Kelet-Magyarország, 1996. január (53. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-04 / 3. szám
1996. január 4., csütörtök CSUPA ÉRDEKES Derrick most csődöt mondott A német szuperdetektív családi ügyet nem vállal • Elég volt egyetlen pillantás Derrick, azaz Horst Tappert és Gary Tappert, amikor még beszélő viszonyban voltak Budapest (MTI-Press) — A szuperdetektív, aki több, mint 250 ügyben irigylésre méltó logikával üldözte a bűnösöket és megértéssel viseltetett a kiszolgáltatottakkal szemben, csődöt mondott. Derrick nyomozó közölte: nem érdekli az eset, amely egy bizonyos Gary Tappert rendőrségi körözésével kapcsolatos, aki ellen letartózta- tási parancsot is kiadtak, mert fűnek-fának tartozik. Családi vállalkozásban nyomozhatna, a 41 éves Gary Tappert ugyanis a fia. „Nem segítem, sőt, meg kell tiltanom a névhasználatot is. Ez a név nagyon ismert, óvni kell mindentől, ami befeketítheti." Nyilatkozta azt követően, hogy a német újságok megírták: a Derrick fiát keresik a rendőrök. Legutóbb két esztendeje fizetett 15 ezer márkát a hitelezőknek, de már egy fi- tyinget sem hajlandó áldozni kétes egzisztenciájú másodszülöttjére. Egyébiránt az eset kapcsán beszélt házasságairól is a 72 esztendős, gazdag szuperzsaru. Alig 18 évesen nősültem először, Nagyon fiatal és nagyon gyerek voltam ahhoz, hogy felfogjam, mit is jelent a családi felelősség. Választásom azonban nem volt, a lány teherbe esett, és én nevet akartam adni a kicsinek. Egyetlen napig sem éltünk együtt, az esküvő után mindketten a családunkhoz mentünk vissza. Ez 1942 tavaszán volt. így aztán senkit sem lepett meg, amikor Karin születése után azonnal beadtuk a válópert. A második is háborús házasság volt, 1945-ben esküdtünk, a vész túlélésének örömében. Szinte alig ismertem a feleségemet, és amikor összeházasodtunk, már nem is szerettem. Engem akkor egyetlen dolog érdekelt, a színház. Több időt töltöttem ott, mint a feleségem mellett. De már megszületett a két gyermekünk, Ralph és Gary. Korábban, mint egyáltalán felfoghattuk, hogy hibát követtünk el. Aztán később elég volt egyetlen pillantás ahhoz, hogy ki is lenne számomra az ideális nő, kit szerethetnék egész életemben. Ám legalább egy év kellett, amíg Ursulának beszélni mertem az érzelmeimről. Derrick, ami a filmjeit illeti, csökkenteni akarja a tempót. De nem azért, hogy Horst Tappert 72 évesen apai, sőt nagypapai szerepet vállaljon. Csita a milliomos majomsztár A filmtörténet egyik legnagyobb igazságtalansága lehetett • Az igazi neve Jigg Budapest (MTI-Press) — A filmtörténet legnagyobb igazságtalansága, hogy volt egy főszereplő, aki több mint tíz filmben, tévésorozatokban játszott, dollármilliókat hozott a producereknek, naggyá tette a partnereit, és egyszer sem említi a nevét a lexikon. Csita. A Tarzan-filmek sokszor megcsodált majomsztárja. Felfedezője, immár öregen és betegen emlékezik Csita karrierjére, amellyel végül is ő, Tony Gentry ütötte meg a főnyereményt. A mintegy fél évszázados szerepléssel ugyanis majdnem annyit keresett, mint a sztárpartnerei, s ez a pénz a gazdája bankszámláját gyarapította. „El kell árulnom egy titkot — kezdte Tony Gentry — a filmekben Csitának hívják (amit angolul cheetah-nak írnak és gepárdot jelent), de valójában fiúmajom, az igazi neve pedig Jigg. Miután azonban Tarzannal hosszas „beszélgetésekbe" bonyolódott, ami nem ritkán féltékennyé tette Jane-t, a dzsungel királyának hölgyét, a nézők úgy gondolták, hogy Csita lány. Én pedig nem kívántam megingatni őket a hitükben. Csita Afrikában, a dzsungelben született. Fiatal állatidomár voltam, amikor a producerek tervezték a Tarzanról szóló filmsorozatot és Afrikába küldtek, hogy keressek egy „valódi” csimpánzt, hogy mindent betaníthassak neki. Egy reggelen az idegenvezetőm mesélte, hogy az előző nap elkeseredett csimpánzkölyköt találtak a dzsungelben, amint anyja élettelen teste mellett feküdt. A vadászok lelőtték az anyát, hogy magukkal vigyék a kölyköt, de aztán nem tudták megkaparintani, mert felmenekült a fákra. Megkerestem a ketrecet, ahol a kismajmot tartották: gyönyörű volt. Szomorúan nézett a világra, mintha segítséget kéme. A könnyekig meghatódtam, kinyitottam a ketrecet, a kölyök azonnal a nyakamba ugrott. Nem lehetett több két-három hónaposNéha kölcsönadtam neki a tolószékemet — mondja Tony Gentry, aki Csitának köszönhette, hogy milliomos lett MTI-Press-felvételek Csita mindent gyorsan és pontosan megtanult a Tar- zan-filmekben nál. Abban a pillanatban megszerettük egymást, s azóta úgy élünk, mint egy család. Alighogy visszatértünk Los Angelesbe, minden időmet a csimpánzomnak szenteltem. Reggel korán keltünk, gyorsan megreggeliztünk, majd belefogtunk az általam összeállított gyakorlatokba. Több tucatszor is elismételtettem vele a megtanulandó mozdulatokat, megtanítottam járni, arra, hogy különböző tárgyakat megfogjon és vigyen, hogy tegyen úgy, mintha mosolyogna, vagy viccelődne. Árra, hogy valakinek bizalmasan a fülébe suttogjon. Csita mindent gyorsan megtanult. Néhány hónap elteltével magammal vittem egy hollywoodi stúdióba, ahol felállítottak egy műdzsungelt. Hatalmas sikert aratott: mindenki beleszeretett, színészek, munkások, producerek. Bekopogtam vele a Tarzant alakító Johnny Weissmüller öltözőjébe. O a karjába kapta és beszélni kezdett hozzá, mintha már régi barátok lennének. Ekkor kezdődött a valódi próbaidőszak, ami magukkal a színészekkel és technikusokkal együttműködésben zajlott. Csita röpke négy hét alatt készen is állt, s valójában innentől szállítható a „színészkarrierje”. Azóta több filmben szerepelt, különböző Tarzanok váltották egymást. Johnny Weissmüller mellett főleg Lex Barkerre és Ron Elyre emlékszem szeretettel. Ron Ely végrendeletében a vagyona egy részét is Csitára hagyta. A forgatások nem voltak sem megerőltetőek, sem nehezek. Amikor egy-egy rázósabb jelenethez értünk, mindenki meglepődött, hogy milyen természetesen oldja meg a feladatait. Inkább Johnny hibázta el a jeleneteket. Számomra Csita több volt, mintha a gyermekem vagy a testvérem lett volna: nem tudom szavakban kifejezni mindazt a szeretetet, melyet érzek iránta. Végül is ő tett engem gazdaggá, de mégsem a pénz miatt töltöttem vele eny- nyi időt. Egyre inkább jelentkeztek az öregség tünetei. Reumában szenvedett, amit egy ideig a Johnny Weissmüllertől kapott infrasugaras lámpával kezeltük. Ha nehezebben mozgott, néha kölcsönadtam neki a tolószékemet. A villában, melyet Csita pénzéből vettem, gyakran fogadtunk látogatókat. Egyes állatbarátok azt ajánlották, hogy mindkettőnk érdekében helyezzem el Csitát valamiféle állatotthonba. Ezek az emberek nem értik, hogy mi ketten nem tudunk egymás nélkül élni. Én is öreg vagyok, akárcsak Csita, s ha egyszer meg kell halnunk, hát együtt halunk meg. Új világ épül New York (MTI-Panorá- ma) — A szokásos gazdasági statisztikák keveset közölnek arról az ipari és technológiai forrongásról, amely kezdi megváltoztatni mindenkinek az életét az Egyesült Államokban. Pedig a technológiai forradalom azt jelzi, hogy a világ többet fog változni, mint a XIX. századbeli ipari forradalom idején. Az épülő új világ információn, elemzéseken, szállításon és szétosztáson nyugszik. Magába foglalja az üzleti, beruházási, szórakoztatási és nevelési tevékenységet. Közvetítője az elektronikus hírtovábbítás és az Internet. Eszköze a számítógép és mindazok a készülékek, amelyek hozzákapcsolódnak: telefonok, másológépek, faxok és televíziók. Becslések szerint az Egyesült Államokban 1995-ben 29,5 millió televíziót és 8,2 millió számítógépet adtak el. Ezekre több mint 20 milliárd dollárt költöttek. Az amerikai otthonok 1995-ben átalakultak, s ez csak a kezdet. Mintegy 12 millió amerikai teljes munkaidejét otthon dolgozza le, 54 millióan pedig legalább részben otthon végzik munkájukat. Az amerikai vállalatok több mint 90 százaléka kapcsolódott be az Internetbe, abba a hálózatba, amely összekapcsolja az információs világot. Használóik számára az otthon jelenti a hivatalt, az iskolát, a könyvtárat, a múzeumot, a színházat, s egyben azt a helyet, ahol több időt tölthetnek a családdal. Otthonról lehet intézni a bankügyeket, befektetni, bevásárolni, tanácsot kérni az orvostól, szállodai szobát rendelni és nevelést is folytatni. Az AP amerikai hírügynökség szakértőkre hivatkozik, akik azt állítják, hogy az 1995-ös év csak a kezdet volt. Új társadalom van kialakulóban, amelyben már nincsenek távolságok, kulturális különbségek. Az egymástól akár 10 ezer mérföldre lakók és életformájukban teljesen különbözők ugyanolyan kapcsolatot fognak tartani, mint korábban a szomszédokkal. Míg a múlt társadalmai kis körben mozogtak, az új társadalmak élettere az egész világ lesz, amelyben az információk elektromos úton jutnak el mindenhová. Egzotikus ételek a Távol-Keleten Bangkok (dpa/MTI-Pano- ráma) — A pizza és a hamburger előretörése ellenére a Távol-Keleten tartják magukat az ősi ínyencségek. Az olyan modem nagyvárosokban, mint Hongkong vagy Bangkok, továbbra is kaphatók kígyó-, kutyavagy medvehúsból készült ételek. Az állatvédők tehetetlenek. Főként a jómódú kínaiak hajlandók hatalmas összegeket áldozni védett vadállatok húsából készült ételekért, amelyeknek gyógyító és potencianövelő hatást tulajdonítanak. Hongkongban a rendőrség néhány napja bukkant egy új leletre: egy vendéglő medvetalpon kívül fiatal viperákat is felszolgált. A bangkoki hatóságok nemrég arra panaszkodtak, hogy a gazdag tajvani és koreai üzletemberek thaiföldi zugvendéglőkben még mindig hozzájutnak kobrához és medvehúshoz. Dél-Koreában és Tajvanon — legalábbis egészen a közelmúltig — minden tilalom ellenére lehetett tigris- péniszből készült levest kapni, tányéronként 300 dollárért. „Egyes vendéglők étlapjáról soha nem fognak teljesen eltűnni a vadételek, ha a hatóságok nem sújtanak le a törvény teljes szigorával” — mondják thaiföldi állatvédők. A kígyó vadászatát sok államban tiltják, azonban kígyóhúst Malájziától a Fö- löp-szigetekig mégis sokfelé árusítanak. A dél-vietnami Ho Si Minh-városban egy egzotikus kertvendéglő nemrég azzal híresült el, hogy ketrecben tartott fiatal majmokkal, mungókkal, kobrákkal és zöld siklókkal várta vendégeit. A kínaiak többnyire ragaszkodnak ahhoz, hogy a kígyókat szemük láttára öljék meg, s frissen megisszák a vérüket. Egy valódi kígyóínyencnek 80 dollár sem sok egy kobráért. A kobra húsa kissé édeskés és egy cseppet zsíros. Csípősen, fokhagymával és chilivel készítik el. A kígyóleves kellemesen édeskés aromát hagy hátra a szájpadláson, s vértisztító mellékhatást tulajdonítanak neki. Az életszínvonal emelkedése nyomán főként Kínában nőtt meg az étvágy a kígyók iránt. Tavaly Fu- csien kínai tartományban lelepleztek egy illegális raktárt, ahol 1,4 tonna kígyóhúst tároltak. A manilai étlapokon újdonságként nemrégen a tengeri tehén tűnt fel, amelyet a medvéhez és a tigrishez hasonlóan kihalás fenyeget. Egyre nehezebb kielégíteni a keresletet a tek- nőchús iránt is. Egy szingapúri étteremtulajdonos arra panaszkodott, hogy néhány év alatt háromszorosára, kilónként 15 dollárra nőtt a teknőchús ára. A teknősöket többnyire Indonézia szállítja, s az állatnak egyaránt fogyasztják húsát, belsőségeit és vérét, ez utóbbit kínai fűszerekkel. Kevesebb gond van a kutyahússal, hiszen ezt az állatot lehet tenyészteni. A kutyahús korábban a szegények étele volt, főként a rizstermelő parasztok fogyasztották telente, hogy melegítse őket, amikor a rizst ültették a hidegben. Az ebhúsnak erős az aromája és ezért melegíti az embert. Egy szöuli újság szerint az országban évente 35 millió dollár értékű kutyahúst forgalmaznak. A pirított kutyabőr állítólag fiatalító hatással van a nőkre. Nem megy veszendőbe még a kutya hímvesszője sem, amelyet kínai gyógynövényekkel párolnak porha- nyösra.
