Kelet-Magyarország, 1996. január (53. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-08 / 6. szám
1996. január 8., hétfő HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarország A bársonyszék nem olyan fontos — Mától nem tekintem magam a kormány tagjának — mondtam, és felálltam Az exminiszter Nagy Gábor (ISB) felvétele D. Kiss Csaba Budapest — Az ötvenöt éves orvos, dr. Kovács Pál 1990 óta a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője. A Horn kormány megalakulásakor a? egészségügyi tárcát kapta. 1995. március 12-én mondott le. U Ha igaz a szóbeszéd, akkor Ön ama nevezetes ülésen felállt és azt mondta: „Mától nem tekintem magam a kori mány tagjának.” így történt? — így. OA kiváltó ok pedig a Bokros-csomag volt? — Igen, az. De máris szeretném hangsúlyozni, hogy a gazdasági stabilitást én is rendkívül fontosnak tartom. Csakhogy szerintem nincs gazdasági egyensúly politikai és szociális stabilitás nélkül. Egyetértettem a Bokros-csomag céljaival, nem értettem egyet viszont azokkal a módszerekkel, főleg szociális technikákkal, amelyeket a csomag kidolgozói alkalmaztak. Vegyük példának a népjóléti tárca esetét. A kérdés úgy fogalmazódott meg, hogy akarunk- e jövedelmet csoportosítani a szegényeknek. Kormánydöntés született, ez idáig rendben is van. Innentől kezdve azonban az összes többi már szakmai kérdés, s ezeket a szakmának kell eldönteni. A csomagban volt tíz-tizenkét olyan pont, amely az én politikai és szakmai értékrendemet sértette. Mellesleg többségüket később az Alkotmánybíróság meg is változtatta. □ A Pénzügyminisztérium vagy Bokros úr a tervezetösszeállítás előtt nem konzultált Önökkel? — De. A kérésemre többször leültünk. Elmondtam például, hogy azok az eredmények, amelyeket várnak, nem jönnek be. Nyilvánvaló volt az is, hogy a tervezett intézkedések már középtávon olyan károkat okoznak, amelyek miatt nem érdemes bevezetni őket. S végül azt is megfogalmaztam, hogy a céllal egyetértünk, hiszen a magyar szociális rendszer átalakítása csakugyan sürgető, de a részletek kimunkálása szakmai kérdés. Ehhez sem a pénzügyminiszter, sem az apparátusa nem ért. □ De tulajdonképpen miért mondott le? — A Bokros-csomagban volt néhány pont, amelynek végrehajtásáért a népjóléti miniszter felelős. Vagyis neki kell képviselnie a közvélemény, az országgyűlés, a szocialista frakció előtt, neki kell meggyőznie mindenkit a megszorító intézkedések hasznosságáról. De ha szakmai okokból nem értettem egyet velük, akkor nyilván mások előtt sem tudtam volna képviselni a tervezett intézkedéseket. Egyetlen kiút maradt: a lemondás. A miniszteri bársonyszék nem lehet olyan fontos, hogy az ember saját meggyőződésével kerüljön szembe. LJ Az Ön vezette minisztériumnak nem volt saját elképzelése a csomagban meghatározott célok elérésére, a szociális és egészségügyi rendszer átalakítására? — Dehogynem. Ennek kidolgozására még két tavalyi kormányhatározat kötelezett bennünket. Mindkét tervezetünk részletes tennivalókat tartalmazott, számításba vette a magyarországi valóságot. Azt, hogy milyen a lakosság szociális biztonsága, ehhez hogyan viszonyul a szolgáltató rendszer és így tovább. Tervezetünket a kormány nem vette figyelembe. Máig sem kaptam elfogadható magyarázatot arra, hogy miért nem. □ Ahogy a laikus látja, a gazdasági életben tűzoltói munka folyik, s a kapkodás még inkább érvényes a szociális és az egészségügyi szférára. A kórházak bezárásáról hírek röppennek fel, két hónap múlva következnek a cáfolatok. Mi ennek az oka? — Azt hiszem, a Népjóléti Minisztériumra még erőteljesebb pénzügyi nyomás nehezedik, mint az én időmben. Nagy baj, ha a humánellátást kizárólag pénzügyi szempontok alapján ítélik meg, ennél már csak az a nagyobb baj, ha a pénzügyi szempontok alapján hamisan értékelik. Mert annyi pénzből, mint amennyit nálunk az egészségügyre fordítanak, sehol a világon nem produkálnak ilyen szintű ellátást. Ennek az az ára, hogy a fizetéseket évtizedek óta rendkívül alacsonyan tartják, az itt dolgozók hivatásszeretetére alapozzák az ágazat működő- képességét. □ Az utóbbi időben arra is gyakran hivatkoznak, hogy ez a rendszer a fejlett piacgazdaságokban hasonlóképpen működik. — Csak éppen nálunk nincs fejlett piacgazdaság. Mert az igaz, hogy Németországban vagy Angliában ennyi meg ennyi az ún. direkt hozzájárulás az egyes egészségügyi szolgáltatásokhoz, csakhogy a németek és az angolok jóval gazdagabbak, mint mi. Ott a direkt hozzájárulásnak az a célja, hogy az emberek ne igényeljenek fölöslegesen különféle szolgáltatásokat. Nálunk eme rendszer bevezetése azt jelenti, hogy bizonyos rétegek kimaradnak az indokolt és szükséges ellátásból is. Lásd a fogászat körüli cirkuszokat. □ Lehet, hogy a következmények helyrehozatala még többe kerül majd? — És valamennyien fizetjük. Ugyanígy nem megoldás, hogy térképről jelölik ki a bezárandó kórházakat. Tény, hogy nagy teher hárul, jórészt szociális okból, a kórházakra. De ha nem építjük ki a színvonalasabb kórházon kívüli ellátórendszert, hanem rögtön az ágyak számát csökkentjük, akkor könnyen elképzelhető az „eredmény”. O Mi lesz az Önök által elkészített és asztalfiókban maradt tervezetek sorsa? — Őszintén szólva nem tudom, de én még nem temetném el ezeket az elképzeléseket. Itt az ideje, hogy ne csak papoljunk a modernizációról, a demokratizálásról, a humán tőke jelentőségéről. ü Ahogy tudom, ezek a kedvenc kifejezései. — Van még egy: a demokrácia-deficit. Ezt könnyebb kiküszöbölni egy jól működő jóléti rendszerrel, mint a jóléti rendszer szétverésével. Demográfiai csapdában vagyunk, amiből csak hatékony egészségügyi, szociális és gazdasági eszközökkel tudunk kikeveredni. Nem arról van szó tehát, hogy dániai szintű szociális biztonságot akarunk. Mindössze a mai Magyarországon és nem Etiópiában elfogadhatót. □ Erre az a legfőbb ellenérv, hogy nem bírja a, magyar gazdaság. — Kénytelen bírni. Ahol törvények írják elő, hogy garantálni kell a szociális biztonságot. ott időről időre meg kell újítani az egyetértést. Illő megállapítani, hogy mi az a szint, ami még biztonságot jelent az állampolgár számára, s amit el tud viselni a gazdaság úgy, hogy ne kerüljön versenyhátrányba. A gazdaság nem lehet mindig elsődleges a szociális szférával szemben. Egy rossz szociális ellátottsá- gú társadalomban nem lehet modem gazdaságot csinálni. Azzal, hogy a szociális szektorból pénzt vonok el, a gazdaság pozícióit is rontom, főleg ha kizárólag pénzügyi célra használjuk fel ezeket az összegeket. Rosszul képzett, rossz egészségi állapotú, bizonytalan szociális helyzetű emberekkel nem lehet modem társadalmat létrehozni, a gazdasági struktúrát átalakítani. Azt ugyan kimondhatjuk, hogy csákányra kiképzett embereket ültetünk a számítógépek elé, csak éppen nem megyünk vele semmire. Termékosztályozás új módon Új osztályozást kell alkalmazni a nemzetgazdaság valamennyi ágazatában A facsemeték osztályozási módja is megváltozik Galambos Béla felvétele Nyíregyháza (KSH) — A Központi Statisztikai Hivatal 1996. január 1-jétől az ipari, a mezőgazdasági és erdészeti termékek hivatalos statisztikai számbavételéhez bevezeti a Belföldi Termékosztályozás (BTO) rendszerét. Az új osztályozást kell alkalmazni a nemzetgazdaság valamennyi ágazatában a termelés, a belkereskedelmi forgalom, az anyag- gazdálkodás, illetőleg a fel- használás (fogyasztás) számbavételénél. Ettől az időponttól a korábban használt ITJ (Ipari Termékek Jegyzéke), a MTJ (Mező- gazdasági és Erdészeti Termékek Jegyzéke), a SZATJ (Számítástechnika-alkalmazási Termékek Jegyzéke) és a HTJ (Hadiipari Termékek Jegyzéke) hivatalos statisztikai célokra nem lesz alkalmazható. Az új termékosztályozás bevezetése része az Európai Unióhoz csatlakozásunkra történő felkészülésnek, mivel ezáltal lehetővé válik az összehasonlítás és az egységes mérés. A BTO teremti meg az átjárást a jelenleg alkalmazott osztályozások és a külkereskedelemben és vámeljárásban világviszonylatban használt „Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer” illetve ennek Európai Unión belül használt változata, a Kombinált Nomenklatura (CN) között. E rendszereken alapuló magyar változat (a Kereskedelmi Vámtarifa) szintén 1996. január Újévei lépett életbe. A KSH már hónapokkal ezelőtt megjelentette a BTO-t könyvalakban és floppyn is, amelyek tartalmazzák a három rendszer (BTO-CN, BTO-ITJ/METJ) közötti fordítókulcsokat is. E kiadványok nélkülözhetetlenek lesznek a statisztikai jelentések elkészítéséhez, de az adójogszabályok betartásához, a számlák helyes kitöltéséhez is, amikor az adójog- szabályok hivatkozásait is új osztályozások szerintire módosítják. A BTO-kötetek és floppyk beszerezhetők a KSH megyei Igazgatóságán (Nyíregyháza, Vasvári P. u. 3.) Kézzel fogható érdekvédelem Jánkmajtis (M. K.) — Az év végi ünnepek alatt a fehérgyarmati HÓDIKÖT üzem főbizalmija Fekszi Istvánná is családja körében készült az 1996-os kezdésre. Évközben Jánkmaj- tisról jár be naponta Fehér- gyarmatra. Élete elválaszthatatlanul összefonódott az üzemmel, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetével. Először ezt idéztük: — Azt hiszem, szinte egyedülálló, hogy másfélszáz nőnek állandó munkát tudtunk 1995-ben biztosítani. Bizonyára még ritkább, hogy közülük alig akad, aki ne lenne tagja a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének. Ez nem véletlen, hiszen az eltelt negyedszázadban mindig is tapasztalhatták az érdekvédelem kézzelfogható jeleit. A sportpályái barakktól hosszú út vezetett a mai korszerű üzemcsarnokig, gépekig. A tulajdonforma is változott, de a szociális ellátásban a korábbi vívmányokat sikerült végig megőrizni. Ennek magam is részese voltam, bizalmi tisztségviselőinkkel együtt. Naponta együtt dolgozunk a csarnokban. Ismerjük egymás gondját-baját. A könnyűiparban soha nem voltak nagy fizetések. Mióta kft.-ben dolgoznak nőttek a jövedelmek? — Van munkánk! Ez a legfontosabb. S ezt társaim nevében is mondhatom. A szatmári térségben állandó munkahelyet biztosító cégre (különösen nők esetében) nehezen lehet találni. Szomorú, hogy a havi 16 ezer forintos bruttó kereset nem egy család számára jelenti az egyetlen fix bevételt (a munkanélküli családokban). Igyekeztünk az eltelt hónapokban folyamatosan munkálkodni azon. hogy a többéves alacsony bérek emelkedjenek. Kollektív szerződés tartalmazza a dolgozók jogait. Minden reggel 5 óra 50-kor kezdünk, s 14 órakor fejezzük be a műszakot. Dolgozóink többsége a szatmári községekből jár be. így nagyon fontos, hogy a bérletek árának 80 százalékát az üzem megtéríti, ha már a juttatásokról szóltam, azt is elmondom, mi havi 1200 forint ebédtérítést adunk. A Fehérgyarmat és Vidéke Áfész segítségével megoldottuk, hogy kapnak olyan utalványt dolgozóink, mely jogosítja őket arra, hogy bármelyik fehérgyarmati boltban levásárolhatják élelmiszerre. Vannak-e közös nagy rendezvények? — Nálunk van olyan szakszervezeti gyűlés, ahol — mondhatni — mindenki ott van. Ilyenkor adunk számot az addig végzett munkáról. Beleértve ebbe a láncolok, a hurkolok tevékenységét is. Eddig még mindig tartottunk nőnapot. Ezt tervezzük 1996-ra is. Mivel a tagdíj 35 százaléka itt marad (a fizetéskor kerül befizetésre az ennek 1 százalékát kitevő tagdíj, nincs olyan tag, aki ne fizetne), úgy alakítjuk, hogy ekkorra legyen ajándék. Korábban ilyen nagy rendezvény volt a nyugdíjas-találkozó, nyugdíjasaink közül viszont senki nem tudta vállalni, hogy megtartja tagsági viszonyát. Ennek anyagi kihatásaival együtt. így találkozóra sem „futja”. Az ünnepek előtt viszont találkoztunk. Úgy spóroltunk, hogy még adhattunk mindenkinek egy darab 300 forintos vásárlási utalványt, amit ugyancsak az Áfész boltjaiban vásárolhattak le. Gondolnak-e az utánpótlásra? — Nagyon jó a kapcsolatunk a vezetőséggel. Be kellett látnunk, hogy a szakmunkásképzéssel nem nagyon tudunk mit kezdeni. A 8. osztályt végzettek körében nem vonzó ez a szemet igénybe vevő, nagy figyelmet igénylő, s bizony nem a legjobban fizetett munka. Azt is el kell mondani, hogy az itt lévők továbbra is itt szeretnének dolgozni, ha kell túlóráznak, ha kell szombaton vagy éppen vasárnap is vállalják a munkát. Szükségük van minden forintra. Viszonylag fiatalok dolgozóink. A természetes fogyás ellensúlyozását betanított munkásokkal igyekszünk pótolni. Mi továbbra is a Hódmezővásárhelyről küldött idomlapok összeadását végezzük. A félkész termékből mi készítünk például a francia vagy a lengyel piacra versenyképes árut. A minőséggel sincs baj. Olyan jó a hírünk, hogy újabb bérmunkára van megrendelésünk. Városról városra A tartósan... ...beteg gyermekek családjai és a hetven éven felüli idős, létminimum alatt élő emberek között 70 ezer forintot osztott szét a Nagyhalásziakért Alapítvány kuratóriuma az óév végén. Remélik, ez legalább csepp a tengerben és könnyít a megélhetési nehézségeken. Tehetség kutató... ...versenyt rendez a nagy- kállói Korányi gimnázium drámatagozata január 20-án a nyolcadikosoknak. A kétfordulós vetélkedőbe a résztvevők egy szabadon választott vers- vagy prózarészlettel nevezhetnek. A legjobbak felvételt nyernek az 1996-97-es tanévben a drámatagozatos osztályba. A második fordulóval kapcsolatos feladatokról az intézményben tájékozódhatnak az érdeklődők. (KM) Az iparűzési... ...adó évi mértéke az adóalap 1,2 százaléka ez év január elsejétől. Egyebek között erről hozott rendeletet az újfehértói önkormányzati képviselő-testület nemrégiben. (KM) Tagjai számára... ...tart fogadóórát a Kézműves Kamara elnöksége január 10-én, szerdán 9-12 óra között Mátészalkán, a Kölcsey tér 8. sz. alatti Ipartestületi Székházban. (KM)
