Kelet-Magyarország, 1996. február (53. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-19 / 42. szám
12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1996. február 19., hétfő Folyóirat-tallózó Nyíregyháza (KM — B. I.) — Lassan már tíz éve annak, hogy öt kelet-magyarországi neves költő régiónk irodalmi életének gazdagítására vállalkozott. Munkálkodásuk első gyümölcse a Jó hazát című antológia volt, amely országosan is kedvező kritikát kapott. A kiadványt további verseskönyvek követték, majd néhány évvel ezelőtt Partium címmel irodalmi és művészeti folyóiratot indítottak útnak. A színvonalas lapot a mostoha körülmények között is megpróbálták fönntartani és kiteljesíteni. A Partiumból ennek ellenére csak két szám látott napvilágot, és már-már úgy tűnt, a folyóirat megszűnik. Tavaly azonban a Kelet-Magyarországi Szabadelvű Protestáns Kör „felvállalva” a folytatást, a lap további kiadása mellett kötelezte el magát. Ennek eredményeként, a közelmúltban jelent meg a kör kiadásban a megfiatalodott Partium, a harmadik évfolyam első számaként. Olyan ismert alkotók szerepelnek benne, mint például Oszabó István, László Gyula, Dúsa Lajos. G. Nagy Ili- án vagy Mózsi Ferenc. A lap bevezetője Ratkó Józsefre emlékezik, kijelölve azt az utat, amelyen haladni kíván. Színes és olvasmányos László Gyula útiemlékezése, amelyet az Atho- son, a görögök szent hegyén tett látogatása után írt. Szintén a napokban látott napvilágot a Kelet felől című irodalmi és művészeti folyóirat legfrissebb száma. Ebben a kiadványban is sok ismert szerző művét olvashatjuk. Képes Géza, Bárányt Ferenc, Pardi Anna, Rákos Sándor, Kopré József mellett több, régiónkban élő és alkotó író nevét is ott találhatjuk. Katona Béla a tragikusan elhunyt Fábián Zoltánra emlékezik, felidézve egyre szorosabbá váló kapcsolatát szülővárosával, Nyíregyházával. Egyházzenei tábor Kaposvár (MTI) — Egyházzenei tábort szervez ez év nyarán a kaposvári Szent Margit és Szent József plébánia hivatal. Az idei tábo- rozókat a Zala megyei Sármellékre várják augusztusban. A szervezők számítanak azokra a római katolikus ifjú hívek részvételére, akik már rendelkeznek zenei alapismeretekkel, és szeretnének közelebbről megismerkedni az egyházi zenével. Az érdeklődők levélben bővebb információt az alábbi címen kaphatnak: Szili Zoltán, 7400. Kaposvár Buzsáki u. 6/B. 23. Hírcsokor Újabb... ...premiert tartanak a hétvégén a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban. G. B. Shaw: Szent Johanna című drámájának nyilvános főpróbáját február 23-án, premierjét 24-én tartják. A címszerepet Varjú Olga alakítja. (KM) Programozni... ...tudók számára indít DEL- FI for Windows számítógépes tanfolyamot Nyíregyházán a Rutinsoft Számítás- technikai Kft. A kurzus 50 órás. (KM) Magyar... ...honvéd voltam 1945-46- ban címmel (történelemóra történelemtanároknak alcímmel) tart előadást Puskás Lajos a nyíregyházi Jósa András Múzeumban március 11-én 17 órától. (KM) Balladamondó... ...versenyt rendeznek a megye középiskolásai számára a VMK-ban február 28-án. A versengés 14 órakor kezdődik. (KM) Gyermekek... ...részére tartanak előadást a nyíregyházi művelődési központban február 19-én. A kicsinyek örömére a Punktum együttes az Égig érő fa című produkciót mutatja be. (KM) Magyarosan Makaróni (mint nyelv) Mizser Lajos Nyíregyháza — A címünkül írt szót napjainkban csőtésztának is szokás nevezni, a XVIII. századi szakácskönyvek pedig olasz laskát emlegetnek. Ám most nem az ételről akarok beszélni. E szónak a múlt század 60-as éveiben ilyen jelentése is kialakult: „olyan alkalmi nyelv/ezet/, melyben gyakran tréfás hatás elérésére az anyanyelv s más, idegen nyelv szavai, nyelvtani alakjai keverednek.” Gondoljunk csak az efféle, idegen képzőkkel ellátott alakokra, mint pl. anyagice, bolondéria, gyen- gus, pipatórium, rendicsek stb. Petőfi még ezeken is túltett. A Deákpályám című versét latin szótár nélkül nem értenénk meg. Ez a másik makaróni is olasz találmány. A XV. században élt olasz Tifi degli Odasi „Carmen maca- roni-cum” (Makaróni költemény) című munkájára megy vissza, és tréfás átvitellel kapcsolódik ahhoz, hogy a makarónit több nyersanyag hozzáadásával készítik el. A makaróninyelv nem mindig szándékos — úgymond — ferdítés, hanem az anyanyelvűket lassacskán elfelejtő emberek jellemzője. Az amerikai magyarok nyelvében hallható pl. ol- rájt csináltam (jól) vagy: a ródon drájvolja a kárt (az országúton vezeti az autót). De most épp ideje befejezo- vaty. Honfoglalás, országalapítás A kései avar leletek teljes mértékben befedik a régi magyar nyelvhatárt HWifooLniASKqpi és xi siAzrd fTlÁuYARUl£ TCttcS WCB6SKCDCLM j UTVODALfilí Honfoglalás kori és XI. századi magyar leletek és útvonalak A szerző rajza László Gyula Budapest (MTI Press) — A honfoglalás ezerszáz éves évfordulóján, hogyan is állunk az első honfoglalás kérdésével? A kettő nincsen ellentmondásban. Árpád népének honfoglalása úgy játszódott le, ahogyan történettudományunk Anonymus felbukkanása óta kidolgozta. Ünneplése jogos és kívánatos, magam is őszinte szívvel készülődöm. Hunok, avarok Feltevésem szerint Árpád hadai itt már részben megtelepült magyar népet találtak. Mi erre a bizonyság? Ezt foglaljuk össze az alábbiakban, méghozzá a feltevés kialakulásának menetében. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez a feltevés, amely olyan éles ellentmondásokat kavart, ezelőtt másfél századdal is természetesnek tűnt volna. Akkor ugyanis olvasható volt, hogy a magyar honfoglalás három ütemben történt: először a hunokkal, másodszor az avarokkal, harmadjára Árpád népének megjelenésével. Ugyanígy őstörténetünk sem volt kérdéses, hanem ahogyan Krónikáink megírták: a szkíták utódai vagyunk és Szkitiá- ból indult meg a honfoglalás. Ám ezelőtt vagy 200 évvel a nyelvtudomány új őstörténetképet alakított ki: a nyelvi rokonságunk alapján finnugor népnek nyilvánította a magyarságot. A történetíróink, nyelvészeink az új tanítással ellentétben álló régi elméleteket „lesöpörték”. Legutóbb két tanulmány is mutatta az „új” elmélet Bodnár Zsuzsanna Nyíregyháza — A farsang a bálok, a vigasságok ideje. A falun élők ilyenkor játékos formában a telet búcsúztatták. Mára a falusi emberek életmódja is megváltozott, de mint a sajtó híradásai mutatják, a farsangolás hagyományai tovább élnek. A farsang szó bajor-osztrák eredetű; a német ma is FasPanyolai csikósfarsangos chingnak nevezi az eseményt. A karnevál szó eredetére többféle magyarázat létezik. Sokan az olasz Came vale! magyarul Isten veled hús! kifejezésre vezetik vissza, a böjtre utalva. Mások a latin camem levare kifejezésből származtatják, aminek jelentése: hamvazó szerdával induló nagyböjt. Egyiptomban már ötezer évvel ezelőtt is volt farsangi mulatság, majd Görögországban és Rómában is (dionüsosi ünnep, bacchanália). A középmeghonosodásának útját s azt, hogy a kettős honfoglalásnak is voltak komoly előzményei, és hogy Árpád népe elsősorban török jellegű volt. Mindkét feltevésnek erős érvei vannak, de az érveket nem kell egy nevezőre hozni, mivel nem egyazon tényre vonatkoznak. Régebben sem tudtak mit kezdeni onogur nevünkkel. Tanították, hogy a halász, vadász finnugor alapnépesség erős török befolyás alatt áttért a lovas életre, s ez Európa keleti részén történt volna. Onogurok Feltevésem alapját Kniezsa István alapvető dolgozata: Magyarország népei a XI. században címmel adta, amely a Szent István Emlékkönyv II. kötetében jelent meg, 1938- ban. A térképet a helynevek, okiratokban megőrzött személynevek, falvak, folyók, patakok, dűlőnevek, személynevek alapján rajzolta meg és a következő eredményre jutott. A Kárpát-medence belseje, majdnem tiszta piros (ez a magyar települések színe), a pekorban a velencei maszkabálok Európa-szerte híresek voltak. A csaknem fél évig tartó karneválon mindenki maszkot viselt. A velencei karneválokon ma is legfontosabb a jelmez és az álarc. Nálunk a farsangolás vízkereszttől hamvazószerdáig, azaz január 6-tól a húsvét előtti 40. napig tartott. Hazánkban a szokás kialakulása a középkorra tehető. A farsangi ünnepkörről történeti adataink többet árulnak el, mint más népszokásokról, itt ugyanis az egyházi és világi hatóságok egy véleményen voltak: a farsang rendbontással, lármázással járt, tehát rossz, tiltandó szokások közé tartozott. A farsangi evésnek, ivásnak, lármás és táncos mulatozásnak kettős célja volt: egyrészt a tél haldoklását, a tavasz várását ünnepelték, másrészt ezzel a gonoszűző eljárással a bő termést kívánták biztosítani. Az ünnepségsorozat legfeltűnőbb mozzanata a jelmezes, remek hegyeiben tűnik fel nagyobb számban a szláv nevek csoportja. Vannak kis létszámú török s más helyneveink is, de ezek jelentéktelenek. Én erre a térképre rávetítettem Csalány Dezső késő-avar lelőhelyeinek térképét és Árpád magyarjainak temetőit. A következőket tapasztaltam: a kései avar leletek teljes mértékben befedik a régi magyar nyelvhatárt, míg Árpád magyarjainak temetői, különösen a peremek néha megyényi nagyságú helyeiről hiányoznak, bár a régi helynevek itt is magyarok. Fel kellett vetnem a kérdést, kik adták ezeket a helyneveket? Nyílván, akik ott laktak, vagyis a késői avarok, akiket onogumak hívtak. Az orosz őskrónika világosan megírja, hogy előbb jöttek a fehér ugrok, az avarok, aztán a fekete ugrok, akkor, amikor Oleg, Árpád kortársa uralkodott. A bizánci források Kov- rat kagán halálával kapcsolatban írnak arról, hogy onugor uralkodó negyedik fia népével együtt az avarokhoz jött! A nyugati krónikák állandóan álarcos alakoskodás. Régen az asszonyok maskurának öltöztek. Harisnyát húztak a fejükre, arra szarvat erősítettek, bundát vettek magukra, állatokat utánoztak. Vagy rongyos férfiruhát vettek fel, bekormozták, belisztezték az arcukat, felismerhetetlenné tették magukat. Főleg a Szamos, Túr mentén gyakori volt az állatjelmez is. A csikós vagy lovasfarsangolók Panyolán a legismertebbek. A farsangi bál a táncalkalmak közül a legjelentősebb, fontos szerepe van az ismerkedésben és a párválasztásban, de termésvarázsló cselekedetek, hiedelmek is kapcsolódtak hozzá. Nyírlu- goson szokás volt az ún. törő este, amit egy fonóban dolgozó lányok rendeztek. A mulatság tiszteletére tyúkot, fánkot sütöttek, cigányt fogadtak. A farsang gondolatköre az ismerkedés, házasság témája körül forgott. Régen azokat a lányokat, akik nem keltek el a farsang végéig, szokás volt kicsúfolni. Szatmárban kongóztak. A fiúk a pártában maradt lányok ablaka alatt pléhdara- bokat ütögettek és bekiabáltak az ablakon: „Húshagyó, húshagyó, itt maradt az eladó!” Az ünnepkör sajátos játéka az áltemetés (farsangtemetés) a téli-tavaszi népszokások egyik legrégibb motívuma. A farsang utolsó napjaiban szalmabábut készítettek, a fiúk-lá- nyok végighurcolták a falun, végül elégették, eltemették. Ezzel a szokáscselekvéssel véget ért a farsang, és kezdetét vette a húsvét előtti böjt, a tavaszi ünnepkör. egyenlőségjelet tesznek a hun- avar-magyar nép közé, s arról írnak, hogy Nagy Károly leverte őket, tehát száz évvel Árpád megjelenése előtt! Töprengtem, éppen a magyar krónikák ne tudnának erről a sorsdöntő eseményről? Hát hogyne tudnának, amikor Árpád népének honfoglalását, a magyarok második bejöveteleként írják le (az elsőt a hunoknak tulajdonítják). A magyar történelem ismeri hazánk területén a fehér és a fekete magyarokat! így tehát lezárulhatott a feltevés bizonyítása. Nyelvészeink a korai magyar nyelvemlékek közt két eltérő nyelvjárást találtak. Magunkban hordjuk Ősi parasztdalaink rokonait a török népek közt leljük. Két eredetmondánk van, a Turul monda a síkságok vadászmadarakkal űzött vadászatait idézi, míg a csodaszarvas monda erdei vonatkozású. Árpád-kori előkelőink személynevei nagy százalékban törökös jellegűek, míg az ugyanakkori jobbágynevek — leszámítva a keresztény neveket —, magyarok. Ezekkel az új lehetőségekkel bíbelődve született meg bennem a feltevés, miszerint nemességünk Árpád hódító népének utóda, míg jobbágyságunk az első honfoglalás magyar népének emlékét őrizné; az egyik lovasnomád, a másik földmívelő! Embertanilag is bebizonyult, hogy az onogurok'meg- érték Árpád népének honfoglalását. Ázt is megállapította az embertani kutatás, hogy a középkori — a mai — magyar nép a kései avar. onogur népesség folytatása. Tehát magunkban hordjuk az első honfoglalók vérét! Nyári Egyetem Budapest (MTI) — Magyar, német és angol nyelven a napokban megjelenik a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Nyári Egyetemek ’96 című tájékoztatója. A kínált programok közül a szociális munkát végző szakemberek számára ad segítséget a Segítőfoglalkozás IV. Nyári Egyeteme, melyet Békéscsabán rendeznek júliusban. A hazai távoktatásról a II. Távoktatási Egyetem ad információkat Gödöllőn az érdeklődőknek. Egerben Műemlékvédelmi Nyári Egyetem nyílik, Kecskeméten pedig a hazai alternativ óvodapedagógiai törekvésekről számolnak be. Nyíregyházán az idén is megrendezik a német és angol nyelvi egyetemet, amelynek a címe: 1100 év a Kárpát-medencében. A kurzust július 28. és augusztus 10-e között rendezik meg. Vác ad otthont augusztusban a Matematikai Tanárok III. Nyári Egyetemének, a XIII. Veszprémi Közigazgatási Nyári Egyetem ugyanebben a hónapban az önkormányzati igazgatásról és felelősségről szól. A TIT gondolt a szülőkre is: a nyári TIT programfüzetben szerepel többek között a gyerekek hallásának és zenei irás-olvasás készségének fejlesztése a Ko- dály-módszer segítségével. Maskurázás és lánycsúfoló Egyiptomban ötezer éwel ezelőtt is volt farsangi mulatság Amatőr felvétel
