. Lehet, hogy rosszat mondtam. Szomba­ton ugyanis kiderült: nem is, vagy talán. úgy ponto­sabb, nem is csak a minisz­terelnök válogat. Noha ő úgy mondta egy pénteki lakossági fórumon, hogy majd választok, Suchmann Tamás másnapi nyilatkoza­tából azonban az derült ki: azért döntött a visszalépés mellett, mert a szabadde­mokratáknak az ő neve nem Galambos Béla öbhet fordít idén a kormány a hátrá­nyos helyzetű térsé­gek gazdálkodásának fej­lesztésére, hangzott el leg­utóbb éppen a Nyíregyházán Agrárfórum '96 címmel tar­tott múlt csütörtöki rendez­vényen a Földművelésügyi Minisztérium főtanácsosa szájából. A szakember a sa­ját minisztériumának ez évi agrártámogatási rendszeré­ről beszélve, az annak részét képező térségi dotációkhoz fűzte hozzá: ha ez önmagá­ban nem is valami hatal­mas összeg, más tárcáknak ugyanezeket a térségeket megcélzó támogatási kere­teivel együtt már egész tisz­tességes summára rúg. Amint az FM térségfej­lesztést célzó módszeréről elhangzott, a mezőgazdasá­gi alaptevékenységet, a ter­mékfeldolgozást és minősé­gi árutermelést szolgáló új építési beruházások, felújí­tások, átalakításokra mega­dott normatív támogatási összegek 20 százalékkal, a hitelek kamattámogatása pedig 10 százalékkal nőnek automatikusan a kedvezőt­len adottságú térségekben. tetszik. Nyilván nem priva­tizációs miniszterként „sze­rezte meg ezt a bizalmat”, már első kinevezése is majdnem szakítópróbája volt a koalíciónak. Az utca embere nehezen érti: hogy van az, hogy az SZDSZ azt nevez ki három tárcája élére, akit akar, a túlnyomó többséget képvi­selő szocialisták pedig azt, akit a szabaddemokraták elfogadnak. De ez legyen a vezetők dolga. Mert van még — né­zetem szerint — más érde­kesség is a válogatás körül. Ha megnézzük a jelöltek neveit, egytől egyig a bank­szektorból valók. Abból a szeletéből e kis országnak, ahol a rendszerváltás óta gondtalan volt az élet, ahol az adófizetők pénzéből állta a költségvetés a nagy fizeté­seket, a kidobott milliárdo- kat, az új székházak építé­sét, szóval ahol igazán egyetlen vezérnek sem kel­lett a fogához verni a ga­rast. Igaz, akiből pénzügymi­niszter lesz, az sem a saját, hanem a mi fogunkhoz veri majd. Ameddig lesz garas. Az FM-en kívüli egyéb tár­cák térségi támogatásai kö­zött példákén említette a Környezetvédelmi és Terü­letfejlesztési Minisztérium ilyen címkével ellátott kere­tét és az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium gazda­ságfejlesztési alapját. Nos, ez utóbbi támogatá­si lehetőséget már be is je­lentették az IKM-ben. Eh­hez a gazdaságfejlesztési alaphoz vissza nem téríten­dő támogatásért, valamint kamatmentes kölcsönért pályázhatnak a vállalkozá­sok. Kiemelt jelentőségű gazdaság-, és kereskede­lempolitikai célok megvaló­sításához, a működőtőke­bevonáshoz, versenyképes árualapok létrehozására, illetve a vállalkozások kül­piaci megjelenéséhez az idén 7,8 milliárd forint áll rendelkezésre. A termelő beruházások költségeinek harminchárom százalékáig, de legfeljebb kétszázmillió forintig, míg a kereskede­lemfejlesztési célokra a fel­merülő költségek 50 száza­lékáig, illetve kiemelt or­szágprogramoknál 100 szá­zalékáig kérhető támoga­tás. Erre is érdemes figyelni tehát a megye vállalkozói­nak. Z songlőri Mátyás ka­rakterszínész és szín- igazgató meglehető­sen nehezen hallotta meg az új idők új szavait. Sokáig nem akarta észrevenni, hogy a vál­lalkozások korát éljük, hogy a szerepeket leosztották: van aki enélkül is boldogul, van aki csak így, és van, aki még így sem. Egy napon aztán rá­döbbent, ha meg akarja men­teni a csődtől valaha szebb napokat látott intézményét, akkor vállalkoznia kell, hogy el tudja számolni a költsége­ket. Előbb, kísérleti jelleggel, Mariska nénit, a ruhatárost kérte meg, hogy váltsa ki a vállalkozói engedélyt, aztán a buszsofőr és a karbantartó kö­vetkezett, majd sorra a többi­ek. Ment minden, mint a kari­kacsapás, úgy tűnt, új időszá­mítás kezdődik a színház éle­tében. Am alig kezdődött el az új évad, máris elkezdődtek a gondok. Az első premier előtt Mariska néni bejelentette, hogy neki most sörgősen be kell fizetnie az adóelőlegét. A gazdátlanul maradt ruhatár­Szereposztás hói aztán eltűntek a kabátok, amiből komoly botrány kelet­kezett. Az igazgató, jobb hí­ján, elrendelte, hogy hasonló esetben a publikum legköze­lebb kabátban is végignézhe­ti az előadást. Amikor az első vidéki tűr­ném indultak volna, Józsi, a buszsofőr bejelentette, ő most ugyan el nem mozdul­hat sehová, mert várja az adóellenőrt. A társulat üd­vöskéje, aki ezen az estén ép­pen Júliát alakította volna, e szavak hallatán szedte a cók- mókját, és elindult, hogy konzultáljon a könyvelőjével. De Zsonglőri Mátyást, nő­mén est ómen, nem olyan fá­ból faragták, hogy ilyen ap­róságok miatt lemondjon egy előadást. Ilonkát, a súgót gyorsan beültette a volán mögé, mert bár sohasem volt jogosítványa, a legnehezebb helyzetekben is feltalálta ma­gát. A merész döntés rendkí­vül szerencsésnek bizonyult, ugyanis másfél órás késéssel végül sikerült eljutni Lapos- berénybe, és az autóbuszban keletkezett anyagi kár sem volt jelentős. Itt a szépszámú közönség már egyre fogyatkozó türe­lemmel várta az előadást, ám azt még nem lehetett elkezde­ni, mert valahogy pótolni kellett Júliát. Előbb Sanyit, a fűtőt próbálták rávenni a be­ugrásra, aki mindig elkísérte a társulatot, de ő rekedtségé­re hivatkozva nem vállalta a feladatot. Végül Rózsi kára, a pénztárosra esett a válasz­tás, aki ugyan benne volt már a korban, de még Júlia is megöregszik egyszer, meg hát a szerelem nem is kor függvénye. A darabot aztán sikerült bemutatni, bár egy-két malőr azért becsúszott. Az erkélyje­lenetnél például Rózsika megfeledkezett magáról, s háromszor is félbeszakítva Rómeót, a belépőjegy árát követelte. A viszontagságok azonban még korántsem értek véget. Néhány hét múlva a színhá­zat megszállták az adóellen­őrök, láthatatlan jövedelmek után kutatva. Állítólag egyi­kük korábban végignézte a Kékszakállú herceg vára elő­adását, s gyanússá vált neki, hogy a herceg az utolsó ajtót az istennek sem akarta ki­nyitni. Az a meggyőződése támadt, hogy e mögött rejte­getik a fiktív számlákat. y égül nem találtak semmi komolyabb rendellenességet. Csak azt nehezményezték, hogy miközben a gázsit külön­böző vállalkozásoknak fizet­ték ki, a szereposztásban a szí­nészek neve szerepelt. Utasí­tották az igazgatót, hogy ez többé elő ne forduljon. Az meg mindig törvénytisztelő ember volt. A következő előadás színlapja már így nézett ki: Othelló szerepében Purgató- rium Bt., Desdemona szere­pében Ártatlanság Bt., Jágó szerepében Ármány Bt. és így tovább. És ezután minden rendbejött. Napjaink beszédtémája Ferter János karikatúrája Pénzforrások T | Orémus Kálmán tárcája

Next

/
Thumbnails
Contents