Kelet-Magyarország, 1996. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-08 / 6. szám

1996. január 8., hétfő Kelet-Magyarország I KULTÚRA Diákköltők országos találkozója Budapest (MTI) — A sár­vári Tinódy Gimnázium. Sárvár Város Önkormány­zata és az írók Szakszerve­zete az idén is megrendezi a nyugat-dunántúli városban a Diákírók és Diákköltők Országos találkozóját. A hagyományos műhely elő­készítéseként irodalmi pá­lyázatot hirdetnek vers, próza és tanulmány kategó­riákban valamennyi ma­gyar középiskolás számára, 14- től 18 éves korig. A szervezők kérik, hogy a pá­lyaműveket legfeljebb 25 gépelt oldal terjedelemben, egy példányban, február 25-ig juttassák el az írók Szakszervezete címére. (1068 Budapest. Város-li­geti fasor 38.1. e. 34.) Az alkotásokat szakmai zsűri értékeli, s a kiválasztott pá­lyázatok szerzőit március 15- ig meghívják a találko­zóra. Magyarított grape fruit Mizser Lajos Nyíregyháza — Citrancsra magyarították XX. századi nyelvújítóink a grape fruit nevű déligyümölcsöt. Most azonban nem erről akarunk beszélni, hanem arról, hogy már korábban is előfordult, hogy a narancsból citrom vált. A kifacsart, citrom (= a kihasznált és később mellő­zött ember) eredetileg na­rancs volt. Hogyan? Balthasar Grácián, a XVII. században élt jeles spanyol aforizmaszerző írta először: „a kifacsart naran­csot eldobni”. Szállóigévé vált, s rövidesen egész Nyugat-Európában elter­jedt. Még Nagy Frigyes, porosz király is ismerte, aki Voltaire-rel kapcsolatban idézte. Hozzánk részint francia, részint német köz­vetítéssel került. A francia udvarban is megfordult Mi­kes Kelemen írta le először magyarul 1737-ben: „Gra- tianus azt mondgya, hogy mihent a czitromból a levit ki facsarlyák, elvetik”. Ám nem Mikes terjesz­tette el hazánkban. Jóval le­veleinek kiadása előtt Falu- di Ferenc németből ültette át magyarra Grácián művét, s nála is citrom szerepel na­rancs helyett. Dugonics András 1820-ban magától értetődően használja szó­lásgyűjteményében. A két déligyümölcsnek a magyar­ban való felcserélése nyil­ván szemléleti okokon ala­pult. Tudniillik azon, hogy eleink — már akik ismerték — a citromnak a levét ré­szesítették előnyben, míg a narancsot inkább megették. Hírcsokor A középkori... ...templomainkról és euró­paiságunkról tart előadást Mező András tanszékveze­tő tanár Nyíregyházán, a Jósa András Múzeumban január 8-án 17 órától. (KM) Újra indul... ...Nyíregyházán a Narancs­zselé filmklub. A sikerfil­mek sorozatának Féktelenül című filmjét január 9-én 19 órától vetítik a VMK-ban. Nyílt napot... ...tartanak a vásárosnamé- nyi II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban január 15- én és 16-án. Várják az ér­deklődő általános iskolás diákokat és szüleiket, akik az első, második és a hat- osztályos osztályokban tan­órákat látogathatnak, és tá­jékoztatót hallgathatnak meg. (KM) Német... ...külkereskedelmi szak­nyelv, számítógépkezelői és vámkezelői tanfolyam kezdődik a Külkerinfó Kft. szervezéseben, amelyre Nyíregyházán a Báthory u. 15. szám alatt lehet jelent­kezni. (KM) Királyvíz... ...címmel jelent meg Far­kas Oszkár legújabb verses­kötete. A szerző megyénk több iskolájában is tanított már. (KM) Évek óta jó munkakapcsolat alakult ki a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium és a fehérgyarmati Bárdos La­jos Általános és Zeneiskola diákjai között. Dobainé Mikó Gyöngyi tanárnő irányításával a nyíregyházi kö­zépiskolások a napokban ellátogattak a szatmáriak­hoz. A bemutatott énekszámok jól reprezentálták a Vasváriban folyó ének-zene oktatást Molnár Károly felvétele Magánosítják a Tankönyvkiadót Sok a pályázó, de a menyasszony már nem olyan szép, mint évekkel ezelőtt Budapest (MTI-Press) — Négy évtizeden keresztül monopolhelyzetet élvezett a Tankönyvkiadó Vállalat a hazai tankönyvkiadásban. Feladatának megoldásához mindvégig az állam biztosí­tott pénzt, nem is keveset, így aztán hosszú ideig az elő­állítási költségeknél is ol­csóbban lehetett a tanköny­vekhez hozzájutni. Jellemző adalék: a nagymérvű dotá­ció révén 1992-ig egy ív tan­könyv ára mindössze nyol- cadrésze volt egy ív üres papír árának. Azzal, hogy a rendszerváltás után szabadáras termék lett a tankönyv, és új kiadók léphet­tek ki a porondra, megszűnt a Tankönyvkiadó egyeduralma, és 1992-93-ra megvalósult a pluralista, sok kiadó tevékeny­ségére épülő, az iskoláknak gazdag választékot kínáló tan- könyvkiadás rendszere, kiala­kult a tankönyvpiac. Tankönyvkiadók hada Jelenleg szinte lehetetlen be­látni a terepet, annyian foglal­koznak ezzel az „üzletággal”: mintegy kétezer cég, illetve vállalkozó ad ki tankönyveket. A könyvek színvonala viszont váltakozó, sőt: újabban sok a fércmű a nagy kínálatban. 1991 óta működik egy laza szervezet, a Tankönyvesek Országos Szövetsége, amely a kiadók és a pedagógusok mi­nél jobb szakmai tájékoztatá­sát tekinti elsőrendű feladatá­nak. Elnöke, Karlovitz János szerint pontos adatai senkinek sincsenek a tankönyvet (is) ki­adók számáról. A Tanosznak például ötszáz tagja van: cé­gek, intézmények, magánvál­lalkozók. Jó tudni a nagy kavalkád- ban, hogy azért nem minden tankönyvnek nevezett kiad­vány minősül tankönyvnek. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium tankönyvbi- z o 11 s á g a szakmai szempontok alapján bírál. Az idei tan­évben het­venöt kiadó harmadféle- zer munkája szerepel a hi­vatalos mi­nisztériumi listán. Van tehát elegendő (de drága!) tan­könyv, ám a piac műkö- d é s é b e n mind több aggasztó je­lenség figyel­hető meg. Karlovitz János mondja, hogy a menyasszony most már nem olyan szép. mint amilyennek látszott pár évvel ezelőtt. A fő baj az, hogy kiéleződött a pia­ci verseny a kiadók között, kí­méletlen harc folyik az érvé­nyesülésért. Pozíciószerzés közben egymás lábára tapos­nak, miközben némelyik kiadó nem riad vissza a durva, eti­kátlan, sőt jogsértő lépésektől sem. A piaci kuszaságok közepet­te is szilárdan őrzi első helyét a megújult Tankönyvkiadó, amely 1992-ben állami tulaj­donban levő részvénytársaság­gá alakult át, és azóta a Nem­zeti Tankönyvkiadó nevet vi­seli. A kiadók vezérhajója Jelenleg a közismereti tan­könyvek 55 százalékának megjelentetéséről gondosko­dik ez a kiadó, ami évente mintegy 1400 tankönyvféle­ség előállítását jelenti, több mint tízmillió példányban. A Nemzeti Tankönyvkiadó a ha­zai tankönyvkiadás vezérhajó­ja ma is, országos feladatkör­rel, és igazodásul szolgáló szakmai mérce más kiadó cé­gek számára. Noha csak kis­mértékű profitot épít be a tan­könyvek árába, a hatalmas vo­lumen miatt a nehéz körülmé­nyek között is kifizetődő, sőt nyereséges vállalkozás. Ezért váltott ki óriási érdeklődést az a bejelentés, mely szerint ha­marosan (1996 első negyedé­ben) megkezdődik a kiadó részleges privatizálása. Nyilvános pályázat Nyereséges a cég, érthető te­hát, hogy most sokan szeretné­nek szeletelni ebből a tortából. Mendemondák keringenek ar­ról, hogy pedagógiai és kiadói körökben is mindenki érdeklő­dik a Nemzeti Tankönyvkiadó részvényei iránt. Ismert ameri­kai személyiség vételi szándé­káról éppúgy szól a mende­monda. mint a „menő” hazai bankokéról. Hiteles tájékozta­tás végett Abrahám István ve­zérigazgatóhoz fordultunk: — Sokféle elképzelés él a kiadó részleges magánosításá­val kapcsolatban. Álláspon­tunk szerint olyan szakmai be­fektetőre volna szükség, aki megfelelő tőkével rendelke­zik. A gyártást egész évben fo­lyamatosan kell finanszírozni. Egy tőkeerős társ nemcsak a kiadó működésére volna ked­vező hatással, hanem a tan­könyvellátást általában is javí­taná. Igazgatóságunk kívána­tosnak tartja, hogy megfelelő mértékben a kiadó dolgozói is részt vehessenek majd a priva­tizációban, az pedig alapfelté­tel, hogy a kiadó nemzeti jelle­ge és többségi állami tulajdon a jövőben is megmaradjon. Alapvető nemzeti érdek a Tankönyvkiadó jelenlegi fel­adatrendszerének. a tankönyv- ellátás országos stratégiai irányvonalának fenntartása. Az államnak közvetlenül is garanciákkal kell rendelkeznie az oktatáshoz szükséges felté­telek biztosításában; ennek egyik eszköze a Nemzeti Tan- könyvkiadó. Ezt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium megerősítette. A pályázat egyébként nyilvános lesz. Eredményesen a város közel ben is Tunyogmatolcs (M. K.) — A Fehérgyarmattól mintegy öt kilométerre fekvő, közel 2700 lakosú Tunyogmatolcson ti­zenkét tanulócsoportban 219 diák kezdte meg az idén a tan­évét. A nyilvántartás szerint a tanulók 41 százaléka a cigány etnikumhoz tartozik. Veres Lajosné igazgatónőtől az el­múlt esztendőről érdeklődtem. — Sajátos helyzetünkből adódóan mindig is nagy gon­dot fordítottunk a környezeti nevelésre. Bekapcsolódtunk a Határok nélkül című termé­szetvédelmi vetélkedőbe. Kol­légáim és a gyerekek igyeke­zetét kifejezi, hogy 135 bene­vezett csapatból végül a ne­gyedikek lettünk. Mit tennél a környezetedért? — hirdette a Magyarországi Gyermekbarát Szövetség országos pályázata. Itt is sikeresek voltunk. Három diákunkat is meghívták arra az eseményre, ahol Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter értékelte a munkájukat. Gulyás Ferencné igazgató- helyettes újabb sikereket so­rolt: — Idén is megrendeztük a városkörzet iskolásainak a ter­mészet- és környezetvédelmi vetélkedőt. Nagyon jó a kap­csolatunk az E Misszió Ter­mészetvédelmi Egyesülettel, illetve a tanárképző kömye- zetvédelmiseivel. A vetélke­dők szervezésében segített a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, a Megyei Peda­gógiai Intézet és a Megyei Környezetvédelmi Felügyelő­ség is. Az igazgatónő elisme­réssel szólt a települési önkor­mányzatról. — A helyi önkormányzat 200 ezer forintot adott tan­könyvekre. Sajnos a lákosság munkaképes korosztályából kevésnek van munkája. Min­denkinek jólesett a segítség. A gyerekeket érintő döntések előtt mindig kikérjük az isko­laszék véleményét. Az etnikai kisebbséget Kaján István kép­viseli az iskolaszékben. A tes­tület kénytelen volt úgy dönte­ni, hogy az idei tanévben nap­közis csoportra nem tud pénzt adni. Az ebédelési lehetőség megmaradt, azonban napközi nélkül kevesebben igényelnek ebédet, mint a korábbi évek­ben. 1995. április 1-től a szak­körök működtetésére sincs pénz. Önköltségesen működik a zongoraoktatás. A továbbtanulók számará­nya és eredménye jelzi az is­kolában folyó munka eredmé­nyességét. Az 1994/95-ös ta­névben végzettek közül 31 -en tanultak tovább. A korábbi években is azt tapasztaltuk, tartják eredményüket. A mos­tani évfolyamból hatan nem jelezték továbbtanulási szán­dékukat, közülük négy cigány származású. Igyekszünk diffe­renciáltan foglalkozni diákja­inkkal. A mostani hét osztály­ban, ahol 80 százalék a cigány származású, osztályt bontot­tunk. Kiegészítő támogatást kapunk ezen fiatalokra, s fel­zárkóztatásuk érdekében kor­repetálásokat szerveztünk az alsó- és felsőtagozatban egya­ránt. Szerencsés dolog, hogy az iskolába járással nincs gon­dunk. S bár több túlkoros diá­kunk van, eddig magatartásból adódó komolyabb fegyelme­zési ügyünk sem volt. A nyolc tanító, illetve a tíz szaktanár erején felül vállal, hogy bebi­zonyítsuk: Tunyogmatolcson is lehet eredményt elérni. Magam szinte havi rendsze­rességgel megfordultam a kur­ta kocsma falujában. S a tu- nyogmatolcsiak is igyekeznek eljutni a városkörzetbe, vagy azon túl rendezett találkozók­ra. Az önkormányzat valódi gazdája kíván lenni a telepü­lésnek. A szép, korszerű isko­la azonban szűk. A régi iskolá­ban is tanítanak. Talán rövide­sen sikerül bővíteni a központi iskolát, ezzel tovább javulhat­nak az oktatás körülményei Tunyogmatolcson. Dzsingisz kán, a szupersztár Budapest (MTI-Press) Máso­dik évezredünk leltárának le­zárásához lenne ugyan még négy teljes esztendő, a Was­hington Post azonban máris biztosra veszi, hogy a „legek” listája nem bővülhet. íme néhány megállapítás az elmúlt évezredről — már az elején is meglepő választással. A legjelentősebb személy Dzsingisz kán volt! Azzal előzte meg Kolumbuszt, hogy tervszerű hódítással szerezte meg a világbirodalmát, míg a genovai hajós csak véletlenül fedezte fel Amerikát. A legna­gyobb zseniként Shakespeare, tudósként pedig Einstein áll­hatna fel az amerikai újság jel­képes dobogójának csúcsára. Ki más is lehetne az évezred legpokolibb személyisége, ha nem Hitler? „Az évezred leg­intelligensebb embere”, Sa­muel Johnson kapta a voksot, az angol nyelvi szótáráért, ma­ga mögé utasítva Aquinói Szent Tamást és a Summa Theologiae című művét. A legotrombább doktrína egy 17. századi osztrák aranycsináió- nak járna. Az elmúlt ezer esztendő leg- ironikusabb ténye pedig közös érdem: az emberiségnek sike­rült életben maradnia annak ellenére, hogy eközben szá­mos alkalmat teremtett a pusz­tulására. Balázs Attila felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents