Kelet-Magyarország, 1996. február (53. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-20 / 43. szám

1996. február 20., kedd KISKERT A gazdák hatalmas érdeklődé­se kísérte a gazdakörök megy­egyűlését, amelyet a nyíregy­házi mezőgazdasági főiskolán rendeztek meg pénteken. A főiskola nagyelőadójának padsoraiban több százan szo­rongtak, sokaknak már csak pótszékeken, vagy ott sem ju­tott hely. így voltak, akik a földre telepedve hallgatták az országos tájékoztatókat, amelyekkel Jakab István a MA- GOSZ társelnöke és Benedek Fülöp az FM közigazgatási ál­lamtitkára szolgált, valamint a megyei beszámolókat az FM-, a Kárrendezési, és a Földhiva­tal vezetőinek — Szénégető László, Sveda Béla és Oroszvá­ri István — tálalásában Harasztos Pál felvétele Az almát is időben kell etetni A tápanyag-utánpótlást jó ha megelőzi a szakszerűen végrehajtott talajvizsgálat Nyíregyháza (KM) — Az el­múlt év értékesítési tapasz­talatai az ültetvénytulajdo­nosok körében ismét felé­lesztették a reményt, hogy az almának nem csak múltja és jelene, de jövője is van. A megyei almáskertek jelentős részét művelik, a korábban elhanyagoltakat is megmet­szették, s sokfelé látni, hogy ismét szórtak istállótrágyát, műtrágyát, esetleg még mésztrágyát is a tulajdono­sok. Rendbe tehető-e egy-kettőre az évekig elhanyagolt almás­kert? Mit kell tennie a mára le­gyöngült almafáiban újra fan­táziát látó régi, vagy ilyeneket most kezelésbe vevő új gazdá­nak ahhoz, hogy a lehető leg­hamarabb eredményét is lássa befektetett munkájának, fo­rintjainak? Erről kérdeztük Ja­kab lst\’ánt a megyei Növény- egészségügyi és Talajvédelmi Állomás (NTA) talajtani, nö­vénytáplálási szakemberét. — Áz elhanyagolt, gyenge ültetvényeket nem lehet egy év alatt biztonságosan termő­képessé tenni. Ez hosszabb időt, költség-, és kockázatvál­lalást igényel. Ha a termelő vállalja a használatában lévő kert gondozását, akkor a kö­vetkező munkákat kell szak­szerűen, odafigyeléssel elvé­geznie: — A súlyosan sérült, kidőlt fákat, az alanyhajtásokat tő­ből el kell távolítani. A beteg, fertőzött, elhalt ágrészeket, ágakat le kell metszeni. Az er­re bátran használható fűrész nyomán keletkezett nagyobb sebeket kezelni kell. Már met­széskor törekedni érdemes a fajtára- és a művelési módra jellemző koronaforma kialakí­tására. — A növényvédelmi mun­kákat a megyei NTA előrejel­zésére alapozva a helyi körül­mények figyelembevételével célszerű az év folyamán elvé­gezni. A gyomirtásnál gyom­mentességre kell törekedni a fasorok csíkjában, amit az egészségesebb — integrált módszerekkel termelt — gyü­mölcs érdekében legcélsze­rűbb mechanikai módszerek­kel elérni. Ugyanez mondható el a művelés alatt tartott sorkö­zökre, de még jobb a füvesített sorköz, amit csak kaszálni kell. — Az ültetvények trágyázá­sát célszerű lenne talajvizsgá­lati eredményekre alapozva végezni. A talajmintákat azo­nos fekvésű, egyöntetű terüle­tekről — egy mintát ez eset­ben is legfeljebb 6 hektár (10 kh) nagyságról — kell duplán (párhuzamosan) megszedni. A mintavételt a terület(rész) át­lója mentén haladva, több helyről (hogy az egészet jól jellemezze), egy-egy mintavé­teli helyen három mélységből 0-20, 20-40 és 40-60 centimé­ter mély rétegből kell külön- külön összegyűjteni. Ezután a részmintákat rétegenként Jövedelmező dugványok A vetőmagon nem érdemes spórolni, mert balul sülhet el Növények egymásért Nyíregyháza (KM) — A biokertészek tudják a leg­jobban, hogy bizonyos tár­sításban a növények segí­tik egymás egészségének a megőrzését. A büdöske például riasztja a talajból támadó fonálférgeket. A vörös-, a metélő-, és a fok­hagyma gátolják a szamó­cát előszeretettel ellepő szürkepenész terjedését. A káposztalepkét riasztja a kakukkfű, a zsálya és a borsmenta illata. A földi­bolhákat pedig a más nö­vények által sem szívlelt üröm átható szaga. Más növények viszont éppen azzal segítenek, hogy ma­gukra vonzák a számunkra értékes növények kártevő­it. A tavaszi és az áttelelő saláta például az eltelepí­tett gyümölcsfasorok közti területre vetve sok mocs­kospajort gyűjt össze, megvédve ezzel a fiatal oltványok gyökérzetét. Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — Szokatlanul keményen tartja magát idén a tél, de február közepén már az an­golkertészek is egyre kevés­bé fogadnának az újabb ha­vazásra. Igaz, a nyíregyházi Mezőgazdasági Szakközép- iskola tizenkét éve érettségi­ző, volt diákjai a megmond­hatói annak, hogy lehet ápri­lis végi hóesésben is szőlőt te­lepíteni a tarpai lankákon. A kiskertek tulajdonosai azon­ban ilyen tájban már azt figye­lik, a kert melyik zugában ol­vad el leghamarabb a hótaka­ró, s ősszel majd ide ültetik a korán kibújó virágokat, a hó­virágot, a sáfrányt vagy a télte­metőt. A faggyal jobban daco­ló díszfák és cserjék is köny- nyen sérülhetnek, amennyiben az egyre erősebb nappali fel- melegedést kemény éjszakai fagyok követik. A meleg hatá­sára ugyanis beindulhat a nedvkeringés, a kemény mínu­szok pedig szétrepeszthetik a összekeverve, belőlük egy- egy vizsgálati mintát kell 24 órán belül a valamelyik talaj- vizsgáló laboratóriumba szál­lítani. A vizsgáló laboratóriu­mok szakemberei a kapott eredmények alapján javaslatot adnak az ültetvények fenntartó trágyázására és a mésztrágyá- zás szükségességére is. — Amennyiben a tápanyag­gazdálkodást nem talajvizsgá­lat alapján végzi a gazda, ak­kor figyelembe kell venni a 10 tonna (10 ezer kiló) gyümölcs előállításához szükséges táp­anyag mennyiségét, amit még korrigálni kell az ültetvény hajtásnövekedéséhez szüksé­ges tápanyag-szükséglettel. — 10 tonna téli alma táp­anyag-igénye hatóanyagban: — nitrogén 24 kg, ami 34 százalékos Ammóniumnitrát- ból 71 kilóban, az 52 százalé­kos karbamidból 52 kilóban, vagy a 28 százalékos Pétisóból 92 kilóban van meg; —foszfor 10 kg, ami 55 kg Szuperfoszfátban, vagy 19 kg Monoammónium-foszfátban van meg; — kálium 30 kg, ami 60 szá­zalékos Kálisóból 50 kg-ban, 40 százalékos Kálisóból, vi­szont 75 kg-ban van meg. A ténylegesen kiadandó műtrágya mennyiségeket úgy kapjuk meg, ha „belőjük” a kertünk egy hektárján reálisan elérhető termésszintet — álta­lában 20 és 50 tonna között mozog — s kétszer, három­szor, négyszer, vagy ötször sejteket, esetleg a fa kérgét is. Ez megelőzhető egyszerű törzstakarással vagy időszakos árnyékolással. A lombhullató sövények kö­zött egyik legnépszerűbb nö­vény a fagyai, melynél a felko­paszodást megakadályozó visszametszés már most is el­végezhető. Ha valaki a nyese- dékből újabb szaporítóanyagot szeretne előállítani, inkább várjon a talaj felengedéséig. Ekkor a megközelítőleg ceru­za vastagságú vesszők eldug- ványozva gyorsan meggyöke­resednek, nagyobb tételben akár egy kis pénzt is kereshet vele a kertészkedő. Itt már „nagyüzemi” technológiát kell alkalmazni, ami nem ördön­gösség: gondosan előkészített (felásott, egy kis szervestrá­gyával feltöltött, netán féreg- telenített) területen fekete fóli­át kell lefektetni, s a talpánál ferde metszlappal levágott vesszőket sorban be lehet szúrni a földbe. Ezt követően már csak az öntözés van hátra. vesszük a tíz tonnára számolt műtrágyát, amit még megnö­velünk 30-50 százalékkal ha gyenge volt a hajtásnöveke­dés. — A kiadandó tápanyag­mennyiségét, ha istállótrágyá­zunk — korrigálni kell a szer­vestrágya tápelem-tartalmá- val, ami ennek átlagos minő­sége mellett a kijuttatást köve­tő két évben nem is kevés: — 10 tonna szervestrágya az első évben szolgáltat 15 kg nitrogént, 15 kg foszfort és 40 kg káliumot, míg a második évben sorrendben 10-10-20 kilogrammokat a három alap­vető tápanyagból. — Igen lényeges a trágyázás idejének a megválasztása. A szervestrágyát valamint a foszfor és kálium műtrágyát szüretet követően a téli fagyok beálltáig a legcélszerűbb ki­szórni és á talajba bedolgozni. A nitrogén műtrágya kéthar­madát kora tavasszal, egyhar- madát pedig nyár végén vagy ősszel kell kijuttatni és lehető­leg bedolgozni. Az őszi nitro­génadag lehetőleg ne haladja meg a 30-40 kg hatóanyagot hektáronként. — A tavalyi szélsőséges áp­rilisi időjárás, a jelentős fa­gyok károsították az ültetvé­nyeket, közülük is elsősorban a gyenge kondícióban lévőket. Egy idei hasonló stresszhatást sokkal jobban elviselnek majd azok az ültetvények, amelyek már tisztességesen el vannak látva tápanyaggal. de az igazán precíz kertész a rügyek kihajtása és a levelek kifejlődése után esetleg még egy kis lombtrágyát is kiszór­hat, így szemre is tetszetős, üdezöld, erős szaporítóanyag nyerhető. A szobában is akad tenniva­ló, hiszen meg kell tervezni a veteményeskertet egész évre elő és utóveteményekkel együtt, de tekintettel a vetés­forgóra, az esetleges talajunt- ság veszélyére. A vetőmago­kon nem érdemes spórolni, s profi csak a frissen vásárolt ta- sakokban bízik meg, de a ga­rantáltan minőségi magvak csírázóképessége is ellenőriz­hető. Ehhez csupán alaposan beáztatott itatóspapírra (papír­zsebkendő is megteszi) egy­mástól elkülönítve kell elhe­lyezni a szemeket, majd egy üvegfedővel letakarva már csak azt kell megfigyelni, mennyi csírázik ki belőlük. Ha a felénél kevesebb, azzal már nem érdemes kockáztatni a le­endő termést. I Kelet-Magyarorszag 7 Méhészdolgok Balogh Géza gyan fagy szorítja, hó borítja még a földeket, a leged­zettebb méhek azonban a szép, napsütéses órákban ki- kikandikálnak már a kaptár­ból. Aztán visszabújnak per­sze a meleg fészekbe, hiszen odébb még a tavasz, a virág­nyílás. De türelmetlenek már a méhészek is, akik leg­alább annyira várják a tél végét, mint a dongók. Igaz, akad munka ilyen­kor is a kaptárok körül. Ha más nem, hát a harkályok zavargatása, akik igen rafi­nált jószágok. Bekopognak a kaptár falán, az álmos­mérges méh kinéz, hogy ki az, a madár meg felkapja. Nagy bosszúság ez a gazdá­nak, különösen a tavalyi év után, amely végre kegyes volt a méhészekhez: nem tudtak annyi mézet perget­ni, amennyit el ne tudtak volna adni. A legtöbb gazdához ma már hiába is mennek a fel­vásárlók, kiürültek a bödö- nök, a hordók. Most tehát nagy a várakozás, vajon az idén is hasonló lesz a keres­let? Az igenlő felelet azt je­lentené, majd másfél ezer­nyi szabolcsi család anyagi gondjai enyhülnének jelen­tősen. Ennyien foglalkoz­nak ugyanis nagyobb tétel­ben méhészkedéssel me­gyénkben, s ahogy hírlik, éppen a tavalyi év eredmé­nyein felbuzdulva, igen so­kan fontolgatják azt, hogy belevágnak ők is. Köztudott, a mézek feje­delme az akácméz, tehát ha van megye, amelyik a mé­hészkedésre predesztinált, akkot a mienk az. Itt talál­hatók az ország legnagyobb akácosai, tehát még a kap­tárok utaztatása sem kerül sokba. Am még mielőtt so­kan hozzá kezdenének a méhészkedéshez, nem árt, ha egy-egy tapasztalt szak­embert megkeresnek. O el fogja mondani, hogy ma­napság tényleg jó üzlet a méhtartás, ám rengeteg ve­le a munka, s a kiadás is. Mert a méhek is olyanok, mint a háziállatok: meghá­lálják a törődést, ám ha ha­nyagul bánunk velük, többe kerül majd a leves, mint a hús. em kedvrontó gya­nántszülettek termé­szetesen e fenti so­rok. Csupán afigyelemfelhí- vás szándékával. Méhész- kedjenek minél többen, de csak alapos mérlegelés után. Nehogy keserű legyen a méz. u Borversenyek... ...idejét élik a kertbarátok. Február 20-án a nyíregyhá­zi klub tagjainak házi ver­senyére várják a versenyző­ket a Vasutas Művelődési Házban, ahol 14 órakor kezdődik, a minták leadása. Biotermékek... ...értékesítési lehetőségeit ismerteti Fühwald Ferenc a Biokultúra Egyesület mun­katársa és Karácsony Dáni­elen Obanex Kft. ügyveze­tője a Biokultúra Klubban (nyíregyházi régi irodaház, TESZ előadóterme) február 21-én 16 órától. (KM) Biogazda... ...szántóföldi és kertészeti növénytermesztés címmel Széles Csaba tart előadást február 29-én 16 órától a nyíregyházi TIT Klubban. Mini melegház Budapest (MTI-Press) — Akinek kertje, hétvégi telke nincs, csupán egy erkély, bal­kon boldog tulajdonosa, az er­kélyen termesztett növények (petrezselyem, zeller, paradi­csom stb.) fejlődését kis me­legház építésével jelentős mértékben meggyorsíthatja, mégpedig az ábrán jól látható módon. A ládában (1) furnérból ki­vágott oldalfalakat (2 és 3) he­lyezünk el. Az 5, 6, 7 és 8 lé­cekhez széles, átlátszó PVC fóliacsíkot szegezünk. A fólia rögzítési módját a körben lévő kis rajz tünteti fel. A két vé­kony 8a és 8b lécet vékony szöggel egymáshoz erősítjük, közrefogva velük a fóliát (4). Az egész fóliasátor 2 cm-rel legyen hosszabb a láda hosszánál. Éjszakára kifeszítjük a nö­vények fölött a sátrat, ügyelve arra, hogy a lécek végei az ol­dalfalak kivágásaiba kerülje­nek. Nappal a sátor egyik ol­dalról felhajtható. A lécek vé­geit befőttesgumi segítségével az oldalfalakhoz erősítjük, hogy a szél a fóliát le ne dobja. Nyár közepén a télre szánt fűszernövényeket, tél végén pedig a tavaszi zöldféléket ter­meszthetjük a mini melegház­ban. MTI-Press-illusztráció

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents