Kelet-Magyarország, 1996. február (53. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-22 / 45. szám

1996. február 22., csütörtök Hunor és Emese Bodnár István írásait min­dig kiemelt érdeklődéssel olvasom. Ennek alapján bátorkodom bírálni a lap 1996. február 12-én megje­lenő cikkét. Nagyon be­csülendő, hogy egy ma­gyar és egy finn szobrász- művész megyénkben végzi eredményes művészeti te­vékenységét és elismert munkáik megyénket gaz­dagítják. Elítélendők a garázdák, kik a műveket megrongál­ják. Barbárok. Kiemelke­dően szép,, hogy a mille- centenárium alkalmából szép szobrot alkotnak ne­ves városunknak Mátészal­kának. Mi az, ami az írásba nem illik bele, még akkor sem, ha a valóságnak teljesen megfelel? Szerepel a cikkben két magyar ősi mondái név: Hunor és Emese. Ez a név nagyon szépen csengene, ha a család gyermekeinek neve lenne. Kutyát szerető ember va­gyok. 75 év alatt volt Plú­tó, Maxi, Bogár, Bolha, Villám és egy Dolfi nevű németjuhász kutyám is. Arról is volt tudomásom, hogy negatív történelmi személyekről neveztek el, főleg vad kutyákat. A név­adás mindenkinek szemé­lyes joga. Eddig sem a gyakorlatban, sem az álta­lam ismert irodalomban nem találkoztam magyar történelmi neveket viselő kutyákkal. Lelkületemmel nem fér össze, hogy elfogadjam, hogy a kutyának Árpád, Előd, Ond, Tass.... Margit, Erzsébet Lea... stb. neve legyen. A művész házaspárnak lehet más lelkülete, lehet Emese és Hunor nevű ku­tyája, bár meggyőződé­sem, hogy azok, kiket most mintáznak, nem így szólí­tották a már akkor is hűsé­ges kutyákat. A magyar történelemnek is tanítója voltam „általá­nos iskolai fokon”. Na­gyon nem szeretném, ha volt tanítványaimnak Eme­se és Hunor nevű kutyája volna a millecentenárium emlékére. Véleményemet közre­adom. szívesen olvasom mások véleményét. Kozma István ny. tanító, Kemecse, Móricz Zs. u. 68. Eltűnt Tokajban, a Bodrogkeresz- túri út menti üdülőtelepnél tavasszal elhelyeztek egy buszmegállót, ami októ­berben eltűnt. Ez sok nyír­egyházi embert is érint, ezért kérjük (főleg a nyug­díjasok), hogy állítsák vissza. Kovács Zoltánná Nyíregyháza A szerkesztőség fenntart­ja magának azt a jogot, hogy a beküldött levele­ket rövidítve közölje. A főszerkesztő postája az olvasók fóruma, a kö­zölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltét­lenül ért egyet. ................................................. A FŐSZERKESZTŐ POSTÁJA Védelem „patikamérlegen" A szétszórt munkahelyekre kell a szakszervezetnek épülnie Harasztosi Pál felvétele A gyógyszerésztársadalomban lezajló és remélhetően rövide­sen befejeződő alapvető válto­zás a Gyógyszerészeti Dolgo­zók Szakszervezetétől is meg­követeli szervezeti felépítésé­nek megváltoztatását. A jelen­legi struktúra már most sem tudja lefedni a szakma munka- vállalói oldalának működési területeit. Ma is a tizenkilenc megye és a főváros gyógyszer­tári központjainak pilléreire épül. A GYDSZ nem csak szerkezetileg, hanem bizonyos fokig szellemiségében is a megszokott formákhoz kötő­dik. Nem változott az alapszer­vezeti vezetők, az SZB-elnö- kök (ők voltak korábban az SZB-titkárok) helyzete sem a munkáltatókkal, sem a tagság­gal szemben; ugyanúgy fenn áll az a fura állapot, amikor a munkavállaló érdekét azzal az emberrel szemben kell megvé­deni, aki neki is munkáltatója. A munkaadói jogok is ugyan­úgy, mint az érdekvédelmi jo­gok, egy-egy megyére, illetve a fővárosra terjednek ki. Ma­napság nem nélkülözhető az a helyzet, amikor a szakszerve­zet és tagja között nem hat mindenáron a munkáltatói akarat. A magángyógyszertárak lé- tesülésével, a privatizációs fo­lyamat beindulásával mindig több vállalkozó gyógyszerész alkalmaz, hála istennek, egyre nagyobb létszámú szakem­bert. Az egymástól független, területileg szétszórt munkahe­lyi tagozódásra kell a szak- szervezetnek ráépülni, felvéve azok mozgékonyságát és ru­galmasságát. Várhatóan, a volt gyógy­szertári központok nagykeres­kedelmi rt, vagy kft. formájá­ban megmaradnak. A szak- szervezet szerkezeti felépítése ezeken a helyeken megtartha­Gyógyszertárban tó azzal a követelménnyel, ami a tartalmi munka szintjé­nek emelését tűzi ki célnak. A gyógyszertári hálózatban dol­gozók részéről jelentkező igénynek nehezebb lesz meg­felelni. A tagság adminisztratív összefogásához több lépcső szükséges. Az első legfonto­sabb, a tagokkal közvetlen kapcsolatot tartó bizalmi, az az ember, akit ismer, elismer a tagság és megbecsült ember­ként elfogad(nak) a munkálta­tóik) is. A következő lépcsőfokot a bizalmiakkal kapcsolatot tartó koordinátor (főbizalmi) alkot­ja, akit a tagok delegálnak egy nagyobb területi testületbe, (továbbiakban megyei testü­let). A megyei testület a főbi­zalmiakból és egy választott vezetőből áll. A Gyógyszerészeti Dolgo­zók Szakszervezete Országos Tanácsa a megyei szervezetek választott vezetőiből tevődik össze. Takarékosság és haté­konyság szempontjából éssze­rűnek tartom az elnökség in­tézményét bevezetni. A leírtak alapján ajánlom megbeszélés­re a tagságnak, és a választott vezetőknek szakszervezetünk jövőbeni felépítését. A szakszervezetekre negy­ven év alatt rárakott sallangok mind kedvező megnyilvánulá­sokként jelentek meg, ame­lyek teljesen le fognak szakad­ni az érdekvédelmi tevékeny­ségről. Ilyenek: nincs ma a régi ér- telembeni szakszervezeti üdü­lés, nincs ma kedvezményes utazás, a társadalombiztosítás sem SZOT-feladat, a május 1. sem a szakszervezetek se­regszemléje, a nőnap sem kö­telező stb. És még az a sok „nincs ma”, aminek hiánya úgy merül föl a tagságban: ak­kor miért legyek én szakszer­vezeti tag? Abban a reményben fejezem be írásomat, hogy sok szak­szervezeti tag által feltett előb­bi kérdésre a jövőben sikerülni fog feleletet adni. Csuka Ferenc GYDSZ elnöke A hiba nem a tv-adőban volt Az Antenna Hungária Rt. a tv-vételi lehetőség javításáért 1996. február 3-án az önök lapjában rövid cikk jelent meg Zúg a Tv címszó alatt. A cikk­ben több olvasó panászával foglalkoztak, a panasz a Ma­gyar Televízió 1-es csatorná­jának vételével kapcsolatos volt. A panaszok a kábelháló­zatra kapcsolt készülékek né­zőitől, hallgatóitól érkeztek. Önök a Kábelkom ügyveze­tő igazgatójától kérdezték meg, hogy mi okozhatja a pa­naszt, illetve mikortól várható javulás. Az ügyvezető igazga­tó úr a hiba okát a tokaji 43-as csatornájú tv-adóban jelölte meg. A cikkben leírtak alapján az egyedi vevőantennával ren­delkező tv nézők nem panasz­kodtak. A kábelhálózat köz­ponti vevőantennáját is egyedi vevőnek tekinthetjük a műsor- szétosztás előtt. Tekintettel ar­ra, hogy a Kábelkom előfize­tői panaszkodtak, joggal állít­hatom, hogy a hiba nem a tv- adóban volt, hanem a Kábel­komnál. Az Antenna Hungária Rt. Emődi Üzemigazgatósága mi­att a tokaji tv-adót felügyelő szerv, Nyíregyházán két he­lyen is folyamatosan figyeli a tokaji tv-adó műsorainak véte­li lehetőségét. Természetesen ez vonatkozik a penyigei adó­ra is. Nyíregyháza város tv-vé­teli lehetőségét alapvetően a tokaji tv-adó biztosítja, mivel a város nem minden részében lehet a penyigei tv-adót kifo­gástalan minőségben venni az adótól való távolság miatt. Természetesen ez csak a pa­nellakások egy részére vonat­kozik, illetve olyan családi há­zakra, ahol nincs megfelelő tv- vevőantenna-rendszer. A tokaji tv-állomást február 2-án telefonon megkeresték a Kábelkomtól a rendszerükön jelentkező zavar miatt. Az adórendezésnél azonnali el­lenőrző mérés történt, melyet egyeztettek a Kábelkom szak­emberével is. Mindkét mérés azt bizonyította, hogy az adó által kisugárzott jel minőségi­leg megfelelő. A Kábelkom szakemberé­nek tájékoztatása szerint a régi típusú tv vevőkészülékek egyes nézői panaszkodtak. Február 4-én a Kábelkom há­lózatról működő egyik néző szintén panaszkodott, de a mé­rések ismét azt bizonyították, hogy az adóberendezés rend­ben működik. A tokaji tv-állo- más üzemmérnöke több alka­lommal kereste a Kábelkomot, végül február 6-án a műszaki vezető közölte, hogy az álta­luk észlelt hiba beavatkozás nélkül megszűnt. Február első hetében a tokaji tv-adón kar­bantartás, üzemzavar nem volt. Az Antenna Hungária Rt. két helyen végez egyedi vétel­megfigyelést, a nyíregyházi KH rádióállomáson, ahol fo­lyamatos szolgálat van és bár­mikor elérhetőek az ottani dol­gozók, és egyik tokaji dolgo­zónk lakásán, aki szintén egyedi vevő antennarendszer­rel rendelkezik. Itt sem tapasz­talták a jelzett hibát. Az Antenna Hungária Rt. a tv-vételi lehetőségek javítása érdekében az elmúlt években rendkívül sokat tett, különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében. Ennek érdekében he­lyezte üzembe 1992 decembe­rében a penyigei tv-gerinca- dót, mely 20 kW-os teljesít­ménnyel sugározza a TV 1 és TV 2 programot, nagymérték­ben javítva a megye tv-vételi lehetőségeit. A TV 1-es prog­ramot sugárzó tv-adónk To­kajban korszerű, nagy megbíz­hatóságú, a vételi lehetősége­ink további javítása érdekében a TV 2 programot sugárzó 26- os csatornájú adót ez évben felújítjuk, új adóra cseréljük. Az Antenna Hungária Rt. Emődi Üzemigazgatósága (telsz.: 46/476-131) folyama­tos szolgálatú diszpécsercso­portot, működtet a területén lévő tv-adók minőségének el­lenőrzésére. Amennyiben Tokajban, Fe­hérgyarmaton és a körzetünk­höz tartozó bármely más TV-, URH-, és KH-adón probléma jelentkeznék, vagy a műsorsu­gárzás szünetel, a megyei saj­tószerveket azonnal tájékoz­tatja. A szükségszerű negyed- évenkénti leállásokról, kar­bantartásokról az MTI-n és az MTV-n keresztül folyamato­san tájékoztatja a lakosságot, elsősorban a tv-nézők érdeké­ben. Tisztelettel: Székely István üzemigazgató Lumbágós állítások A Kelet-Magyarország 1996. február 2-i számában megjelenő Kicserélik az ízületeket cím alatt a me­gyei kórház ortopédiai osz­tályának munkájáról olvas­hattunk. Az újságcikkben előforduló következő meg­állapításokra szeretnék rea­gálni, mint idegsebész. „Is­mét csak megyei sajátos­ságra utal az adjunktus, amikor a csigolyacsúszás­sal, derékfájással kapcsola­tos eseteket említi. Kecske­mét mellett Nyíregyháza gyakorolhatja a vidéki kór­házak közül a gerincsebé­szetet. Belső szakmai átren­deződés után az idegsebé­szetről az ortopédiára kerül a gerincműtét.” A derékfájás, vagy más szóval lumbágó valóban gyakori betegség megyénk­ben, de ezt leginkább a csi­golyák fokozottabb megter­helésétől létrejövő meszes lerakódások, az ún. spondi­losis okozza, jóval ritkáb­ban fordul elő a deréktáji csigolyatestek elmozdulá­sa, főleg kötőszöveti gyen­geség, veleszületett okok miatt. Mindkét betegség- csoportnál adódhat, hogy csak a műtéttől várható na­gyobb javulás. A nyíregyházi megyei kórház baleseti sebészeti osztályán belül 1987 óta működő idegsebészeti rész­legen a gerincsérülések, a spondilosis és porckorong­sérv műtétjein kívül néhány csigolyacsúszásos gerinc­műtétre is sor kerül, mert az ortopédia idáig ezen bete­gek zömét hozzánk irányí­totta. Nem értek egyet a cikk­ben nyilatkozó adjunktus kijelentésével, mert a vidé­ki kórházak közül nemcsak Kecskemét és Nyíregyháza, hanem még számos más in­tézet gyakorolja a gerincse­bészetet, példaként csak Debrecent és Miskolcot említeném. Talán szeren­csésebb lett volna, ha a ge­rincsebészetről olyan orto­pédián dolgozó kolléga nyi­latkozik, aki érdeklődik a gerinc műtéti kezelése iránt, tanfolyamokra jár. Végezetül nincs tudomá­som belső szakmai átrende­ződésről, miszerint az ideg- sebészetről az ortopédiára kerül a gerincműtét. Gerincsérülés miatt 194, deréktáji csigolyacsúszás végett 12, nyaki porcko­rongsérv és meszesedés mi­att 115, valamint ágyéki csigolyákon meszesedés ill. porckorongsérv miatt 1343 műtétet végeztünk. A számok tanúsága sze­rint a gerincsebészetnek csak töredéke a csigolya­csúszás kezelése, (anya­gunkban 1 százalékot sem ér el.) A múlthoz hasonlóan a jövőben sem akadályoz­zuk ezen betegek ortopédiai ellátását.­Dr. Lezák József idegsebészeti részlegvezető Ocsú a búzában Érdekesnek ígérkező szel­lemi kalandot kínált szer­dán estére a nyíregyházi művelődési ház univerzum klubja: Egy, a sugárzó laká­sokról és „Csernobil követ­kezményeiről” szóló elő­adást, a neves ismeretter­jesztők eddigi sorozatának folytatásaként. Mint e té­makör művelője és oktatója kíváncsi voltam, mi újat tud még mondani erről más „kolléga” s az sem megve­tendő, hogyan, mert az is­meretterjesztés taktikáiból sem árt ellesni a jó fogáso­kat. Szóval elmentem, bár ne tettem volna! Hiszen két „gyanús” jel már a hirdetés­ben is volt: az illető titulusa „sugárzáskutató mérnök” volt (olyan mint az „időfizi­kus”) és az érdeklődőknek GM csöves „bemérést” ígért, de ezeket — utólag elnézést kérek érte — afféle blikkfangnak, újságírói túl­zásnak gondoltam az embe­rek becsábítására. Az első meglepetésem a résztvevők nagy száma volt, a nem olcsó belépődíj ellenére is jóval többen vol­tak. mint a TIT Őszi Fizi­kus Napok keretében meg­rendezett, valóban tudomá­nyos és ingyenes előadása­in. A második meglepeté­sem az előadás és „felkon­ferálása”: noha a megjelölt témáról valóban sok érde­kes és bizonyított tényt le­hetett volna elmondani s közben valódi tudományt terjeszteni, arról egy szó sem esett! Helyette ideg­borzoló mozaikok leukémi­ás gyerekekről, néhány adat a környezeti és kozmikus háttérsugárzásról, úgy tün­tetve fel, mintha az a lakás­ból származna, mindez le­öntve valami tudományos­nak látszó hallatlan zagy va­sággal, valamint egy csomó hamis fizikai maszlag mellé keverve, amit nem csak egy középiskolás tanuló tudna kapásból cáfolni, de még egy-egy közepes fizikaosz­tályzatú általános iskolai ta­nuló is! Az előadás nagy ré­szét pedig az úgynevezett „földsugárzás” és „vízvona­lak” tették ki, amit minősí­teni sem akarok, mert a ba­bonával és tudatlansággal szemben nem lehet érvelni. Ami engem felháborít nem az, hogy ilyen előadás egyáltalán elhangozhat, hi­szen akinek erie van pénze és igénye, az vegye és egye. Az sem háborít fel, hogy a művelődés szentélye ilyen költségvetés mellett a meg­élhetés, valamint valós ér­tékek terjesztése érdekében sokszor prostituálódik. A felháborító az, ahogy ezt a kérdést a művelődési ház nevében egy a kultúra terjesztésére megbízott sze­mély kezeli! Nem úgy mu­tatja be az elhangzókat, mint egy nézetet az elfoga­dott tudományos nézetek­kel szemben, hanem azt ve­lük egysorba állítja! Almár Iván és Szmola Ernő hírne­vét használva fel „tudomá­nyos igazolásra”, amit ez az utóbbi személyes ismerőse­ként is visszautasítok! Ocsú keveredett a tiszta búzába, ilyen előfordulhat, ezért találták ki a rostát, (de a jó földművelő azt is tudja, hogy hatékonyabb már eleve fémzárolt vetőmagot venni, ha meg nem tudja, akkor nem reá kell bízni a vetést...) Egy felháborodott fizikatanár: Dr. Nyilas István Nyíregyháza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents