Kelet-Magyarország, 1996. február (53. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-12 / 36. szám

1996. február 12., hétfő ŐRSZEM Csapatmunka ez a javából! Beszélgetés dr. Sőreg Istvánnal, Mátészalka kitüntetett rendőrkapitányával Dr. Sőreg István A szerző felvétele Kováts Dénes Mátészalka (KM) — Októ­berben újabb, s igen jelentős kitüntetés jelezte, hogy ered­ményes munkát végez. Dr. Sőreg István rendőr alezre­des, Mátészalka rendőrkapi­tánya Göncz Árpád köztár­sasági elnöktől vehette át a Parlamentben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (katonai tago­zat) kitüntetést, több évtize­des magas színvonalú rend­őri munkája elismeréseként. Azóta eltelt néhány hónap, lassan közeleg a nyugdíjba vo­nulás ideje. A sikeres kapi­tánnyal pályájáról, a rendőri munkáról, s a térség biztonsá­gáról beszélgettünk. Véletlen volt — Tizenhét-tizennyolc éves voltam, amikor először talál­koztam rendőrrel, a szakmát nem ismerő fiatalemberként — idézte a múltat a kapitány. — Érettségi előtt állva mozi­ban voltunk barátaimmal, s igazoltatott bennünket. Nézte a személyi igazolványt, s kér­dezte az adatainkat. Nagyon furcsállottuk, hogy minek kér­dezgeti, hisz tud olvasni, s minden benne van. Azóta tu­dom a választ, mert a hamis okmányok kiszűrésének egyik módja az ilyen adategyeztetés. Az érettségit követően a MÁV-nál dolgoztam, majd bevonultam, katonatiszt sze­rettem volna lenni. De nem lettem, mert becsaptak. Azt ígérték, hogy a sorállomány után átvesznek hivatásosnak, s fizetést kapuk. Egy új rendelet szerint ugyanis csupán zsol- dért kellett volna tovább szol­gálni, nem fizetésért, ez felhá­borított minket, így inkább le­szereltünk. Ha nem így alakul, talán sosem választottam vol­na a rendőri hivatást. Sőreg István 1964-ben sze­relt fel rendőrnek Nyíregyhá­zán, hét évig volt nyomozó, majd Mátészalkára került. Húsz évig mint bűnügyi osz­tályvezető tevékenykedett, 1991-től a szálkái kapitányság vezetője. Harminchat éves munkaviszonyából harminc- kettőt szolgált rendőrként. — Jó, ha valaki sokirányú tapasztalatokat tud szerezni — vélekedett — nyomozóként számos szakterületet ismertem meg. Úgy gondolom, a leg­több emberi konfliktusa, mun­kahelyi problémája azoknak van, akik egyből belecsöppen­nek a parancsnoki székbe, s nem próbálták ki az igazi rendőri munkát. Az íróasztal Krónika Halálra rugdosta... ...Szegeden egy óvoda ro­mos épületében három is­meretlen férfi D. Tamást. Gyorsvágóval... ...nyitotta fel egy rabló egy kft. fővárosi irodájában a falba épített páncélszek­rényt, aki készpénzt, mű­szaki cikkeket, dísztárgya­kat vitt el. Az összkár 2,5 millió forint. (MTI) Álarcosán... ...támadta meg a Hortobá­gyon három ismeretlen egy juhhodálynál az őrt. Gáz­pisztollyal rálőttek, bezár­ták a pihenőhelyiségbe, majd a hodályból 40 bá­rányt tereltek el. (MTI) mellől könnyű bírálni a beosz­tottakat, megtalálni hibáikat, de a gyakorlat nem csupán el­méleti kérdésekből áll. Át kell érezni azok gondját, akik több tucat üggyel foglalkoznak — akár betegen is — és újabba­kat kapnak hozzá. Mert a tette­sek nem hullanak a rendőrök ölébe, az ismeretlen elkövetők felderítéséért sokszor nagyon meg kell dolgozni, miként azért is, hogy a tett bizonyítha­tó legyen. Csapatmunka O A bűnügyi osztályvezetői, vagy a kapitányi poszt a nehe­zebb? — Nem ugyanaz a kettő, de több oldalról meg lehet közelí­teni: megterhelés, nehézség, munka. Az osztályvezetői fel­adat nagyobb megterhelést je­lent, jobban igénybe veszi az embert fizikailag és szellemi­leg egyaránt, hiszen rendkívül nagy az ügyforgalom, ami egyrészt ezek megismerését kívánja, akár helyszíni munká­val, akár bentről szervezve- irányítva-koordinálva a nyo­mozást és a felderítést. Állan­dó kapcsolatot kell tartani a végrehajtó állománnyal, hi­szen nem lehet mindent író­asztal mellől intézni, mert ne­kik is vannak ráérzéseik, ötle­teik. A felderítés ugyanis csa­patmunka, nem lehet meg­mondani egyértelműen: végül is ki találta meg a tettest, ami­kor különböző személyek által összerakott mozaikokból raj­zolódik ki a kép. Mint ahogy azt kell mondanom — bár úgy vélem, személyes érdemeim is lehetnek — hogy csapatmun­ka eredményeként jutottunk el a mai eredményekig. Amikor idekerültem, 18%-os volt a Nyíregyháza (KM - D. M.) — A sajtóban, a rádióban, a televízióban szinte rendszeres­sé váltak a különböző bűn­ügyekről szóló beszámolók. Gyakori az emberi életet sem kímélő erőszakosság, a leszá­molás, a rablás és a sok más egyéb bűncselekmény. A tolvajok, a betörők a me­gyeszékhely környékét sem kerülik el. Nem véletlen tehát, hogy a bokortanyákon élők megelégelték a rettegést és összefogtak. Mint azt Skolnyik András a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat Mezőgazdasá­gi Bizottságának titkára el­mondta: szervezetük a városi önkormányzat támogatásával megalakította a külterületi polgárőrséget. A tizenhét főből álló csoport felderítési arány, most már évek óta több-keveseb­bel meghalad­ja az 50 száza­lékot. O Melyek a jó kapitány is­mérvei? Irá­nyítókészség? Szervezőkész­ség? Mene­dzserszemlé­let? — Mind fontos. A leg­fontosabb per­sze, hogy a rendőrségét fogadja el a la­kosság, hogy elhitesse a kö­rülötte élőkkel (közel száze­zer lakossal), hogy a rendőr­ség azt teszi, amivel megbíz­ták, azaz ezért a százezer em­berért dolgozik. Ha ez sikerül, s a lakosság mellettünk áll, ak­kor már nagy probléma nem lehet. Persze az is fontos, hogy a szálkái kapitánysághoz tar­tozó minden dolgozó úgy érezze, megtesz mindent, amit meg kell tennie a lakosságért, illetve a fizetéséért. (Más kér­dés persze, hogy ez mennyi...). Lényegesnek tartom, hogy le­gyen önbecsülése az állo­mánynak, jó hangulatban foly­jon a munka, ne egymást mar­ják, ha nincs benzin, ha kevés a toll, a papír, a pénz... Ettől ugyanis még nem lesz. Egy­mást segítve könnyebb dol­gozni, mintha utáljuk a mási­kat. Büszke vagyok arra, hogy az elmúlt öt évben itt nem vesztek össze a rendőrök, szót értettek egymással. Persze az is fontos tényező, hogy amit csinálunk, azt a felsővezeté­sünk is elismerje, értékelje. Aktív nyugdíj O A jelek szerint elismerik, hi­szen ez lehet alapja a mostani kitüntetésnek is... — Úgy gondolom, a rendőri vezetés több szinten is érzé­kelhette, hogy ezen a kapi­tányságon elfogadhatóan fo­lyik az élet. Nem elsősorban személyes érdememnek fo­gom fel — bár nyilván van benne részem —, inkább a szálkái kapitányság össze- rendőri munkájának elismeré­sét jelenti (hivatásosakét és közalkalmazottakét egyaránt). Ez a valóban nem mindennapi kitüntetés, amit a legfőbb köz­jogi méltóságtól, a köztársa­sági elnöktől kaptam meg. Kü­lönösen az emeli értékét sze­memben, hogy a rendőri szak­központja Vajdabokorban van. Tényként kell kezelni, hogy a tanyák lakói között sok az idős, magára maradt ember, s ezt kihasználják a bűnözök. Elemelik az ólból a sertést, elviszik a tyúkot, a kacsát, a kamrából a kukoricát. Ked­venc célpontnak számítanak a hétvégi házak is. Bizony számtalanszor megtörténik, hogy a tulajdonos csak napok múlva veszi észre — hiába a lakat, a kutya — kirámolták nyári pihenőhelyét. A privatizáció után itt is, minden földterület egyéni tu­lajdonba került. S bizony a ter­mést nem mindig az szüreteli le, aki elvetette, vagy a legna­gyobb gondról: a fák, a faso­rok, az erdők védelméről is be­mai munkámat ismerték el ál­tala, hiszen nem politikai tevé­kenységért adják. Minden embernek kell le­gyen önbecsülése — véli Ső­reg István — így asztalosnak, pedagógusnak és rendőrnek egyaránt elismerés, ha azt mondják rá, hogy jó szakem­ber. Szerinte sok jó rendőr van a megyében és Mátészalkán is, aki megérdemli a kitüntetést szakmai tapasztalatai és tudá­sa alapján. Ezért is értékeli nagyra a mostanit (ami egyéb­ként nem az első pályafutása során...) OHogyan tovább? — A februárt még végigdol­gozom, március elsejével nyugdíjas leszek. Ötvenöt éve­sen, a felső korhatárt elérve. Egyrészt jó, abban az értelem­ben, hogy elvégeztem a rám bízott feladatot, befejeztem, amit elkezdtem, talán nem ha­gyok űrt magam után. Végbe­ment egy békés átszervezés a kapitányságon, megadva azt a lendületet, ami a felderítési mutató jelentős javulásához vezetett. Persze ezt nem egye­dül csináltam, de talán van ér­demem abban, hogy az egyes szervezeti egységek élére olyan emberek kerültek, akik garanciát jelentettek-jelente- nek a jó munkára. — Elindult egy beiskolázási hullám, mióta kapitány va­gyok, háromszoros lett a felső­fokú végzettséggel rendelke­zők száma, s jelenleg is képzik magukat kollégáim felsőbb és alsóbb szinteken is. Rendőre­ink átlagéletkora alig éri el a 30 évet, hosszú távon biztosí­tott a felkészült rendőri állo­mány. O Hiányozni fog a munka? — Most még nem tudom. Azért — hisz jóban és rossz­ban egyaránt volt részem — rámfér a pihenés. Arról nem beszélve, hogy bár sosem volt jól fizetett a rendőr, mostaná­ban különösen nem az, embe­reink 30 százalékának fizetése nem éri el a létminimumot. Segélyezett rendőröknek pe­dig nem szívesen lennék kapi­tánya... Ha most lenne 1991., ilyen körülmények között nem vállalnám, hisz nem lehet úgy követelni, hogy cserébe nem tudjuk megfizetni munkatársa­inkat. Éppen ezért csodálom az állomány tűrőképességét, hozzáállását, hogy hivatásnak tekintik, amit csinálnak. Nem szeretnék teljesen visszavonulni, így valószínű­leg dolgozni fogok olyan he­lyen, ahol kamatoztathatom eddig megszerzett tudásomat. Ott van még a hobbitelkem is, és lenne néhány dolog, amit szívesen papírra vetnék... szélni kell. Olyan adatok is rendelkezésre állnak, hogy más megyéből tehergépkocsi­val érkeznek a fatolvajok, de a környékbeliek közül is jó né- hányan innen szerzik be a téli tüzelőre valót. S mit tehet a gazda, ha rajta is csípi a tette­seket, ki mer szembeszállni baltával, Stíhl fűrésszel! A megalakult polgárőrség a megelőzést tűzte ki legfőbb céljául, s a tagok már meg is kezdték az éjjel-nappali fi­gyelőszolgálatot. Tevékenysé­güket nagyban segíti a rendőr­ség is. Bár a szervezők tudják, mindez nem fogja egy csapás­ra megszüntetni a bűncselek­ményeket, de talán visszatartja az elkövetőket, ha érzik, hogy szem előtt vannak. Polgárőrség a tanyákon Kelet-Magyaioiszág 7 Négyéves rablóinas London (MTI) — A mind­össze négyesztendős Rus­sel Brown jólneveltsége nyilván mindaddig a szülei nagy örömére szolgált, amíg a kisfiú egy éjszaka segített kirabolni a lakást. Történt, hogy Russel szü­lei coventry-i házában éj­szaka felébredt és a mellék- helyiség felé indult, de út­közben három idegennel ta­lálkozott. Jólnevelten kö­szönt, elbeszélgetett velük, majd egy gyors elhatáro­zással úgy döntött, hogy se­gít a kedves idegeneknek: megmutatta, hol van a ma­ma pénztárcája — benne 200 fonttal — hol a dugi- pénz a konyhában, sőt, a papa születésnapjára kapott és a kerti sufniban tárolt fú­rógéphez is elvezette a „vendégeket”. A papa és a mama közben az igazak ál­mát aludta a hálószobában. Amikor aztán már összepa­kolták a videót és minden mást is, ami mozgatható volt, Russel felvetette, hogy talán helyesebb lenne a hát­só ajtón távozniuk, amit ki is nyitott és tartott egészen addig, míg az idegenek el nem vonultak. A kisfiú csak másnap me­sélte el szüleinek az éjsza­kai kalandját. A szülők sa­ját elmondásuk szerint elő­ször nemigen tudták, mit szóljanak, de aztán úgy döntöttek, hogy végtére is csak négyéves a kisfiúk, így nem lehet neki szemrehá­nyást tenni. Tinigyilkosság Megkéselte egy kesztyű miatt Párizs (MTI) — Tragikus eset történt a napokban Pá­rizs egyik elővárosában: egy pár kesztyű miatt meggyilkoltak egy fiatal fi­út, a 15 éves, marokkói származású Hátim Dahba- nit. Hátim állítólag elvette a kesztyűt egyik ismerősétől, mire annak testvére, a vele azonos korú Kamel három késszúrással megölte őt. A tettest kézrekerítették, de a nyomozók szerint nem mu­tat túl nagy megbánást... A gyilkosság mellett ezekben a hetekben több más esemény is a közvéle­mény figyelmének előteré­be állította a fiatalkorúak bűnözésének helyzetét: egyes iskolákban ugyanis sztrájkba léptek a tanárok, így tiltakozva az oktatási intézményekben is elhara­pódzott erőszak miatt. A helyzet különösen a szegé­nyek lakta, leszakadóban lévő elővárosokban kriti­kus: itt a gyerekek nap mint nap szemtanúi lehetnek kü­lönböző erőszakos akciók­nak, s akik saját környeze­tükben ezt tapasztalják, mindezt az iskolába is ma­gukkal viszik. így azután a bandákba tömörült fiatalok egy-egy rosszabb jegyért gyakorta ütésekkel, vagy a tanárok kocsijainak meg­rongálásával fizetnek... Franciaországban a jog­szabályok szerint 13 éves korig a gyerekek nem von­hatók felelősségre jogi úton, s nem is vehetőek őri­zetbe; 16 éves korukig pe­dig különleges bíróságok ítélkeznek felettük, s bármit követtek is el, azért csak a „normális esetben” kiróha­tó büntetés felét kaphatják, (így fordulhatott elő, hogy a tavalyi év egyik legször­nyűbb gyilkossági ügyében a vádlottat, a 15 éves Leilát — aki az iskola mellékhe­lyiségében megfojtotta ba­rátnőjét, a 13 éves Sabrinát — mindössze kilencévi börtönre ítélték.) A fiatal­kori bűnözés egyébként összességében stagnál, sőt, a szándékos gyilkosságok száma egyenesen csökke­nőben van (az 1988-as hat­vanhéttel szetpben 1994- ben 52 esetben indítottak ilyen váddal eljárást az igazságügyi szervek). A traffipax útja Nyíregyháza (KM) — A rendőrség sebességmérő autójának felbukkanása az alábbi helyeken várható a héten. Február 13-án 08-20 óra között: Nyíregyháza, Nyír- bogdány; 20-08 óra között: Nyíregyháza belterülete. Február 14-én: 08-20 óra között: Nyíregyháza, Kis- várda, Vásárosnamény; 20-08 óra között: Nyíregy­háza, Nyírtelek, Rakamaz. Február 15-én 08-20 óra között: Nyíregyháza, Nagy- kálló, Fehérgyarmat; 20-08 óra között: Nyíregyháza, Kemecse, Nagyhalász. Február 16-án 08-20 óra között: Nyíregyháza, Nyír- bogdány, Nyírtasss; 20-08 óra között: Nyíregyháza, Újfehértó. Február 17-én 08-20 óra között: Nyíregyháza, Nagy- cserkesz, Tiszalök; 20-08 óra között: Nyíregyháza, Baktalórántháza, Vásáros­namény. Február 18-án 08-20 óra között: Nyíregyháza, Nyír­bátor, Balkány; 20-08 óra között: Nyíregyháza belte­rülete. Február 19-én 08-20 óra között: Nyíregyháza belte­rülete; 20-08 óra között: Nyíregyháza, Napkor, Apagy, Levelek.

Next

/
Thumbnails
Contents