Kelet-Magyarország, 1996. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-08 / 6. szám

1996. január 8., hétfő HAZAI HOL-MI Kelet-Magyarország A bársonyszék nem olyan fontos — Mától nem tekintem magam a kormány tagjának — mondtam, és felálltam Az exminiszter Nagy Gábor (ISB) felvétele D. Kiss Csaba Budapest — Az ötvenöt éves orvos, dr. Kovács Pál 1990 óta a Magyar Szocialista Párt or­szággyűlési képviselője. A Horn kormány megalakulása­kor a? egészségügyi tárcát kapta. 1995. március 12-én mondott le. U Ha igaz a szóbeszéd, ak­kor Ön ama nevezetes ülésen felállt és azt mondta: „Mától nem tekintem magam a kori mány tagjának.” így történt? — így. OA kiváltó ok pedig a Bok­ros-csomag volt? — Igen, az. De máris szeret­ném hangsúlyozni, hogy a gazdasági stabilitást én is rendkívül fontosnak tartom. Csakhogy szerintem nincs gazdasági egyensúly politikai és szociális stabilitás nélkül. Egyetértettem a Bokros-cso­mag céljaival, nem értettem egyet viszont azokkal a mód­szerekkel, főleg szociális tech­nikákkal, amelyeket a csomag kidolgozói alkalmaztak. Ve­gyük példának a népjóléti tár­ca esetét. A kérdés úgy fogal­mazódott meg, hogy akarunk- e jövedelmet csoportosítani a szegényeknek. Kormánydön­tés született, ez idáig rendben is van. Innentől kezdve azon­ban az összes többi már szak­mai kérdés, s ezeket a szakmá­nak kell eldönteni. A csomag­ban volt tíz-tizenkét olyan pont, amely az én politikai és szakmai értékrendemet sértet­te. Mellesleg többségüket ké­sőbb az Alkotmánybíróság meg is változtatta. □ A Pénzügyminisztérium vagy Bokros úr a tervezet­összeállítás előtt nem konzul­tált Önökkel? — De. A kérésemre több­ször leültünk. Elmondtam pél­dául, hogy azok az eredmé­nyek, amelyeket várnak, nem jönnek be. Nyilvánvaló volt az is, hogy a tervezett intézkedé­sek már középtávon olyan ká­rokat okoznak, amelyek miatt nem érdemes bevezetni őket. S végül azt is megfogalmaz­tam, hogy a céllal egyetértünk, hiszen a magyar szociális rendszer átalakítása csak­ugyan sürgető, de a részletek kimunkálása szakmai kérdés. Ehhez sem a pénzügymi­niszter, sem az apparátusa nem ért. □ De tulajdonképpen miért mondott le? — A Bokros-csomagban volt néhány pont, amelynek végrehajtásáért a népjóléti mi­niszter felelős. Vagyis neki kell képviselnie a közvéle­mény, az országgyűlés, a szo­cialista frakció előtt, neki kell meggyőznie mindenkit a meg­szorító intézkedések hasznos­ságáról. De ha szakmai okok­ból nem értettem egyet velük, akkor nyilván mások előtt sem tudtam volna képviselni a ter­vezett intézkedéseket. Egyet­len kiút maradt: a lemondás. A miniszteri bársonyszék nem lehet olyan fontos, hogy az ember saját meggyőződésével kerüljön szembe. LJ Az Ön vezette minisztéri­umnak nem volt saját elképze­lése a csomagban meghatáro­zott célok elérésére, a szociál­is és egészségügyi rendszer át­alakítására? — Dehogynem. Ennek ki­dolgozására még két tavalyi kormányhatározat kötelezett bennünket. Mindkét terveze­tünk részletes tennivalókat tar­talmazott, számításba vette a magyarországi valóságot. Azt, hogy milyen a lakosság szoci­ális biztonsága, ehhez hogyan viszonyul a szolgáltató rend­szer és így tovább. Terveze­tünket a kormány nem vette fi­gyelembe. Máig sem kaptam elfogadható magyarázatot ar­ra, hogy miért nem. □ Ahogy a laikus látja, a gazdasági életben tűzoltói munka folyik, s a kapkodás még in­kább érvényes a szociális és az egészségügyi szfé­rára. A kórházak bezárásáról hírek röppennek fel, két hónap múlva követ­keznek a cáfolatok. Mi ennek az oka? — Azt hiszem, a Népjóléti Miniszté­riumra még erőtel­jesebb pénzügyi nyomás nehezedik, mint az én időm­ben. Nagy baj, ha a humánellátást kizá­rólag pénzügyi szempontok alapján ítélik meg, ennél már csak az a nagyobb baj, ha a pénzügyi szempontok alap­ján hamisan értékelik. Mert annyi pénzből, mint amennyit nálunk az egészségügyre for­dítanak, sehol a világon nem produkálnak ilyen szintű ellá­tást. Ennek az az ára, hogy a fizetéseket évtizedek óta rend­kívül alacsonyan tartják, az itt dolgozók hivatásszeretetére alapozzák az ágazat működő- képességét. □ Az utóbbi időben arra is gyakran hivatkoznak, hogy ez a rendszer a fejlett piacgazda­ságokban hasonlóképpen mű­ködik. — Csak éppen nálunk nincs fejlett piacgazdaság. Mert az igaz, hogy Németországban vagy Angliában ennyi meg ennyi az ún. direkt hozzájáru­lás az egyes egészségügyi szolgáltatásokhoz, csakhogy a németek és az angolok jóval gazdagabbak, mint mi. Ott a direkt hozzájárulásnak az a célja, hogy az emberek ne igé­nyeljenek fölöslegesen külön­féle szolgáltatásokat. Nálunk eme rendszer bevezetése azt jelenti, hogy bizonyos rétegek kimaradnak az indokolt és szükséges ellátásból is. Lásd a fogászat körüli cirkuszokat. □ Lehet, hogy a következ­mények helyrehozatala még többe kerül majd? — És valamennyien fizet­jük. Ugyanígy nem megoldás, hogy térképről jelölik ki a be­zárandó kórházakat. Tény, hogy nagy teher hárul, jórészt szociális okból, a kórházakra. De ha nem építjük ki a színvo­nalasabb kórházon kívüli ellá­tórendszert, hanem rögtön az ágyak számát csökkentjük, ak­kor könnyen elképzelhető az „eredmény”. O Mi lesz az Önök által el­készített és asztalfiókban ma­radt tervezetek sorsa? — Őszintén szólva nem tu­dom, de én még nem temet­ném el ezeket az elképzelése­ket. Itt az ideje, hogy ne csak papoljunk a modernizációról, a demokratizálásról, a humán tőke jelentőségéről. ü Ahogy tudom, ezek a ked­venc kifejezései. — Van még egy: a demok­rácia-deficit. Ezt könnyebb ki­küszöbölni egy jól működő jó­léti rendszerrel, mint a jóléti rendszer szétverésével. De­mográfiai csapdában vagyunk, amiből csak hatékony egész­ségügyi, szociális és gazdasági eszközökkel tudunk kikeve­redni. Nem arról van szó tehát, hogy dániai szintű szociális biztonságot akarunk. Mind­össze a mai Magyarországon és nem Etiópiában elfogadha­tót. □ Erre az a legfőbb ellen­érv, hogy nem bírja a, magyar gazdaság. — Kénytelen bírni. Ahol törvények írják elő, hogy ga­rantálni kell a szociális bizton­ságot. ott időről időre meg kell újítani az egyetértést. Illő megállapítani, hogy mi az a szint, ami még biztonságot je­lent az állampolgár számára, s amit el tud viselni a gazdaság úgy, hogy ne kerüljön ver­senyhátrányba. A gazdaság nem lehet mindig elsődleges a szociális szférával szemben. Egy rossz szociális ellátottsá- gú társadalomban nem lehet modem gazdaságot csinálni. Azzal, hogy a szociális szek­torból pénzt vonok el, a gazda­ság pozícióit is rontom, főleg ha kizárólag pénzügyi célra használjuk fel ezeket az össze­geket. Rosszul képzett, rossz egészségi állapotú, bizonyta­lan szociális helyzetű embe­rekkel nem lehet modem tár­sadalmat létrehozni, a gazda­sági struktúrát átalakítani. Azt ugyan kimondhatjuk, hogy csákányra kiképzett embere­ket ültetünk a számítógépek elé, csak éppen nem megyünk vele semmire. Termékosztályozás új módon Új osztályozást kell alkalmazni a nemzetgazdaság valamennyi ágazatában A facsemeték osztályozási módja is megváltozik Galambos Béla felvétele Nyíregyháza (KSH) — A Központi Statisztikai Hivatal 1996. január 1-jétől az ipari, a mezőgazdasági és erdészeti termékek hivatalos statisztikai számbavételéhez bevezeti a Belföldi Termékosztályozás (BTO) rendszerét. Az új osztá­lyozást kell alkalmazni a nem­zetgazdaság valamennyi ága­zatában a termelés, a belkeres­kedelmi forgalom, az anyag- gazdálkodás, illetőleg a fel- használás (fogyasztás) szám­bavételénél. Ettől az időponttól a koráb­ban használt ITJ (Ipari Termé­kek Jegyzéke), a MTJ (Mező- gazdasági és Erdészeti Termé­kek Jegyzéke), a SZATJ (Szá­mítástechnika-alkalmazási Termékek Jegyzéke) és a HTJ (Hadiipari Termékek Jegyzé­ke) hivatalos statisztikai cé­lokra nem lesz alkalmazható. Az új termékosztályozás be­vezetése része az Európai Uni­óhoz csatlakozásunkra történő felkészülésnek, mivel ezáltal lehetővé válik az összehason­lítás és az egységes mérés. A BTO teremti meg az átjá­rást a jelenleg alkalmazott osz­tályozások és a külkereskede­lemben és vámeljárásban vi­lágviszonylatban használt „Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer” illetve ennek Európai Unión belül használt változata, a Kombinált No­menklatura (CN) között. E rendszereken alapuló magyar változat (a Kereskedelmi Vámtarifa) szintén 1996. január Újé­vei lépett életbe. A KSH már hó­napokkal ezelőtt megjelentette a BTO-t könyvalak­ban és floppyn is, amelyek tartalmaz­zák a három rend­szer (BTO-CN, BTO-ITJ/METJ) közötti fordítókul­csokat is. E kiadvá­nyok nélkülözhe­tetlenek lesznek a statisztikai jelenté­sek elkészítéséhez, de az adójogszabá­lyok betartásához, a számlák helyes kitöltéséhez is, amikor az adójog- szabályok hivatko­zásait is új osztá­lyozások szerintire módosít­ják. A BTO-kötetek és floppyk beszerezhetők a KSH megyei Igazgatóságán (Nyíregyháza, Vasvári P. u. 3.) Kézzel fogható érdekvédelem Jánkmajtis (M. K.) — Az év végi ünnepek alatt a fe­hérgyarmati HÓDIKÖT üzem főbizalmija Fekszi Istvánná is családja köré­ben készült az 1996-os kez­désre. Évközben Jánkmaj- tisról jár be naponta Fehér- gyarmatra. Élete elválaszt­hatatlanul összefonódott az üzemmel, a Textilipari Dol­gozók Szakszervezetével. Először ezt idéztük: — Azt hiszem, szinte egyedülálló, hogy másfél­száz nőnek állandó munkát tudtunk 1995-ben biztosíta­ni. Bizonyára még ritkább, hogy közülük alig akad, aki ne lenne tagja a Textilipari Dolgozók Szakszervezeté­nek. Ez nem véletlen, hi­szen az eltelt negyedszá­zadban mindig is tapasztal­hatták az érdekvédelem kézzelfogható jeleit. A sportpályái barakktól hosszú út vezetett a mai korszerű üzemcsarnokig, gépekig. A tulajdonforma is változott, de a szociális ellátásban a korábbi vívmá­nyokat sikerült végig meg­őrizni. Ennek magam is ré­szese voltam, bizalmi tiszt­ségviselőinkkel együtt. Na­ponta együtt dolgozunk a csarnokban. Ismerjük egy­más gondját-baját. A könnyűiparban soha nem voltak nagy fizetések. Mióta kft.-ben dolgoznak nőttek a jövedelmek? — Van munkánk! Ez a legfontosabb. S ezt társaim nevében is mondhatom. A szatmári térségben állandó munkahelyet biztosító cég­re (különösen nők eseté­ben) nehezen lehet találni. Szomorú, hogy a havi 16 ezer forintos bruttó kereset nem egy család számára je­lenti az egyetlen fix bevé­telt (a munkanélküli csalá­dokban). Igyekeztünk az el­telt hónapokban folyamato­san munkálkodni azon. hogy a többéves alacsony bérek emelkedjenek. Kol­lektív szerződés tartalmaz­za a dolgozók jogait. Min­den reggel 5 óra 50-kor kezdünk, s 14 órakor fejez­zük be a műszakot. Dolgo­zóink többsége a szatmári községekből jár be. így na­gyon fontos, hogy a bérle­tek árának 80 százalékát az üzem megtéríti, ha már a juttatásokról szóltam, azt is elmondom, mi havi 1200 forint ebédtérítést adunk. A Fehérgyarmat és Vidéke Áfész segítségével megol­dottuk, hogy kapnak olyan utalványt dolgozóink, mely jogosítja őket arra, hogy bármelyik fehérgyarmati boltban levásárolhatják élelmiszerre. Vannak-e közös nagy rendezvények? — Nálunk van olyan szakszervezeti gyűlés, ahol — mondhatni — mindenki ott van. Ilyenkor adunk szá­mot az addig végzett mun­káról. Beleértve ebbe a lán­colok, a hurkolok tevé­kenységét is. Eddig még mindig tartottunk nőnapot. Ezt tervezzük 1996-ra is. Mivel a tagdíj 35 százaléka itt marad (a fizetéskor kerül befizetésre az ennek 1 szá­zalékát kitevő tagdíj, nincs olyan tag, aki ne fizetne), úgy alakítjuk, hogy ekkorra legyen ajándék. Korábban ilyen nagy rendezvény volt a nyugdíjas-találkozó, nyugdíjasaink közül vi­szont senki nem tudta vál­lalni, hogy megtartja tagsá­gi viszonyát. Ennek anyagi kihatásaival együtt. így ta­lálkozóra sem „futja”. Az ünnepek előtt viszont talál­koztunk. Úgy spóroltunk, hogy még adhattunk min­denkinek egy darab 300 fo­rintos vásárlási utalványt, amit ugyancsak az Áfész boltjaiban vásárolhattak le. Gondolnak-e az utánpót­lásra? — Nagyon jó a kapcsola­tunk a vezetőséggel. Be kellett látnunk, hogy a szakmunkásképzéssel nem nagyon tudunk mit kezdeni. A 8. osztályt végzettek kö­rében nem vonzó ez a sze­met igénybe vevő, nagy fi­gyelmet igénylő, s bizony nem a legjobban fizetett munka. Azt is el kell mon­dani, hogy az itt lévők to­vábbra is itt szeretnének dolgozni, ha kell túlóráz­nak, ha kell szombaton vagy éppen vasárnap is vál­lalják a munkát. Szükségük van minden forintra. Vi­szonylag fiatalok dolgozó­ink. A természetes fogyás ellensúlyozását betanított munkásokkal igyekszünk pótolni. Mi továbbra is a Hódmezővásárhelyről kül­dött idomlapok összeadását végezzük. A félkész ter­mékből mi készítünk példá­ul a francia vagy a lengyel piacra versenyképes árut. A minőséggel sincs baj. Olyan jó a hírünk, hogy újabb bérmunkára van megrendelésünk. Városról városra A tartósan... ...beteg gyermekek család­jai és a hetven éven felüli idős, létminimum alatt élő emberek között 70 ezer fo­rintot osztott szét a Nagy­halásziakért Alapítvány ku­ratóriuma az óév végén. Remélik, ez legalább csepp a tengerben és könnyít a megélhetési nehézségeken. Tehetség kutató... ...versenyt rendez a nagy- kállói Korányi gimnázium drámatagozata január 20-án a nyolcadikosoknak. A két­fordulós vetélkedőbe a résztvevők egy szabadon választott vers- vagy próza­részlettel nevezhetnek. A legjobbak felvételt nyernek az 1996-97-es tanévben a drámatagozatos osztályba. A második fordulóval kap­csolatos feladatokról az in­tézményben tájékozódhat­nak az érdeklődők. (KM) Az iparűzési... ...adó évi mértéke az adó­alap 1,2 százaléka ez év ja­nuár elsejétől. Egyebek kö­zött erről hozott rendeletet az újfehértói önkormányza­ti képviselő-testület nemré­giben. (KM) Tagjai számára... ...tart fogadóórát a Kézmű­ves Kamara elnöksége ja­nuár 10-én, szerdán 9-12 óra között Mátészalkán, a Kölcsey tér 8. sz. alatti Ipartestületi Székházban. (KM)

Next

/
Thumbnails
Contents