Kelet-Magyarország, 1996. február (53. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-15 / 39. szám

1996. február 15., csütörtök ZÖLDÖVEZET Védett erdő a Tisza ölében Itt az ártéren található a nagy fülemüle egyik legerősebb hazai populációja Tiszatelek-Tiszabercel (KM) — A régi, szabályozat­lan Tiszát valamikor hatalmas ártéri erdőségek kisérték. A szabályozás során azonban nem csupán a folyót zaboláz­ták meg, de e gyönyörű erdő­ket is kivágták, csak néhol ma­radt meg, mintegy emlékezte­tőül egy-egy jelentősebb da­rabja. A tiszadobi mellett a Ti- szatelek, s Tiszabercel határá­ban található erdő érdemel kü­lön figyelmet, mely mintegy hétszáz hektárt ölel fel, s 1978-ban nyilvánították vé­detté. A terület nem összefüggő, nem egységes, hanem mozaik­szerű, kisebb-nagyobb erdő­foltokból összetett. Rendelte­tése megőrizni a Felső-Tisza e szakaszának jellegzetes nö­vény- és állatvilágát, valamint megfelelő élőhelyet biztosíta­ni a terület különleges madará­nak, a nagy fülemülének. Az egész terület az árvédő töltése­ken belül van. tehát a hullám­térbe esik. Nyári zöldár Mint ahogy a vidék kiváló is­merője, dr. Legány András ír­ja, a terület legfontosabb öko­lógiai faktor^ a víz, azaz a Ti­sza és a rendszeresen jelentke­ző árvizei. A Tisza leginkább kora tavasszal, márciusban, áprilisban lép ki a medréből és átlag 20-25 napig borítja a te­rületet. Levonulása után jelen­tős iszaplerakódást hagy visz- sza. Az élővilág számára a nyári zöldárak a legveszélye­sebbek. Minden olyan élőlény, amely a talaj-, illetve cserje­szintben él, és nem tud elme­nekülni, pusztulásra van ítél­ve. Szerencsére nem gyakori­ak az ilyen áradások. A védetté nyilvánított er­dők, mintegy 15 kilométernyi hullámtéri szakaszon terülnek el. Közöttük szántóföldek, gyümölcsösök, legelők van­nak. Ezek azonban nem védet­tek. A terület legjellegzete­sebb erdőtársulása a fűz-, nyárliget, amelyet fehér- és csöregefűz, valamint fehér- és feketenyár alkot. Gyakori ben­Szén­monoxid Dunaújváros (KM) — Az eddiginél lényegesen keve­sebb szén-monoxid terheli ezentúl Dunaújváros leve­gőjét: a Dunaferr nagyol­vasztóinak működése során felszabaduló szén-monoxid tartalmú gázok elégetését szolgáló kohógázcgctő fák- lyaberendezést helyeztek üzembe nemrég. Korábban a kohókból óránként 5-7 ezer köbméter szén-mono­xid tartalmú kohógáz. került a légtérbe. Az ötven méter magas fáklyaberendezés te­lepítése 96 millió forintba került. A beruházáshoz 35 millió forint kamatmentes kölcsönnel járult hozzá a Környezetvédelmi Alap. A berendezést a Dunafermél gyártott acélszerkezetekből készítették el. A vállalatcsoport egyéb­ként évek óta jelentős összeget költ a környezet­védelmet szolgáló beruhá­zásokra, amelynek eredmé­nyeként nagymértekben csökkent a kohászati üze­ntek működése során kelet­kező por- és gázszennye­zés, valamint a hasznosítat­! ,i 7 *'<1 a’«»' r;■!' •' | lenne.. i.ic..u; :st.C.c. ne a vénic szil és a cserjeszint­ben a veresgyűrű som. Sajnos területük egyre zsugorodik, pedig a leggazdagabb állatvi­lággal rendelkeznek. Az ártér jellegzetes csigái közül itt is megtalálható a bo­rostyánkőcsiga, a márványo­zott csiga és a legnagyobb há­zas csigafajunk, az éticsiga. Madárvilága igen gazdag. A számos fészkelő faj közül csak néhányat említsünk: nagy fü­lemüle, kék-, szén- és barát­cinke, fekete- és énekesrigó, barátka, szürke légykapó, kis- poszáta, szarka, bamakánya, vörösbegy, zöldküllő, fekete­gólya, vörös- és kékvércse. Talán egyik erdőtípus sem rendelkezik olyan gazdag és színes madárvilággal, mint az ártéri erdők, főként a puhafa­ligetek. Keményfaligetek A tiszta állományú füzesek va­lószínűleg emberi eredetűnek tekinthetők, mert bár öreg ál­lományok is vannak, jószeré­vel csak fehérfűz alkotja. Cserjeszintje legtöbbször hi­ányzik. A gyep és cserjeszint határán a szeder alkot sűrű szövedéket. Talán éppen a fa­állomány faj szegénysége mi­att, faunája hasonlít ugyan az előbbihez, de annál jóval sze­gényesebb. A nagy fülemülék kedvelik ezeket az erdőfolto­kat, talán éppen a mély fekvé­sükből eredő magasabb pára­Nyíregyháza (KM) — Az em­beriség egyik legnagyobb, s szinte kikerülhetetlen vesze­delme a földrengés. Évezre­dekre visszamenőleg tudunk a legsúlyosabb természeti csa­pásokról, a napokban például Kína északnyugati területeit rázta meg szörnyű földrengés. Szerencsénk a szerencsét­lenségekben, hogy a legsúlyo­sabb csapások Európán kívüli területeket sújtanak általában. A kínai természeti katasztrófa kapcsán az AFP francia hír- ügynökség egy rendkívül ér­dekes összeállítást közölt az elmúlt tíz esztendő legsúlyo­sabb földrengéseiről: 1985. szeptember 19.: Me­xikót és a vele szomszédos tér­séget a Richter-skála szerint 8,2 fokozatú földrengés rázta meg. A katasztrófa ötezer ha­lálos áldozatot követelt. 1986. október 10.: A Rich­ter-skála szerint 7-es erősségű földrengésnek 1400 halálos és tízezer sebesült áldozata volt San Salvadorban. 1988. december 7.: Az ör­mény hatóságok szerint a köz­társaságot sújtó hetes erősségű földrengés következtében a halottak és eltűntek száma el­érte az ötvenezret. 1990. június 21.: Irán két északi tartományában mintegy 36 000 halálos áldozatot köve­telt a Richter-skála szerint 7,7 tartalom miatt. A szakemberek által megállapított tény, hogy a két fülemülefaj, a nagy és a kis fülemüle éppen a különbö­ző páratartalommal jellemez­hető területeken válnak el egy­mástól. Mindkét faj kedveli az üde, párás területeket, mégis a nagy fülemülénél ez maga­sabb értékben jelentkezik. Er­ről a fajról tudnunk kell azt, hogy az északkeleti részeken, főleg a Tiszát követve fészkel. Elterjedési területének itt van a déli határa és így bizonyos tekintetben állatföldrajzi kü­lönlegesség. A természetvé­delmi terület létrehozását is ennek a madárnak a megóvása indokolta. A védett erdők között nem­csak eredeti, őshonos társulá­sokat találunk, hanem olyano­kat is, amelyeket az ember te­lepített. Ezek az erdők a faj­összetételüket tekintve nagyon hasonlítanak a keményfalige- tekhez, és ezért bizonyos fokig hasonló funkciót látnak el. Ilyen az az erdő is, amelyet a veremszegi morotvánál talá­lunk. Viszonylag fiatal, és ko­csányos tölgy, vénic szil, fe­hér- és feketenyár, valamint akác alkotja. A sűrű és gazdag cserjeszintjében a fekete bo­dza, veresgyűrű som és mezei juhar tenyészik. A gyepszint­jében tavasszal a kerekrep- kény és salátaboglárka, majd később a nagy csalán az ural­kodó. Mindebből világosan ki­erősségű földrengés. Július 16.: A Fülöp-szigetek legna­gyobb szigetén, Luzonon pusztító 7,7-es erősségű föld­rengés mérlege 1641 halott, 969 eltűnt és 3441 sebesült. 1991. február 1.: Afganisz­tánban és Pakisztánban legke­vesebb ezerötszáz halálos ál­dozata volt a 6,8 erősségű földrengésnek. Október 20.: India északi részében, a Hima­lája lábánál megmozdult a föld, mintegy 1500 halálos és 3000 sebesült áldozatot köve­telve. 1992. március 13.: Törökor­szág keleti részében 653 em­ber meghalt, illetve eltűnt, és további hétszáz megsebesült a 6,8 erősségű földmozgás kö­vetkeztében. Szeptember 2.: Nicaragua csendes-óceáni partvidékén szökőárral járó 7,2-es fokozatú földrengés csaknem kétszáz ember halá­lát és további ötszáz sebesülé­sét okozta. Október 12.: Egyiptomban, Kairó térségé­ben 552 halálos áldozatot kö­vetelt az 5,5-ös erősségű föld­rengés. December 12.: Indo­néziában, Flores szigetén mozdult meg a föld; a 6,8-es erősségű rengés kétezernél több halálos áldozatot köve­telt. 1993. szeptember 30.: Az. India nyugati részében, Mahá- rástra szövetségi államban tetszik, hogy ezek az erdők az ártér viszonylag magasabb tér­színein vannak. Itt nem jel­lemző a pangó víz és a magas páratartalom. Ennek követ­keztében itt elsősorban a kis fülemüléket halljuk énekelni. Innen, a veremszegi morot- va mellől került elő 1971-ben és később is a kék meztelen csiga, amely tulajdonképpen kárpáti faj és hazánkban csak a Bükk és Zempléni-hegység­ből, valamint az aggteleki karsztból ismert. Ide minden bizonnyal a Tisza árvizeivel juthatott és a terület megmara­dására alkalmasnak bizonyult. Magas páratartalom A védett terület ismertetése kapcsán feltétlenül külön kell említeni egy speciális élőhe­lyet. Az árvédelmi töltések mentén — annak építése során — kiterjedt gödörhálózat jött létre. Bennük meg egy sajátos erdősáv, egy védőerdő, ame­lyet legtöbbször kubik erdő­nek nevezünk. Talán sehol nem találunk olyan öreg fehér- és feketenyárakat, kocsányos tölgyeket mint itt. A mezei ju­harból, vénic szilből és veres­gyűrű somból álló cserjeszint igen sűrű, amelyet a szeder he­lyenként valósággal járhatat­lanná teszi. A változatos fajösszetétel és az erdő magas kora magyaráz­za azt a színes madáregyüt­test, amely itt megfigyelhető. Rendszeres fészkelői: sere­gély, nagy fülemüle, búbos­banka, szalakóta, fülesbagoly, szarka, dolmányos varjú, tő­késréce, kerti rozsdafark, hogy csak néhány érdekesebbet em­lítsünk. A talajszinten megte­lepedő madarak a kubikgödrö- ket elválasztó porongokon fészkelnek. A terület a Felső-Tisza egyik legszebb tájképi szaka­sza. A folyamszabályozások viszonylag kevésbé érintették és így sokat megőrzött eredeti­ségéből. Érdekes módon ezt a képet a jelenlegi emberi bea­vatkozások — gát, rév, nö­vénytermelés — nem zavar­ják. pusztító 6,4-es fokozatú föld­rengés több mint hétezer em­ber halálát okozta. 1994. január 17.: Kaliforniá­ban, a San Fernando völgyben mozdult meg a föld, 61 ember halálát okozva. Február 16.: Az Indonéziához tartozó Szu- mátra szigetén 186 halálos és 2389 sebesült áldozata volt a Richter-skála szerinti 6,5-ös erősségű földrengésnek. Júni­us 3.: Ugyancsak Indonéziá­ban, Jáva szigetének partjainál pusztított 7,2-es erősségű föld­rengés, s nyomában szökőár. 222 ember meghalt, 22 eltűnt és 430 megsebesült. Június 6.: Kolumbia déli részén 6-os erősségű földrengés pusztított el 600 embert, további ötszáz pedig eltűnt. Augusztus 18.: Algéria nyugati részét rázta meg 5,4-es erősségű földren­gés, amelynek következtében 171 ember meghalt és 289 megsebesült. A hajléktalanok számát több tízezerre becsül­ték. 1995. január 17.: Japán köz­ponti részén, Kobe és Oszaka térségében a Richter-skála szerinti 7,2-es földrengés 6308 halottat követelt. Május 27.: Oroszországban, Szahalin északi részében a Richter-ská­la szerint 7,5 erősségű földren­gés rornbadöntötte Nyeftye- gorszk városát. A romok alatt 1800 ember lelete halálát. A védett ártér egyik legféltettebb madara, a nagy fü­lemüle KM-reprodukció Tíz év pusztító földrengései Lovardában az ásványtár Budapest (KM) — Befeje­ződött a Magyar Termé­szettudományi Múzeum ás­vány- és kőzetgyűjtemé­nyének átköltöztetése új, végleges otthonába. A Lu- dovika téren, az egykori Lovardában szakavatott ke­zek ezekben a hetekben kezdik meg a mintegy 70 ezer tárgy kicsomagolását, elhelyezését. A múzeum munkatársai ezeket a kin­cseket — a néhány gram­mos ritkaságoktól egészen a több mázsa súlyú ásvá­nyokig — egyenként és rendkívüli gondossággal készítették elő a „nagy uta­zásra” egy esztendeje. A gyűjtemény közműve­lődési osztályának tájékoz­tatása szerint: a lovardabeli építkezés befejezése az ere­deti elképzeléstől eltérően késik. A kivitelező által ígért újabb időpont azonban egyelőre nem gátja az októ­ber végi ünnepélyes kapu­nyitásnak. Az ácsmunkák már befejeződtek, illetőleg a közfalak is állnak már. Ezzel egyidejűleg már megkezdődött az „Ember és természet Magyarorszá­gon” című állandó kiállítás építése. A Magyar Természettu­dományi Múzeum új épüle­tének földszintjén kap majd helyet például a múzeum­történeti kiállítás, a Ludovi- ka históriája, valamint a Magyarország talajai című időszaki bemutató. A Lu- dovika térre tervezett kő­parkban a látogatók a Ma­gyarország területéről szár­mazó, keletkezésük idő­rendjében fel sorakoztatott kőtömbök segítségével kö­vethetik nyomon a földtör­téneti korszakokat. A „színfalak” mögött is látványos munkálatok foly­nak. így például újjávará­zsolták egy 528 centiméte­res kockás piton bőrét. A félelmetes méretű hüllőt Xantus János ejtette el a múlt században. Megszé­pült egy háromméteres viza is, ez a halfajta a Vaskapu építése előtti időkben még honos volt a fel-Duna vizé­ben is. Bányarekultiváció Pécs (MTI) — A kelet-kö- zép-európai országok urán­bányáinak rekultivációját támogató Phare Multi Co­untry-program Pécsre tele­píti koordinációs irodáját. Benkovics István, a Mecse­ki Ércbányászati Vállalat vezérigazgatója elmondta, a nyugat-európai szakem­berekből álló iroda várható­an márciusban kezdi meg működését a mecseki urán­bányák pécsi központjában, s mintegy kilencmillió ECU értékű támogatás fel­osztásáról dönt majd. A há­roméves Phare-program a pécsi mellett a bulgáriai, a csehországi, a szlovéniai, továbbá a romániai uránbá­nya vállalatok okozta károk helyreállítására folyósít tá­mogatást, és összehangolja az öt ország uránbányáiban alkalmazott környezetvé­delmi módszerek közös hasznosítását is. A mecseki uránbányászat okozta környezeti károk felszámolására az utóbbi öt évben több mint kétmilliárd forintot költöttek. Bár az elmúlt két évben a pénzszűke miatt lassult a folyamat, a tervszerű kör­nyezetvédelmi munka ered­ményeként már helyreállí­tották a meddőhányókat, és jól áll az úgynevezett per- kolációs dombok rekultivá­ciója is. A pécsi cégnek a Phare- tól remélt kétmillió ECU pótlólagos forrást jelentene, amelyet tanulmányok és kí­sérleti projektek készítésére fordítanának. A mecseki uránbányászat környezet­védelmi tevékenységének nemzetközileg elismert eredménye a zagytározók megfigyelőrendszere és. a mérnökgeodéziai szondá­zás, amelyet a többi kelet- közép-európai ország urán­bányáinak rekulti válásakor is alkalmazhatnak majd. Negyvenöt... ...alföldi és budapesti gim­názium százhét diákja je­lentkezett a szeghalmi Péter András Gimnázium által hetedik alkalommal szerve­zett földrajzversenyre, amely a Sárrétről származó Afrika-kutató, Kovács Já­nos nevét viseli. A nyerte­sek az egyetemi felvételi­ken beszámítható pontokat szereznek. (KM) A levegő... ...-szennyezés rákkeltő ha­tású, tüdőbetegségeket okoz és csökkenti a férfiak termékenységét, áll az ENSZ egy hétfőn közzétett jelentésében. Az autók és teherkocsik kipufogógázai a városokban 10-100-szor veszélyesebbé teszik az éle­tet, mint amennyire veszé­lyes egy atomerőmű körze­tében dolgozni. (KM) A litván... ...biztonsági szervek az ig­nalinai atomerőmű közelé­ben 100 kilogramm radio­aktív anyagot koboztak el feketepiaci kereskedőktől. A litván belügyminisztéri­um tájékoztatása szerint a kereskedőket már szomba­ton őrizetbe vették. Az anyag származási helyéről nincsenek értesülések. A Medecins... ...du Monde (a Világ Orvo­sai) nevű nemzetközi hu­manitárius szervezet teher­szállító repülőgépet bérelt a kínai Jünnan tartomány földrengés sújtotta lakossá­gának megsegítésére. Ked­den ötszáz sátorral, tízezer takaróval és tíz tonna or­vossággal indították el az Iljusin gépet. (MTI) Fokozottan... ....veszélyes zónává nyilvá­nították hétfőn az Indonézi­ához tartozó Jáva közepén lévő Merapi vulkánt. Az el­múlt néhány napban a há­romezer méter magas vul­káni kúpot erős rengések rázkódtatlák meg, és ez csak folytatódni fog. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents