Kelet-Magyarország, 1996. február (53. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-16 / 40. szám
1996. február 16., péntek HATTER Együtt Vaján is könnyebb A mezőgazdasági termelést a telepítéstől az értékesítésig tervezni kell A legújabb beruházást az Európai Unió is támogatta A szerző felvétele Nyéki Zsolt Vaja (KM) — A mezőgazdaságban annyira hiányolt integrátori összefogásra jó példát talál a szakember Vaján, ahol a térség agrártermelői az élelmiszeripari alapanyag egyenletes felhozatalával hálálják meg a piaci háttérmunkát. Bár megyénk alapvetően az agrárágazatra és a hozzá kapcsolódó élelmiszeriparra támaszkodik, Vaját és térségét különösen híressé tette szakmai berkekben hagyományos kis- és nagyüzemi mezőgazda- sági termelése. Támogatott célok Létrehozásának pillanatában erre alapozott a Vajai Zöldség- Gyümölcs Kft., mely elsősorban friss gyümölcs exportját, nyers uborka és meggy kivitelét célozta meg bő fél évtizeddel ezelőtt. A profil azonban hamarosan zöldség- és gyü- mölcskonzervek kereskedelmével bővült — mutatja be az útkeresés időszakát Balogh Gyula, a kft. tulajdonosa. Az egyszemélyes gazdasági társaságként alapított cég felismerte a térség mezőgazdasági termelésre építő hagyományait, az abban rejlő lehetőségeket. A feldolgozott termékek piacán tapasztalt keresletre és a megbízható partneri kapcsolatokra építve rövidesen megindult a saját feldolgozás, igaz, kezdetben csupán a bérleti rendszer nyújtotta lehetőségeket kihasználva, később, 1993-ban a nyírlugosi állami gazdaság eszközeinek megvásárlásával saját feldolgozóipari részleggel és mélyfagyasztó berendezéssel gyarapodott a cég. A kétes hírt szerző volt Va- jafruct telephelyének tulajdonjogát is megszerezve az alma- sűrítmény előállításánál szükséges teljes technológiához 1994-ban jutott a vállalkozás. A következő fejlesztés céljai már találkoztak az Európai Unió PHARE Kísérleti Programjában is támogatott elvekkel, s az 1995 nyarán elnyert támogatást is beépítve Vaján felépült egy új aszeptikus üzem. Az almasűrítő kapacitás bővítésére valamint a gyártóvonal fejlesztésére alapozó beruházások összértéke a termelésbe állítás pillanatában meghaladta a háromszázmillió forintot. Japán igények Az új üzemben sűrítménygyártáshoz alapanyagként almán kívül felhasználható meggy, paradicsom és sárgarépa is. Nem titok, hogy erre a beruházásra a japán ügyfélkör hívta fel a cégvezető figyelmét, mivel a japán élelmiszerfogyasztói szokások az egyéb koncentrátumok irányába mozdultak el, ezek között is nagyobb a kereslet a sárgarépa iránt, valamint almából is egy lágyabb, ún. felhős sűrítmény iránt. Ezekből évről évre nagyobb tételeket importálnak a szigetország lakói. A pályázat elbírálásánál és támogatás megítélésénél alapvető szempont volt, hogy az adott beruházás a környező térség fejlesztésében, az ott élő emberek életében is minőségi változást idézzen elő. A vajai aszeptikus üzem az almafeldolgozás 100 napra tehető szezonális jellegét szüntette meg, folyamatos munkát adva az üzem dolgozóinak. Bár a kft. teljes feldolgozó kapacitása almából meghaladja az 50 ezer tonnát, ennek csak a töredékét használták ki az igen gyenge termést produkáló elmúlt szezonban, s ezen a román és moldáv import alma sem segített. A fejlesztés másik nagy eredménye a körzetben mezőgazdasági termeléssel foglalkozó számára nyújtott megbízható felvásárlói háttér, ami az agráriumából élő megyében különös jelentőséggel bír. Ez megmutatkozik az árualap tervezhető bővítésében, a felvásárlás ütemezhetőségében, a szállítási költségek minimalizálásában, a személyes ismerettségen alapuló korrekt üzletvitelben, az azonnali és készpénzes fizetésben. A kft. az elmúlt évben fejezte be saját a 63 hektáros saját almaültetvényének telepítését, de a folyamatos beruházásoknak köszönhetően újabb gyümölcsösök bújnak ki a földből. Piaci háttér A tulajdonos mindenkit arra biztat, hogy a kiöregedett gyümölcsfák helyett ültessen fiatal csemetéket, mert a térség tradíciói és megélhetési lehetőségei ezt kívánják meg. A feldolgozás biztonsága érdekében az üzemnek törekednie kell arra, hogy kapacitásának kihasználásához szükséges alapanyag legalább 25—30 százalékát maga állítsa elő. Az eddigi telepítések mellett a több ezer családdal fenntartott termeltetői kapcsolat is ezt a célt szolgálja, ami már olyan integrátori szerepkört is érint, mint a célirányos termeltetés, a termesztés segítése tárgyi ós anyagi eszközökkel (műtrágya, növényvédő szer, egyéb technikai eszközök), valamint gondoskodás a piaci háttérről. A Vajai Zöldség-Gyümölcs Kft. tulajdonosa büszkén említi az elmúlt évek során elért eredményeit: a forgalom éves szinten meghaladja az 1 milliárd forintot. Szigorú üzletpolitikát követve a nyereséget folyamatosan forgatja vissza az üzletbe, ez magyarázza a dinamikus fejlesztési és beruházási mutatókat. Csak így érhette el a cég azt, hogy 440 embernek ad munkát, s hogy a mezőgazdasági termeltetésen és felvásárláson keresztül 6—8 ezer családot juttat jövedelemforráshoz. A cég vezetői stábja a kft. megalakulásától kezdve változatlan összetételű, időközben Budapesten megnyitott külkereskedelmi iroda intézi az előállított termékek 98 százalékos exportját. flt* fát «- AX'*» *y cssECioot’f É Vám és őre Kováts Dénes A z utóbbi években meglehetősen nagy teher nehezedik a vám- és pénzügyőrök hátára. Munkájuk során jelentős bevételekkel gyarapszik a magyar állam, de eközben számos kritika és vád is éri őket. Panaszkodik az, akit megbüntetnek, mert nem engedik be csempészáruját; az, akire bírságot szabnak ki — mondjuk — a jövedéki törvény megsértése miatt; s panaszkodik az is, akinek nem tetszik, hogy mégis sok áru jön be a határokon, rontva a helyi vállalkozók, cégek üzletét. Elég, ha csak a temérdek csempészcigarettára és -szeszre gondolunk. A létszámhiánnyal küszködő, szerteágazó feladatokat ellátó vám- és pénzügyőrség keze azonban — mint mondják — részben meg van kötve. Nem ők tehetnek például arról, hogy ha valakinél néhány karton zárjegy nélküli cigarettát találnak az ellenőrzés során, akkor a bírság alsó (törvényszabta) határa százezer forint, de tatán arról sem, hogy nincs elég idő és ember minden ki- illetve belépő utas ellenőrzésére. Egyrészt kevés ehhez a létszám, másrészt ha ezt a módszert választanák, akkor jelentősen me gnövekedne a határátkelőkön a várakozás, következésképpen ez gerjesztene újabb feszültségeket. Azt, hogy azért a gondok ellenére sem eredménytelenül tevékenykednek, adatok támasztják alá, sok milliárd forinttal gyarapították az igazgatási bevételek, az ellenőrzések (és a bírságok) révén az államkasszát — csupán a megyei parancsnokság területén. A „ hagyományos” feladatkörök mellett az idén a feketegazdaság elleni küzdelem lesz kiemelt, s minden bizonnyal figyelemkísérte tevékenység, ami természetesen csak más szervezetekkel (rendőrség, APEH stb.) összehangoltan végezve lehet eredményes. Úgy hiszem, sokan várják kíváncsian az erről szóló híradásokat. Körforgalom: Akkor ki is emeli az árakat? Ferter János karikatúrája A munka könyve Nagy István Attila y-v egota ismert, min- den hatalom azon JL V fáradozik, hogy a maga képére formálja azt a teret, amelyben az „alattvalók" mozognak. Teszi ezt abból a kényszerből, hogy ellenőrizhetők legyenek a különféle egyéni törekvések, meg egyébként is: mit szólnának azok, akiket felváltott a hatalomban, ha változatlanul hagyná mindazt, amit az bevezetett. Néhány évvel ezelőtt óriási vívmánynak számított, hogy megszűnt a munkakönyv. Személyiségi jogot sértett, mert benne volt, ki hány munkahelyen dolgozott, mekkora volt a bére és így tovább. A szocialista erkölcs egyik pozitív vonása volt a munkahelyhez való ragaszkodás, a hűség. Társadalmilag megbélyegzettek voltak a „vándormadarak" , akik nem bírták egy helyen. A munkanélküliség megjelenésével teljesen értelmetlenné vált a könyvecske, hiszen felértékelődött a mobilitásra való alkalmasság. A munkakönyv újbóli bevezetésének a szándéka ugyanaz a kényszer, mint sok minden más a kormány- váltás környékén. A tervezet szerint a foglalkoztatási könyv nemcsak formájában, hanem tartalmában is megváltozna. Több részből állna, s a munkáltató nem tekinthetne bele mindegyikbe. Megmaradhatna a személyiségi jog is, egyúttal olyan információk birtokában is lehetne a leendő munkáltató, amelyekkel jelenleg nem rendelkezik. Mi pedig ámulunk. Van már (még) személyi és táj számunk, személyi igazolványunk. Szerepelünk az APEH számítógépében is. Benne vagyunk bőven a különféle nyilvántartásokban, úgyhogy egészen biztosak lehetünk abban, nem tűnhetünk el nyomtalanul. Állandóan igazolnunk kell önmagunkat. Az utcán a rendőr a személyit kéri, a fogorvos a táj számot, s ha minden igaz, és sikerül bevezetni a foglalkoztatási könyvet, akkor—a tervezet szerint — az igazoló lapot a munkavégzés ideje alatt állandóan magunkkal kell hordanunk, s ellenőrzéskor fel kell mutatnunk. Nehogy feketén dolgozzunk. Foglalkoztatási könyvünk már lesz, munkánk nem biztos. BBÜl
