Kelet-Magyarország, 1996. február (53. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-12 / 36. szám

1996. február 12., hétfő MEGYÉN INNEN, MEGYÉN TÚL, II. János Pál pápa egyhe­tes közép- és dél-amerikai kőrútjának utolsó állomá­saként érkezett háromna­pos látogatásra Venezue­lába. Képünkön a római katolikus egyházfő Rafael Caldera venezuelai elnök segédletével vezényeli pénteken Caracasban az egyházfő fogadására felso­rakozott zenekart. A várt­nál jóval kevesebben, mintegy százezren — más források szerint kétszázez­ren — voltak jelen Guana- réban, ahol az egyházi fő­méltóság felszentelte Ve­nezuela védőszentjéről. Szűz Máriáról elkeresztelt Coromoto székesegyházat AP-felvétel Meciar Pozsony (MTI) — Vasár­nap délután kétnapos hiva­talos látogatásra Horvátor­szágba utazott Vladimír Meciar szlovák miniszter- elnök és kabinetjének két alelnöke, Sergej Kozlík és Jozef Kalman. A szlovák kormánykül­döttség tagjai Zágrábban Franjo Tudjman államfő­vel, Pavletic parlamenti házelnökkel, és Zlatko Mates miniszterelnökkel tárgyalnak, majd különbö­ző horvát-szlovák megál­lapodásokat írnak alá. Harcias hangok Moszkva (MTI) — A cse­csen fegyveres csoportok fizikai megsemmisítését sürgette a hét végén Nyiko- laj Jegorov, az orosz elnö­ki adminisztráció múlt hó­napban kinevezett új veze­tője. Az egy héten át tar­tott, szombaton véget ért grozniji tüntetés után sem volt nyugodt a helyzet. A csecsen katonai akció egyik kezdeményezője és a háború legodaadóbb támo­gatójának tartott Nyikolaj Jegorov az észak-öroszor- szági Murmanszkban nyi­latkozva ellenezte az orosz csapatok gyors kivonását. Azt állította, hogy vannak Borisz Jelcin elnök kör­nyezetében olyan erők, amelyek nyomást gyako­rolnak az államfőre a gyors csapatkivonás érdekében. A tisztek foglyok maradnak Belgrád (MTI) — Richard Holbrooke amerikai külügyi államtitkár-helyettes vasárnap Szarajevóban bejelentette, legújabb délszláv kőrútjának célja, hogy rávegye az érde­kelt feleket a daytoni béke­egyezmény következetes vég­rehajtására. A boszniai főváros repülőte­rén adott rövid nyilatkozatá­ban a Budapestről érkezett amerikai diplomata elmondta: „Feltételek nélkül, s követke­zetesen kell teljesíteni a dayto­ni egyezményt. Nincsenek ki­vételek, s semmiféle változta­tás sem lehetséges”. Holbrooke azt is elmondta, hogy küldöttsége ugyancsak segítséget kíván nyújtani a fe­szültségek oldásához. „A je­lenlegi válság az első komoly kihívás a békeegyezmény alá­írása óta. Mindhárom fél azt állítja, hogy továbbra is eleget tesz kötelezettségeinek, a vita csak akörül forog, hogy a gya­korlatban mit jelent a kötele­zettségek teljesítése” — mondta Holbrooke, majd hoz­zátette: célja, hogy tisztázza a helyzetet. Holbrooke Szarajevóban Alija Izetbegovic elnökkel és más boszniai vezetőkkel tár­gyal, aztán Zágrábba és Belg- rádba látogat, hogy Tudjman és Milosevic elnököt a békefo­lyamat hathatós támogatására ösztönözze. Milosevic szerb elnök nemigen enged a hábo­rús bűnösök kérdésében, s ki­állt amellett, hogy a foglyul ej­tett szerb tiszteket a boszniai hatóságoknak szabadon kell engedniük. Tudjman elnök sem adta még ki a háborús bű­nökkel vádolt horvátokat, s a mostari kérdésben is úgy fog­lalt állást, hogy „minden fél számára elfogadható döntést kell kidolgozni” — vagyis valójában a hercegovinál hor- vátokhoz hasonlóan ő is eluta­sította Koschnick döntését Mostar közigazgatási felosztá­sára. A hét végén valamelyest enyhült a szembenálló felek ellentéte. A boszniai szerb ve­zetés már hajlandó kapcsolat­ba lépni a NATO-erőkkel, de a boszniai kormány képviselői­vel nem, amíg szabadon nem bocsátják a több mint egy hete elfogott szerb tiszteket, Djukic tábornokot és Krsmanovic ez­redest, s nem hajlandók részt venni a keddre Bécsbe össze­hívott szerb-bosnyák tanács­kozáson sem. A boszniai hatóságok szin­tén enyhítettek álláspontju­kon, hiszen elengedtek négy alacsonyabb rangú szerb fog­lyot, de a többi háborús bű­nökkel kapcsolatban őrizet­be vett szerb tisztet változat­lanul fogságban tartják. Eny­hült a foglyok megítélése is: már nem kifejezett háborús bűnökkel vádolják őket, ha­nem azt hangoztatták, hogy őket is felelősség terheli a háborús bűnökkel kapcsolat­ban. Londoni robbantás — két halott London (MTI) — A pén­tek esti londoni IRA-merény- let helyszínét átfésülp mentő­alakulatok huszonnégy órával a robbantás után újabb holt­testre leltek, így a pokolgé­pes merényletnek immár leg­alább két halálos áldozata van. Az első jelentések még ar­ról szóltak, hogy rengeteg ugyan a sérült, de emberéletet nem követelt a másfél évi IRA-tűzszünet végét jelző akció. Szombat délután azon­ban a romok között kutató rendőrök egy holttestet talál­tak, s kiderült, hogy nyoma veszett egy másik személynek A robbantás helyszíne is. akinek földi maradványait este emelték ki a törmelék alól. A két áldozat egy újság­AP-felvétel üzletben dolgozott a merény­let helyszínének tőszomszéd­ságában. Kivégzés, mint látványosság Peking, Khost, Róma (MTI) — A kínai hatóságok nyolc, gyilkosságért, rablásért és tett- legességért halálra ítélt bűnö­zőt végeztek ki. Egyiküket, egy Peking külvárosában élő parasztot a pekingi egyes szá­mú fellebbviteli népbíróság azért ítélte el, mert tavaly ápri­lisban álmában meglepte, majd agyonverte barátnőjének apját, fivérét, s annak barátnő­jét. Egy másik elítélt korábban 14 gépkocsit tört fel, s 443 ezer jüant (53 ezer dollár) lo­pott. A többi hat embert ha­sonló okok miatt találták bű­nösnek. A halálos ítéleteket Kínában általában egyetlen, tarkólövéssel hajtják végre. ooo — Az áldozatok szülei hajtot­ták végre egy iszlám bíróság által gyilkosságért golyó általi halálra ítélt két afgán férfin az ítéletet. A kivégzés a pénteki imára összesereglett 15 ezer hívő előtt történt. — Szigorúan végre fogjuk hajtani az iszlám törvényeket, hogy gyökerestől kiirtsuk a bűnt, és helyreállítsuk Afga­nisztánban a rendet és a békét — mondotta az országnak je­lenleg a felét ellenőrző tálibok egyik képviselője, aki a tolva­joknak kezük levágását, a há­zasságtörőknek megkövezést helyezve kilátásba. □ □□ — Amikor az egyéni bosszú­vágy az állami igazságszolgál­tatás eszközévé lesz, könnyen eltűnik a különbség az afga­nisztáni iszlám fundamentalis­ták és a szabadság bajnoka­ként számon tartott Egyesült Államok között — állapította meg a Corriere della Sera cí­mű olasz napilap, amely va­sárnapi számában egy Afga­nisztánban (Khostban) és a Texas állambeli Huntsville- ben végrehajtott kivégzés kö­zött vont párhuzamot. — Középkori barbárság? A harmadik világot jellemző tör­zsi rítusok érvényesülése? Le­hetséges. Ám épp a legcivili­záltabb Amerika közeledik rendkívül veszélyesen ahhoz a tálió törvényhez — a szemet szemért, fogat-fogért elv érvé­nyesítéséhez —, mely törvény az egyéni bosszúvágyat emeli az állami igazságszolgáltatás szintjére — jó 200 évvel az­után, hogy a felvilágosult gon­dolkodás elvetette ezt az elvet — írta a Corriere della Sera. Texas államban 1982-ben vezették be ismét a halálbünte­tést, s az azóta most végrehaj­tott 105. kivégzés azzal vált nevezetessé, hogy a meggyil­kolt testvérpár szülei végig­nézhették a méreginjekcióval megölt gyilkos hétperces ha­láltusáját. (További hat ameri­kai államban már korábban is jelen lehettek az áldozatok hozzátartozói a gyilkos kivég­zésén.) A két megölt testvér édes­anyjának nem volt nehéz vé­gignézni a gyilkos haláltusá­ját. — Boldog vagyok, hogy megtörtént, boldog vagyok, hogy vége lett, boldog vagyok, hogy eltűnt a föld színéről — nyilatkozta a kivégzés után. A Huntsville-i kivégzés minden bizonnyal ismét fel­erősíti a halálbüntetésről a vi­tát, de az utca embere Ameri­kában igent mond az egyéni bosszúra. Úgy, mint a közel­múltban, amikor Utah állam­ban több ezer ember jelentke­zett önként, hogy hóhéra le­hessen egy gyilkosnak — írta az olasz lap. A kémfőnök miniszter Moszkva (MTI) — Moszk­va elégedett a helsinki orosz-amerikai külügymi­niszteri találkozó eredmé­nyével. A keményvonalas­nak tartott Jevgenyij Prima­kov kinevezése miatti nyu­gati aggodalmak ellenére számos kérdésben sikerült közös nevezőt találni. Ez derült ki a találkozóról köz­zétett orosz külügyi nyilat­kozatból. A közlemény szerint Jev­genyij Primakov és Warren Christopher egyetértett a kapcsolatok szükséges egyenjogúságában. Megál­lapodtak abban is, hogy a NATO-bővítés ügyében fennálló nézeteltérések el­lenére folytatni kell az erő­feszítéseket az átfogó euró­pai biztonsági rendszer megteremtése érdekében. Megfogalmazódott vi­szont, hogy Moszkvát ag­gasztja a leszerelési egyez­mények egyik talpkövének számító, a rakétavédelmi rendszerek korlátozásáról szóló 1972-es ABM-PRO szerződés esetleges ameri­kai felülvizsgálata. Az orosz külügyminiszter sür­gette a harcászati és hadá­szati rakétavédelmi rend­szerek szerződéses elkülö­nítését. Az egykori közel- keleti Pravda-tudósító és hírszerző Primakov, aki sa­ját bevallása szerint na­gyobb hangsúlyt készül fektetni a közel-keleti orosz politikára, a térségbeli ren­dezési lépések összehango­lását sürgette. A volt orosz kémfőnök külügyminiszteri kinevezé­se határozott aggodalmat keltett Nyugaton. A liberá­lis Andrej Kozirevet egybe­hangzó értékelések szerint egy keményvonalas és az orosz nemzeti érdekek vé­delmét elődjénél határozot­tabban képviselő politikus váltotta fel a miniszteri székben. Moszkvai megfigyelők szerint a helsinki találkozó azonban arra utalt, hogy Washington Primakov elődjeihez, a „Mr. Nyet- nek” nevezett Andrej Gro- mikóhoz és „Mr. Da” Kozi- revhez hasonlóan az orosz diplomácia új vezetőjével is együtt tud majd működni. A nyári elnökválasztás előtt erősödő nacionalista moszkvai hangütés ellenére az orosz külpolitika válto­zatlanul a pragmatizmuson alapszik, ami kellő tárgya­lási alap lehet. Egy amerikai... ...közvéleménykutatás sze­rint az oroszok csupán tíz százaléka gondolja úgy, hogy az ország a helyes úton jár, kétharmada pedig úgy véli, hogy a nyugati intézmények által szolgál­tatott gazdasági tanácsok valójában Oroszország meggyengítését célozzák. (MTI) A vasárnapi... ...algíri robbanásban leg­alább 41 személy sérült meg, köztük hét súlyosan — közölte az AP. Ä po­kolgép Algír egyik, a mu­zulmán fundamentalisták fellegvárának tartott mun­kásnegyedének elöljárósági épülete előtt robbant. Az utóbbi... ...években rendkívül gyor­san terjed az illegális pénz­kölcsönzés Olaszországban — figyelmeztetett az olasz központi bank, a Banca d’Italia hétvégén közzétett tanulmánya. Az olasz bel­ügyminisztérium illetéke­sei szerint az uzsora ma már az egyik legvirágzóbb üzletág az alvilág számá­ra, mely bevételeinek majd harminc százalékát a pénzkölcsönzésből szerzi. (MTI) A francia... ...iskolák biztonsági hely­zetének javítását, szigorú intézkedéseket ígért a Le Journal du Dimanche című párizsi vasárnapi lapban Francois Bayrou oktatási miniszter. A helyzet ugyan­is ma már tűrhetetlen — csak az elmúlt héten 10 ok­tatási intézményben történ­tek különböző erőszakos cselekmények. (MTI) Német adóterhek Bonn (MTI) — Német­országban az elmúlt évek­ben több mint felével nőtt a munkavállalók adóterhe, miközben a munkáltatók és kisvállalkozók adóbefi­zetései mintegy negyedé­vel csökkentek — állapítja meg vasárnap közzétett elemzésében a DGB szak- szervezeti szövetség szoci­ális kutatóközpontja. A tanulmány szerint az államkasszának a munka- vállalók személyi jövede­lemadójából származó be­vétele 1990 óta 57 száza­lékkal emelkedett. Ennek eredményeként az adóbe­vétel minden harmadik márkája a munkavállalók­tól származik. Emellett a dolgozókat jelentős mérté­kű fogyasztási adó is terheli — mutat rá a szakszerveze­ti elemzés. A munkáltatók és az egyéni vállalkozók bevételi adója viszont az elmúlt öt évben kereken 25 százalék­kal csökkent. Míg 1990- ben az állami adóbevétel 6,4 százaléka, tavaly már csupán 3,3 százaléka szár­mazott a vállalkozói, mun­káltatói rétegtől. A társasági adóból szár­mazó állami bevétel csök­kent a legnagyobb mérték­ben, mintegy harmincöt százalékkal. Az ebből szár­mazó állami adóbevétel­nek az összes adóbevétel­ben betöltött aránya az el­múlt öt évben 5,3 százalék­ról 2,4 százalékra esett vissza. „Egyre hiteltelenebb a munkáltatók állandó sirán­kozása, hogy az adóterhek lehetelenné teszik helyzetü­ket. Miközben a munkálta­tók panaszkodnak, a mun­kavállalók fizetnek” — hangzik a német szakszer­vezeti tanulmány.

Next

/
Thumbnails
Contents