Kelet-Magyarország, 1996. február (53. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-16 / 40. szám

1996. február 16., péntek HATTER Együtt Vaján is könnyebb A mezőgazdasági termelést a telepítéstől az értékesítésig tervezni kell A legújabb beruházást az Európai Unió is támogatta A szerző felvétele Nyéki Zsolt Vaja (KM) — A mezőgazda­ságban annyira hiányolt in­tegrátori összefogásra jó pél­dát talál a szakember Vaján, ahol a térség agrártermelői az élelmiszeripari alapanyag egyenletes felhozatalával há­lálják meg a piaci háttér­munkát. Bár megyénk alapvetően az agrárágazatra és a hozzá kap­csolódó élelmiszeriparra tá­maszkodik, Vaját és térségét különösen híressé tette szak­mai berkekben hagyományos kis- és nagyüzemi mezőgazda- sági termelése. Támogatott célok Létrehozásának pillanatában erre alapozott a Vajai Zöldség- Gyümölcs Kft., mely elsősor­ban friss gyümölcs exportját, nyers uborka és meggy kivite­lét célozta meg bő fél évtized­del ezelőtt. A profil azonban hamarosan zöldség- és gyü- mölcskonzervek kereskedel­mével bővült — mutatja be az útkeresés időszakát Balogh Gyula, a kft. tulajdonosa. Az egyszemélyes gazdasági tár­saságként alapított cég felis­merte a térség mezőgazdasági termelésre építő hagyománya­it, az abban rejlő lehetősége­ket. A feldolgozott termékek piacán tapasztalt keresletre és a megbízható partneri kapcso­latokra építve rövidesen meg­indult a saját feldolgozás, igaz, kezdetben csupán a bérleti rendszer nyújtotta lehetősége­ket kihasználva, később, 1993-ban a nyírlugosi állami gazdaság eszközeinek megvá­sárlásával saját feldolgozóipa­ri részleggel és mélyfagyasztó berendezéssel gyarapodott a cég. A kétes hírt szerző volt Va- jafruct telephelyének tulajdon­jogát is megszerezve az alma- sűrítmény előállításánál szük­séges teljes technológiához 1994-ban jutott a vállalkozás. A következő fejlesztés céljai már találkoztak az Európai Unió PHARE Kísérleti Prog­ramjában is támogatott elvek­kel, s az 1995 nyarán elnyert támogatást is beépítve Vaján felépült egy új aszeptikus üzem. Az almasűrítő kapacitás bővítésére valamint a gyártó­vonal fejlesztésére alapozó be­ruházások összértéke a terme­lésbe állítás pillanatában meg­haladta a háromszázmillió fo­rintot. Japán igények Az új üzemben sűrítmény­gyártáshoz alapanyagként al­mán kívül felhasználható meggy, paradicsom és sárga­répa is. Nem titok, hogy erre a beruházásra a japán ügyfélkör hívta fel a cégvezető figyel­mét, mivel a japán élelmiszer­fogyasztói szokások az egyéb koncentrátumok irányába mozdultak el, ezek között is nagyobb a kereslet a sárgarépa iránt, valamint almából is egy lágyabb, ún. felhős sűrítmény iránt. Ezekből évről évre na­gyobb tételeket importálnak a szigetország lakói. A pályázat elbírálásánál és támogatás megítélésénél alapvető szem­pont volt, hogy az adott beru­házás a környező térség fej­lesztésében, az ott élő embe­rek életében is minőségi válto­zást idézzen elő. A vajai aszeptikus üzem az almafeldolgozás 100 napra te­hető szezonális jellegét szün­tette meg, folyamatos munkát adva az üzem dolgozóinak. Bár a kft. teljes feldolgozó ka­pacitása almából meghaladja az 50 ezer tonnát, ennek csak a töredékét használták ki az igen gyenge termést produkáló el­múlt szezonban, s ezen a ro­mán és moldáv import alma sem segített. A fejlesztés má­sik nagy eredménye a körzet­ben mezőgazdasági termelés­sel foglalkozó számára nyúj­tott megbízható felvásárlói háttér, ami az agráriumából élő megyében különös jelentő­séggel bír. Ez megmutatkozik az árualap tervezhető bővíté­sében, a felvásárlás ütemezhe­tőségében, a szállítási költsé­gek minimalizálásában, a személyes ismerettségen ala­puló korrekt üzletvitelben, az azonnali és készpénzes fize­tésben. A kft. az elmúlt évben fejezte be saját a 63 hektáros saját almaültetvényének tele­pítését, de a folyamatos beru­házásoknak kö­szönhetően újabb gyümölcsösök búj­nak ki a földből. Piaci háttér A tulajdonos min­denkit arra biztat, hogy a kiöregedett gyümölcsfák he­lyett ültessen fiatal csemetéket, mert a térség tradíciói és megélhetési lehető­ségei ezt kívánják meg. A feldolgozás biztonsága érdeké­ben az üzemnek tö­rekednie kell arra, hogy kapacitásá­nak kihasználásá­hoz szükséges alapanyag legalább 25—30 százalékát maga állítsa elő. Az eddigi telepítések mel­lett a több ezer családdal fenn­tartott termeltetői kapcsolat is ezt a célt szolgálja, ami már olyan integrátori szerepkört is érint, mint a célirányos termel­tetés, a termesztés segítése tár­gyi ós anyagi eszközökkel (műtrágya, növényvédő szer, egyéb technikai eszközök), valamint gondoskodás a piaci háttérről. A Vajai Zöldség-Gyümölcs Kft. tulajdonosa büszkén emlí­ti az elmúlt évek során elért eredményeit: a forgalom éves szinten meghaladja az 1 milli­árd forintot. Szigorú üzletpoli­tikát követve a nyereséget fo­lyamatosan forgatja vissza az üzletbe, ez magyarázza a dina­mikus fejlesztési és beruházási mutatókat. Csak így érhette el a cég azt, hogy 440 embernek ad munkát, s hogy a mezőgaz­dasági termeltetésen és felvá­sárláson keresztül 6—8 ezer családot juttat jövedelemfor­ráshoz. A cég vezetői stábja a kft. megalakulásától kezdve változatlan összetételű, idő­közben Budapesten megnyi­tott külkereskedelmi iroda in­tézi az előállított termékek 98 százalékos exportját. flt* fát «- AX'*» ­*y cssECioot’f É Vám és őre Kováts Dénes A z utóbbi években meglehetősen nagy teher nehezedik a vám- és pénzügyőrök hátá­ra. Munkájuk során jelentős bevételekkel gyarapszik a magyar állam, de eközben számos kritika és vád is éri őket. Panaszkodik az, akit megbüntetnek, mert nem en­gedik be csempészáruját; az, akire bírságot szabnak ki — mondjuk — a jövedéki törvény megsértése miatt; s panaszkodik az is, akinek nem tetszik, hogy mégis sok áru jön be a határokon, ront­va a helyi vállalkozók, cégek üzletét. Elég, ha csak a te­mérdek csempészcigarettá­ra és -szeszre gondolunk. A létszámhiánnyal küsz­ködő, szerteágazó feladato­kat ellátó vám- és pénzügy­őrség keze azonban — mint mondják — részben meg van kötve. Nem ők tehetnek például arról, hogy ha va­lakinél néhány karton zár­jegy nélküli cigarettát talál­nak az ellenőrzés során, ak­kor a bírság alsó (törvény­szabta) határa százezer fo­rint, de tatán arról sem, hogy nincs elég idő és em­ber minden ki- illetve belé­pő utas ellenőrzésére. Egy­részt kevés ehhez a létszám, másrészt ha ezt a módszert választanák, akkor jelentő­sen me gnövekedne a határ­átkelőkön a várakozás, kö­vetkezésképpen ez gerjesz­tene újabb feszültségeket. Azt, hogy azért a gondok el­lenére sem eredménytelenül tevékenykednek, adatok tá­masztják alá, sok milliárd forinttal gyarapították az igazgatási bevételek, az el­lenőrzések (és a bírságok) révén az államkasszát — csupán a megyei parancs­nokság területén. A „ hagyományos” fel­adatkörök mellett az idén a feketegazdaság elleni küz­delem lesz kiemelt, s min­den bizonnyal figyelemkí­sérte tevékenység, ami ter­mészetesen csak más szer­vezetekkel (rendőrség, APEH stb.) összehangoltan végezve lehet eredményes. Úgy hiszem, sokan várják kíváncsian az erről szóló híradásokat. Körforgalom: Akkor ki is emeli az árakat? Ferter János karikatúrája A munka könyve Nagy István Attila y-v egota ismert, min- den hatalom azon JL V fáradozik, hogy a maga képére formálja azt a teret, amelyben az „alattva­lók" mozognak. Teszi ezt ab­ból a kényszerből, hogy el­lenőrizhetők legyenek a kü­lönféle egyéni törekvések, meg egyébként is: mit szól­nának azok, akiket felváltott a hatalomban, ha változat­lanul hagyná mindazt, amit az bevezetett. Néhány évvel ezelőtt óri­ási vívmánynak számított, hogy megszűnt a munka­könyv. Személyiségi jogot sértett, mert benne volt, ki hány munkahelyen dolgo­zott, mekkora volt a bére és így tovább. A szocialista er­kölcs egyik pozitív vonása volt a munkahelyhez való ragaszkodás, a hűség. Tár­sadalmilag megbélyegzet­tek voltak a „vándormada­rak" , akik nem bírták egy helyen. A munkanélküliség megjelenésével teljesen ér­telmetlenné vált a köny­vecske, hiszen felértékelő­dött a mobilitásra való al­kalmasság. A munkakönyv újbóli be­vezetésének a szándéka ugyanaz a kényszer, mint sok minden más a kormány- váltás környékén. A terve­zet szerint a foglalkoztatási könyv nemcsak formájá­ban, hanem tartalmában is megváltozna. Több részből állna, s a munkáltató nem tekinthetne bele mindegyik­be. Megmaradhatna a sze­mélyiségi jog is, egyúttal olyan információk birtoká­ban is lehetne a leendő munkáltató, amelyekkel je­lenleg nem rendelkezik. Mi pedig ámulunk. Van már (még) személyi és táj számunk, személyi igazol­ványunk. Szerepelünk az APEH számítógépében is. Benne vagyunk bőven a kü­lönféle nyilvántartásokban, úgyhogy egészen biztosak lehetünk abban, nem tűn­hetünk el nyomtalanul. Ál­landóan igazolnunk kell önmagunkat. Az utcán a rendőr a személyit kéri, a fogorvos a táj számot, s ha minden igaz, és sikerül bevezetni a foglalkoztatá­si könyvet, akkor—a terve­zet szerint — az igazoló la­pot a munkavégzés ideje alatt állandóan magunkkal kell hordanunk, s ellenőr­zéskor fel kell mutatnunk. Nehogy feketén dolgozzunk. Foglalkoztatási könyvünk már lesz, munkánk nem biz­tos. BBÜl

Next

/
Thumbnails
Contents