Kelet-Magyarország, 1996. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-04 / 3. szám

1996. január 4., csütörtök ÉLETÜNK ŐSZÉN Kelet-Magyaforszag Jogos járandóságukat kapják Az idősek részére nyújtható szociális ellátásokról • Praktikus tanácsok Nyíregyháza (KM) — Az idősek, a nyugdíjasok nem szívesen hallják, hogy ők el­tartottak, ezért az állam kö­teles róluk gondoskodni. Az öregeknek igazuk van, ami­kor az efféle megnyilvánulá­sok ellen szót emelnek, netán háborognak, hiszen dolgos, aktív éveik alatt járulék for­májában igencsak megfizet­ték majdani nyugdíjukat. Dolgoztak és fizettek, nem mindegy hát, mennyit, s mi­lyen formában kapnak ebből vissza. A fentiek után érthető, ha a nyugdíj körüli változásokat mindig élénk érdeklődés kísé­ri. Márpedig változás — főleg az utóbbi időben — bizony bőven akad. Önkormányzatok A nyugdíjasok, az idősek ellá­tásáról szóló törvény alapelv­ként rögzíti, hogy elsősorban az önkormányzatok kötelesek gondoskodni a területükön élők, a különböző korosztá­lyok ellátásáról. Az állam te­hát alapvetően az önkormány­zatokon keresztül jut el a rá­szorulókhoz. Mindezekből következik, ha bármilyen szociális segítséget kíván igénybe venni az idős ember vagy családja, a telepü­lési polgármesteri hivatalhoz, vagy szolgáltatások esetében a helyi szociális intézményhez kell fordulni: személyesen vagy írásban beadott kérelem­mel, de az idősek esetében az ellátások iránti igényt jelezheti családtag, szomszéd, ismerős is. A szociális feladatokat az önkormányzaton belül a szoci­ális ügyintézők látják el, dön­téseket az ügyben a képviselő- testület vagy a jegyző, bizo­nyos esetekben a polgármester hozhat, szociális intézmé­nyeknél pedig az intézmény vezetője jogosult erre. Új szabály, hogy ha a kérel­mezők a döntéssel nem érte­nek egyet, bírósághoz fordul­hatnak felülvizsgálatra. A szociális törvény az ellá­tás iránti jogosultság feltétele­it — azt, hogy kinek mikor, milyen típusú segítség nyújt­ható — vagy állampolgári jo­gon határozza meg, vagy a szociális rászorultság alapján dönt a kérdésben. Ki a rászoruló? A szociális rászorultság meg­határozásánál a jövedelmi helyzetet veszik alapul. Ezt egy mérőszámhoz, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéhez viszonyítják. Nem árt tudni, hogy a nyugdíjmini­mum évenként változó összeg, de szinte valamennyi ellátás­nál ehhez igazodik az elbírálás vagy a térítési díj. A szolgáltatásoknál rászo­rultságot jelent maga az idős kor, de itt vehető számításba az egészségi állapot, az egye­düllét, az otthoni ellátás ne­hézségei, vagy éppen a moz­gáskorlátozottság is. A törvény általános előírá­sait több esetben a települési önkormányzatok a helyi igé­nyekre és lehetőségekre ala­pozva kiegészíthetik, saját helyzetükhöz igazíthatják. Ilyen esetekben az igénylések, a folyósítások rendjére és más egyéb kérdésre helyi szociális rendeletet kell alkotni. A helyi rendeleteket az önkormányza­toknak mindehki számára hoz­záférhetővé kell tenniük, s a lakosság folyamatos tájékoz­tatását is biztosítaniuk kell. Pénzbeni ellátások elsősor­ban a jövedelmek kiegészíté­sére, pótlására szolgálnak, va­lójában a létfenntartást segítik. E támogatási forma több in­doklással is kérhető. Rendsze­res szociális segélyre a jövede­lemmel nem rendelkező 65. évét betöltő nő és a 70. élet­évét betöltő férfi jogosult, ha megélhetése más módon nem biztosítható vagy nincs olyan hozzátartozója, aki eltartására köteles és arra helyzetéből adódóan képes is lehet. A rendszeres szociális segély összege is évenként változó, lehet teljes összegű vagy kie­gészítheti a jövedelmet. Lakásfenntartási támogatást nyújthat az önkormányzat an­nak a családnak vagy személy­nek, akiknél a lakásfenntartás költségei az összes jövedelme 35 százalékát elérik, vagy túl­lépik, a településen elismert minimális lakásnagyságot nem meghaladó lakásban él­nek és jövedelmük nem halad­ja meg a jogszabályban előírt összeget, az öregségi nyugdíj kétszeresét. A lakásfenntartási kiadások körében figyelembe kell venni a fűtés, világítás, víz-gáz fogyasztás, csatorna­használat, szemétszállítás költségeit, a lakbért vagy al­bérleti díjat, a pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét. Mindezekről a jövedelem iga­zolása mellett számlákat kell csatolni a kérelemhez. Átmeneti segélyt nyújthat az önkormányzat annak a sze­mélynek, aki létfenntartását veszélyeztetően rendkívüli élethelyzetbe kerül vagy jöve­delmi helyzete miatt időszako­san vagy tartósan létfenntartá­sáról más módon nem tud gon­doskodni. Ez a segély kamat­mentes kölcsön formájában is nyújtható azoknak, akiknél al­kalmanként többletkiadás je­lentkezik például valamilyen közmű bevezetésére kell pénzt kiadnia. Temetési segély nyújtható annak a személynek, aki gon­doskodott a meghalt eltemet­tetéséről, de arra nem volt kö­teles, vagy köteles volt ugyan, de a költségek viselése s a sa­ját vagy családja fenntartását veszélyezteti. Ennek összegét az önkormányzat helyi rende­letében határozza meg, de csak egy bizonyos jövedelem- határig adható, ha az öregségi nyugdíj háromszorosát nem haladja meg az egy főre jutó jövedelem. Ápolásra is jár Ápolási díjat a hozzátartozó részére lehet kiutalni annak, aki tartósan gondozásra szoru­ló személyt ápol otthon. A fo­gyatékos gyerekek ápolási dí­jára jogosult a hozzátartozó, az idősek ápolására vonatko­zóan az ápolt állandó lakhelye szerinti önkormányzat dönt, rászorultságtól, a jövedelmi helyzettől függően. ' Ha az idős ember önmaga ellátásra képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozás­ra szorult, hozzátartozó kérhe­ti az ápolási díj megállapítását, ha vállalja a gondozást és nincs rendszeres jövedelme. Kizáró ok az igénybevételnél, ha a gondozó nyugdíjas. Az ápolási díj összege változó; maximálisan az öregségi nyugdíj összege lehet, de a szolgálati időre jogosító tevé­kenység is beleszámít a nyug­díj megállapításába. A nyugdíjas főkertész csemetéi A házias őzikét vérfrissítésre vitték a tanyáról • Tanította, amit egykor megtanult kiflit és pár zsák lisztet. Fele- surány közelében részt vett a velte, gondozta is a vadállo­sége — a kedves mosolyú Er- Barátság Kert telepítésében, mányt. Az ilonatanyai szolgá­zsike néni — otthon főzött az aztán Kárpátalján is tartott elő- lati lakás udvarán felesége cu­aratóknak, átvészelték a nehéz adásokat a szakmáról. Jogos mis üveggel több árva őzgidát napokat, éveket... büszkeséggel emlékezhet arra felnevelt. A felcseperedett, há­Baksa János feleségével vizsgálja a téli rügyeket A szerző felvétele Nábrádi Lajos Nyíregyháza (KM) — Kis hí­ján 75 éves, de nem látszik raj­ta. Fiatalosan, mintha csak negyvenéves volna, a januári hideg napokon felpattan az al­mafákra és szakszerűen csat­togtatja a metszőollót. Rend­szeresen eljár a fegyveres erők klubjába és előadásokat tart a kertbarátklub tagjainak. A va­dásztársaság elnökeként szer­vező munkát is végez. Úgy is­meri Nyíregyháza környékét, mint a tenyerét. Szamosangya- lostól Kisvárdáig sokfelé is­merik és tisztelik a megyében. Mert évtizedek óta jó szakem­ber hírében áll, évekig „Alma- király”-nak becézték. Baksa Jánosról van szó, aki a Nyír­egyházi Főiskolai Tangazda­ság nyugdíjas főkertészeként éli még mindig aktív életét. Alapítója, majd 36 éven át egyik kulcsembere volt az ilo­natanyai tangazdaságnak. 1950. április 4-én vette át a ta­nya környéki területet. Húsz hold almást, 36 hold szőlőt és 50 hold szántót. Ebben a ne­héz történelmi időben innen indult a gazdaság az országos sikerek felé. Sosem felejti el: az alakulás utáni esztendő nyarán kézi kaszásokat, ma­rokszedőket, kévekötőket kel­lett szerveznie az aratáshoz. Össze is állt a csapat, de tagjai panaszkodtak, hogy éhen nem tudják elvégezni ezt a nehéz fizikai munkát. Sebbel-lobbal be is ment a városi tanácsra, segítséget, pontosabban élel­met kért és kapott. Sós tábla szalonnákat, háromezer darab Baksa János az ötvenes és a hatvanas években Nagy Sán­dor megyei kertészeti felügye­lő társaságában járta a megyét, és előadásokat, metszési be­mutatókat tartottak. (Még nem terjedt el a vegyszeres perme­tezés, Nagy Sándor sajátos metszéssel oldotta meg a liszt­harmat elleni védekezést.) Di­ákok, leendő mezőgazdászok jártak gyakorlati foglalkozásra a tangazdaságba. János bácsi is tanította őket a szakma fo­gásaira. Annak idején Bereg­is, hogy Nyírpazony és a Sze­lesdomb között az ő aktív köz­reműködésével hozták létre a ma is termő, összefüggő, 100 hektáros almáskertet. Jó pár évig a tangazdaság borpincéjét is vezette. Politikusok, tudó­sok, híres emberek is kortyin- tottak a hűs pincében. Hogy hány embert ismer és hány ember ismeri? Nehéz volna számba venni. Ifjú korától, 1949-től termé­szetimádó és vadász. 1960-tól a vadásztársaság elnöke. Ne­zias őzek egy részét vérfrissí­tésre vitték. A tangazdaságnak mindig híres volt a csemetekertje. Ami pedig a saját „csemetéit” illeti. Feleségével két fiút és egy lányt neveltek fel, kitanít­tatták, útba igazították őket. A három helyen hat unoka van. Mind a hat fiú! Egy angol szólásmondás így hangzik: Aki felnevelt leg­alább két gyermeket és elülte­tett legalább két gyümölcsfát, az nem él hiába. Nyíregyháza (KM) — Ja­nuár elsejétől több társada­lombiztosítási ellátás meg­változik, így az öregségi, rokkantsági nyugdíj mini­muma, az árvaellátás, az özvegyi és a munkaképte­lenségi járadék legalacso­nyabb összege is. A kormány január elsejei határidővel módosította a társadalombiztosításról szóló rendeletet. Emiatt azoknak, akik 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságon vannak, szü­netel a társadalombiztosítá­suk. Kivéve, ha ezt a hosz- szabb szabadságot háromé­vesnél — tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tízévesnél — fiatalabb gyermek ápo­lása miatt veszik igénybe. Változik az utazási költ­ség térítésének rendszere. Eszerint ha a biztosított be­utaló nélkül, de orvosilag indokoltan veszi igénybe a járóbeteg-szakellátást, az utazási költséget a biztosító állja. Ezentúl nem jár társada­lombiztosítási támogatás a gyógyászati segédeszköz átvétele miatt felmerülő utazási költséghez, ha a be­teg személyes megjelenését a szakorvos nem tartja in­dokoltnak. A rehabilitáció keretében a gyógyfürdő és a szanatóriumi ellátás igénybevételéhez is jár az utazási költségtérítés. Figyeljetek, ott repül a kis madár... Harasztosi Pál felvétele Az új rendszer szerint 100, 90, 70 és 50 százalék­kal támogatják a gyógysze­rekben lévő hatóanyagot. Támogatott gyógyszereket csak az egészségpénztárral szerződést kötött, patikák szolgáltathatnak ki. Az öregségi nyugdíjmini­mum január elsejétől 9600 forint. A III. csoportú rok­kantsági nyugdíj havi 9600, a II. rokkantsági csoporté 10 ezer 100 forintban, az I. csoportét havi 10 ezer 400 forintban határozták meg. Az azonos időszakra eső baleseti rokkantsági nyug­díjat a III. rokkantsági cso­portban havi 9700, a II. cso­portban havi 10 ezer 200, az I. rokkantsági csoport­ban 10 ezer 500 forintban állapították meg. Ettől az évtől az öregségi és a munkaképtelenségi já­radék összege havi 8850, il­letve 9520 forint. Ha a há­zastársak mindegyike jogo­sult öregségi vagy munka­képtelenségi járadékra, ha­vi 8570 vagy 8860 forint összegű járadék illeti meg azt a házastársat, aki ké­sőbb terjeszti elő igényét. A növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadék alapösszege havonta 8980, illetve 9520 forint. A jára­dék összege a tíz éven felü­li növelt összegű járadékra jogosító minden év után az alapösszeg három százalé­kával emelkedik. Önmagukon segítenek Nyíregyháza (KM) — Az idősek gondjait leginkább maguk az idősek ismerik. Épp ezért jó, hogy az új esztendőben új érdekvédel­mi szervezet kezdi meg működését. Mi lesz a feladata a Nyugdíjbiztosítási Önkor­mányzat megyei testületé­nek? A működésüket 1996. ja­nuár 1-jén megkezdő me­gyei testületek feladatait a Nyugdíjbiztosítási Önkor­mányzat közgyűlése június 7-én a következők szerint határozta meg: ellenőrzik a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek működé­sét, és észrevételeiket írás­ban közük a nyugdíjbiztosí­tási igazgatóság vezetőivel, akiket a testület ülésén is beszámoltathatják az igaz­gatóság munkájáról. Szoro­san együttműködnek az Egészségbiztosítási Önkor­mányzat helyi testületéivel, a területi egészségbiztosítá­si bizottságokkal, és támo­gatják a nyugdíjasok érde­keit közvetlenül érintő mű­ködést kifejtő állami, társa­dalmi vagy érdekképvisele­ti szervek és alapítványok programjait, akcióit, és közvetlenül is részt vesznek a nyugdíjasok érdekvédel­mi szervezeteinek a segíté­sében. Kiemelt feladata, hogy figyelemmel kísérje a megye területén lakó nyug­díjasok életkörülményeit, az azokat meghatározó té­nyezőket, és szükség sze­rint tegyenek javaslatot más érdekképviseleti szervekkel közösen is az illetékes szer­veknek a megfelelő intéz­kedések megtételére. A szervezet javaslattételi, vé­leményezési jogköre kiter­jed a nyugdíjrendszer válto­zásait érintő kérdésekre, különösen a nyugdíjrend­szer változásaira vonatkozó önkormányzati előterjesz­tés-tervezetekre, de önálló, részletesen kidolgozott és megindokolt javaslatot is készíthetnek bármely, a nyugdíjbiztosítási ágazatot érintő kérdésben. A megyei testületek elnö­keinek javaslattételi jogkö­rébe tartozik nyugdíjemelé­si javasolása méltányosság­ból, vagy egyszeri szociális segély engedélyeztetése a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság vezetőjével. Az Országos Nyugdíjbizto­sítási Főigazgatóság fő­igazgatójának a felkérésére véleményt mondanak a me­gyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságok igazgatóinak és helyetteseinek a kineve­zéséről vagy felmentéséről. Q Minimális ellátás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents