Kelet-Magyarország, 1996. február (53. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-13 / 37. szám
1996. február 13., kedd TUDOMÁNY, TECHNIKA AZ EGYES TERÜLETEK NÉPESSÉGÉNEK MEGDUPLÁZÓDÁSI IDEJE Ipari országok A világ Harmadik világ Ázsia Kína nélkül Latin-Amerika Afrika KM-grafika. Nagy Tamás Forrás: MTf-Press 41 EV ALATT MEGKETSZEREZODIK A FOLD NEPESSEGE Az ötvenes évek közepe óta a Föld népessége 2,5 milliárdról 5,8 milliárdra nőtt. Az ENSZ becslése szerint már 1998-ban átlépjük a 6 milliárdos határt. Ha továbbra is ilyen ütemben szaporodunk, 2010-ben elérjük a hetedik és 2025-ben a nyolcadik milliárdot. 2025-re Indiában és Kínában 1,5, illetve 1,4 milliárd ember fog élni, szemben a mostani 0,8 illetve 1,2 milliárddal. Az ENSZ számításai szerint harmadik helyen az USA fog állni 322 millió, utána pedig Nigéria 286 millió lakossal Távirányított sebészműtét Az orvos 200 km távolságból irányította a műtétet Japán űrterv Tokió (MTI) — Félsikerrel végződött hétfőn a japán űrrepülőgép-program első indítási kísérlete. A japán űrkutatók azt kívánták tanulmányozni, miként viselkedik a világűrbe juttatott kísérleti űrsikló a légkörbe való visszatéréskor. Ez a terv meg is valósult, ám a többszöri felhasználásra tervezett űrjármű kevéssel vízre szállása után elsüllyedt a Csendes-óceánban. noha fel volt szerelve „úszóövekkel” a felszínen maradáshoz. A leendő japán űrrepülőgép előfutárát, a HYFLEX (Hypersonic Flight Experiment) névvel illetett űrsiklót egy J1 típusú hordozó- rakétával juttatták fel a világűrbe, mivel nem szerelték fel saját hajtóművel. A kísérlet legfőbb kérdése az volt, hogy képes-e kiállni a légkörbe való visszaérkezéskor fejlődő hatalmas hőt. A hőálló kerámiával burkolt HYFLEX e téren is jól vizsgázott. A HYFLEX felbocsátását eredetileg február elsejére tervezték, de négyszer el kellett halasztani a startot, részint műszaki hibák, részint pedig időjárási viszontagságok miatt. Egyelőre még nem tűzték ki az első japán űrrepülőgép indításának idejét, de az AP hírügynökség tudomása szerint a japán kutatók 2001-re remélik e terv megvalósulását. Brüsszel (MTI-Panoráma) — Luc Vanderheyden sebész a belgiumi Brugg-ben ült a műtőben, önként vállalkozó betege pedig az onnan 200 kilométernyire lévő hollandiai Utrecht melletti Nieu- wegeinben feküdt a műtőasztalon: a komplikációktól mentes sérvműtétet 20 perc alatt végezte el az orvos segítségével egy robot. Vanderheyden és betege bevonul az orvostudomány történetébe, mert a műtét világpremier volt, mégha az alkalmazott technika sem műszaki, sem orvosi szempontból nem is egészen újkeletű. Mielőtt még bárki megrémülne: a műtőben sebészcsoport állt készen, hogy szükség esetén beavatkozzon a robot ténykedésébe, s a műtéthez szükséges apró bevágást is egy élő sebészorvos ejtette. A merész sebész az űrkutatásban már jó ideje használatos eljárást alkalmazott: egy computer és egy telefonvonalon működő távirányítási rendszer segítségével vezérelte a robotot, miközben egy képernyőn követte nyomon, hogy mit csinál. Az orvostudományban éppen az olyan műtéteknél, mint amilyen ez is volt, már eddig is alkalmazták az eljárást: a laporoszkópiás műtétek során a bőrön vágott kicsiny lyukon át bevezetnek egy kamerát és a szükséges műszereket, s az orvos a testben lévő eszközöket kívülről, számítógép útján irányítva végzi el a beavatkozást. Ez nem csupán sérveknél, hanem vakbél- és epehólyagműtéteknél is terjedőben van. A fő érdekesség most az volt, hogy az orvos vezérelte számítógép és a robotot irányító másik számítógép között 200 kilométeres távolság volt, amelyet telefonvonallal hidaltak át. A Reuter jelentése szerint a technikai rendszert egy, az Amerikai kutatási Hivatallal is együttműködő amerikai vállalat dolgozta ki. Az eljárás egyelőre nagyon költséges — az első műtét 200 ezer dollárba került — de az ár csökkenthető. Más kérdés, hogy például az Egyesült Államokban az illetékes hatóságok egyelőre nem engedélyezték a hasonló műtéteket. Az eljárás kiagyalóinak elképzelései szerint a távsebészetnek abban lehet jövője, hogy egy adott központi helyen összegyűlt kiváló orvosok mintegy konzíliumot tartva irányíthatnak több, más helyeken lévő műtétet is. Azt viszont hangsúlyozzák a fejlesztők: semmiképpen sincs arról szó, hogy a jövőben orvosok helyett robotok fognak operálni a műtőkben. A gépek soha nem helyettesítik teljességgel az embert — fejtették ki a sikeres távműtét bejelentésekor. Egyelőre még a NASA pasadenai laboratóriumában készítik elő azt a hatkerekü járművet, amely a Mars felszínéről hivatott felvételeket készíteni. A Sojourner névre keresztelt űrautó év végi útnak indítása után hét nőnapon át, első ízben fogja a tudósoknak megmutatni az eddig még ismeretlen összetételű bolygót AP-felvétel Kutatási, technológiai szemle Ismeretbörze • Az idei Hannoveri Vásár sajtótájékoztatója Budapesten Budapest (KM) — Már 2004- ben a tehergépkocsik ugyanolyan halkan fógnak közlekedni, mint a személyautók, 2006- ban megvalósul az 50 százalék feletti hatásfokkal működő napelemek tömeggyártása, amelyek kedvező költséggel képesek áramot szolgáltatni, 2007-ben robotok fognak a tűzoltóknak konkurenciát támasztani. 2010-ben útjára indul a hidrogénnel hajtott autó, 2013-ban energiát fogunk nyerni az algákból napsugárzással, 2018-ban a vakok mesterséges szem segítségével újból látni fognak, 2021-ben az emberek hasznosítják majd a Holdról származó hélium-3 anyagot. Ezek olyan prognózisok, amelyek a tudomány és a gazdaság 1000 szakértőjének véleményén alaDulnak és abban a „Delphi-riport’'-ban találhatók meg, amelyet a Fraunho- fer-Társaság az 1995-ös hannoveri vásár alkalmából jelentetett meg, s a napokban a Hannoveri Vásár budapesti sajtótájékoztatóján elevenítették fel. Akármennyi bizonyul is majd ezekből a jövő zenéjének, az alapok le vannak fektetve, sok ehhez tartozó elemet az érdeklődők már láthattak az elmúlt 2 évtized során a Hannoveri Vásár kutatási pavilonjában. Az 1996-os hannoveri vásáron (1996. április 22-27. között) is a 18. pavilon szerepe ugyanaz marad, mint 20 sikeres év folyamán: alapanyagok bemutatása a jövő technológiáihoz, impulzusok nyújtása a technológiapolitikához, tudás- és ismeretbörze kutatási eredményekkel kapcsolatban, nemzetközi találkozóhely és vitafórum a tudomány, a gazdaság és a politika területéről érkezett szakembereknek és döntéshozóknak. Láthatók majd a legújabb kutatási-fejlesztési eredmények az energetika, környezeti- és gyógyászati technika, a lézer-, meghajtás- és gyártás- technológia, szenzorika, mikro- és nanoelektronika, robot- technika, alapanyagkutatás és sok más egyéb területről. A már 20 éve tartó sikerét ez a „piacelőkészítő” rendezvény annak köszönheti, hogy témái sok-sok szállal kapcsolódnak a világ legnagyobb ipari vásárának fő kínálati súlypontjaihoz. A 18. (kutatási) pavilon csaknem 10 000 négyzetméter kiállító területét már majdnem teljesen lefoglalták. Eddig több mint 20 országból mintegy 600 kiállító jelezte részvételi szándékát. Sok olyan kisebb kiállító mutat be az 1996-os hannoveri vásár kutatási pavilonjában új fejlesztéseket, amelyek részben már a megelőző vásár során is nagy feltűnést keltettek, köztük pl. a Müncheni Műszaki Egyetem mechanikai tanszékének kibernetikusai, az általuk alkotott 6-lábú járógép az 1994-es hannoveri vásáron elcsodálkoztatta a szakembereket. Effajta, „kézzelfogható csúcstechnológiák” bemutatásával sikerült a hannoveri vásár kutatási pavilonjának verhetetlen közönségcsalogatóvá válnia —mondták a budapesti sajtótájékoztatón a vásár vezetői. Kélat-Magy Írország 7 Hosszú hónapokig tartó aggódás után végre karjaiban tarthatja apróságait — Hannát és Ericet — Pegge Lynn a pennsylvaniai Danville kórházában. Bár egy ikerpár boldog édesanyja, a család három hónap különbséggel fogja megünnepelni a gyerekek születésnapját: miután Hanna a vártnál közel négy hónappal korábban, mindössze 70 dkg-mal világra jött, az orvosok egy különleges eljárással elérték, hogy Eric anyja méhében tovább fejlődhessen Radarral a Holdra Ötvenéves a magyar űrkutatás Budapest (MTI) — Az ötven évvel ezelőtt végrehajtott sikeres Hold-radar kísérlettel kezdődött a magyar űrkutatás. Az erről szóló ünnepi megemlékezésen Tófalvi Gyula, a Magyar Űrkutatási Hivatal igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a radar kifejlesztésén négy ország tudományos kutatói dolgoztak — köztük hazánk — a II. világháború előtt. A II. világháborút követően csupán az Egyesült Államok és Magyarország tudta a Hold-felszínt radarral vizsgálni. Tófalvi Gyula a magyar űrkutatás mérföldköveként említette azt, hogy 1946. február 6-án Bay Zoltán és kutató- csoportja az amerikai kutatóktól függetlenül, tőlük csak néhány nappal lemaradva, sikeres Hold-radar kísérletet végzett, sikerült felfogniuk az általuk kibocsátott és a Hold felszínéről visszaverődött radarjeleket. A jelentősebb magyar űrkutatási események közé tartozik a magyar mérnökök állal kifejlesztett ionoszfé- rakutató-berendezés, amelyet 1958-ban a brüszszeli világkiállításon nagydíjjal tüntettek ki. Az „50-es évek végén megkezdődött a mesterséges holdak vizuális, később rádiós, majd fotog- rafikus megfigyelése. Magyarország 1967-től az In- terkozmosz szervezet tagjaként részt vett a nemzetközi űrkutatási programban. Az első magyar tudományos műszer pedig három évvel később, 1970-ben a Vertyi- kál-I. kutatórakétá'Tedélze- tén jutott a világűrbe. Ezt követően számos további magyar műszer kapott helyet különféle a világűrben kutatásokat végző berendezésekben. így például 1984-ben a Pille doziméter (sugárterhelés-mérő) az első műszer, amelyet amerikai űreszközön, a Challenger űrrepülőgépen használtak. 1985-86-ban a Vénusz bolygó és a Halley- üstökös kutatására indított VEGA űrszonda fedélzetén is több magyar műszer sikeresen működött. Farkas Bertalan személyében 1980-ban feljutott a világűrbe az első magyar űrhajós. Farkas Bertalan egy hétig különféle tudományos kísérleteket végzett a Szal- jut-6. űrállomás fedélzetén. A kísérletek és kísérleti eszközök többségét magyar szakemberek fejlesztették ki. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a ’90-es évekig Magyarország vezető helyet foglalt el a térségben az űrkutatás területén, ám azóta megtorpanás történt. Felhívták a figyelmet arra, hogy szomszédos országok, így például Románia az űrkutatási programokra évente a Magyarországon négy év alatt elköltött összeget fordítja. Az első magyar űrhajós: Farkas Bertalan, megyénk szülötte KM archív felvétel
